Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-29 / 74. szám

1978. március 29., szerda o II Szerencse tárgysorsjáték nyereményjegyzéke A Magyar Újságírók Országos Szövetsége által rendezett Szerencse tárgysorsjáték nyereményeit az alább felsorolt szá­mú sorsjegyek nyerték. A nyertes sorsjegyek a nyereményoszlopban szereplő fo­rintösszeg erejéig vásárlásra jogosultak. Az 1000,—, 2000,—, 5000,— forint összegű nyereményeket, valamint a főnyereményeket azok a sorsjegyek nyerték, ame­lyeknek számuk és a római számmal megjelölt osztályuk is megegyezik a nyereményjegyzékben közölt számokkal. Az azonos számra kihúzott 100,— forintos nyeremény ezeket a sorsjegyeket nem illeti meg. A főnyeremények a sorszám növekvő sorrendjének meg­felelő helyen találhatók. A szakmunkásképzés korszerűsítésének útja Három megye színjátszói Békéscsabán IgNiWkfJd--------------------------­A hódmezővásárhelyiek arany zsűritől népi játékukért Mondják, hogy az utóbbi időben kevés ilyen jól sike­rült, vidám és felszabadult tömeges ifjúsági megmoz­dulás volt e vidéken, mint ezek a húsvét környéki szín­játszó napok március 24— 25—26-án Békéscsabán, az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Házában. Hu­szonkét színjátszó csoport vonult fel három megyéből: Csongrád, Szolnok és Békés képviseletében. Az országos minősítő fesz­tivál zsűrije a szó legszoro­sabb értelmében éjjel-nap­pal elemzett, értékelt, dolgo­zott. Délelőttönként, míg a délután színre kerülő cso­portok próbáltak, a zsűri, Debreczeni Tibor elnökletéi vei a már látott együttesek vezetőivel beszélgetett. So­kan talán úgy érezték, túl szigorú a kritika, néhány pillanatig esetleg kedvüket vesztették, de az biztos, mindenki dúsabban rakott I szociális otthon lakóiról Vésztőn a nagyközségi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak legutóbbi ülésén fontos napirendet tárgyaltak. Nagy Imre, a helyi szociális otthon igazgatója számolt be az in­tézet munkájáról. Elmondot­ta: az otthonban jelenleg 47 idős embert gondoznak. Gondot jelent, hogy a kü­lönféle betegségekben szen­vedőket nem tudják megfe­lelő diétás étellel ellátni. Az itt dolgozók többsége 10—15 éve tevékenykedik az otthon­ban. Jó kapcsolat alakult ki a gondozónők és az idős em­berek között. Az intézet évente mint­egy másfél millió forinttal gazdagodik. A 4,5 ezer négy­szögöl földterületen konyha­kerti növényeket termeszte­nek. Az elmúlt évben 22 sa­ját nevelésű hízott sertést vágtak le. A munka jó ha­tással van a gondozottakra. Megoldódott a szociális he­lyiségek kialakítása is. Öltö­ző, fürdő, mosdó, öltözőszek­rény áll a dolgozók rendel­kezésére. Gépesítették a konyhát, húselőkészítőt épí­tettek, a mosókonyhát pedig szárítógéppel szerelték fel. fokozatú minősítést kaptak a Fotó: Gál Edit tarisznyával utazott haza, mint ahogy érkezett. Az iro­dalmi színpadok és színját­szó csoportok vezetői kaptak itt dramaturgiai útmutatást, mozgás- és beszédtechnikai segítséget, irányítást a pó­diumműsorok szerkezetének összeállításához. Nem bán­tak kesztyűs kézzel egymás­sal ezen a három napon ren­dezők, színjátszók és zsűri­tagok. Ez így volt hasznos, s a következő fesztiválon látjuk majd igazán, hogy ki mennyire fordította az ama­tőr színjátszás javára a hal­lottakat. Láttunk dalos, tréfás népi játékot, nemes zengésű er­délyi népballadaműsort, sza­tirikus, mese- és pódiumjá­tékot, verses oratóriumot, tragédiát és psziohodrámát, riportműsort, klasszikus ko- médiarészletéket., Az irodal­mi színpadi mozgalom me­gyénkben is egyre inkább feléledóben van hosszan tar­tó álmából. Ebben nem kis része van a mostani rende­zőiknek, s a Megyei Műve­lődési Központ munkatársai­nak is. A színjátszó-, rende­zőtanfolyamok, a szákmai, módszertani útmutatások eredménye, hogy egyre több Békés megyei csoport jut el a minősítésig. A gyulai Balcescu Színpad, a mezőbe- rényi Gsobán, a békéscsabai Aatlen és Manzárd Színpad különböző kategóriájú bronz fokozatai, s a szarvasi Vaj­da Péter Gimnázium színpa­dának jutalma biztató ered­mény, de figyelmeztetés is: az erők szakszerűbb, fegyel­mezettebb összefogásával többre képesek ezek az együttesek. A legelégedet­tebbek a szegediek lehetnek: a Tisza-parti gimnázium, s a Bebrite Lajos Közlekedési Szakközépiskola színpada arany fokozatú lett. S velük egy sorban a szolnoki Kőtö­vis Olajbányász Színpad, az újszászi gimnázium együtte­se, s a hódmezővásárhelyi Bethlen Gimnázium cso­portja szintén arany foko­zatú minősítést nyert. A rendezésben is egyre érettebb, színvonalas feszti­vál külön erénye volt, hogy közös színpadra állított gim­nazista és szakmunkástanuló diákot, értelmiségi és mun­kásfiatalt. A foglalkozásbeli különbségeket pedig csak a nevezési lapokon lehetett észrevenni, a műsorok kidol­gozottságán, élményszerűsé­gén már nem. Szám Osztály Nyeremény 00044 I—VIII 100 00215 VII 1000 00215 I—VIII 100 00286 I—VIII 100 01134 I—VIII 100 01711 I—VIII 100 02855 i—vm 500 03387 I—VIII 500 03459 i—vm 200 03660 VI Zaporozsec L személygépkocsi 03660 i—vm 100 03697 i—vm 100 03807 i—vm 100 03921 i—vm 200 03924 i—vm 100 04317 I—VIII 200 04670 i—vm 100 05194 i—vm 100 05699 i—vm 200 05911 i—vm 200 06114 i—vm 100 06144 i—vm 100 06257 vm 1000 06257 i—vm 100 06336 i—vm 100 07222 i—vm 100 07408 i—vm 200 07752 i—vm 200 07853 i—vm 100 08399 i—vm 100 08687 i—vm 100 08733 i—vm 100 09115 i—vm 100 09184 i—vm 100 09638 i—vm 100 10018 i—vm 100 10579 i—vm 200 10680 i—vm 200 11582 i—vm 100 11948 i—vm 100 13041 i—vm 100 13444 i—vm 500 14094 i—vm 100 14346 i—vm 100 14502 m 1000 14502 i—vm 100 14669 IV 1000 14669 i—vm 100 14946 i—vm 100 15043 i—vm 100 15433 VI 2000 15433 i—vm 100 15482 i—vm 100 15793 i—vm 200 15884 i—vm 100 16130 i—vm 200 16189 i—vm 200 16397 i—vm 100 17021 i—vm 100 17835 i—vm 200 17912 i 1000 17912 i—vm 100 17968 IV 5000 17968 i—vm 100 18379 n 1000 18379 i—vm 100 18582 i—vm 200 18764 i—vm 100 18889 i—vm 200 19555 i—vm 100 19636 i—vm 100 20233 i—vm 100 20568 i—vm 100 20771 i—vm 100 20831 i—vm 100 20934 i—vm 100 21394 i—vm 200 21945 i—vm 100 21971 i—vm 200 22074 i—vm 100 22511 i—vm 100 23557 V 5000 23557 i—vm 100 23219 i—vm 100 23590 vm Zsiguli személygépkocsi 23590 i—vm 100 23924 i—vm 100 23924 n 2000 24140 i—vm 100 24311 i—vm 200 24506 i—vm 200 24708 i—vm 200 24910 i—vm 100 24910 i 5000 25074 i—vm 100 25087 i—vm 100 25210 i—vm 100 25228 i 1000 25228 i—vm 100 26049 i—vm 200 26195 i—vm 500 26199 i—vm 100 26447 i—vm 200 26581 i—vm 100 26734 i—vm 200 26910 i—vm 100 Szám Osztály Ny eremén; 26910 vn 5000 27137 n 5000 27137 i—vm 100 27153 i—vm 200 27909 i—vm 100 27980 i—vm 100 28138 i—vm 200 29044 i—vm 100 29044 vm 2000 29067 i—vm 500 29093 i—vm 200 29216 i—vm 200 29261 i—vm 100 29565 vn 2000 29565 i—vm 100 29644 i—vm 100 29686 i—vm 100 29732 i—vm 100 30192 i—vm 100 30395 i—vm 100 30542 i—vm 100 30548 m Skoda személygépkocsi 30548 i—vm 100 30708 i—vm 100 30980 i—vm 100 31375 V 1000 31375 i—vm 100 31473 i—vm 200 31543 i—vm 100 31665 vm 5000 31665 i—vm 100 31803 i—vm 100 31866 n 1000 31866 i—vm. 100 32469 i—vm 200 32950 i—vm 200 33105 i—vm 200 33809 i—vm 200 34061 VI 1000 34061 i—vm 100 34395 IV 1000 34395 i—vm 100 34785 i—vm 100 34852 i—vm 100 34983 i—vm 200 35099 vn 1000 35099 i—vm 100 35403 i—vm 200 35535 i—vm 200 35980 i—vm 100 36241 i—vm 100 36983 VI 5000 36983 i—vm 100 37639 i—vm 100 38414 m 2000 38414 i—vm 100 39638 i—vm 200 39791 i—vm 100 40298 i—vm 200 40309 i—vm 100 40314 i—vm 100 40646 m 1000 40646 i—vm 100 40803 i—vm 100 40813 i—vm 100 41044 i—vm 100 41084 i—vm 100 41166 i—vm 100 42045 i 2000 42045 i—vm 100 42220 i—vm 200 43054 i—vm 200 43301 i—vm 200 43548 i—vm 100 43634 VI 1000 43634 i—vm 100 43675 V 1000 43675 i—vm 100 43911 i—vm 100 44468 i—vm 200 44553 i—vm 100 44563 IV 2000 44563 i—vm 100 44755 i—vm 100 44766 i—vm 200 44932 V 2000 44932 i—vm 100 45189 i—vm 200 45306 i—vm 100 45544 i—vm 200 45815 i—vm 100 45915 i—vm 200 46600 i—vm 100 47769 vm 1000 47769 i—vm 100 47659 i—vm 200 47972 i—vm 100 47990 i—vm 200 48158 I Trabant Lim. személygépkocsi 48158 i—vm 100 48158 i—vm 100 48215 i—vm 100 49131 m 5000 49131 i—vm 100 49384 i—vm 100 49715 i—vm 200 Ö z MSZMP Központi Bizottságának az ok­tatás fejlesztésével foglalkozó 1972. júniusi ülé­se megszabta a szakmunkás- képzés korszerűsítésének fel­adatait iskolarendszerünk je­lenlegi keretei között. Azóta a különböző intézmények, oktatástervezéssel foglalkozó szakemberek számos javasla­tot készítettek a szakmun­kásképzés korszerűsítésére, fejlesztésére. Milyen tényezők indokol­ják a szakmunkásképzés mai rendszerének megváltoztatá­sát? Egyrészt az, hogy-átala­kulóban van a középfokú ok­tatás, erősödik a középiskola szakmai jellege. De átalaku­lóban van a szakmai képzés rendszere is, mind tartalmi, mind szervezeti vonatkozás­ban. Fokozódik az igény a szélesebb alapozó ismerete­ket nyújtó képzés iránt, ugyanakkor nagyobb fontos­ságúvá válik az általános műveltség növelése is. Szük­ségessé vált a szakmai kép­zés idejének differenciált meghatározása a szakmai oktatás többlépcsőssé tétele. Az egyes munkakörök el­látásához nélkülözhetetlen speciális szakismeretek elsa­játíttatását mindjobban a munkahelyek, illetve az ún. posztgraduális (utófokozatos) képzés formái veszik át. A tudományos-technikai fejlő­dés dinamikája, a szakmun­kaerő hiányából vagy átcso­portosításából adódó gondok sürgetik a munka melletti szakképzés szélesítését, s mind erőteljesebb a törekvés a második szakma megszer­zésére. A szakmunkásképzés táv­latait — ha nem akarunk el­szakadni a valósáltól —' aszerint kell meghatározni, hogy a szakképzés fejlettsége összhangban legyen a gaz­dásági fejlettséggel. E törek­vés hatása a mi oktatási rendszerünkben is tapasztal­ható. Az iskolarendszerű szakmunkásképzésben folya­matosan áttérnek az egysé­ges, a korábbinál magasabb általános műveltséget nyúj­tó oktatásra. A szakközépis­kolák pedig az évtized végé­re két nagy csoportra külö­nülnek. AZ' egyik csoportba a továbbra is középfokú szakképzést nyújtó szakok (építőipari, kereskedelmi, közgazdasági, művészeti stb.) a másikba az elméletigényes ipari és mezőgazdasági szak­mákra (gépszerelő, villany- szerelő, rádió- és tv-műsze- rész, kertész stb.) kiképző is­kolák tartoznak majd. Na­pirendre került a szakközép­iskolai szakmunkásképzés folyamatos és fokozatos ki- terjesztése. A társadalomnak ma — és a közeli jövőben — az az érdeke, hogy erőteljesen és korszerűen segítse a szak­munkásképző iskolát alap­funkcióinak betöltésében. Nem kevésbé fontosak a he­lyes arányok a szakmai­gyakorlati, illetve az általá­nos és természettudományos műveltséget nyújtó ismere­tek között. Ezeknek a tartal­ma és mértéke egyrészt a gazdaság struktúrájának fo­kozatos átalakulása, más­részt a szakmunkásutánpót­lás mobilitási-átrétegződési sajátosságai következtében időről időre szükségszerűen változni fog. E meggondolásokból kiin­dulva a szakmunkásképző is­kola által közvetített általá­nos műveltségi ismeretanya­got az általános társadalmi szükségletekhez, a szakmai és természettudományos is_ meretanyagot pedig a tudo­mányos-műszaki fejlődés hosszabb távon áttekinthető távlataihoz kell igazítani. A gyakorlati képzés ismeret- anyagának a termeléshez kell kötődnie, ahhoz a meg­határozott munkakörhöz, he­lyesebben munkakörcsoport­hoz, amelyet a tanuló szak­munkásként majd az üzem­ben betölt, illetve pályafutá­sa során potenciálisan betöl- het. A szakmunkásképzés tár­sadalmi szerepe több irányú. Alapvető fontosságú felada­ta a termelésbe lépő szak­munkásnemzedék alkalmassá tétele arra, hogy — elegen­dő és megfelelő ismeretek birtokában — belépjen a munkamegosztás adott rend­jébe. Ezzel együtt hozzá kell járulnia a munkásosztály vertikális mobilitásához szükséges társadalmi előfel­tételek megteremtéséhez, más szóval ahhoz, hogy a munkások a további tanulás útján értelmiségivé, vezetővé válhassanak. Elő kell segí­tenie a képességek és készsé­gek kibontakozását, a társa­dalomra nézve hasznos szo­cialista vonások kialakulását a tanuló személyiségében. A szakmunkásképzés kulturális és művelődési szerepe, vala­mint gazdasági feladatai el­lentmondásba kerülhetnek egymással, ha a képzés fej­lesztésé során az oktatásnak ezt a hármas szerepét nem ismerik fel és az ebből adó­dó következtetéseket nem vonják le. Bár a szakmunkásképző Is­kola funkciőrendszerének ki­alakítása a szocialista átala­kulás kezdeti időszakától fogva tudatosan megfogalma­zott politikai célkitűzés volt. a funkciók komplex érvénye­sítése csak a hatvanas évek végén kezdődhetett meg. Így ez az iskolatípus, amely ko­rábban szinte kizárólag szak­képzési funkcióját teljesítet­te, most már részt vállalha­tott más. nagy jelentőségű — oktatás- és ifjúságpolitikai — feladatok végrehajtásából is. Ezt azért fontos hangsúlyoz­ni, mert az általános iskolai tanulmányaikat bafejező fia­talok továbbtanulásának és munkássá válásának külön­böző útjai közül a legtöme­gesebb, a legjellemzőbb az iskolarendszerű szakmunkás- képzés. A munkásutánpótlás abszolút többsége az iskola­rendszerű szakmunkáskép­zésből kerül ki. A kedvező eredményekkel együtt kevésbé örvendetes jelenségek is tapasztalhatók. Az iskolarendszer, mai me­rev szelektív mechanizmusa (gimnáziumba mennek a leg­jobbak, a közepesek lehető­sége a szakközépiskola és a szakmunkásképzés), amely nem a rátermettség, a ké­pesség, hanem szinte kizáró­lag a tanulmányi eredmény szerint csoportosít, hátráltat­ja a gyöngébbek felzárkózá­sát. Az iskolahálózat — bár komoly erőfeszítések történ­tek korszerűsítésére — a ma­ga túlterhelt pedagógusaival, elavult épületeivel és gyak­ran korszerűtlen felszerelésé­vel ugyancsak nem mindig alkalmas a hátrányok ki- egyenlítésére. pedagógia, bármeny­nyire elismeri és tu­domásul veszi azt az igényt, hogy az egyén felké­szítésének igazodnia kell az objektív gazdasági struktú­rához — tulajdonképpen so­hasem mondhat le az egész ember művelésének igényé­ről. Még akkor sem, ha — • tudjuk — a szakmunkáskép­zésben egyelőre korántsincs megteremtve az általános .műveltség és a szakmai kép­zés harmóniája. Valószínűleg még hosszú ideig feszülnek majd ellentmondások a szo­cialista embereszmény kiala­kításának követelményei, il­letve a közvetlenebb társa­dalmi-gazdasági szükségle­tek kielégítését szolgáló ten­nivalók között. Ez az ellent­mondás azonban a fejlődés­nek szükségszerű velejárója. Gál Róbert A NYERTES SORSJEGYEK BEVÁLTÁSI RENDJE A 100—5090 forint értékkel kihúzott nyertes sorsjegyek egyben vásárlási utalványként szolgálnak és a nyeremény­összeg erejéig vidéken bármelyik állami áruházban, vagy földművesszövetkezeti üzletben, Budapesten a Lottó Áruház­ban (Bp., VII., Rákóczi út 36.) vásárlásra felhasználhatók. A főnyereményt nyert sorsjegyek nyereményutalványát a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (Budapest, VI., Nép- köztársaság útja 10 L) szolgáltatja ki a sorsjegy bemutatójá­nak. A nyertes sorsjegyek 1978. április 7-től május 27-ig váltha­tók be. Elveszett, megsemmisült, vagy beváltási határidő után bemutatott sorsjegy alapján semmilyen igény nem tá­masztható. A hivatalos nyereményjegyzék 1978. április 7-től megte­kinthető a postahivatalokban és a sorsjegyárusítóknál, vala­mint a nyeremény beváltására jogosult üzletekben. Budapest, 1978. március 26. SZERENCSE TÁRGYSORSJÁTÉK SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA ,B. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents