Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-07 / 56. szám

1S78. március 7., kedd O ‘ici Március 16-tól április 22-ig Környezetvédelmi hónap Békéscsabán Végérvényesen itt a ta­vasz. Mindezt az a tanács­kozás is jelezte, amelyet tegnap délután tartottak Békéscsabán, a városi ta­nács nagytermében. Araczki János tanácselnök elmon­dotta, hogy a városi párt- bizottság, a Hazafias Nép­front városi bizottsága és a városi tanács ebben az év­ben is megszervezi a kör­nyezetvédelmi hónapot. Az eddigi gyakorlattól -eltérően városi és kerületi operatív bizottságot hoztak létre. Így a munkákat jobban kézben tudják tartani, ha­tékonyabb lesz az irányítás, az ellenőrzés. Mi is a célja egy ilyen mozgalomnak? A válasz egyértelmű: a város teljes nagytakarítása. Sor kerül tehát a lakótelepek lomta­lanítására, a földutak rend­behozására, nyílt csatornák, átereszek tisztítására, a burkolt utak sártalanításá- ra. A közterületen levő lánckorlátokat, játékszere­ket, szeméttárolókat, pa­dokat kihelyezik, újrafestik. Ezenkívül fát ültetnek, parkosítanak. A környezetvédelmi hó­nap első üteme március 16- tól április 5-ig tart. A nagytakarítást március 16— 19 között tartják. A második ütem április 5-én kezdődik és 22-én fe­jeződik be. Ekkor már a közterületek felújítása, a játszóterek rendbe hozása, útburkolati jelek festése, padok kihelyezése lesz a fő tennivaló. Ebbe a munkába bevonják a kerületekben levő általános, közép- és szakmunkásképző iskolákat is. Természetesen e nagy munkában részt vesznek a tanács vállalatain kívül a város kisebb-nagyobb üze­mei, intézményéi is. Az akció április 22-én ál­talános szemlével fejeződik be. Kinyíltak az első igazán tavaszi virágok. A kertészetek felkészültek a nőnapi nagy forgalomra. Képünk a békés­csabai Kertészeti Vállalat Tanácsköztársaság úti virágbolt­jában készült, ahol az üzlet vezetője, Uchrin Jánosné tava­szi virágtálat készít a kirakatba Fotó: Veress Erzsi Tovább apadnak a Körösök A kedvező időjárás hatá­sára tovább tart a Körösök, s a Körösvidéki Vízügyi Igazgatósághoz tartozó töb­bi folyó apadása. Ez a kö­rülmény lehetővé tette a Fe­Tavasz a szarvasi arborétumban Az évszakhoz viszonyítva szokatlanul meleg, napfé­nyes idő hatására korán be­köszöntött a tavasz a szarvasi arborétumban. Tü­dőt tágító friss levegő, cso­dálatos madárfütty és „bé­kakoncert’ ’ fogadjaaz érke­zőt. De igen gazdag a lát­nivaló is. A tisztásokon — mit sem törődve a sétálók­kal — díszes tollú pávaka­kasok sétálgatnak. A bok­rok alján messzire virít a tavasz hírnöke, a fehér hó­virág. A mézgás égerfa, a kecskefűz és a világ külön­böző tájairól származó ren­geteg mogyoróbokor ágai roskadoznak a sok barkától, s feslenek a halványsárga bimbók a húsos somfákon is. A nemzetközi nőnap előtt egyébként is nagy a forga­lom a természetvédelmi kertben. A szarvasi és bé- késszentandrási tanács, a medgyesbodzási Haladás, a hunyai Hunyadi Tsz és szá­mos más szerv százával vásárolja a duplaszirmú, il­latos jácintokat, a futó fi- lodendront és egyéb örök­zöld cserepes virágot. Lucernavetömag-termesztök tanácskozása Kátyúk Hogy naponta hány jármű közlekedik Békés­csabán, a Szerdahelyi utcában, azt valószínű­leg más sem tudja meg­mondani. De szemmel láthatóan nagyon sok. Lovas kocsi és gépkocsi egyaránt. Néha tömör sorban egyik követi a másikat. Általában lassan ha­ladnak. Keskeny és sok­szor sáros is az út. Itt- ott kátyú tátong rajta. Gápjármű legyen a „tal­pán”, amelyik egy ilyen mélyedésbe belehajt és megússza