Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-12 / 61. szám

1978. március 12. vasárnap o SZÜLŐFÖLDÜNK „Minden épen maradi porcikámmal harcolni fogok... Helytörténeti séta Mezőkovácsházán * W 1 i KO Emléktábla a Táncsics utcában, a tanácsház falán Mezőkovácsházán eszten­dők óta komoly helytörténeti, honismereti kutatás folyik. A községi és járási művelő­dési központban működő munkaközösséget Balogh György könyvtárigazgató ve­zeti, irányítja. A járási székhelyt mező- gazdasági településként tart­ják számon még ma is. Na­gyon sok agrárproletár küz­dött a múlt század végén, e század elején a megélheté­sért, jogaiért. Közülük töb­ben eljutottak a kommunista mozgalomig, s fegyverrel a kézben védték a Tanácsiköz­társaságot, a szovjethatalmat. A Táncsics Mihály utca 46. szám alatt levő volt tanács­háza falán találják Kocsis János emléktábláját, ame­lyet 1969. március 21-én, a Tanácsköztársaság 50. évfor­dulóján avattak fel. Ki is volt Kocsis János? Szegényparasz családban szü­letett 1899. február 28-án, Reformátuskovácsházán. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásától tagja. Harcolt a Vörös Had­sereg soraiban a tanácshata­lomért, s elveszti fél lábát, majd román fogságba kerül. Később emigrációba kénysze­rül, ahonnan 1925-ben ille­gális munkára hazaküldik. Két éven át a KMP KB tit­kárságának a tagja. A meg­próbáltatások évei következ­nek. A nyomozók szemmel tartják és 1927 márciusában letartóztatják. Két év fegy- ház után, 1930-ban a Szov­jetunióba távozik. Tagja a Moszkvai Magyar Klub ve­zetőségének, a Sarló és Ka­lapács című lap szerkesztő-, ségének. Törvénysértések ál­dozataként 1938-l>an hal meg. Számos könyve, beszéde, cikke jelzi pályafutását, hű­ségét a néphez. A Munkás című újság (Bratislava) ha­sábjain 1927. október 30-án így ír: „Minden épen ma­radt porcikámmal harcolni fogok...” Most már tudjuk: valóban ezt tette. Az Árpád utcában, a mai napközi otthon épületében alakult meg 1944. október 24- én az MKP helyi szervezete. A 30. évforduló tiszteletére 1974-ben emléktáblát helyez­tek el a ház falán. Ezen ugyan nincs felsorolva, de a könyvtárban rátaláltunk az egykori választmány névso­rára, amelynek titkára Tóth Pál, tagjai pedgi Trusincki János, Agócs János, Katona János, Zsoldi Antal voltak. Tovább sétálva a község­ben hamar feltűnik az álta­lános gimnázium épülete. Kertjében a múlt év ok­tóber 15-én leleplezett Hu­nyadi János szoborral, amely Herczeg Klára, Munkácsy- díjas szobrászművész alkotá­sa. Mint ismeretes, 1956 nya­rán ünnepeltük Hunyadi Já­nos nándorfehérvári győzel­mének 500. évfordulóját. Az esemény egybeesett az új gimnázium • létrehozásával, amely 1954-től 57-ig épült. Ekkor vette fel az intézmény a híres törökverő nevét. Az épület főbejáratának hom­lokzatán három Hunyadi domborművet helyeztek el, Rajki József munkáit. Az első a farkast elfogó fiút, a második Hunyadit mint tö- rökverőt, a harmadik pedig mint kormányzót ábrázolja. Seres Sándor 0KT.2*»-ÉN E HÁZBAN ALAKULT MEG AZ MKP HELYI SZERVEZET MEGALAKULÁSÁNAK .ÉVFORDULÓJA .etére állítat * ’ Az Árpád utcában alakult meg a KMP Fotó: Martin Gábor Hunyadi-szobor a gimnázium kertjében Domborművek : fogó fiú A farkastel­Hz Blföld „Balatonja Hunyadi, a törökverő Hunyadi, a kormányzó A Tisza II. vízlépcsőt, amely Tiszafüred és Kiskö­re közötti szakaszon mester­ségesen létrehozott tározó, újabban az Alföld „Bala- ton”-jának kezdik nevezni. A 35 kilométer hosszú tározó helyenként 6 kilométer szé­les vízfelülete a Balaton egyötöde. Igen kedvező föld­rajzi adottsággal rendelke­zik, szomszédságában van a hortobágyi nemzeti park, így kitűnő kirándulási, a vízpar­ton pedig strandolási, sport- horgászati lehetőségek kínál­koznak. Az utóbbi időben nyaralóhelyek, táborok, vál­lalati üdülők és magánüdü­lők épülnek Rövid hírek Műemlék-szélmalom. Kar­cagon a Nagykunság köz­pontjában átfogó programot dolgoztak ki a legértéke­sebb népi építészeti jelleg­zetességet viselő épületek megóvására. A város hatá­rában van egy szélmalom, amelynek belső berendezése teljesen ép. A Malomipari Tröszt hozzájárulásával ere­deti állapotában állítják helyre a malmot, és műem­lékké nyilvánítják. Parasztházból csárda. Üjabban egyre nagyobb di­vattá válik, hogy régi pa­rasztházakat alakítanak át vendéglátó hçlyekké. Az idén a Kaposvár mellett húzódó út mentén az úgy­nevezett Jazvina-pusztán csárdává alakítottak át egy régi parasztházat. A csár­dát már megnyitották, a ré­gi épület jellegét megőrzik a gerendák, kandallók és faragott bútorok. Várszínház a Budavári Palota szomszédságában. Üjjáépítették a barokk épületet Budán a Palota szomszédságában. Ez volt a régi várszínház, amely ma . új köntösben várja a szín­házlátogató közönséget. A budai várnegyed újabb színfolttal gazdagodott. Termálfürdő a Nagyer­dőben. A Békés megyeiek részéről is sűrűn látogatott a Debreceni Nagyerdő, a gyógyfürdőzők üdülőköz­pontja. A népszerű fürdőt tovább bővítik. Új gyógy­fürdő építését kezdik meg. Kirándulás. Az országjáró túrák között kétnapos ki­rándulások is szerepelnek az IBUSZ Békés megyei iroda programjában. Bizo­nyára sokan szívesen vesz­nek részt a Szekszárd-Ge- menc—Pécs útvonalú két­napos túrán, melynek egyik érdekessége a gemenci re­zervátum mgtekintése ki­vonattal, vagy kishajóval. Ezen kívül Decsen a nép- művészeti tájházat látogat­ják meg a résztvevők. Pé­csen természetesen a Zsol­nai Múzeum, a Dzsámi, a kazamaták és a Székesegy­ház megtekintése sem ma­rad el. Kőtár a kazamatában. A győri vár kazamatarend­szerét az elmúlt években múzeumi célokra tették al­kalmassá, itt kapott helyet a győri Xantus János Mú­zeum kőtára. A rekonstruk­ciót tovább folytatják, fel­tárják a teljes pincerend­szert. A felújítás során a korabeli állapotoknak meg­felelően állítják helyre. Ez­zel lehetőség nyílik a mú­zeum további bővítésére. Falumúzeum. A tervek szerint a Vas megyei Rába- tót faluban felújítják Szvé- tecz Ernő egykori, interna­cionalista szülőházát és fa­lumúzeumot rendeznek be. 'A helytörténeti anyagokat mellett természetesen a Szvétecz Ernő életét, mun­kásságát dokumentáló anya­gokat is elhelyezik. Felújítják a Savaria. Mú­zeumot. Szombathelyen nagy látogatottságnak ör­vend a Savaria Múzeum. Az épület azonban felújításra szorul, most teljes közmű- és födémcserét hajtanak végre, s központi fűtést is beszerelnek. A nagytermet eredeti szépségében állítják helyre. Felújítják a múze­um híres római kori és já- ki kőtárát is. II szabadságharc katonája: Pfiffner Paulina Amikor csodálatos mének­ről, száguldó paripákról esik szó bárhol Magyarországon, a társalgásban bizonyosan elhangzik Mezőhegyes neve is. Pedig ez a helység a tör­ténelem során nemcsak ló- tenyésztéséről lett híres. Ma már talán ‘csak kevesen tud­ják, hogy 1848-ban milyen nemes ifjak és leányok él­tek itt. Közéjük tartozott a magyar szabadságharc egyik katonája: Pfiffner Paulina, hős honvédleány is. 1825- ben született Mezőhegyesen, az olasz származású Pfiffner Félix császári főhadnagy leánya volt. Különös, figyelemreméltó teremtés a maga korában Pfiffner Paulina. Édesanyja fiatalon 'meghalt, s kívánsá­ga csupán az volt, hogy fék­telen leánya megfelelő ne­velést kapjon. Paulina ugyanis a női foglalkozások­ról tudni sem akart: egész nap kardot, puskát faragott, s ha nem volt otthon édes­apja, leakasztotta vadász- fegyverét, s a kertben egyre nagyobb pontossággal lövöl­dözte a madarakat. Idegen császári tiszt leánya volt, s hogy mégis mennyire szeret­te szülőhazáját, arra szem­léltetésül álljon itt a régi kutatók által lejegyzett tör­ténet : „A 40-es években történt, hogy Paulina atyja tisztitár­sait meghíván estélyre, akik csak többnyire német és' cseh atyafiak, vagy még rosszabb, renegát magyarok voltak. Á magyar nemzettel rokonszenvező olasz házi­gazda igyekezett ugyan a közbejött politizálást (mely többnyire a magyar nemzet rágalmazásából állott) az alaptalan, s csakis tudatlan­ságból eredhetett megrová­sokat és rágalmakat ellensú­lyozni, de a bortól hevült cimborákkal össze nem tűz­hetett. A társalgás hallatán a mellékszobából megjelent Paulina kipirult arccal, ha­ragtól reszketve, s ezt mond­ta: „Tudva van önök előtt, nem csináltam belőle titkot soha, hogy a hazát, Magyar- országot, amelyben szület­tem, a népet, mely közt fel­nevelkedtem, szeretem az imádásig. Ha férfi volnék, legfőbb óhajtásom lenne a szabadságért, melyért any- nyira érdemes küzdeni, ha kell az igaz hazafiak dicső halálával halni még. És mégis Önök anélkül, hogy múltját ismernék, hogy jo­gairól csak fogalmuk is vol­na, férfihez nem illő mon­dák és aljas rágalmak után indulva, nem átallanak min­den összejövetel alkalmával sértőleg, gúnyosan nyilat­kozni felőle. Kijelentem ezért határozottan: hogy vagy fel fognak hagyni ha­zám és a magyar nemzet el­leni oktalan kifakadásaik- kal, vagy amikor csak itt ■ . megjelennek, én hazulról azonnal távozni fogok!” Édesapját a katonai szol­gálat elvezényelte Mezőhe­gyesről. Az önfejű lány ma­ga akart maradni, egyedül próbált boldogulni. Rövid ideig nővérénél lakott, majd színésznek állva járta a vi­déket. Kalandos élete során ráébredt, mennyivel több le­hetősége, szabadsága van a férfiaknak. Bármelyik más­nembelivel szemben felve­hette a versenyt, ezért hát eldobta női -ruháit, férfinak öltözött, nevét pedig Ligeti Kálmánra változtatta át. Amikor kitörtek a forradal­mak Európában, Magyaror­szágnak nem volt sok kato­nája és pénze, de volt lelke­sedés és hazaszeretet a nem­zetben. Paulina előtt is új pálya nyílt: „a magyar hon szabadságáért férfiasán, fegy­verrel kezében küzdeni, s ha kell dicsőséggel meghalni a csatatéren !” Határozott, de szolgálat- kész természete, műveltsége, vakmerőségről tanúskodó bátorsága hamar kivívta tár­sai és parancsnokai elisme­rését. Az egyik csatában kartács zúzta össze a lábát, amikor meggyógyult, hadna­gyi rangban tért vissza a harctérre. 1849. január vé­gén Bem apó Besztercéről vezette ki hadát, hogy me­rész támadást intézzen az ellenségre. A terv szerint „Kálmán” fél század .kato­nával szórványos tüzeléssel elvonta volna az ellenség fi­gyelmét Bem vonulásáról. A cselt azonban megsejtet­ték és heves csata után szétverték, fogságba vetet­ték a magyarok csapatát. Köztük Paulinát sebesülten vitték a szebeni kórházba. Felépülése után fegyveres kísérőkkel utazott apja szol­gálati helyére, Lengyelor­szágba. Két esztendőn át él­tek még itt, majd hazatér­tek Magyarországra. Regényes események, ka­landok sorozata után ismét férfi módján próbált boldo­gulni a fiatal lány, egy Gyu­la melletti vidéki uradalom­ban írnoki állást vállait. Rosszakarói, politikai ellen­ségei azonban ráuszították a törvény végrehajtóit, s mert a nemes lelkű Paulina a megszégyenítést nem tudta elviselni, a zsandárlaktanyá- ban szívenlőtte magát. Há­rom napig szenvedett élet és halál között a megyei kór­házban, s a negyedik napon meghalt. A város lakói nagy összegekkel járultak hozzá, hogy tisztességgel temessék el, de a kapitány csak 4 rabbal vitette ki a holttestet „komisz koporsóban”. „A halottat 1853-ik évi szeptember 30-án Rázel Jó­zsef plébános és Tonthi pré­post egyházi segédlettel te­mette el a magyarvárosi, a vári országútba eső sírkert­be. Minthogy a czivilizátió (!?) korszakában ez is tün­tetésnek vétetett, csendőrök­kel őriztették a sírt, majd széthányatott és a földdel egyenlővé tétetett.” Irta Ko­vács József ügyvéd „Egy ma­gyar amazon regényes élet­rajza” című 1869-ben, Ara­don megjelent tanulmányá­ban. A lány emlékét idős Mo- gyoróssy János, a Békés me­gyei Nyilvános Múzeum igazgatója elevenítette fel 1887-ben, amikor, gyűjtést indított Pfiffner Paulina sír­kövének felállítására. A Bé­kés megyei Híradó szerkesz­tőségének gyűjtéséből 121 forint 80 krajcárt kapott, a Békés című lap több* mint 40 forinttal, a Hetes bizottság gyűjtése 316 forint 51 kraj­cárral járult az adományok­hoz. A sírkő Gyulán a ma­gyarvárosi temetőben őrzi Pfiffner Paulina emlékét. Bede Zsóka Fásítási hánap Országszerte megkezdődött a fásítási hónap, amely kör­nyezetünk védelmében törté­nik. A városok, falvak la­kói az erdőgazdaságok közös összefogásával, ezekben a hetekben újabb erdőket tele­pítenek az Alföldön is. Az Alföld fásításában elévülhe­tetlen érdemeket szerzett Kiss Ferenc szegedi erdőmér­nök, akinek nemrég emlék­művet állítottak az ásott­halmi természetvédelmi te­rületen. Stílszerűen, tölgyfá­ból faragott oszlopon he­lyezték el a domborművet, amely a „szegedi erdők aty­ját” ábrázolja.

Next

/
Thumbnails
Contents