Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-12 / 61. szám

1978. március 12. vasárnap Fiatal képzőművészek seregszemléje Párizsban Érettségi és szakmunkásvizsga Beszélgetés az új szakközépiskolai képzési célról A fiatal képzőművészek stúdiója 34 tagjának alkotá­saiból kiállítás nyílik már­cius 16-án a párizsi Grand Palais-ban. A kiállításra a „függetlenek szalonja” né­ven ismert modem művésze­tek fórumának rendezői hívták meg hazánk képző­művész fiataljait. Az évente rendszeresen megtartott képzőművészeti seregszemle hagyományai szerint — a hazai kiállítok mellett — minden esztendőben más­A Crossbow-akció Michael Anderson, a 20 óra 5 perckor kezdődő film rendezője — akit a Verne- regényből készült: Nyolcvan nap a'att a Föld körül tett híressé — maga is részt vett a második világháborúban az angol légierő katonája­ként. Hiteles élmények alap­ján kezdett tehát a Cross­bow-akció forgatásához. Az 1965-ben készült olasz —angol film azt az időszakot más nemzet kortárs alkotói­nak művészetét mutatják be a látogatóknak. Ezúttal a fiatal magyar képzőművé­szek több mint száz alkotá­sát — festményeket, grafi­kákat, szobrokat — ismer­heti meg a tárlat közönsé­ge. A párizsi kiállításán be­mutatkozó magyar művész- fiatalok a KISZ Központi Bizottsága küldötteiként részt vesznék a tárlat ünne­pélyes megnyitásán. ábrázolja a második világ­háború történetéből, amikor az angolok tudomására jut, hogy a németek új „csoda- fegyvert” kísérleteztek ki. Az angol titkosszolgálat ve­zetője három embert állít akcióba, hogy kiderítsék a nagy hatású fegyver titka­it... A három főszereplő : George Peppard, Tom Courtenay és Jéremy Kemp. Az MSZMP KB X. kong­resszusán behatóan foglal­koztak az állami oktatás helyzetével. Az akkor szüle­tett határozat nyomán az al­só és középfokú oktatási in­tézményekre vonatkozóan saéles körű elemző munká­hoz láttak országszerte. A Központi Bizottság 1972. jú­nius 14-i ülésén határozatban rögzítették a legfontosabb közoktatást érintő kérdése­ket. Ekkor született meg a szakközépiskolákat érintő fontos oktatáspolitikai állás- foglalás is, amelyet a követ­kezőképpen fogalmaztak meg: „Meg kell változtatni a szakközépiskolák képzési cél­ját Az ipari és a mezőgaz­dasági szakközépiskolák szakirányú továbbtanulásra készítsenek fel, és mindenek­előtt az elméletigényesebb szakmákban — megfelelő tantervi változtatásokkal és a szükséges gyakorlati idő biztosításával — lehetővé kell tenni, hogy a végzettek szakmunkás-bizonyítványt kapjanak. Az úgynevezett nem termelői és szolgáltató szakterületek (például : köz­lekedés, egészségügy, ügyvi­tel) számára képző szakkö­zépiskolák — a szakirány­nak megfelelő felső fokú in­tézményekben történő to­vábbtanulásra felkészítése mellett — változatlanul kö­zépfokú szakmai képzést ad­janak •a tanulóknak.” Az oktatáspolitikai párt- határozatból azonban az is kiderül, hogy a jelenlegi is­kolarendszer szerkezetében nem történik változás. Ma­rad a 8 általános iskolai osz­tály, a négy évfolyamos, érettségit adó gimnázium és szakközépiskola, valamint a nyitottá vált szakmunkás- képző iskola. (Nyitottá az ál­tal vált, hogy elvégzése után a felnőttképzés keretén be­lül érettségi bizonyítványt szerezhetnek a szakmunká­sok is.) A szakközépiskolai kép­zésben 1978 szeptemberétől várható változásokról, a Bé­kés megyei helyzetről Raf- fay Józseffel, a megyei ta­nács művelődésügyi osztály szakközépiskolai felügyelőjé­vel beszélgettünk. — Az oktatást érintő elemzések során a legkriti- kusabban a szakközépisko­lák helyzetét vizsgálták. Az az igazság, hogy jelenleg a szakközépiskolák nem készí­tenek fel megfelelően a to­vábbtanulásra, ugyanakkor az ebben az iskolatípusban végző fiatalok nem szereznek olyan szintű szakmai gyakor­latot sem, mint a szakmun-* kásképzőben végzett ifjú szakmunkások. Ezért az Ok­tatási Minisztérium a főha­tóságokkal közösen úgy dön­tött, hogy 1978 szeptemberé­től folyamatosan át kell tér­ni a szakmunkásképzési cé­lú szakközépiskolai oktatás­ra. Ezt természetesen szá­mos részintézkedés, előké­szület előzte meg. — Az országban a jövő tanévtől 138 első osztály­ban, 11 ezer 740 diák ta­nul majd a szakmunkás- képzést folytató szakkö­zépiskolákban. Milyen lé­pések történtek az átállás érdekében Békés megyé­ben, és milyen lehetősé­gekkel számolhatnak az új képzési cél iránt érdeklő­dők? — A megyei tanács műve­lődésügyi osztálya már ko­rábban elkészítette a közép­távú középiskolai hálózatfej­lesztés tervét, amelyet egyez­tetett a szakminisztériumok­kal is. Megvizsgáltuk az if­júsági forrást, azaz felmér­tük 1985-ig megközelítően hány nyolcadikos végzett ta­nulóra számíthatunk me­gyénkben. (Ez nem ad túl nagy elégedettségre okot, hi­szen 7 év múlva is mindösz- sze 6 ezer fiatal végez álta­lános iskoláinkban.) Ennek körülbelül tíz százaléka nem folytatja tanulmányait, míg a továbbtanulók 50 százalé­ka szakmunkásképzőben, másik 50 százaléka pedig gimnáziumokban és szakkö­zépiskolákban tanul tovább. Az már biztos, hogy me­gyénkben 1978-ban 29 gim­náziumi és 33 szakközépis­kolai osztályt tudunk indíta­ni. Az új szakközépiskolai cél belépése miatt a szoká­sosnál is körültekintőbben mértük fel a megyében mű­ködő szakközépiskolák tár­gyi, személyi feltételeit és ugyanakkor a tanítandó szakmákhoz szükséges bázis­üzemek helyzetét, lehetősé­geit is megvizsgáltuk. Hiszen csak olyan vállalat, üzem al­kalmas a gyakorlatok veze­tésére és a diákok fogadásá­ra, ahol korszerű gépeken, jó szakemberek irányításával sajátíthatják el a fiatalok választott szakmájukat. — Mit tettek az eleinte igencsak húzódozó üzemek, vállalatok megnyeréséért? — A vállalatok köteles­ségeit egy 1976-ban megje­Munkahelyi testnevelés az iskolában. A vésztői gimnazis­ták óraközi szünetben nyitott ablak mellet az iskolarádió vezényszavaira két perc tornát tartanak Fotó: Gál Edit iaeaaaaaaBaaaBaBaaaBBBaaaaaaBaaaaaaBaaaaaaaeaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaBB aaaaaaaaaaaa iaaaaaaaaaaaaBaaaaaaaBaaaaaaaaBaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBB.aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaai Mai tévéajánlatunk Kürti András: Csókol: Renate 24. Renate hálásan csippent a szemével. — Már nem is tudom — kezdem a sztorit —, kitől hallattam, lehet, hogy ol­vastam. Egy kibernetikus automatáról szól. Olyan jól megtanult sakkozni, hogy sorra győzött le nagy hírű mestereket. Aztán leült ve­le játszani egy mókás fickó, aki tisztában volt vele, hogy semmi nyerőesélye nincsen, ö kezdett fehérrel. Kilépett huszárával. A ma­sina is húzott valamit. Em­berünk erre fogja a huszárt és visszateszi az alaphely­zetbe. Oda, ahol eredetileg is állt. A zseniális készülék, amely rengeteg megnyitást ismert, ilyesmivel még soha nem találkozott. Két lépés után az ellenfél hadrendje ugyanaz volt, mint kezdés­kor! Hol itt a logika! Az automata képtelen volt megérteni az esetet, először csörgött, sistergett, füstölt, aztán kikapcsolta magát. Sokkot kapott, feladta a partit. Ez minden. Én is za­varba hozom, sokkolom az egész kibaut-rendszert, az­tán megzsarolom á Törpét. Alábecsültem kis Erik bű­nöző tehetségét. Még fél óra sem telt bele, felhangzott a megbeszélt jel a díszsövény mögül. Három rövid fütty. Tehát az első akció sikerrel járt! Akkorra én már rég fel­öltöztem, visszatértem a tár­sasághoz és közömbös dol­gokról beszélgettünk, mint­hogy a küszöbön álló had­műveletről normális ruhá­ban sem voltam hajlandó nyilatkozni. — Ütött a cselekvés per­ce! — jelentem ki ünnepé­lyesen a hármas füttyszó után. — Kérem, mindnyájan menjenek be a fészerbe és amíg nem adok rá engedélyt, senki se jöjjön ki onnan. Ne haragudjanak ezért a dikta­tórikus eljárásért, de a cél szentesíti az eszközt, miként ezt valaki korábban is mondta. Lihasorban vonulnak be a dánok a faházikóba. Elöl, fü­lét huzigálva Hans Aakjaer, utána Ilse, nagy Erik, a me­netet Rena zárja be. A kü­szöbről visszanéz, mutatja, hogy résnyire nyitva hagy-r ná az ajtót, onnan kukucs­kálna, neki kivételesen meg­engedem-e? — Nem — mondom szigo­rúan —, az ajtót be kell csukni! De előbb légy szíves, add ide a házatok kulcsait. Rám ölti a nyelvét, kulcs­csomót húz elő a nadrágja zsebéből, odanyújtja. Amikor a kezünk összeér, mégiscsak rám mosolyog. Nagy harag nincsen. A biztonság kedvéért rá­húzom az ajtóra a reteszt, aztán intek kis Erik feltéte­lezett búvóhelye felé, előjö­het, szabad a levegő. Kilopakodik a díszsövény mögül, lerakja mellettem a kosarat, bogozni kezdi a zsák száját. Míg ügyködik, szem­ügyre veszem a srácot. A nadrágja elszakadt, egyik térdén a bőr lehorzsolódott, a karja, a kezefeje is kar­colásokkal van teli. Szegény kölyök. Nem könnyű dolog az állatlopás. De tudom, ha most sajnálatomat fejezném ki, mindent elrontanék. Ehe­lyett inkább szigort erőltetek a képemre, zordan belete­kintek a zsákba, aztán a ko­sárba. Az előbbiben egy taT- ka kismacska, az utóbbiban két aranyos, öklömnyi tacs- kókölyök. Az egyiket kieme­lem, alszik, mint a bunda, óvatosan becsúsztatom az ingem alá, úgy helyezem el, hogy a hátamnál legyen. — Te most itt maradsz — adom ki az ukázt mini-cin­kosomnak —, vigyázol a má- ,sik két állatra. És arra is legyen gondod, hogy a fé­szerben levők ne törjenek ki. Ha bármit kérdeznek tő­led, nem válaszolsz. Világos? Biccent, újabb kemény pa- rolázás, indulok Renate szü­leinek háza felé. Végre, ez Lins professzor dolgozószobája. Az összes helyiség közül a legalkalma­sabb környezet egy drámai­nak ígérkező beszélgetés le­bonyolítására. Érdekes be­rendezésű szoba. Tulajdon­képpen kettő, egymásba építve. A nagy négyzet sar­kában egy kisebb négyzet. A hatalmas íróasztalt meny- nyezetig érő tömött könyv- állványok fogják körül, ne­hogy kiröppenjen akárcsak a legkisebb gondolat-madár is. Keskeny tapétás ajtó nyílik ebbe a szentélybe, most tár­va van. Itt, az „L” alakú, nagyablakos külső részen pe­dig egy heverő, néhány vi­rágállvány, hatalmas akvá­rium. Az öregúr nyilván itt pihen munka közben. A fa­lon tájképek, egy csendélet. És a sarokban a lila kör. Mély lélegzetet veszek, be­lelépek. Most dől el minden. Női hang szólít meg. Dánul! Legszívesebben felrikolta­nék, olyan öröm fog el. Nem ismert fel az Omni- sap! — Szíveskedjék németül beszélni — mondom. — Nem tudok dánul. — Látom és hallom önt — tér át azonnal a kívánt idiómára. — Miben lehetünk szolgálatára? (Folytatjuk) : lent minisztertanácsi rende- ; let pontosan megfogalmazza. Részükről inkább a rendele­tek értelmezésénél jelentke­zett probléma. Néhány hete egy igen jól sikerült talál­kozó alkalmával tisztáztuk a vállalatok képviselőivel a feladatvállalással járó lehe­tőségeket, ugyanakkor hang- ; súlyoztuk érdekeltségüket is, I hiszen az új képzési célú ! szakközépiskolák beindításá- : val szakmunkás-utánpótlá- i suk is lényegesen javul • majd. — Milyen szakmák közül • válogathatnak a szakmun­kásképzési célú szakkö­; zépiskolákba jelentkező ta­nulók? — Elkészült már az új : Országos Szakmunkásképzési • Jegyzék is. Ebben meghatá­• rozták, mely szakmából in- : díthatunk képzést, de meg­• határozták azt is, mely szak- ; mákat lehet párhuzamosan Ï a szakmunkásképzőben és ; szakközépiskolákban oktatni, ■ vagy esetleg, melyeket csak ■ szakközépiskolában. A jelen- ! leg ismert 190 szakma 128- ; ra csökkent, és mindössze ■ négy új szakma létesült. Az • elméletigényesebb szakmák : száma 36, és ebből 20-at ■ csak szakközépiskolában ok­■ tatnak majd. Ebből azt hi­• szem, mindenki számára vi- ; lágossá vált, mennyire meg­• nőtt a szakközépiskolák sze- 5 repe a szakmunkásképzés- : ben. : — 1977-ben a megyei ta­■ nácsülés elfogadta az előbb ■ említett középtávú szakkö­• zépiskolai hálózati fejlesztési tervet, amelyben po utasítot­tuk, mely iskolákban folyik szakmunkásképzés és melyek maradnak meg alapjaiban változatlanul középfokú kép­zési jellegűnek. Középfokú képzést folytatnak továbbra is Békéscsabán és Gyulán az egészségügyi szakközépisko­lákban, továbbá a Vásárhe­lyi Pál Szakközépiskolában földmérési, útépítési és víz- műépítési ágazatban, ugyan­ilyen típusú lesz Gyomán a cipőipari szakközépiskola, Sarkadon pedig a gimnázi­um mellett működő posta- forgalmi szakközépiskola. Békéscsabán, a közgazdasági mellett kereskedelmi szak­középiskolai képzés is fo­lyik, Szarvason idén is indul közgazdasági szakközépisko­lai osztály, Békéscsabán, a Kemény Gábor Szakközép- iskolában pedig autóforgal­mi. — 1978-tól a megye 15 szakközépiskolájából 8-ban indítunk szakmunkásképzési célú szakközépiskolai osz­tályt, amelyben tehát az érettségi mellett szakmun­kás-bizonyítványt is szerez­hetnek a tanulók. Ez a kép­zési forma annyiban külön­bözik a középfokú képzési jellegű szakközépiskolai ok­tatástól, hogy az 50 százalé­kot kitevő közismereti tár­gyak azonossága mellett a másik 50 százalékban a gya­korlati elmélet csökkenni fog, a gyakorlati órák száma pedig megnövekszik. Béké­sen a szakközépiskolában to­vább folytatjuk az esztergá­lyos szakmunkásképzést, va­lamint Orosházán a géplaka­tosok képzését. Orosházán még megkezdődik egy osz­tállyal a jövő tanévben az esztergályos szakmunkáskép­zés is. A növénytermesztő gépész szakma iránt érdeklő­dők Battonyán, a Mikes Ke­lemen Gimnáziumba jelent­kezhetnek. Békéscsabán, a Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában magas­nyomó gépmester és betűsze­dő szakmákban indítunk osz­tályokat. Békéscsabán, a Ke­mény Gábor Szakközépisko­lában autószerelő szakmun­kásképzés is folyik majd. Gyulán, a kertészeti szakkö­zépiskolában — a megyei zöldségtermesztési program­nak megfelelően — zöldség- termesztő szakmunkásokat képeznek a jövő évtől. Űj szakmákból indítunk képzést Orosházán, a Kossuth Lajos Szakközépiskolában, ahol ál- lattartótelepi-gépész és ba­romfitenyésztő osztályt indí­tunk, Szeghalmon, a Péter András Szakközépiskolában pedig, szintén az érettségi megszerzése mellett, gépi­forgácsoló és esztergályos szakmát tanulhatnak a je­lentkezők. Távlati elképzelé­seink között szerepel Mező- kovácsházán, a gimnázium mellett egy szakközépiskolai osztály létesítése olyan szak­mából, ami megyénkben ed­dig még nem volt, neveze­tesen a villamosgép-szerelő szakmából. Ehhez az ÉVIG vállalta a bázisüzem szere­pét, Békésen a mezőgazda- sági szakmunkásképző isko­lában pedig növényvédelmi szakirányú szakközépiskolai osztály létesítését tervezik. —ez a változás a felnőttképzést is? — Ezek a középfokú inté­zetek természetesen nemcsak a nappali képzés keretén be­lül biztosítják a vállalati szakmunkásszükségletek ki­elégítését, hanem ellátják a felnőttek szakmai képzését és továbbképzését is. A szak­munkásképzési célú szakkö­zépiskolákban viszont, bár lesz felnőttképzés, de egyelő­re a gyakorlati rész megold­hatatlansága miatt szakmun­kásbizonyítványt nem adha­tunk. Reméljük, az új kép­zési célú szakközépiskolák kellő érdeklődésre tartanak majd számot azért is, mert az itt végző tehetséges fiata­loknak a szakirányú tovább­tanulásra is lehetőséget biz­tosítanak, ugyanis a felső fokú intézményekben a fel­vételirendszert a tervek sze­rint a jövőben módosítják. B. Sajti Emese

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents