Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-07 / 56. szám
1S78. március 7., kedd O ‘ici Március 16-tól április 22-ig Környezetvédelmi hónap Békéscsabán Végérvényesen itt a tavasz. Mindezt az a tanácskozás is jelezte, amelyet tegnap délután tartottak Békéscsabán, a városi tanács nagytermében. Araczki János tanácselnök elmondotta, hogy a városi párt- bizottság, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanács ebben az évben is megszervezi a környezetvédelmi hónapot. Az eddigi gyakorlattól -eltérően városi és kerületi operatív bizottságot hoztak létre. Így a munkákat jobban kézben tudják tartani, hatékonyabb lesz az irányítás, az ellenőrzés. Mi is a célja egy ilyen mozgalomnak? A válasz egyértelmű: a város teljes nagytakarítása. Sor kerül tehát a lakótelepek lomtalanítására, a földutak rendbehozására, nyílt csatornák, átereszek tisztítására, a burkolt utak sártalanításá- ra. A közterületen levő lánckorlátokat, játékszereket, szeméttárolókat, padokat kihelyezik, újrafestik. Ezenkívül fát ültetnek, parkosítanak. A környezetvédelmi hónap első üteme március 16- tól április 5-ig tart. A nagytakarítást március 16— 19 között tartják. A második ütem április 5-én kezdődik és 22-én fejeződik be. Ekkor már a közterületek felújítása, a játszóterek rendbe hozása, útburkolati jelek festése, padok kihelyezése lesz a fő tennivaló. Ebbe a munkába bevonják a kerületekben levő általános, közép- és szakmunkásképző iskolákat is. Természetesen e nagy munkában részt vesznek a tanács vállalatain kívül a város kisebb-nagyobb üzemei, intézményéi is. Az akció április 22-én általános szemlével fejeződik be. Kinyíltak az első igazán tavaszi virágok. A kertészetek felkészültek a nőnapi nagy forgalomra. Képünk a békéscsabai Kertészeti Vállalat Tanácsköztársaság úti virágboltjában készült, ahol az üzlet vezetője, Uchrin Jánosné tavaszi virágtálat készít a kirakatba Fotó: Veress Erzsi Tovább apadnak a Körösök A kedvező időjárás hatására tovább tart a Körösök, s a Körösvidéki Vízügyi Igazgatósághoz tartozó többi folyó apadása. Ez a körülmény lehetővé tette a FeTavasz a szarvasi arborétumban Az évszakhoz viszonyítva szokatlanul meleg, napfényes idő hatására korán beköszöntött a tavasz a szarvasi arborétumban. Tüdőt tágító friss levegő, csodálatos madárfütty és „békakoncert’ ’ fogadjaaz érkezőt. De igen gazdag a látnivaló is. A tisztásokon — mit sem törődve a sétálókkal — díszes tollú pávakakasok sétálgatnak. A bokrok alján messzire virít a tavasz hírnöke, a fehér hóvirág. A mézgás égerfa, a kecskefűz és a világ különböző tájairól származó rengeteg mogyoróbokor ágai roskadoznak a sok barkától, s feslenek a halványsárga bimbók a húsos somfákon is. A nemzetközi nőnap előtt egyébként is nagy a forgalom a természetvédelmi kertben. A szarvasi és bé- késszentandrási tanács, a medgyesbodzási Haladás, a hunyai Hunyadi Tsz és számos más szerv százával vásárolja a duplaszirmú, illatos jácintokat, a futó fi- lodendront és egyéb örökzöld cserepes virágot. Lucernavetömag-termesztök tanácskozása Kátyúk Hogy naponta hány jármű közlekedik Békéscsabán, a Szerdahelyi utcában, azt valószínűleg más sem tudja megmondani. De szemmel láthatóan nagyon sok. Lovas kocsi és gépkocsi egyaránt. Néha tömör sorban egyik követi a másikat. Általában lassan haladnak. Keskeny és sokszor sáros is az út. Itt- ott kátyú tátong rajta. Gápjármű legyen a „talpán”, amelyik egy ilyen mélyedésbe