Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-09 / 58. szám
1978. március 9., csütörtök Téma a tányéron Kikapcsolták a villanyt A Gyulai Vízművek dolgozói rendszeresen tisztítják és fertőtlenítik a város ivóvízhálózatát. Legutóbb a Budrió lakótelep ivóvízhálózatát tisztították meg. így hát remélhető, hogy nem lesz panasz az ivóvízre Fotó* Béla Ottó MWtWWWWMWWWtWWWWMMSHHWmW Február hó 23-án este, amikor lakásomra hazamentem a munkából, egy értesítést találtam bedobva, melyen felszólítottak arra, hogy 24-én 7—8 óra között a Dobozi Községi Tanácsnál 170 forint esedékes villanyszámlámat rendezzem. Mivel az egész család kora reggel munkába indul és az e6ti órákban érünk haza — én Békéscsabán, a Szolgáltató Szövetkezetnél, feleségem Gyulán, a Cementipari Vállalatnál, fiam Pósteleken dolgozik — így nem tudtunk a felszólításnak eleget tenni. Ez nem megtagadása volt a számla kiegyenlítésének, hanem az időpont nem felelt meg. Amennyiben csekken fizethető, úgy semmi gondot nem okozott volna. Február 27-én este, amikor hazaérkeztünk a munkából, a villany ki volt kapcsolva. A szomszédnál érdeklődtünk, hogy áramszünet van-e, vagy mi? Erre ő azt mondta, hogy mivel nem rendeztük a számlát, kikapcsolták. Ha újra be akarjuk kapcsoltatni, menjünk el Sarkadra — mivel Doboz község oda tartozik —, és a számla rendezése után, 40 forint ellenértékben visszakapcsolják. Jogos e ez? — kérdezi levélírónk: Tóth Péter, Doboz Békéscsabán a Kis-szik utca Kazinczy útra torkolló részében évek óta rongálja a gumiköpenyeket, lengéscsillapítókat a képünkön is jól látható, mintegy 10 centiméter mély éles peremű lyuk. Pedig néhány talicska aszfalttal el lehetne tüntetni, csak hozzáállás kérdése NMMM NMfM Szerkesztői üzenetek A jó ivóvíz Kiss Klára békéscsabai olvasónk talált rá a címben jelzett témára és tányérra. Ugyanis a napokban betért a megyeszékhely legnagyobb és legszebb áruházába, s vásárlás után úgy döntött, hogy megiszik egy finom, frissen főzött feketét. A kávé először forró volt, aztán hűlni kezdett, ő viszont már szinte jéggé dermedt az elé táruló látványtól: „A pulton előttem valaki cukrászsüteményt ehetett, csak azt nem értem, hogyan. Kétféleképpen tehette. Vagy úgy, hogy a szájában levő rágógumit a tányéron levő szalvétára nyomta, és mellette megette a süteményt, vagy ami valószínűbb, előbb megette a süteményt, szájában a rágógumival, és azután nyomta azt a szalvétára. Nem tudom, milyen meggondolásból tehette, de magatartása az embertársaival szembeni illemszabály legalacsonyabb fokát sem éri el. Természetesen az ilyen tányérokat még valakiknek el is kell mosogatniuk. Vajon nekik mi a véleményük a pult innenső oldalán levő emberekről?” „Általánosítani azért nem szabad” — írja levele végén Kiss Klára, s reméli, hogy ilyen és ehhez hasonló eset nem fordul elő többé. SZERKESSZEN VELÜNK! Közömbösség? Tőkés Lajos Ecsegfalváról küldött elkeseredett hangú levelet szerkesztőségünknek. Azt írja, hogy az Egyetértés Termelőszövetkezetben 1975. november 21-én súlyos baleset érte munka közben. Azóta gerincsérülés miatt nem tud járni, s egy speciális tolókocsin közlekedik a lakásában. Mindössze 41 éves és két kiskorú gyermeke van. Balesetét üzeminek minősítették, s jelentős kártérítést is kapott. Nem is az anyagiak miatt írt: A termelőszövetkezet nemtörődömsége nagyon rosszul esik. En segítséget nem is kérek — írja levelében —, de az nagyon jól esne, ha néha rám nyitnák az ajtót és elbeszélgetnének velem. Nagy fájdalmamat az okozta, hogy a közelmúltban a szövetkezet nyugdíjas találkozót rendezett, s engem arra sem méltattak, hogy egy meghívót küldtek volna. IHMMMttUtHMMMMHM mMMMWMWMVWWWWWWWWWWWMWWMWW A figyelmetlen autós Az autósok igen gyakran megfeledkeznek azokról, akik az út mellett a járdán közlekednek, vagy a buszmegállóknál várakoznak. F. Nándor újkígyósi lakos is megjárta. Ez év január 18-án Salát-tanyánál lévő buszmegállónál várakozott a Békéscsabáról 15 óra 16-kor induló buszra. Ezzel szokott munkahelyéről Újkígyósra utazni. Ebben az időtájban egy honvédségi autókonvoj haladt az országúton. Egy tehergépkocsi sofőrje előzésre szánta el magát. Olvasónk a megállónál várakozott. Az előzésben lévő gépkocsi lefröcskölte sárral. Bosszúsága még másnap fokozódott, mert felesége keserves munkával sem tudta kabátját az olajos sártól megtisztítani. A gépkocsi rendszáma YE 17—20 volt. Fekete István Békéscsaba: Mivel háztulajdonos és bérlője közötti vitás ügyek a bíróság hatáskörébe tartoznak, államigazgatási eljárásnak nincs helye. A békéscsabai Városi Tanács tájékoztatott, hogy az ön részére kiutaltak egy tanácsi bérlakást. özv. Mókái Mihályné Magyarbánhegyes : Panaszát kivizsgálásra elküldtük a Dél- Békés megyei Tsz-Szövetséghez. Kovács Lajos Gyoma : A Diana sósborszesz gyártását a múlt évben átvette a Budapesti Szeszipari Vállalat. Mindez jelentős gondokkal járt, amely kihatással volt a termelésre. A Szolnok-Bé- kés megyei Élelmiszer Vegyiáru és Nagykereskedelmi Vállalat ez év első negyedévre vonatkozó igényét is csak 30 százalékkal igazolták vissza. Észrevételét a vállalat köszönettel vette és hamarosan Gyomára is szállítanak sósborszeszt. Vántus Imréné Békéscsaba: Közérdekű bejelentését I továbbítottuk a békéscsabai Városi Tanácshoz. Reméljük ebben az ügyben hamarosan intézkedni fognak. K. P. Békés: Ha helytelen munkakönyvi bejegyzés miatt akadályozva volt az I elhelyezkedésben, valóban kérheti erre az időre az átlagkeresetet. A munkaügyi döntőbizottság a bejegyzés helytelenségét ugyan megállapította, de a következményeket nem mérlegelte. Amennyiben határozatával nem ért egyet, forduljon a munkaügyi bírósághoz. Oszlács József Békéscsaba: ? A Tüzép Thurzó utcai telepén valóban különös esemény történt. Panaszára a Békés megyei Tanács V. B. kereskedelmi felügyelősége fog válaszolni. T. K. Szarvas: Közérdekű bejelentésével a szarvasi tanács már foglalkozik. Az előírások szerint új gyalogos átkelőhely létesítés esetén az útszakaszt nátrium gőzlámpával kell megvilágítani. Ezért a jelenlegi villanygőz világítást ezeken a helyeken ki kell cserélni. A tervezést és a kivitelezést a TITÁSZ- nál már megrendelte a tanács. Csak ezután fordulnak a KPM közúti igazgatóságához az átkelőhely kijelölése végett. K. F. Kevermes: Panaszát továbbítottuk a kevermesi tanácshoz. Hamarosan érdemleges választ küldünk. J. K. Csanádapáca: Bejelentésével az orosházi járásivárosi népi ellenőrzési bizottság foglalkozik. A vizsgálat befejezése után beszámolunk az eredményről. Bencsik András Békéscsaba: A Békés megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályától való tájékoztatás szerint jelenleg közel ötszáz rokkantjármű igénylőt tartanak nyilván. iOGÍSZUNK VBLBSZOL Bánfi Erzsébet, Szabadkígyós: A vállalat helyesen járt el. A jogszabály szerint a jubileumi jutalom kifizetésének feltétele, hogy a dolgozó ne álljon az elbocsátás fegyelmi büntetés hatálya, illetőleg az e büntetéssel azonos következményű munkaviszony-megszüntetés hátrányos kihatása alatt, mivel ebben az esetben a dolgozó előző munka- viszonyait a fegyelmi büntetés, illetőleg a munkaviszony-megszüntetést követően három évig nem lehet figyelembe venni, ön 1977- ben kilépett munkakönyvi bejegyzéssel hagyta el a vállalatot. A felmondás, vagy közös megegyezés nélküli kilépés a munkaviszony jogellenes megszüntetését eredményezi. Ebben az esetben a dolgozó ugyanolyan elbírálás alá esik, mintha a munkaviszony fegyelmi elbocsátás folytán szűnt volna meg. A hátrányos következmények alól sem mentesíthető. Így három évig mindazokban az esetekben, amikor a munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételét írja elő, a kilépés előtti időket számításon kívül kell hagyni. Ez vonatkozik a jubileumi jutalomra is. Érthetetlen azonban, hogy miért most és miért az új vállalattól kéri a jubileumi jutalmat. Hiszen arra már korábban jogosult volt, jóval a kilépés előtt. Ahogy levelében írja, 1949 óta folyamatosan dolgozott 1977-ig, azaz a kilépésig ugyanannál a vállalatnál. Miért nem kapta meg a jubileumi jutalmat 1974-ben, illetve 1975-ben? A jubileumi jutalom a dolgozót megillető járandóság, a munkabérhez hasonlóan külön kérelem nélkül is jár. Ezt a feledékenységet nem lehet az ön rovására írni. Munka- viszony megszűnése esetén a korábbi vállalattól hároméves elévülési időn belül kérheti a kifizetését. Az elévülési időt a munkaviszony megszűnésétől kell számítani. Többeknek: A 4/1978. (II. 18.) ÉVM—PM számú együttes rendelet módosította a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló 2/1965. •(II. 18.) ÉM—PM számú együttes rendeletet: 120 ezer forintról 140 ezerre emelték a kölcsön összegét. (dr. Serédi) MIT MOND A JOGSZABÁLY? I munkaviszonyban töltött idő kiszámításáról A vállalat köteles a dolgozó alkalmazásakor a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítani az egyes munkaviszonyok megszűnési módjától és az egyes munkaviszonyok közötti időtartamától függetlenül az addig munkaviszonyban töltött időt. A munkaviszonyban töltött idő tartamától függően a dolgozót különféle jogok illetik meg. Így például a jubileumi jutalom, a pótszabadság. Az alkalmazottak alapbérének megállapításakor szintén szerepe van a munkavi- szoyban töltött időnek. A különböző munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt egybe kell számítani. Elbocsátást kimondó fegyelmi bünetés jogerőre emelkedése után azonban három évig mindazokban az esetekben amikor a munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételét írja elő, az elbocsátás előtti időt számításon kívül kell hagyni. Nem vehető munkaviszonyban töltött időként figyelembe az a 30 napot meghaladó idő sem, amely alatt a dolgozó megszakítás nélkül fizetés nélküli szabadságon volt. Továbbá a szabadságvesztés-büntetést, a javító-nevelő munkát sem lehet munkaviszonyként figyelembe venni. A gyermekgondozási szabadságon töltött időt és a házastársával külföldre utazó dolgozó fizetés nélküli szabadságát viszont igen. A munkaviszonyban töltött idő kiszámításakor csak a munkavállalói minőségben eltöltött időt kell számításba venni. A munkaadóként eltöltött időt még akkor sem, ha a munkaadó kisiparos munkavállalót nem foglalkoztatott. Csak három évi munkaviszony elteltével lehet annak a dolgozónak a korábbi munkaviszonyban töltött idejét figyelembe venni, aki előző munkaviszonyát a felmondási idő letöltése nélkül, vagy a munkaviszony megszüntetésére meghatározott időpont előtt szüntette meg. Ez vonatkozik arra is, akit a bíróság jogerős ítélettel a közügyektől eltiltott, s az eltiltás következtében munkaviszonya azonnal megszűnik. Be kell számítani a munkaviszonyba az 1950. január 1. előtt szakmunkásként eltöltött tanoncidőt is. Az ezt követően szakmunkástanulóként eltöltött idő viszont nem számítható be. A sor-, valamint tartalékos katonai szolgálatra bevonult dolgozó katonai szolgálatban eltöltött idejének beszámítására a rendelkezések négy időszakot különböztetnek meg. Az a dolgozó, aki még a fel- szabadulás előtt vonult be munkaviszonyból sor-, valamint tartalékos katonai szolgálatra, de leszerelésére már a felszabadulást követően került sor, szolgálati idejét akkor kell figyelembe venni, ha 1945. október 31-ig vagy leszerelése után hat hónapon belül munkaviszonyt létesített. Ha a katonai szolgálat a felszabadulás után és 1951. január 31-e közötti időszakban ' kezdődött, a szolgálat ideje munkaviszonyban töltött időnek számít, ha a dolgozó munka- viszonyból vonult be és leszerelés után 30 napon belül ismét munkát vállalt. Ha a dolgozó 1951. február 1. és 1969. december 31-ig teljesített katonai szolgálatot és határozatlan időre szóló munkaviszonyból vonult be, a szolgálati időt a munkaviszonyba be kell számítani. Az 1970. január 1-én vagy azt követően sorkatonai szolgálatot teljesítő személyeknek a szolgálati idejét munkaviszonyként kell figyelembe venni abban az esetben is, ha a dolgozó bevonulásakor nem állt munkaviszonyban, vagy a munkaviszonya a sorkatonai szolgálat ideje alatt megszűnt. Külön jogszabály rendelkezik arról, hogy munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni a bedolgozóként végzett időt, de csak akkor, ha a bedolgozó biztosított volt. Ez vonatkozik azokra is, akik munkavállalási engedéllyel külföldön létesítettek munkaviszonyt. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagság idejéből csak annyi számít munkaviszonyban töltött időnek, ameny- nyit a társadalombiztosítási szabályok szerint a nyugdíj megállapítása szempontjából szolgálati időként lehet figyelembe venni. Az ipari szövetkezeti tagsági viszony időtartamát viszont teljes egészében munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. A korábban munkaviszonyban töltött időt hitelt érdemlően tanúsító okiratokkal vagy egyéb igazolás alapján kell beszámítani. Ilyenek a munkakönyv, a társadalombiztosítási szervek nyilvántartása alapján kiállított igazolás, vagy a munkaviszonyról szóló egyéb okiratok.
