Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-29 / 74. szám
1978. március 29., szerda o űz államosítás után agyarország politikai, társadalmi és gazdasági fejlődése 1948- ban a szocializmus irányába fordult. Az iparban március 25-e adott indítást ennek a folyamatnak. A száznál több munkást foglalkoztató ipar- vállalatok magyar tulajdonú részvényeinek államosításával, több mint félezer ipar- vállalat állami tulajdonba vételével a hazai iparban túlsúlyra jutott a szocialista szektor. Kiemelkedő eseménye és dátuma e nap a magyar ipartörténetnek, mert az ipari államosításokkal kezdődött az az átalakulási folyamat, amely a modern ipar kiépítésével a magyar gazdaság szerkezetét, jellegét és fejlettségét is formálta. A magyar ipar termelése az elmúlt évben csaknem nyolcszorosa volt az 1950. évinek, bruttó állóeszköz-va- gyona — ennek legfőbb elemei a műszaki-technikai színvonalat is meghatározó : gépek, technológiai berendezések — mintegy hétszeresére növekedett, az ipari dolgozók száma pedig több mint kétszeresére. A csaknem három évtizednyi időt a termelésnövekedés évi kb. 8 százalékos átlaga jellemzi. Olyan növekedési ütem ez, amely a hazai ipartörténetben példa nélküli, nemzetközi összehasonlításban pedig jóval a világátlag feletti. Az ötvenes évek dereka óta az ipar és népgazdaság vezető ágazata, amely napjainkban az ország társadalmi termékének 57—58, nemzeti jövedelmének pedig 45— 46 százalékát állítja elő. Az ipar nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban is az első helyre került. A magyar ipar teljes termelésének csaknem egynegyedét a külpiacokon értékesíti ; végtermék-kibocsátásában — vagyis az ipari termékek fogyasztásra, felhalmozásra és exportra való felhasználásában — az exporthányad az 50 százalékot is meghaladja, összes kivitelünknek csaknem 90 százaléka az ipar produktuma, s ha ebből levonjuk a nyers- és alapanyagokat, az állapítható meg, hogy a magyar export mintegy négyötödét ipari kész- és félkésztermékek alkotják. A magyar ipar elmúlt évtizedekben fejlődése során arculatát, ágazati szerkezetét is megváltoztatta. A két világháború közötti időszakban, de még az 1950-et megelőző esztendőkben is az ipari termés több mint a felét a könnyűipar és az élelmiszeripar állította elő, jelezvén, hogy a magyar ipar a korabeli nemzetközi szinthez képest is elmaradott volt. A gazdasági haladás ütemét, az egész gazdaság fejlettségét meghatározó nehézipar részesedése a teljes ipari termelésben ma mintegy 63 százalék. Ennek jegyében lett a gépipar a magyar ipar első számú ágazata, amelynek részesedése a teljes ipari termelésben 26— 27 százalék, a vegyipar pedig megtöbbszörözte részesedését — a korábbi kb. 5 százalékról több mint 15 százalékra —, folyamatosan zárkózik fel ahhoz a termelési arányhoz, amely a modern vegyi anyagok általános alkalmazásához szükséges. Az államosítás a magyar ipartörténet nevezetes eseménye, dátuma, fordulópontja; jogos tehát a történelmi szemlélet, a múlthoz történő viszonyítás. Jogos, de nem elegendő. A magyar ipar jelentős és egyre növekvő részvétele a nemzetközi munkamegosztásban szükségessé teszi a kitekintést, a nemzetközi összehasonlítást. Nemzetközi mércét, szemléleti módot alkalmazva az állapítható meg, hogy a mai magyar ipar ágazati szerkezete közel került a fejlett ipari országok struktúrájának mai jellemzőihez. E tekintetben a magyar ipar viszonylag gyorsan felzárkózott, jóval erőteljesebb mértékben, mint a termelékenységben és a műszaki színvonalban. A magyar ipar a közelmúltig extenzív jelleggel és módon fejlődött, a termelés bővítésének egyik mozgatója a létszámnövelés volt. Kétségtelen, hogy az utóbbi esztendőkben ez a több évtizedes tendencia az ellenkezőjére fordult, a munkatermelékenység termelést növelő szerepe megnőtt. 1950—1977 átlagában mindemellett a termelékenység mindössze 3,4-szeresére nőtt, a termelés bővülését még fele részben sem fedezte. Az ebből származó, s a napjainkat terhelő örökség : a magyar ipar jelenlegi termelékenysége messze a nemzetközi átlag mögött van. Szorosan összefügg ezzel a műszaki színvonal nem kielégítő volta. Az extenzív iparfejlesztést ugyanis egyidejűleg az is jellemezte, hogy a műszaki-technikai színvonal, a technikai felszereltség — azaz az ipar állóeszközeinek gyarapodása — nem tudott lépést tartani a termelte növekedési ütemével. E negatív jelenség csak a hatvanas évek közepe táján szűnt meg, azóta a technikai felszereltség évi növekedési üteme már meghaladja a termelés fejlődési ütemét. Az államosítás óta eltelt három évtized iparféjlesztő munkája jelentősei és maradandót alkotott: alig ember- öltőnyi idő alatt a közepes fejlettség szintjére emelte a teljesítőképességében sokszorosára növelt magyar ipart. Most — s ezalatt napjaink, s a soron következő ötéves tervek időszakai értendők — az ipari fejlettség magasabb szintjét kell megcéloznunk és elérnünk. Ez fejeződik ki a hetvenes évek iparpolitikájában, amely az ipari termelte hatékonyságának növelését — s az ehhez kapcsolódó feladatokat: a termelési te a gyártmánystruktúra korszerűsítését — állította az iparfejlesztés középpontjába. Az intenzív jellegű iparfejlesztésben csak a kezdő lépéseket tettük meg, amikor a világpiaci árváltozások — mindenekelőtt a nyersanyagok te az ipari késztermékek árarányainak módosulása — is megsürgették e teendők tempósabb végrehajtását. Ö z iparfejlesztés múltbeli te mai feladatainak különbözőségét azzal érzékeltethetjük, hogy napjáinkban a már meglevő te működő iparvállalataink kapuin belül zajlik az iparfejlesztés, ott kell megújítani a termékszerkezetet, a gyártási eljárásokat, a szervezettséget, magasabb szintre emelni külön-külön minden vállalat, s végül is a magyar ipar fejlettségét. Garamvölgyi István „Nyugdíjas” vasúti gőzmozdony Éveken át a zalaegerszegi vasúti csomóponton teljesített szolgálatot az utolsó, Magyarországon, a MÁVAG- ban készült 375-ös jelzésű vasúti gőzmozdony. A lokomotív közlekedéstörténeti emlékké vált: elöregedett, vontatásra mér nem alkalmas, helyette Diesel-mozdonyok végzik a tolatást, a vo- natrendezést. A kis mozdonyt nem küldik az olvasztóba : a zalaegerszegi vasúti csomópont fűtőházi kollektívája társadalmi munkában felújítja, konzerválja, s a magyar gőzmozdonygyártás utolsó emlékeként, múzeumi tárgyként kiállítja. Gombaszakírtöi tanfolyam Békéscsabán Igaz, hogy megyénkben a gombagyűjtők nem túl gazdag lelőhelyeket találhatnak, de például az újkígyósi, a sarkadi, a biharugrai legelőkön, vagy a pósteleki bükkösben, terem néhány fajta ebből az ízletes ételnek valóból. A csiperke, azaz sampinyon gomba azonban könnyen összetéveszthető a gyilkos galócával, amelynek hatóanyaga kis mennyiségben is halálos méreg az emberi szervezetnek. Nálunk 15 éve nem volt gombaszakértői tanfolyam, amely felkészíthette volna a természetbarátokat, vagy az üzletek elárusítóit, hogy meg tudják különböztetni egymástól a gombafajtákat. Májustól a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának és a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályának anyagi támogatásával alapfokú gombaismerői tanfolyam kezdődik Békéscsabán. Az oktatást, amely három hónap tanulás és záróvizsga után gombagyűjtői, illetve gombaelőadói képesítésre jogosít, az Országos Gombaszakoktatási Igazgatóság engedélyezi és irányítja. A tanfolyam helyi vezetője ezúttal Romvári László lesz (Békéscsaba, Fövenyes u. 18.). Az előadókat a Budapesti Kertészeti Egyetem biztosítja. Huszonnégy elméleti órán és három kötelező kirándulás-gyakorlaton sajátítják el az ismereteket a részvevők. A tananyagban szerepelnek alaktani, élettani, a gombák tartósításával, fajtáival és mérgező anyagaival kapcsolatos tudnivalók. A Békéscsabai Kötöttárugyár sarkadi üzeméből tőkés exportra küldik a színes mintás pólókat, dzsekiket és gyermekoverálokat. A csabai törzsgyárból kiszabva érkezik az anyag a telephelyre, itt összevarrják — mint képünkön is látható —, majd csomagolják, s útnak indítják őket a nyugati piacra Fotó: Veress Erzsi Mit csinál a lakásszövetkezet? Az urbanizáció mind jobban kedvez a több szintes telepszerű lakások építésének. Kisebb területen aránylag kevesebb költséggel építhetők meg az otthonok, a közBékésszentandráson az idén elkészül két orvosi lakás, aztán beköltözhetnek a lakók. — Csak 500 ezer forintunk volt az építkezésihez, a másik 500 ezret társadalmi munkával teremtjük elő — tájékoztat Pálus András, a községi tanács elnöke. Segített a község apraja- nagyja. Eddig különösen sokat tett a Tessedik Sámuel és a Zalka Máté Tsz, valamint a két tsz takarmányszárító üzeme, a szőnyegszövő és a Dél-Körösi Vízgazdálkodási Társulat. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a Furugyi település lakói az idén ivóvizet kapnak, a községi utak karbantartására pedig 2 és fél millió forintot fordítanak. Gondoskodnak az idős tsz- tagokról. Igaz, eddig sem felejtkeztek meg róluk, de a Tessedik Sámuel Tsz a február 10—i zárszámadási közgyűlésén alapszabályba foglalták : a járadékot te a nyugdíjat — annak, akinek kevesebb —, havonta 1400 forintra egészítik ki. Ezenkívül két mázsa búzát is ad a tsz. Nagy költség? Aligha ér emiatt bárkit hátrány, ha mindenki egy kicsit pontosabban, jobban dolgozik. * * * A Szarvas te Vidéke ÁFÉSZ bélfeldolgozó üzemében 32 asszony te 8 férfi dolgozik. Az asszonyok — és miért ne? — eléggé szó- ■ kimondók. — Jól érzik magukat? — kérdezem. — Igen — válaszolnak többen is. — A kereset? — Az sem rossz. — Rusz Ferencné azonban megjegyzi : — Jó volna, ha más munkahely is lenne Békésszent- andráson. * * * Az angolszalonnának szabály szerint 3 rész húst és 2 rész szalonnát kell tartalmaznia. Ezt Csik Jánostól, az ABC-áruház helyettes vezetőjétől tudom meg. Ha fordított az arány, akkor a vevő rosszul jár, mert tudvalevő, hogy a szalonna jóval olcsóbb, mint a hús. Itt — úgy látom —, kifogástalan minden darab és finom valamennyi ' hentesáru. Választék is bőven van. A Szarvasi Állami Gazdaság húsüzeme lát el minket, s nagyon elégedett a vásárlóközönségünk — mondja elismerően Csik János. Különben az egész áruház ragyogó. Bencsik Pálné, az egyik vásárló, ki is jelenti: — Mindent megtalálok, amire szükségem van. Nagy a család, naponta jövök ide, te mindig örömmel. A forgalom tavaly meghaladta a 22 millió forintot, ami több volt a vártnál. Az idén csaknem 24 millió a terv. Az áruház dolgozói tavaly kiérdemelték a szocialista brigád címmel az ezüstkoszorús jelvényt. * * * Békésszentandrást szinte körbe fogja a Körös kanyargós holtága, melynek partján már eddig is tucatszámra épültek a hétvégi házak. Nemrég azonban olyasmi történt, amit — Pálus András tanácselnök szavai szerint — tanulságul érdemes a sajtóban is „megszellőztetni”. A Füzesi részen egy jogász te három orvos engedély nélkül (12 négyzetméter helyett 25—28 négyzetméter alapterületű) hétvégi házat épített. A tanács Vb műszaki előadója kötelességszerű- en 3 te 7 ezer forint közötti összegben megbírságolta a szabálysértőket. A három orvos fizetett, a jogász azonban, aki a leginkább tudatában volt annak a társadalmi hátránynak, amellyel a cselekménye járt, fellebbezett. A járási hivatal műszaki osztálya neki 10 százalékkal csökkentette a birság összegét. Hogy miért, ki tudja? Bállá András műszaki előadó a rend te a fegyelem fenntartása érdekében a legszívesebben lebontatná az engedély nélkül épített hétvégi házakat. De természetesen a jogszabályok szerint járt el. Csakhogy ez olykor visszaélésre ad lehetőséget. Mert egyesek úgy gondolkoznak, hogy megépítik a házat, kifizetik a keresetükhöz képest amúgy sem jelentős összegű bírságot, amit esetleg másodfokon még mérsékelnek. Ki érti ezt? Pásztor Béla művek kihasználtsága jobb, a járulékos létesítmények koncentráltabban valósulnak meg. De nem elég ezeket a lakásokat megépíteni és üzemeltetni. Fenntartásukról is gondoskodni kell -valakinek, vagy valakiknek. Az állami tulajdonban levő ingatlanokat az IKV tartja karban, az OTP értékesí- tésű és szövetkezeti lakások karbantartásáról, felújításáról maguk a lakók gondoskodnak. Na nem mindenki egyéni módon, hanem közösségben, mégpedig lakásszövetkezet formájában. Szolgáltatás a tagoknak Békés megyében a városokban és a nagyközségekben már több lakásszövetkezet működik. Ezek közül a legnagyobb, s egyben a legrégebbi a békéscsabai. Az elmúlt évben 256 lakással növekedett a szövetkezeti kezelésű otthonok száma s így az év végére 3356 tagja volt a csabai szövetkezetnek. Lakásfenntartásban 2742 tag volt az érdekelt. 141 család lakásépítés formájában kapcsolódott a közösséghez, míg garázsépítésben és fenntartásban 473 tagot számláltak. A lakásszám-növekedéssel arányosan gyarapodott a szö_ vetkezet fenntartási és felújítási munkája is. Tavaly több mint 70 épülettömbben fejezték be ezt a fontos feladatot, melynek együttes értéke meghaladta a 8,2 millió forintot, 1,6 millió forinttal túlszárnyalva az előző évit. A házkezelési teendők jelentős hányadát a hibaelhárítás képezte. Az elmúlt évben több mint 2000 bejelentés érkezett a szövetkezethez, ezek közül legtöbb a fűtéssel, a villany- szereléssel, a vízellátással és a csatornázással volt kapcsolatos. Az egyszerre jelentkező hibák miatt sok esetben torlódás volt a javításoknál. Feladatok- kivitelezési hibákból Sok garanciális hiba elismerése és kijavítása évek óta húzódik: több épület néhány esztendeje beázik — rossz a tetőszigetelés —, a szerelőszinteken a közművezetékek nincsenek megfelelően szigetelve, nagyon gyakori a szőnyegpadlók minőségi kifogása is. Az utóbbi két év. ben nagyon sok gondot' okozott — elsősorban a lakóknak — a lemezradiátorok meghibásodása. Aztán ugyancsak sok a kifogás a magas fűtési költségek miatt. Igaz, az elmúlt évben felszerelték a hőfokszabályzókat, s ezek hozzájárultak az optimálisabb fűtéshez, ami 15—20 százalékos energiamegtakarítást jelentett a téli hónapokban. A korábbi években a tagértekezleteken, küldöttgyűléseken felvetették a lakók a tetőtéri kazános épületek magas fűtési és melegvízszolgáltatási költségeit. A szövetkezet tavaly tovább vizsgálta a költségek csökkentésének lehetőségeit. A közeljövőben a tetőtéri kazános épületeknél intézkedés történik a fűtési költségek csökkentésére. Kétszintes jatázsok A szövetkezet tevékenysége igen sokrétű. Az elmúlt évben szövetkezeti szervezésben Békéscsabán, a Lencsési úti mintalakótelepen 24 lakás építését kezdték meg, s ezekbg az idén beköltözhetnek a tulajdonosok. A következő hónapokban 12 újabb ' épület alapozásához látnak hozzá a kivitelezők. Gondot jelent viszont az, hogy a területen a közművesítés lemaradt. általában az épületek hamarabb készülnek el, mint ahogy a közműcsatlakozásra lehetőség adódik, így aztán néha hónapokig lakatlanul állnak az új házak. A lakásszövetkezet az elmúlt év során — kísérletkép. pen — elindította a házilagos kivitelezést. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, a jövőben tovább bővítik ezt az építési formát. Az idén újabb 29 lakás kivitelezését kezdik meg, ugyancsak házilagos kivitelezésében. A szövetkezethez az elmúlt év végén 254 garázs tartozott. Tavaly 96 garázs építését kezdték meg, s ezekből 59-et még az év első felében átadónak. A tervek szerint az elkövetkező hónapokban a Tolnai utcában mintegy 100 kétszintes garázs építését kezdik meg. A Bartók Béla út—Vécsey utca és a Tulipán utca közötti területen ugyancsak kétszintes garázsok készülnek, ezek szárra eléri majd a 200-at. Az idei program szerint az építésen túl 64 épülettömbben, a szövetkezet szakemberei elvégzik a karbantartási és felújítási munkákat, melyek együttesen meghaladják majd a 11 millió forintot. Szekeres András Békésszentandrási mozaik
