Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-09 / 58. szám
1918. március 9., csütörtök ízHiiUMMbizottságaitól, alapszerveze- teitől. Rendszeresebbé, tervszerűbbé kell tenni az ellenőrzéseket. Jó lenne, ha a szocialista brigádok vállalásainak értékelésénél is figyelembe vennék e társadalmi tevékenységet, s az eddigieknél nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesülnének az ellenőrök. Jobb együttműködést Arra törekszenek, hogy a vizsgálatok gyakoriságának növelése mellett összehangolják a munkát más ellenőrző szervekkel. A kereskedelem fejlődése, kulturáltsága megköveteli; a társadalmi ellenőrzések színvonala is emelkedjen, minél több szakosított csoport alakuljon. Arra van tehát szükség, hogy a kereskedelmi dolgozók és a társadalmi ellenőrök között jobb együttműködés alakuljon ki. Ma már elvárható, hogy a boltok szakszervezeti bizalmiai és szocialista brigádvezetői segítsék az udvarias magatartás kialakítását, a szocialista munkaerkölcs megszilárdítását, a vásárlók érdekeinek a védelmét. Seres Sándor Fogkefék exportra Tízmillió fogkefe — a tavalyinál másfél millióval több — készül az idén az ország egyedüli fogkefegyárában, a Mosonmagyaróvári Műanyagfeldolgozó Vállalatnál A többlettermelést a fogkefeüzem korszerűsítésével érik el. Az új berendezésekkel műszakonként 2400— 2600 kefe tömését végzik el. Megváltozik a fogkefék formája is: az idén gyártott kefék jobban „kézre állnak”. Lekicsinyítik a kefék fejét, s az állati eredetű sörtéből készült csomókat ritkábbra szövik, ezáltal rendeltetésüknek és higiéniai követelményeinek jobban megfelelnek ezek a mindennapos használati eszközök. A hazai igények kielégítése mellett a vállalat exportra is gyárt. A szocialista országokon kívül az NSZK-ba és a Közel-Keletre is szállítanak fogkefét Mosonmagyaróvárról. A dévaványai ÁFÉSZ „Május 1.” tenyésztojás-termelő és -keltető szakcsoportjának elnöke, Szabó Mihály és felesége heti átlagban 2000 tojást értékesít a szövetkezetnél kuriózumszámba menő termékeiket, nem beszélve az ebben rejlő exportlehetőségekről. Éppen ezért érdemes megnéznünk, hogy az ilyen kisgazdaságok mi mindennel járulnak hozzá mezőgazdaságunk termeléséhez. A Dévaványa és Vidéke Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetnek hat mező- gazdasági szakcsoportja van. Név szerint a „Május 1.” tenyésztojás-termelő és -keltető, az „Akácvirág” méhész-, a „Kossuth” nyúlte- nyésztő, a „Kunsági” juh tenyésztő, valamint a zöldséggyümölcs szakcsoport. Megalakult, de még nem működik a „Törekvés” zöldséggyümölcs termesztő szakcsoA mezőberényi KISZ-esek teljesítették tojóállomány több mint kétszeresére emelkedett, s elérte a 8000-et. Az elmúlt évben 700 ezer tojás értékesítésére kötöttek szerződést az ÁFÉSZ-szel. így többek között a szolnoki keltetőállomásnak és a szegedi MÉK- nek szállítottak volna, de a terv meghiúsult, mivel e két utóbbi nem vette át a tojásokat, arra hivatkozva, hogy még sincs szükségük rá. Igaz, a saját üzem sem tartott igényt a korábban jelzett mennyiség száz százalékára. Mindezek ellenére a szakcsoporttól felvásárolt termékek árbevétele az elmúlt évben megközelítette a másfél millió forintot. Fontos ágazatot képvisel az „Akácvirág” méhész szakcsoport is. Mint a legrégibb társulásnak — 1953-ban alakult — ma már 35 tagja van. A méhcsaládok száma 800. A méhészek 20 ezer kilogramm akác-, repce- és vegyes mézre kötöttek szerződést, s az elszámoláskor 35 százalékkal többet adtak lent —, s ténylegesen 16 ezret — vagyis több mint 6300 nyulat — adtak át a szövetkezetnek. Ez árbevételben is több mint 500 ezer forintot jelent a csoportnak. Az anyanyulankénti átlagos szaporulat 30 darab, amiről önkritikusan megállapították: — ez lehetne több, akár 25 százalékkal is. Kedvezőtlenül hatott a mixomatózis néven ismert állati betegség, amelyet szervezettebb oltásokkal megelőzhettek volna. A dévaványai ÁFÉSZ galambtenyésztői 2440 kilogramm húsgalambot terveztek leadni, de ez a terv mindössze 2250 kilogrammra teljesült. Ugyanezzel is 3,9 százalékkal többet teljesítettek, mint 1976-ban. A mindössze hat éve működő szakcsoportnak ez 400 ezer forint bevételt jelentett. A szövetkezet a tagoknak a közös termelés biztosítására és a termelési kedv fokozására kamatmentes előleget — csaknem 100 ezer forintot — adott. — jávor — a dévaványai szakcsoportokban az akcióprogramot Megyénkben is zajlanak a beszámoló taggyűlések a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség alapszervezeteiben. Beszámolnak az elmúlt évi munkáról, az egyéni vállalások teljesítéséről. Mezőberényben a Műszaki és Vasipari Szövetkezet ifjúkommunistái elsősorban a gazdasági munkát értékelték. A kollektíva jól dolgozott az elmúlt évben, amelyhez nagyban hozzájárultak a fiatalok. Ugyanakkor komoly érdeklődés kísérte az ifjúsági vitakör foglalkozásait. Javult a mozgalmi munka is. Feltárták a hiányosságokat, s egyben meghatározták a feladatokat. A taggyűlésen részt vett az 1. számú általános iskola Arany János raja. Tagjai a további jó együttműködés jegyében köszöntötték az új vezetőséget. A pedagógus alapszervezet taggyűlésén a XI. pártkongresszus, valamint a KISZ IX. kongresszusa határozaKétségtelen, hogy mindinkább szükség van az ÁFÉSZ-ek támogatásával, irányításával működő mezőgazdasági szakcsoportokra. Létjogosultságukat növeli, hogy ma már nagyítóval sem találunk olyan gazdaságot, amely méhészettel, galambvagy akár nyúltenyésztéssel foglalkozna. Pedig hazai piacunk is igényli a sokszor port és az ehhez az ÁFÉSZ-hez tartozó ecseg- falvi galambtenyésztő szakcsoport is. A tenyésztojás-termelő és -keltető csoport több mint tíz éve alakult meg 61 taggal, az akkori törzsállomány pedig 3500 baromfiból állt. Amíg a tagok létszáma csak kettővel növekedett, addig a le. Ezzel árbevételük meghaladta a 720 ezer forintot. A nyúltenyésztők 15 éve tömörültek szakcsoportba. A kezdeti 50-es anyanyúlállo- mány ma már meghaladja a 270-et. A szakcsoportiak szorgalmát bizonyítja, hogy 1977-re több mint 13,5 ezer kilogramm értékesítésére kötöttek szerződést — ez mintegy 5500 vágónyulat jetainak megvalósítása került napirendre. Az akcióprogram értékeléséből, a párt- alapszervezet véleményéből, az intézmények vezetőinek hozzászólásaiból kitűnt, hogy a KISZ-esek becsülettel teljesítették vállalásaikat. Különösen nagy előrelépés történt az óvodák, általános iskolák és a gimnázium fiatal nevelőinek együttműködésében. Példamutató volt a szervezeti élet. Az év folyamán nőtt a taglétszám. Mindez azt bizonyította: ha az