belehajt és megússza rugótörés nélkül. Ki is vágódhat és ha balszerencséje van, ösz- szeütközhet a vele szemben közlekedő járművel. Amikor tervezték az utat, akkor talán senki sem gondolt arra, hogy egyszer ilyen nagy forgalmú lesz. Ráadásul a forgalom még növekszik. Szélesítésre van szükség. De addig is, amíg sor kerül rá, legalább a kátyúkat szüntessék meg. A növekvő állatállomány takarmányigényének optimális kielégítése nagy feladatot ró a hazai növény- termesztésre. A takarmány- növények között a lucerna igen előkelő helyet foglal el. Szerepe az elmúlt években dinamikusan fejlődött, 1980-ra pedig mintegy 16 százalékkal szárnyalja túl az 1975-ös évet — állapította meg Szobonya Gyula, a SZELUR-termelési rendszer vezetője, azon a tanácskozáson, amelyet tegnap, hétfőn Szeghalmon rendeztek. A tanácskozáson az 1973- ban alakult Szeghalmi Lucernavetőmag Termelési Rendszer 23 partnergazdaságának vezetői, szakemberei vettek részt. Ezek a gazdaságok tavaly 6300 hektáron termesztettek maglucernát. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatnak a saját felhasználáson túl 5517 mázsa fémzárolt, nemesített vetőmagot adott a rendszer. Az érékesítésre kerülő szaporítóanyag 11 százaléka elit, 26,7 százaléka első, 38,3 százaléka másod-, míg 24 százaléka harmadfokú. Az idén 4 újabb partnergazdaság lép a rendszerbe, s az összterület eléri a 9000 hektárt. A lucemavetőmag belföldi és export forgalmazásának helyzetéről távlati Jeladatairól Zolván János, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Dél-magyarországi Központjának osztályvezetője adott áttekintést. Mint mondotta, az átvett vetőmagért mázsánként átlagosan 7750 forintot kaptak a gazdaságok. A SZELUR és a vállalat együttes célkitűzése a ve{Kell a jó film Ezt bizonyítja a filmna■ pok. falun, nagy sikerű ren- : dezvénysorozat, amely a kö- S zelmúltban zajlott le Szeg■ halmon, az Ady Filmszínház- : ban. Bemutatásra került Ï egyebek között a Galgóczi ■ Erzsébet regénye alapján • készült Közös bűn, a Kör- ; hinta, a Talpalattnyi föld, a • Pókháló és Tilos a szerelem • című film. Estéről estére S megtelt a nézőtér, s hasznos • eszmecseréket folytattak a • jelenlévők a látottakról. tőmag minőségének további javítása, a legkorszerűbb fajták további elterjesztése, így az idén harmadfokú szaporítóanyagot már nem adnak ki. Növelik a Szarvasi 1 és Szarvasi 2 fajták magtermő területét, s megkezdik a Szarvasi 4 telepítését is, ami napjainkban még csak fajtajelölt. — szekeres — hér-, Fekete- és Kettős- Körös, valamint a Sebes- Körös felső szakaszára korábban elrendelt készültségi állapot megszüntetését. Az igazgatóság elsőfokú árvíz- védelmi készültséget tart a Sebes-Körös alsó szakaszán a Berettyó, ' a Hortobágy- Berettyó, és a Hármas-Körös védvonalain. Az elsőfokú belvízvédelmi készültség a Gyulai Szakasz- mérnökség területén, valamint a Sarkadi Szakaszmérnökség holt-sebes-körösi védelmi szakaszán továbbra is érvényben van. Tovább csökkent a belvízzel elöntött terület nagysága, mely a mai napon 400 hektár, s ebből a vetésterület 90 hektár. Az igazgatóság szakaszosan már csak 5 szivattyútelepet és 4 szivattyúállást üzemeltet, másodpercenként mintegy 20 köbméter teljesítéssel. Megyei rajzkiállítás nyílt Békéscsabán Varga Sándor, az úttörőszövetség Békés megyei titkára gratulált vasárnap délelőtt « megyei gyermekrajzversenyre beküldött pályázatok díjnyertes alkotóinak. Százhuszonhat rajz érkezett a Békéscsabáit, Gyulán, Szarvason és az orosházi járásban élő pajtásoktól, de szívesen várták volna más községek, városok rajzszakköreinek munkáit is. A képek témája az úttörő- és a családi élet mozgalmasságát tükrözi a gyerekek őszinte és képzeletgazdag kifejezésmódján. A 14 díjazott képet Zán- kára küldik, ahol az országos Gyermekalkotások Galériájában állítják ki azokat. Jutalmazták a szakkörvezető tanárokat is. akik már évek óta beneveznek gyerekeikkel a rajzpályázatra, így a békéscsabai Vágréti Jánost, Romvári Etelkát, Kovács Ilonát és Varga O. Valériát, a csorvási Groska Mihályt és a gyulai Székelyhídi Atti- lánét. A pályadíjnyertes gyerekek társaik rajzait nézik a kiállításon Fotó: Demény Gyula Az alapszervezetek segítői O felsőbb pártszervek határozatai különböző utakon jutnak el az alapszervezetekhez. Éppen e többrétűség biztosítja, hogy ezek a határozatok az alap- szervezetekhez „közeledve” a különböző irányító pártszer- vek sak-sok gyakorlati tapasztalatával gazdagodjanak, „testreszabottá” váljanak. Ez nagy segítséget nyújt a helyi politikai feladatok kialakításában, az alapszervezet tennivalóinak meghatározásában. Mind több az olyan alap- szervezet, amely a párthatározatokból helyesen választja ki, határozza meg a maga politikai, gazdaságpolitikai teendőit. Ugyanakkor nem kevés még az olyan vezetőség, amely erre nem, vagy csak részben képes. A helyi ismeret ugyan nagyon fontos, de önmagában mégsem elegendő éhhez. Erre a párszervek vezetőségeit fel kell készíteni, meg kell tanítani, s ez elsősorban az őket közvetlenül irányító pártszervek feladata. A járási, a városi, a községi — gyakran közbeesőnek nevezett — pártszervek ez irányú munkájában, az alap- szervezetekkel kialakított kapcsolatok rendszerében nagy jelentőségű az instruktorok, a felelősök tevékenysége. Az alapszervezetek irányításának, segítésének ez a módszere igen eredményes. Sikere elsősorban annak tulajdonítható, hogy módot ad a politikai-mozgalmi munkában- nélkülözhetetlen közvetlen, szoros emberi kapcsolatok megteremtésére és fenntartására. A párttestületek tagjaikat, apparátusuk politikai munkásait bízzák meg azzal, hogy egy vagy több pártszervezet vezetőségének munkáját segítsék. Ez a megbízás hosszú távra, gyakran évekre szóló. Az instruktorok többsége — a járási és a városi pártbizottságok apparátusainak munkatársai — politikailag jól felkészült, a gyakorlati politikai munkában jártas pártmunkás. Az instruktoroknak ezeken kívül olyan emberi tulajdonságokkal is kell rendelkezniük, mint a felelősségtudat, az emberek becsülése, szeretete, a közvetlenség, a vita- és előadókészség. A közbeeső pártszervek ilyen feladattal megbízott tagjai, társadalmi aktivistái is ugyancsak az átlagosnál magasabb politikai felkészültséggel rendelkeznek. Olyan emberek, akiknek a lakosság körében is tekintélyük van. Instruktori-felelősi megbízatásuk ugyan a párt- szervezetek munkájának segítésére szól, de jól ismerik őket a falvak lakói, az üzemek dolgozói, gyakran fordulnak hozzájuk köz- és személyes ügyekben is, s legtöbbször nem is hiába. Feladatkörük rendkívül sok és változatos munkát, teendőt tartalmaz. Elég, ha csupán a közelmúltban lezajlott beszámoló taggyűlések előkészítéséhez nyújtott segítségüket említjük. Mindannyian részt vettek a gondjaikra bízott alapszervezetek vezetőségi ülésein. Ez nem csupán jelenlét volt, hanem tevőleges részvétel. Figyelemmel kísérték a vezetőségi tagok véleményét, segítettek a vezetőség kollektív álláspontjának kialakításában. A színvonalas politikai munkára képes alapszervezeti vezetőségek számára ennyi segítség is hasznos és elegendő volt. Számos alapszervezetben azonban az instruktorok, a felelősök tevőleges — tehát a fogalmazásba is bekapcsolódó — segítése nélkül bizony felületes beszámoló került volna a taggyűlés elé. Amikor a politikai munkában játszott szerepüket említjük, arról sem szabad megfeledkezni, hogy napjainkban a pártszervezetek a rendezvényeiket munkaidő után, falun pedig rendszeresen este tartják. Egy-egy nagyobb politikai akció idején alig találkozhatnak családjukkal. Az instruktorok és a felelősök e közvetlen bekapcsolódása a pártszervezetek életébe, munkájába nem csorbítja-e a pártszervezetek önállóságát, nem csökkenti-e a vezetőség felelősségét a területén folyó politikai munkáért? A válasz erre az egyértelmű nem! Biz a gyakorlat nem sérti, hanem éppen erősíti a demokratikus centralizmus elvének érvényesülését. Az instruktorok, a felelősök nem személyes véleményüket képviselik az alapszervezeti vezetőségi üléseken és taggyűléseken, hanem azoknak a pártszerveknek a határozatait, döntéseit, amelyéktől megbízatásukat kapták. S nem egyirányú utcában közlekednek, vagyis feladatuk nem csupán az, hogy „felülről lefelé”, a párt- bizottságot az alapszervezetekhez vigyék a feladatok sokaságát. Legalább ennyire, ha nem még inkább tennivalójuk, hogy az alapszervezetek vezetőségi üléseinek, taggyűléseinek határozatait, az ott elhangzott véleményeket eljuttassák az őket megbízó pártszervhez. Tévedés lenne azonban ezt úgy felfogni, mintha csupán a „postás” szerepét töltenék be. Hiszen az alapszervezetek vezetőségei nem csupán rajtuk keresztül, illetve tőlük értesülnek a párthatározatokról, s az alapszervezetek véleménye, állásfoglalása más módon is eljut a felsőbb pártszervekhez. Nem postásokra van tehát szükség, hanem elméletileg jól felkészült, a gyakorlati munkában jártas pártmunkásokra, akik jól ismerik területük helyzetét, s hasznosan segítik az alapszervezetéket politikai tennivalóikban. Az instruktori, felelősi munka a párt szervezeti életének fejlődésével változik, fejlődik. Ez természetes is, hiszen mind több alapszervezet válik alkalmassá arra, hogy politikai gazdája legyen munkaterületének. De szükségessé teszi munkájuk színvonalának fejlesztését az is, hogy a települések, a munkahelyi közösségek élete nem marad egy helyben, s ez újabb feladatok elé állítja a pártszervezeteket. ★ |o feladatuk az instruktoroknak, felelősöknek megtanítani az alapszervezeti vezetőségeket a politikai munka tudományára. Mert politikai tudást, jártasságot igényel, hogy a vezetőségek észleljék és helyesen értékeljék a társadalmi jelenségeket, ennek alapján megfelelő határozatokat hozzanak, gondoskodjanak ezek megvalósításáról, s munkálkodjanak az emberek gondolkodásmódjának fejlesztésén. • Azok az instruktorok, felelősök végzik munkájukat jól, akik nem arra törekednek, hogy az alapszervezeti vezetőségek helyett dolgozzanak, azok munkáját végezzék — bár esetenként ma még erre is rákényszerülnek —, hanem igyekeznek őket megtanítani a politikai irányítás művészetére. Az alapszervezetek segítségével megbízott pártmunkások többsége ilyen szellemben is végzi munkáját, s ezért fogadják őket elvtársi tisztelettel, szeretettel az alapszervezetekben. Mihók Sándor