rugótörés nél­kül. Ki is vágódhat és ha balszerencséje van, ösz- szeütközhet a vele szem­ben közlekedő járművel. Amikor tervezték az utat, akkor talán senki sem gondolt arra, hogy egyszer ilyen nagy forgal­mú lesz. Ráadásul a for­galom még növekszik. Szélesítésre van szükség. De addig is, amíg sor kerül rá, legalább a ká­tyúkat szüntessék meg. A növekvő állatállomány takarmányigényének opti­mális kielégítése nagy fel­adatot ró a hazai növény- termesztésre. A takarmány- növények között a lucerna igen előkelő helyet foglal el. Szerepe az elmúlt évek­ben dinamikusan fejlődött, 1980-ra pedig mintegy 16 százalékkal szárnyalja túl az 1975-ös évet — állapítot­ta meg Szobonya Gyula, a SZELUR-termelési rendszer vezetője, azon a tanácsko­záson, amelyet tegnap, hét­főn Szeghalmon rendeztek. A tanácskozáson az 1973- ban alakult Szeghalmi Lu­cernavetőmag Termelési Rendszer 23 partnergazda­ságának vezetői, szakembe­rei vettek részt. Ezek a gazdaságok tavaly 6300 hektáron termesztettek maglucernát. A Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vállalatnak a saját felhasz­náláson túl 5517 mázsa fémzárolt, nemesített vető­magot adott a rendszer. Az érékesítésre kerülő szapo­rítóanyag 11 százaléka elit, 26,7 százaléka első, 38,3 szá­zaléka másod-, míg 24 szá­zaléka harmadfokú. Az idén 4 újabb partnergazdaság lép a rendszerbe, s az össz­terület eléri a 9000 hektárt. A lucemavetőmag bel­földi és export forgalmazá­sának helyzetéről távlati Jeladatairól Zolván János, a Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat Dél-magyar­országi Központjának osz­tályvezetője adott áttekin­tést. Mint mondotta, az át­vett vetőmagért mázsán­ként átlagosan 7750 forin­tot kaptak a gazdaságok. A SZELUR és a vállalat együttes célkitűzése a ve­{Kell a jó film Ezt bizonyítja a filmna­■ pok. falun, nagy sikerű ren- : dezvénysorozat, amely a kö- S zelmúltban zajlott le Szeg­■ halmon, az Ady Filmszínház- : ban. Bemutatásra került Ï egyebek között a Galgóczi ■ Erzsébet regénye alapján • készült Közös bűn, a Kör- ; hinta, a Talpalattnyi föld, a • Pókháló és Tilos a szerelem • című film. Estéről estére S megtelt a nézőtér, s hasznos • eszmecseréket folytattak a • jelenlévők a látottakról. tőmag minőségének továb­bi javítása, a legkorszerűbb fajták további elterjesztése, így az idén harmadfokú szaporítóanyagot már nem adnak ki. Növelik a Szarva­si 1 és Szarvasi 2 fajták magtermő területét, s meg­kezdik a Szarvasi 4 telepí­tését is, ami napjainkban még csak fajtajelölt. — szekeres — hér-, Fekete- és Kettős- Körös, valamint a Sebes- Körös felső szakaszára ko­rábban elrendelt készültségi állapot megszüntetését. Az igazgatóság elsőfokú árvíz- védelmi készültséget tart a Sebes-Körös alsó szakaszán a Berettyó, ' a Hortobágy- Berettyó, és a Hármas-Körös védvonalain. Az elsőfokú belvízvédelmi készültség a Gyulai Szakasz- mérnökség területén, vala­mint a Sarkadi Szakaszmér­nökség holt-sebes-körösi vé­delmi szakaszán továbbra is érvényben van. Tovább csökkent a belvízzel elöntött terület nagysága, mely a mai napon 400 hektár, s eb­ből a vetésterület 90 hektár. Az igazgatóság szakaszosan már csak 5 szivattyútelepet és 4 szivattyúállást üzemel­tet, másodpercenként mint­egy 20 köbméter teljesítés­sel. Megyei rajzkiállítás nyílt Békéscsabán Varga Sándor, az úttörő­szövetség Békés megyei tit­kára gratulált vasárnap dél­előtt « megyei gyermekrajz­versenyre beküldött pályáza­tok díjnyertes alkotóinak. Százhuszonhat rajz érkezett a Békéscsabáit, Gyulán, Szarvason és az orosházi já­rásban élő pajtásoktól, de szívesen várták volna más községek, városok rajzszak­köreinek munkáit is. A ké­pek témája az úttörő- és a családi élet mozgalmasságát tükrözi a gyerekek őszinte és képzeletgazdag kifejezésmód­ján. A 14 díjazott képet Zán- kára küldik, ahol az orszá­gos Gyermekalkotások Galé­riájában állítják ki azokat. Jutalmazták a szakkörve­zető tanárokat is. akik már évek óta beneveznek gyere­keikkel a rajzpályázatra, így a békéscsabai Vágréti Jánost, Romvári Etelkát, Kovács Ilonát és Varga O. Valériát, a csorvási Groska Mihályt és a gyulai Székelyhídi Atti- lánét. A pályadíjnyertes gyerekek társaik rajzait nézik a kiállí­táson Fotó: Demény Gyula Az alapszervezetek segítői O felsőbb pártszervek ha­tározatai különböző utakon jutnak el az alapszervezetekhez. Éppen e többrétűség biztosítja, hogy ezek a határozatok az alap- szervezetekhez „közeledve” a különböző irányító pártszer- vek sak-sok gyakorlati ta­pasztalatával gazdagodjanak, „testreszabottá” váljanak. Ez nagy segítséget nyújt a he­lyi politikai feladatok kiala­kításában, az alapszervezet tennivalóinak meghatározá­sában. Mind több az olyan alap- szervezet, amely a párthatá­rozatokból helyesen választja ki, határozza meg a maga politikai, gazdaságpolitikai teendőit. Ugyanakkor nem kevés még az olyan vezető­ség, amely erre nem, vagy csak részben képes. A he­lyi ismeret ugyan nagyon fontos, de önmagában még­sem elegendő éhhez. Erre a párszervek vezetőségeit fel kell készíteni, meg kell ta­nítani, s ez elsősorban az őket közvetlenül irányító pártszervek feladata. A járási, a városi, a közsé­gi — gyakran közbeesőnek nevezett — pártszervek ez irányú munkájában, az alap- szervezetekkel kialakított kapcsolatok rendszerében nagy jelentőségű az instruk­torok, a felelősök tevékeny­sége. Az alapszervezetek irá­nyításának, segítésének ez a módszere igen eredményes. Sikere elsősorban annak tu­lajdonítható, hogy módot ad a politikai-mozgalmi munká­ban- nélkülözhetetlen közvet­len, szoros emberi kapcsola­tok megteremtésére és fenn­tartására. A párttestületek tagjaikat, apparátusuk politikai mun­kásait bízzák meg azzal, hogy egy vagy több párt­szervezet vezetőségének mun­káját segítsék. Ez a megbí­zás hosszú távra, gyakran évekre szóló. Az instrukto­rok többsége — a járási és a városi pártbizottságok ap­parátusainak munkatársai — politikailag jól felkészült, a gyakorlati politikai munká­ban jártas pártmunkás. Az instruktoroknak ezeken kí­vül olyan emberi tulajdon­ságokkal is kell rendelkezni­ük, mint a felelősségtudat, az emberek becsülése, szeretete, a közvetlenség, a vita- és előadókészség. A közbeeső pártszervek ilyen feladattal megbízott tagjai, társadalmi aktivistái is ugyancsak az átlagosnál magasabb politikai felké­szültséggel rendelkeznek. Olyan emberek, akiknek a lakosság körében is tekinté­lyük van. Instruktori-felelősi megbízatásuk ugyan a párt- szervezetek munkájának se­gítésére szól, de jól ismerik őket a falvak lakói, az üze­mek dolgozói, gyakran for­dulnak hozzájuk köz- és sze­mélyes ügyekben is, s leg­többször nem is hiába. Feladatkörük rendkívül sok és változatos munkát, teendőt tartalmaz. Elég, ha csupán a közelmúltban le­zajlott beszámoló taggyűlé­sek előkészítéséhez nyújtott segítségüket említjük. Mind­annyian részt vettek a gond­jaikra bízott alapszervezetek vezetőségi ülésein. Ez nem csupán jelenlét volt, hanem tevőleges részvétel. Figye­lemmel kísérték a vezetőségi tagok véleményét, segítettek a vezetőség kollektív állás­pontjának kialakításában. A színvonalas politikai munká­ra képes alapszervezeti ve­zetőségek számára ennyi se­gítség is hasznos és elegen­dő volt. Számos alapszerve­zetben azonban az instrukto­rok, a felelősök tevőleges — tehát a fogalmazásba is be­kapcsolódó — segítése nélkül bizony felületes beszámoló került volna a taggyűlés elé. Amikor a politikai munká­ban játszott szerepüket em­lítjük, arról sem szabad megfeledkezni, hogy napja­inkban a pártszervezetek a rendezvényeiket munkaidő után, falun pedig rendszere­sen este tartják. Egy-egy na­gyobb politikai akció idején alig találkozhatnak család­jukkal. Az instruktorok és a fele­lősök e közvetlen bekapcso­lódása a pártszervezetek éle­tébe, munkájába nem csor­bítja-e a pártszervezetek ön­állóságát, nem csökkenti-e a vezetőség felelősségét a te­rületén folyó politikai mun­káért? A válasz erre az egy­értelmű nem! Biz a gyakor­lat nem sérti, hanem éppen erősíti a demokratikus cent­ralizmus elvének érvényesü­lését. Az instruktorok, a fe­lelősök nem személyes véle­ményüket képviselik az alap­szervezeti vezetőségi ülése­ken és taggyűléseken, ha­nem azoknak a pártszervek­nek a határozatait, döntéseit, amelyéktől megbízatásukat kapták. S nem egyirányú ut­cában közlekednek, vagyis feladatuk nem csupán az, hogy „felülről lefelé”, a párt- bizottságot az alapszerveze­tekhez vigyék a feladatok sokaságát. Legalább ennyire, ha nem még inkább tenni­valójuk, hogy az alapszerve­zetek vezetőségi üléseinek, taggyűléseinek határozatait, az ott elhangzott véleménye­ket eljuttassák az őket meg­bízó pártszervhez. Tévedés lenne azonban ezt úgy felfogni, mintha csupán a „postás” szerepét töltenék be. Hiszen az alapszerveze­tek vezetőségei nem csupán rajtuk keresztül, illetve tő­lük értesülnek a párthatáro­zatokról, s az alapszerveze­tek véleménye, állásfoglalása más módon is eljut a felsőbb pártszervekhez. Nem postá­sokra van tehát szükség, ha­nem elméletileg jól felké­szült, a gyakorlati munkában jártas pártmunkásokra, akik jól ismerik területük helyze­tét, s hasznosan segítik az alapszervezetéket politikai tennivalóikban. Az instruktori, felelősi munka a párt szervezeti éle­tének fejlődésével változik, fejlődik. Ez természetes is, hiszen mind több alapszer­vezet válik alkalmassá arra, hogy politikai gazdája legyen munkaterületének. De szük­ségessé teszi munkájuk szín­vonalának fejlesztését az is, hogy a települések, a mun­kahelyi közösségek élete nem marad egy helyben, s ez újabb feladatok elé állítja a pártszervezeteket. ★ |o feladatuk az instruk­toroknak, felelősök­nek megtanítani az alapszervezeti vezetőségeket a politikai munka tudományá­ra. Mert politikai tudást, jártasságot igényel, hogy a vezetőségek észleljék és he­lyesen értékeljék a társadal­mi jelenségeket, ennek alap­ján megfelelő határozatokat hozzanak, gondoskodjanak ezek megvalósításáról, s munkálkodjanak az emberek gondolkodásmódjának fej­lesztésén. • Azok az instruk­torok, felelősök végzik mun­kájukat jól, akik nem arra törekednek, hogy az alap­szervezeti vezetőségek he­lyett dolgozzanak, azok munkáját végezzék — bár esetenként ma még erre is rákényszerülnek —, hanem igyekeznek őket megtanítani a politikai irányítás művé­szetére. Az alapszervezetek segítségével megbízott párt­munkások többsége ilyen szellemben is végzi munká­ját, s ezért fogadják őket elvtársi tisztelettel, szeretet­tel az alapszervezetekben. Mihók Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents