Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

1978. március 9., csütörtök Téma a tányéron Kikapcsolták a villanyt A Gyulai Vízművek dolgozói rendszeresen tisztítják és fer­tőtlenítik a város ivóvízhálózatát. Legutóbb a Budrió lakó­telep ivóvízhálózatát tisztították meg. így hát remélhető, hogy nem lesz panasz az ivóvízre Fotó* Béla Ottó MWtWWWWMWWWtWWWWMMSHHWmW Február hó 23-án este, amikor lakásomra hazamen­tem a munkából, egy érte­sítést találtam bedobva, me­lyen felszólítottak arra, hogy 24-én 7—8 óra között a Do­bozi Községi Tanácsnál 170 forint esedékes villanyszám­lámat rendezzem. Mivel az egész család kora reggel munkába indul és az e6ti órákban érünk haza — én Békéscsabán, a Szolgáltató Szövetkezetnél, feleségem Gyulán, a Cementipari Vál­lalatnál, fiam Pósteleken dolgozik — így nem tudtunk a felszólításnak eleget tenni. Ez nem megtagadása volt a számla kiegyenlítésének, ha­nem az időpont nem felelt meg. Amennyiben csekken fizethető, úgy semmi gondot nem okozott volna. Február 27-én este, amikor hazaér­keztünk a munkából, a vil­lany ki volt kapcsolva. A szomszédnál érdeklődtünk, hogy áramszünet van-e, vagy mi? Erre ő azt mondta, hogy mivel nem rendeztük a számlát, kikapcsolták. Ha újra be akarjuk kapcsoltatni, menjünk el Sarkadra — mivel Doboz község oda tar­tozik —, és a számla rende­zése után, 40 forint ellenér­tékben visszakapcsolják. Jogos e ez? — kérdezi le­vélírónk: Tóth Péter, Doboz Békéscsabán a Kis-szik utca Kazinczy útra torkolló részében évek óta rongálja a gumiköpenyeket, lengéscsillapítókat a képünkön is jól látható, mintegy 10 centiméter mély éles peremű lyuk. Pedig néhány talicska aszfalttal el lehetne tüntetni, csak hozzáállás kérdése NMMM NMfM Szerkesztői üzenetek A jó ivóvíz Kiss Klára békéscsabai ol­vasónk talált rá a címben jelzett témára és tányérra. Ugyanis a napokban betért a megyeszékhely legnagyobb és legszebb áruházába, s vásárlás után úgy döntött, hogy megiszik egy finom, frissen főzött feketét. A ká­vé először forró volt, aztán hűlni kezdett, ő viszont már szinte jéggé dermedt az elé táruló látványtól: „A pulton előttem valaki cukrászsüteményt ehetett, csak azt nem értem, hogyan. Kétféleképpen tehette. Vagy úgy, hogy a szájában levő rágógumit a tányéron levő szalvétára nyomta, és mellet­te megette a süteményt, vagy ami valószínűbb, előbb megette a süteményt, szájá­ban a rágógumival, és az­után nyomta azt a szalvétá­ra. Nem tudom, milyen meg­gondolásból tehette, de ma­gatartása az embertársaival szembeni illemszabály leg­alacsonyabb fokát sem éri el. Természetesen az ilyen tá­nyérokat még valakiknek el is kell mosogatniuk. Vajon nekik mi a véleményük a pult innenső oldalán levő emberekről?” „Általánosítani azért nem szabad” — írja levele végén Kiss Klára, s reméli, hogy ilyen és ehhez hasonló eset nem fordul elő többé. SZERKESSZEN VELÜNK! Közömbösség? Tőkés Lajos Ecsegfalváról küldött elkeseredett hangú levelet szerkesztőségünknek. Azt írja, hogy az Egyetértés Termelőszövetkezetben 1975. november 21-én súlyos bal­eset érte munka közben. Azóta gerincsérülés miatt nem tud járni, s egy speciá­lis tolókocsin közlekedik a lakásában. Mindössze 41 éves és két kiskorú gyermeke van. Balesetét üzeminek minősí­tették, s jelentős kártérítést is kapott. Nem is az anya­giak miatt írt: A termelőszö­vetkezet nemtörődömsége nagyon rosszul esik. En se­gítséget nem is kérek — írja levelében —, de az nagyon jól esne, ha néha rám nyit­nák az ajtót és elbeszélget­nének velem. Nagy fájdal­mamat az okozta, hogy a közelmúltban a szövetkezet nyugdíjas találkozót rende­zett, s engem arra sem mél­tattak, hogy egy meghívót küldtek volna. IHMMMttUtHMMMMHM mMMMWMWMVWWWWWWWWWWWMWWMWW A figyelmetlen autós Az autósok igen gyakran megfeledkeznek azokról, akik az út mellett a járdán közle­kednek, vagy a buszmegál­lóknál várakoznak. F. Nán­dor újkígyósi lakos is meg­járta. Ez év január 18-án Salát-tanyánál lévő busz­megállónál várakozott a Bé­késcsabáról 15 óra 16-kor induló buszra. Ezzel szokott munkahelyéről Újkígyósra utazni. Ebben az időtájban egy honvédségi autókonvoj haladt az országúton. Egy tehergépkocsi sofőrje előzés­re szánta el magát. Olvasónk a megállónál várakozott. Az előzésben lévő gépkocsi le­fröcskölte sárral. Bosszúsága még másnap fokozódott, mert felesége keserves mun­kával sem tudta kabátját az olajos sártól megtisztítani. A gépkocsi rendszáma YE 17—20 volt. Fekete István Békéscsaba: Mivel háztulajdonos és bér­lője közötti vitás ügyek a bíróság hatáskörébe tartoz­nak, államigazgatási eljárás­nak nincs helye. A békés­csabai Városi Tanács tájékoz­tatott, hogy az ön részére kiutaltak egy tanácsi bérla­kást. özv. Mókái Mihályné Ma­gyarbánhegyes : Panaszát ki­vizsgálásra elküldtük a Dél- Békés megyei Tsz-Szövet­séghez. Kovács Lajos Gyoma : A Diana sósborszesz gyártását a múlt évben átvette a Buda­pesti Szeszipari Vállalat. Mindez jelentős gondokkal járt, amely kihatással volt a termelésre. A Szolnok-Bé- kés megyei Élelmiszer Ve­gyiáru és Nagykereskedelmi Vállalat ez év első negyed­évre vonatkozó igényét is csak 30 százalékkal igazolták vissza. Észrevételét a válla­lat köszönettel vette és ha­marosan Gyomára is szállí­tanak sósborszeszt. Vántus Imréné Békéscsa­ba: Közérdekű bejelentését I továbbítottuk a békéscsabai Városi Tanácshoz. Reméljük ebben az ügyben hamarosan intézkedni fognak. K. P. Békés: Ha helytelen munkakönyvi bejegyzés miatt akadályozva volt az I elhelyezkedésben, valóban kérheti erre az időre az át­lagkeresetet. A munkaügyi döntőbizottság a bejegyzés helytelenségét ugyan meg­állapította, de a következ­ményeket nem mérlegelte. Amennyiben határozatával nem ért egyet, forduljon a munkaügyi bírósághoz. Oszlács József Békéscsaba: ? A Tüzép Thurzó utcai tele­pén valóban különös ese­mény történt. Panaszára a Békés megyei Tanács V. B. kereskedelmi felügyelősége fog válaszolni. T. K. Szarvas: Közérdekű bejelentésével a szarvasi ta­nács már foglalkozik. Az előírások szerint új gyalogos átkelőhely létesítés esetén az útszakaszt nátrium gőzlám­pával kell megvilágítani. Ezért a jelenlegi villanygőz világítást ezeken a helyeken ki kell cserélni. A tervezést és a kivitelezést a TITÁSZ- nál már megrendelte a ta­nács. Csak ezután fordulnak a KPM közúti igazgatóságá­hoz az átkelőhely kijelölése végett. K. F. Kevermes: Panaszát továbbítottuk a kevermesi tanácshoz. Hamarosan ér­demleges választ küldünk. J. K. Csanádapáca: Beje­lentésével az orosházi járási­városi népi ellenőrzési bi­zottság foglalkozik. A vizs­gálat befejezése után beszá­molunk az eredményről. Bencsik András Békéscsa­ba: A Békés megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályá­tól való tájékoztatás szerint jelenleg közel ötszáz rokkant­jármű igénylőt tartanak nyilván. iOGÍSZUNK VBLBSZOL Bánfi Erzsébet, Szabadkí­gyós: A vállalat helyesen járt el. A jogszabály sze­rint a jubileumi jutalom ki­fizetésének feltétele, hogy a dolgozó ne álljon az elbo­csátás fegyelmi büntetés ha­tálya, illetőleg az e bünte­téssel azonos következmé­nyű munkaviszony-meg­szüntetés hátrányos kihatása alatt, mivel ebben az eset­ben a dolgozó előző munka- viszonyait a fegyelmi bün­tetés, illetőleg a munkavi­szony-megszüntetést követő­en három évig nem lehet fi­gyelembe venni, ön 1977- ben kilépett munkakönyvi bejegyzéssel hagyta el a vállalatot. A felmondás, vagy közös megegyezés nél­küli kilépés a munkaviszony jogellenes megszüntetését eredményezi. Ebben az eset­ben a dolgozó ugyanolyan elbírálás alá esik, mintha a munkaviszony fegyelmi el­bocsátás folytán szűnt volna meg. A hátrányos következ­mények alól sem mentesít­hető. Így három évig mind­azokban az esetekben, ami­kor a munkaviszonyra vo­natkozó szabály a munkavi­szonyban töltött idő figye­lembevételét írja elő, a ki­lépés előtti időket számítá­son kívül kell hagyni. Ez vonatkozik a jubileumi ju­talomra is. Érthetetlen azon­ban, hogy miért most és miért az új vállalattól kéri a jubileumi jutalmat. Hiszen arra már korábban jogosult volt, jóval a kilépés előtt. Ahogy levelében írja, 1949 óta folyamatosan dolgozott 1977-ig, azaz a kilépésig ugyanannál a vállalatnál. Miért nem kapta meg a ju­bileumi jutalmat 1974-ben, illetve 1975-ben? A jubileu­mi jutalom a dolgozót meg­illető járandóság, a munka­bérhez hasonlóan külön ké­relem nélkül is jár. Ezt a feledékenységet nem lehet az ön rovására írni. Munka- viszony megszűnése esetén a korábbi vállalattól három­éves elévülési időn belül kérheti a kifizetését. Az el­évülési időt a munkaviszony megszűnésétől kell számíta­ni. Többeknek: A 4/1978. (II. 18.) ÉVM—PM számú együt­tes rendelet módosította a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek fel­számolásáról szóló 2/1965. •(II. 18.) ÉM—PM számú együttes rendeletet: 120 ezer forintról 140 ezerre emelték a kölcsön összegét. (dr. Serédi) MIT MOND A JOGSZABÁLY? I munkaviszonyban töltött idő kiszámításáról A vállalat köteles a dol­gozó alkalmazásakor a ren­delkezésre álló adatok alap­ján megállapítani az egyes munkaviszonyok megszűné­si módjától és az egyes munkaviszonyok közötti időtartamától függetlenül az addig munkaviszonyban töltött időt. A munkavi­szonyban töltött idő tarta­mától függően a dolgozót különféle jogok illetik meg. Így például a jubileumi ju­talom, a pótszabadság. Az alkalmazottak alapbérének megállapításakor szintén szerepe van a munkavi- szoyban töltött időnek. A különböző munkálta­tónál munkaviszonyban töl­tött időt egybe kell számí­tani. Elbocsátást kimondó fegyelmi bünetés jogerőre emelkedése után azonban három évig mindazokban az esetekben amikor a mun­kaviszonyra vonatkozó sza­bály a munkaviszonyban töl­tött idő figyelembevételét írja elő, az elbocsátás előtti időt számításon kívül kell hagyni. Nem vehető mun­kaviszonyban töltött időként figyelembe az a 30 napot meghaladó idő sem, amely alatt a dolgozó megszakí­tás nélkül fizetés nélküli szabadságon volt. Továbbá a szabadságvesztés-bünte­tést, a javító-nevelő mun­kát sem lehet munkavi­szonyként figyelembe venni. A gyermekgondozási sza­badságon töltött időt és a házastársával külföldre utazó dolgozó fizetés nél­küli szabadságát viszont igen. A munkaviszonyban töltött idő kiszámításakor csak a munkavállalói minő­ségben eltöltött időt kell számításba venni. A mun­kaadóként eltöltött időt még akkor sem, ha a munkaadó kisiparos munkavállalót nem foglalkoztatott. Csak három évi munkaviszony elteltével lehet annak a dolgozónak a korábbi mun­kaviszonyban töltött idejét figyelembe venni, aki előző munkaviszonyát a felmon­dási idő letöltése nélkül, vagy a munkaviszony meg­szüntetésére meghatározott időpont előtt szüntette meg. Ez vonatkozik arra is, akit a bíróság jogerős ítélettel a közügyektől eltiltott, s az eltiltás következtében mun­kaviszonya azonnal meg­szűnik. Be kell számítani a mun­kaviszonyba az 1950. január 1. előtt szakmunkásként el­töltött tanoncidőt is. Az ezt követően szakmunkástanuló­ként eltöltött idő viszont nem számítható be. A sor-, valamint tartalékos katonai szolgálatra bevonult dolgozó katonai szolgálatban eltöl­tött idejének beszámítására a rendelkezések négy idő­szakot különböztetnek meg. Az a dolgozó, aki még a fel- szabadulás előtt vonult be munkaviszonyból sor-, vala­mint tartalékos katonai szol­gálatra, de leszerelésére már a felszabadulást követően került sor, szolgálati idejét akkor kell figyelembe ven­ni, ha 1945. október 31-ig vagy leszerelése után hat hónapon belül munkavi­szonyt létesített. Ha a kato­nai szolgálat a felszabadulás után és 1951. január 31-e közötti időszakban ' kezdő­dött, a szolgálat ideje mun­kaviszonyban töltött időnek számít, ha a dolgozó munka- viszonyból vonult be és le­szerelés után 30 napon be­lül ismét munkát vállalt. Ha a dolgozó 1951. február 1. és 1969. december 31-ig tel­jesített katonai szolgálatot és határozatlan időre szóló munkaviszonyból vonult be, a szolgálati időt a munkavi­szonyba be kell számítani. Az 1970. január 1-én vagy azt követően sorkatonai szol­gálatot teljesítő személyek­nek a szolgálati idejét mun­kaviszonyként kell figyelem­be venni abban az esetben is, ha a dolgozó bevonulása­kor nem állt munkaviszony­ban, vagy a munkaviszonya a sorkatonai szolgálat ideje alatt megszűnt. Külön jogszabály rendel­kezik arról, hogy munkavi­szonyban töltött időnek kell tekinteni a bedolgozóként végzett időt, de csak akkor, ha a bedolgozó biztosított volt. Ez vonatkozik azokra is, akik munkavállalási en­gedéllyel külföldön létesítet­tek munkaviszonyt. A me­zőgazdasági termelőszövetke­zeti tagság idejéből csak annyi számít munkaviszony­ban töltött időnek, ameny- nyit a társadalombiztosítási szabályok szerint a nyugdíj megállapítása szempontjából szolgálati időként lehet fi­gyelembe venni. Az ipari szövetkezeti tagsági viszony időtartamát viszont teljes egészében munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. A korábban munkavi­szonyban töltött időt hitelt érdemlően tanúsító okira­tokkal vagy egyéb igazolás alapján kell beszámítani. Ilyenek a munkakönyv, a társadalombiztosítási szer­vek nyilvántartása alapján kiállított igazolás, vagy a munkaviszonyról szóló egyéb okiratok.

Next

/
Thumbnails
Contents