akcióprogram és az egyéni vállalások megegyeznek az országos ifjúságpolitikai célokkal, erősödik az alapszervezet, és a fiatalok szívesen jelentkeznek a KISZ-be. Természetesen nemcsak az eredményekről, hanem a hibákról is szó esett. Az akcióprogram és az egyéni értékelés, a meghatározott tennivalók alapján, kiindulópontja lehet a következő mozgalmi év teljesítésének. A nyúltenyésztö szakcsoport egyik legaktívabb tagja Hildi József, Kiszely Andrással, a szakcsoport elnökével a nyula- kat vizsgálja Fotó: Veress Erzsi A kereskedelmi társadalmi ellenőrök múlt évi munkájáról, az elkövetkezendő időszak feladatairól hallottunk hasznos és megszívlelendő adatokat, tájékoztatást Vajda Jánostól, az SZMT közgazda- sági bizottságának elnökétől. Törzsgárda Az ellenőrzéseket irányító munka sarkallatos pontja 1977-ben mindenekelőtt a szervezettebb vizsgálatok lebonyolítása volt, amelynek hatására csökkenteni lehet a fogyasztói megkárosításokat. Az ellenőrzések ugyanakkor összefüggtek a gazdasági tevékenységgel is, hiszen kiterjedtek a minőségvédelemre az önköltség csökkentésére, az árak helyes alkalmazására, az ipari és kereskedelmi vállalatok kapcsolatának erősítésére. Megyénk szakszervezeti mozgalmában is kialakult a kereskedelmi társadalmi ellenőrök törzsgárdája. Számuk jelenleg meghaladja a 400-at. Az elmúlt esztendő elején került sor e társadalmi munkások választására, így több új aktíva kapcsolódott be a felelősségteljes, de sokszor bizony népszerűtlen munkába. Éppen ezért gondoskodnak folyamatosan elméleti és gyakorlati képzésükről. Segítő szándék Egy év alatt 2983 esetben ellenőrizték a kereskedelmi és vendéglátóipari egységeket. Az élelmiszerüzletekben 1428, a vendéglátóiparban 1050, a vegyesiparcikk-szak- mában összesen 372, a kiskereskedők boltjaiban pedig 133 vizsgálatot végeztek. Ezek közül 288 jegyzőkönyvet kellett felvenni, illetve szabálysértési eljárást kezdeményezni. Általában azt tapasztalták, hogy a kereskedők, a vállalatok, szövetkezetek vezetői nem akadékoskodó embereknek tartják a társadalmi ellenőröket. Tudják: segítő szándékkal érkeznek az üzletekbe. A programok összeállításánál figyelembe vették a SZOT szociálpolitikai osztálya által javasoltakat, a megyei tanács kereskedelmi osztályának irányelveit. Előtérbe helyezték a napi közszükségleti cikkek ellátásának, a közegészségügyi szabályok, a szavatossági idők betartásának a vizsgálatát. Természetesen nem feledkeztek meg a hús árusításának körülményeiről, a számolás, mérés ellenőrzéséről. Különösen a vendéglátás területén gyakori a szűk mérés és a többletszámolás. Gyulán, a Várfürdőben, a vasárnapi vizsgálódás során 10-12 forinttal is többet számoltak. Ugyancsak a gyulai 53-as számú üzletben 2,80 forinttal csapták be a vendégeket. A példákat szinte vég nélkül lehetne sorolni. Az idén a SZOT elnöksége, a Belkereskedelmi Minisztérium ajánlásainak szellemében folytatják a munkát. Ehhez az szükséges, hogy a társadalmi ellenőrök még több segítséget kapjanak a szakszervezet megyei Nem is olyan kevés! [ ezőgazdaságunk 1977- ben több mint tízszázalékos termelésnövekedést mutatott fel. Az 1978. évi terv pedig 2-3 százalék további emelést irányoz elő. Az idei 2-3 százalékos termelésnövekedés azonban nem is olyan kevés, sőt teljesítéséhez jelentős erőfeszítésre lesz szükség. Magyarázatért az elmúlt évekhez kell fordulnunk. Két esztendővel korábban, 1976- ban számos kedvezőtlen természeti-időjárási tényező együttes hatására a mezőgazdaság hozama nemcsak a tervtől maradt el, de az előző évi szint alá is esett. 1977 viszont kivételes jó esztendő volt a mezőgazdaság történetében. A sikerhez, a magas termelési eredményekhez azonban nemcsak a szakma járult hozzá, szinte az egész ország is. A zöldségtermesztés és még néhány ágazat jó eredményeit olyan társadalmi méretű mozgalom segítette, amire minden esztendőben nem is lennénk képesek. Most pedig ezt a tavalyi rekordszintet kell még 2-3 százalékkal felülmúlni. Milyen gondokat jelent ez? Minden termelési ágazatban, így a mezőgazdaságban is vannak tartalékok. Tavaly ezek nagy részét már hasznosítottuk. Nemcsak a külső erőkkel is támogatott zöldség- és gyümölcstermesztésben. hanem például a kedvező közgazdasági viszonyok közé helyezett tejtermelésben is. Amit a tehenek körül pusztán „odafigyeléssel” meg lehetett oldani, azt tavaly már el is értük. Ráadásul az árak és önköltségek viszonyát tekintve a mezőgazdasági termelés néhány területen a tűrési határokhoz érkezett. Ezek nem jelentéktelen részkérdések. Ide tartozik a kukorica — egyik legfőbb termékünk —, amelynek átvételi ára sokfelé már nem fedezi a termelési költségeket. De a sertéshizlalásban és a baromfitenyésztésben is „az utolsó 5 percben” vagyunk, az ösztönzés hatásosságát rövidesen felül kell vizsgálni. A 2-3 százalékos termelés- növelés célkitűzése azonban reális. A tartalékoknál maradva elmondhatjuk, hogy a rét- és legelőgazdálkodásban, valamint a melléktermékek (pl. szalma, kukoricaszár, répafej) jobb hasznosításában még könnyen feltárhatók az előrehaladás lehetőségei. Mindent egybevetve nagyon „garasos”, percekre és fillérekre kiterjedő intézkedések szükségesek a színvonal további növeléséhez. Ez lehetséges, de nem magától értetődően, nem köny- nyen és nem olcsón. A már említett legelőgazdálkodáshoz és a melléktermékek hasznosításához is több műtrágya (ez megvan) és több gép szükséges. A legtöbbet az eddig elmaradott vagy közepes szintű gazdálkodó üzemektől, ezek „felzárkóztatásától” várhatjuk. Csakhogy ezek az üzemek nem véletlenül voltak eddig elmaradottak vagy közepesek. Az elmúlt esztendőkben éppen a legjobbaknál sikerült mindig a leggyorsabban az addig is magas szánt fokozása. és a gazdaságok alsó harmadba tartozó csoportját sikerült a legnehezebben megmozdítani. Ennek okai nemcsak a természeti adottságokban, hanem a közgazda- sági környezetben is keresendők. a hivatalos megnyilatkozások és a konkrét tervek az idei esztendőre kiegyensúlyozott ellátást ígérnek. Reméljük, így lesz. Ám hangsúlyoznunk kell, hogy a tervek teljesítése nemcsak a mezőgazdasági üzemek vezetőitől, a téesz- taaoktól és állami gazdasági dolgozóktól, hanem az ipartól is függ. A magyar gépipartól és vegyipartól, valamint a mezőgazdaság számára szükséges gépek és anyagok importjától. A mezőgazdaság sikerei eddig is a két főágazat összefonódásából születtek. Reméljük, hogy az egymásrautaltság és az egymást segítés záloga lesz a további fejlődésnek is. Földeáki Béla Mindannyiunk védelmében Méhek, galambok, nyulak
