Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-04 / 54. szám
1978. március 4., szombat Kikeltek à Körös menti hibrid kacsák Üj kacsahibrid első nagyüzemi keltetése fejeződött be a napokban a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben. A Körös menti hibrid- kacsatojásokból néhány napon belül több mint 250 ezer napos kacsa kelt ki az intézet keltetőjében. A napos kacsákból csak minimális mennyiséget értékesítenek, zömét a kutatóintézet halastavain nevelik fel. A Körös menti hibrid kacsa — amint az intézet vezetői elmondták — annak a tenyésztési kísérletnek az eredménye, amelyet a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet, a Baromfiipari Kutató Laboratórium kezdeményezett Í971-ben. A cél az volt, hogy rövid tenyészidejű, nagy húshozamú, dús tollazatú kacsatípust állítsanak elő. A több mint hat évig tartó tudományos munka eredménye, hogy jelenleg már 8500-as a törzstenyészet, amelynek tojóállománya meghaladja a hétezret. Az új hibrid gazdasági jellemzője, hogy 4-5 nappal rö- videbb idő alatt, 45 napon belül eléri a 2,5 kilogrammos súlyt, kiváló minőségű pecsenyékacsa lesz a napos szárnyasból. A rövidébb nevelési, tenyésztési idő kacsánként fél kilogramm takarmány-megtakarítást eredményez. Vágott állapotban pedig 70—80 százalékban kiváló exportminőségű és minden összehasonlítást kiáll a világpiacon. B. J. A lakosság jobb áruellátásáért MEGKEZDŐDTEK AZ AFÉSZ-EK KÜLDÖTTGYŰLÉSEI MEGYÉNKBEN Egyre nagyobb szerepe van az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknek abban, hogy megyénk lakossága élelmiszerből, iparcikkéből kielégítő árumennyiséghez és választékhoz jusson. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a kiskereskedelmi forgalomból az ÁFÉSZ-ek 1976-os 50,7 százalékos részesedése az elmúlt év végére 52 százalékra növekedett — állapították meg a megye MESZÖV-vezetői annak kapcsán, hogy március 1-től megkezdődték a megyében az ÁFÉSZ-ek küldöttgyűlései. A számadó értekezleteken az előadók egyebek között arról is tájékoztathatják a tagságot, hogy a Körösök mentén működő szövetkezeti kereskedelem összes árbevéMiről ir a Volán Híradó? A közelmúltban jelent meg a Volán 8-as számú Vállalat üzemi híradójának idei második száma. A gazdag tartalmú lap elsőként a nőket köszönti, majd a pártalap- szervezetek kommunistáinak közelmúltban tartott küldött- értekezletéről ad tájékoztatást. A lap beszámol arról, hogy a békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban értékelte a vállalat munkáját. Ebből kiderül, hogy jelenleg 261 autóbusszal évente 37 millió utast, 591 tehergépkocsival és 47 rakodógéppel mintegy 6 millió tonna árut szállítanak. A vállalat nagy figyelmet fordít a megyeszékhely tömegközlekedésének fejlesztésére. 1970-ben 10 000 lakosra 167 autóbuszhely jutott, napjainkban ez a szám meghaladja az 500-at. A helyi járatokon naponta több mint 35 ezren utaznak, azaz a város lakosságának mintegy 55 százaléka. Jelenleg naponta összesen 877 helyi járat van a megyeszékhelyen. A Volán Híradó a továbbiakban az Alkotó Ifjúság-pályázat eredményeiről ír, tudósít arról, hogy 4 új autóbuszt helyeztek üzembe a megye déli részén, értékeli a múlt évi munkaversenyeredményeket. Ez utóbbiból kiderül, hogy 101 kollektíva versengett az elmúlt évben, közülük 13 arany fokozatot, 46 ezüst fokozatot ért el, 7 kollektíva hrigádzászlót kapott, kettő pedig elérte a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést. Hírt ad a lap a vállalatnál dolgozó népi ellenőrök, munkásőrök kitüntetéséről, köszönti a közelgő VIT-et és tájékoztatja a dolgozókat a tanulási lehetőségekről. tele meghaladta a 7 milliárd 16 millió forintot és 16 százalékkal magasabb, mint 1976-ban volt A 16 ÁFÉSZ nyeresége pedig megközelíti a 200 millió forintot. A felvásárlás több mint 910 millió forint volt, 277 millióval több az előző évinél. Az eredmények azonban még nem biztosítják a megye lakosságának kulturált áruellátását. Ezért a szövetkezeti kereskedelem 1980-ig több jelentős beruházást valósít meg. Ebben az évben pedig 7000 négyzetméterrel bővül a szövetkezeti kereskedelmi hálózat. B. J. I ervtúllel jesítésre vállalkoztak A szövetkezet vezetőinek véleménye: az egyesítés eredményes volt. Mintegy tíz évvel ezelőtt fuzionált négy kis szövetkezet Tótkomlóson, s így alakult meg a község vegyesipari szövetkezete. A hőskorban a közös vagyon alig érte el a hétmillió forintot, ma már ez meghaladja a 32 milliót. Az eredményességet nemcsak a fúzió és a munkaterv teljesítése adja, hanem kisebb akciók is elősegítik, mint például a kommunista műszak szervezése, vagy a brigádfelajánlások. A Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezetben az elmúlt évben a kommunista műszakban a dolgozók csaknem 80 százaléka részt vett. Többek között építettek 400 méter hosszúságban kerítést, úthálózatot a telephelyen, a textilműhelyben pedig soron kívüli munkájukkal előrehozták a Szovjetunióba irányuló exporttervük határidejét. A közelmúltban tartották meg a brigádok tanácskozását, amelyen különböző felajánlásokat tettek a műhelyek 1978-ra. Így a bőrruházati üzem dolgozói plusz ezer pár munkavédelmi cipő készítését vállalták terven felül, s ugyanannyi töblet gyermekkabát össze- varrását ígérte a textilüzem. A vasipari részleg soron kívül egy újabb, nagy teljesítményű Thermo- bil kazán összeszerelését tűzte ki célul. Az építők, mint szolgáltató részleg, kétszázezer forint értékben vállaltak többletmunkát a lakosságnak. Ez összesen 1,4 millió fö- rin többletbevételt jelenthet a szövetkezetnek 1978- ban. Tőkés exportra varrnak Gyulai szabik 1977-es ive Jó néhár^ évvel ezelőtt élénk vitát'váltott ki az országban, s így megyénkben is a tőkés bérmunka vállalása. Az okot az adta, hogy egyes szövetkezeteink erre építve tervezték meg jövőjüket. Ezt sokan és sokáig bizonytalan tényezőnek vették, s az aggályoskodók annak adtak hangot: mi történik, ha a nyugati partner gondol egyet, s egy-két hónapig vagy bizonyos ideig nem ad megrendelést. Mi történik akkor a száz vagy annál sokszor több, ilyen jellegű munkát folytató dolgozónkkal, nem lesz mit csinálniuk. Nos, az idő, a jó szervezés ennek ellenkezőjét bizonyította. Sok szövetkezetünk, üzemünk vállalta a rizikót, s megelőzte ennek a várt rossznak a bekövetkezését. Példánk a Gyulai Szabók Szövetkezete. Nemcsak egy partnerrel van kapcsolatuk, s nem is csak egy ország vállalatainak készítenek bérmunkában ruhaösszevarrást. Így megelőzik azt, hogy kitegyék magukat a tőkés megbízók kénye-kedvének, változó, ingadozó igéhyeinek, megrendeléseinek. Vagyis, ha az egyik partner nem ad munkát, a másik ország vállalata bőségesen ellátja őket megrendeléssel. Sőt, ma azt mondhatjuk, adnának több öszevarmi valót is, ha azt győznénk kapacitással. Hisszük azt is, ha a véletlenek még ennek ellenére is összejátszanának, s ezáltal semminemű megrendelést nem kapnának, akkor sem szűnne meg létjogosultságuk, mivel bőven lenne hazai megrendelő is, aki ellátná őket feladatokkal. De elképFehérebb, csillogóbb lesz a sarkad! cukor Folyik a kristálycukor-centrifugák kiszerelése, bontása a Sarkadi Cukorgyárban, hogy a régi berendezések helyet adjanak 8 új, lengyel gyártmányú gépnek. Képünkön: a centrifuga-lakatosok bontás közben Fotó: Veress Erzsi Ebben az ötéves tervben egy csaknem 500 millió forintos felújítási program valósul meg a Sarkadi Cukorgyárban. A munkálatok ez évre eső része is jelentős: értékük több mint 100 millió forint. Mit . oldanak meg ebből az idén Sarkadon? Felújítják mindenekelőtt a centrifugaállomást — új centrifugákat vásárolnak —, kazánjaik többségét átállítják gáztüzelésre — lásd a képet az első oldalon —, folytatják a be- párlóüzem felújítását, melynek során két új be- párlótestet építenek be. A‘sarkadi változások legérdekesebbjéről azonban ezzel még nem szóltunk. Üj mintavevősort vásárolnak ugyanis Hollandiából, a Ve- nema cégtől. Ez az automata mossa, szeleteli, péppé alakítja a répát, amellett pontosan rögzíti a cukortartalom adatait. Értékét jelzi, hogy 25 millióba kerül, jelentősége pedig abban áll, hogy a korábbi gépeknél összehasonlíthatatlanul pontosabban mutatja ki a beszállított nyersanyag cukorfokát. Az ismertetett változások nyomán lényegesen javul a gyár termelékenysége, egyenletesebb és nagyobb is lesz a feldolgozás. A kazánok átalakítása gazdaságosabb energiafelhasználást tesz lehetővé, s környezet- védelmi szempontból sem érdektelen, hiszen a gáztüzeléssel csekélyebb mértékben szennyezi a levegőt. Javul a minőség: fehéreto, csillogóbb lesz a sarkadi cukor. Mindez természetesen igen jó szervezést és kivitelező munkát követel a partner cégektől és a gyáriaktól egyaránt, hiszen nem mellékes, hogy az 1980-ban befejeződő munkák közben a gyárnak termelnie is kell. Katonás szabású női ruha, az elmúlt év egyik exportterméke. A Gyulai Szabók Szövetkezetében az utolsó átvizsgálás után fóliába csomagolva, szállításra készen állnak a ruhák Fotó: Veress Erzsi zelhető az is, hogy hazad anyagokból saját elképzelés szerint dolgoznának, mivel körülményeik, szervezettségük és szaktudásuk erre is feljogosíthatná őket. Ezek után érdemes megvizsgálni, hogy a példánkban szereplő szövetkezet hogyan teljesítette az elmúlt esztendőben gazdasági munkáját. SIKERES ESZTENDŐ A Gyulai Szabók Szövetkezete az V. ötéves terv második évét sikeresen zárta, sőt túl is teljesítette a célkitűzéseit. Eredményeik jelentőségét növeli az is, hogy a dolgozói létszám 10 százalékkal kisebb, mint azt korábban tervezték. A szövetkezet vezetői két fontos változással indokolhatják a jó gazdasági esztendőt: az egyik a termelékenység növelése. E fontos területen az eredményes munkaszervezés biztosította az előrelépést. A másik ok: a jó piaci munka. Eladási áraikat az elmúlt évben csaknem 10 százalékkal tudták emelni. Mindezekkel az 1977. évi termelési előirányzatot 3,7 százalékkal túlteljesítették Ez annyit jelent, hogy tavaly a termelési értékük meghaladta a 34 millió forintot — másfél millióval több a tervezettnél — a nyereség pedig a 7 milliót. Ebből tőkés export 31,7 millió forint volt, csaknem 15 százalékkal több, mint az azt megelőző esztendőben. A sikerek között kiemelkedő helyet foglal el a dolgozók bérének csaknem 11 százalékos növekedése, amelyet részben a kormány központi bérrendezése segített elő, de önerőből is javították dolgozóik fizetését. BÉRMUNKÁBÓL ÉLNEK A szövetkezet termelési profilja az elmúlt évben nem változott, vagyis a korábbi évekhez hasonlóan női felsőruházati termékeket, kiskabátokat varrtak össze bérmunkában, elsősorban a tőkés megrendelőknek. A legtöbb munkát az NSZK- nak, Hollandiának, Ausztriának, Svájcnak végezték. Mivel munkájuk zöme bérmunka, így a termelési érték számításánál figyelmen kívül lehet hagyni az anyagértéket. Előny volt számukra az is, hogy az árak emelésének nem volt szinte semmi akadálya, mivel főleg nyugati exportra dolgoztak. A népgazdasági érdek pedig úgy kívánja, hogy a tőkéspiacon a lehetséges legmagasabb árat kell kérni. Az elmúlt évben a szállítási szerződések megtartásában is ,sikerült előrelépni. Jelentősen csökkent a hiányos munkaellátásból fakadó termelési kiesés is. Létszámgondjaik ellensúlyozására tanulóképzéssel is foglalkoztak és foglalkoznak á jövőben is. A gyermek- gondozási szabadságukat letöltő asszonyaik jelentős része nem tud visszaállni a munkába a gyermekük bölcsődei-óvodai elhelyezésének nehézségei miatt. Ezért próbáltak egy műszakos szalagok indításával segíteni a gondokon, de még így is csak kismértékben javult a helyzet. A JOBB MUNKA- KÖRÜLMÉNYEKÉRT ... Éppen ezért a még jobb munkakörülmények megteremtésével kívánják vonzóbbá tenni a szövetkezetét. Ehhez ez évben megépíttetik a munkatermek klímaberendezését, amely a nagy nyári melegben hűteni fogja az épületet. Mindez csaknem négymillió forintos beruházást kíván. A levegő hűtéséhez szükséges berendezéseket már megrendelték, a beszerelésükre és a hozzá szükséges gépház megépítésére a medgyesegyházi kivitelezőkkel előzetesen megállapodtak. Előreláthatóan márciusban hozzá is kezdenek a munkálatokhoz, s mire a kánikula megérkezik, be is kívánják fejezni az építkezést. Mindezek mellett ez évre további 9-10 százalékos munkabér-növekedést terveznek. Célkitűzéseik között szerepel, hogy 1978-ban termelési értékük 36 millió forint fölé emelkedjen, nyereségüket pedig 7,5 millióra tervezték. Ezzel egy fizikai dolgozójuk termelési értéke meghaladhatja az évi 100 000 forintot. —jávor—
