Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-29 / 74. szám
1978. március 29., szerda Tanácstagi beszámolók előtt Beszélgetés dr. Szávai Istvánul, a gyulai Városi Tanács vb-titkárával Öregek V annak dolgok, amelyeket az ember sohasem tud elfelejteni. Szinte naponta visszatér emlékezetébe az örömet, fájdalmat, gyötrődést, szégyent okozó élmény. Ki tudja szavakba önteni a rogyadozó tanyák, korhadt kútkávák, fogatlan szájakból áradó, beletörődő panaszok sivár látványát? Pedig ezt nézhettük nemrégiben a televízióban bemutatott Lakatos Vince- filmen, amely a magára hagyott öregek sorsát villantotta fel megrázó valóságában. A celluloidszalag a Bács- Kiskun megyei állapotokat rögzítette. De szabad-e hinnünk, hogy ez csupán egyetlen megyére jellemző? Ne resteljük kimondani: mindenütt vannak a szegénység, a lét peremére szorult öregek! Magam is gyakran megfordultam megyénk valamelyik tanyavilágában. Jártam télidőben alig megközelíthető dűlőúti hajlékban. Az öregember tágra nyílt szemmel állt a tenyérnyi ablak mellett és nem akarta elhinni, hogy valaki rányitotta az ajtót. Nem kárhoztatta a gyerekeit, amiért itthagyták ; eldobták, mint felesleges terhet egy más, jobb világba igyekvők. De hát senki sem segít? Szociális házi gondozók, szocialista brigádtagok, úttörők a megmondhatói: hány idős embert keresnek fel; takarítanak, gyógyszert visznek, meleg étellel látják el őket. A film vetítése óta megmozdult az ország apraja-nagy- ja ; csekkszámlát nyitottak, gyűlik a pénz a szociális és napközi otthonok építésére, felújítására. Lapunkban is rendszeresen közöljük a békésiek kezdeményezéséhez csatlakozó kollektívák, egyéMárcius 29-én, ma délelőtt Békéscsabán az SZMT székházában ülést tart a Békés megyei Munkajogi Bizottság. Két fontos napirendi pontot tárgyalnak meg. Dr. Bállá József, a munkaügyi bíróság elnöke beszáni hozzájárulók nevét. Hogy miért csak most, a riportfilm levetítése után és nem hamarabb indult meg ez a széles körű mozgalom, ne firtassuk. A lényeg az, hogy nagyon sok emberben felülkerekedett a felelősségérzet. Segíteni kell a gyámoltalan, tehetetlen öregeken! Nem szabad azonban megfeledkezni arról : államunk sokszor erején felül is sokat áldoz ilyen célokra. Tanácsi jelentésekben lapozva elcsodálkozik az ember, hogy milyen sokra rúg a szociális segélyezésre szánt összeg. Mégis van ellentmondás. Ugyanis nem csekély az a forint, amelyet nem használnak fel a szociális segélykeretből. Mi ennek az oka? A napokban egyik nagyközségünk tanácstitkára mondotta, hogy egyszerűen nem tudják pontosan felmérni: hány segítségre szoruló idős ember él a településen. Baj van tehát a statisztikával! Ezek szerint abban sem vagyok biztos, hogy Magyarországon 700 ezer idős ember él magányosan. Pedig szociológusaink dere- kas munkát végeznek. N éhány hónapja vaskos borítékot kaptam a Magyar Divat Intézettől. A felmérőív arról tudakozódott: melyik a kedvenc színem, kedvelem e a T-vonalú pulóvereket? Persze, kell az ilyesmi is. De úgy gondolom, a népfrontba vöröskeresztes aktívák mellett az iskolások, a KISZ- esek és bárki, ha szívén viseli az elhagyott öregek sorsát, felkutathatná, szólhatna a környezetében élő ilyen emberekről. Higgyük el, ez sokkal többet érne, mint az, hogy jövőre a kockás vagy a csíkos zakó lesz-e a divat. Serés Sándor mol a munkaügyi viták múlt évi tapasztalatairól. Ezután Lipcsei Imre, a megyei munkajogi bizottság titkára a bizottság ez évi munka- programjának végrehajtásával kapcsolatos szervezési feladatokat ismerteti. Gyulán 80 tanácstag tevékenykedik, március 28-tól április 7-ig tanácstagi beszámolókon találkoznak választóikkal, ahol a hagyományokhoz híven számot adnak egyéves munkájukról és részletes tájékoztatást körzetük, a város fejlődéséről, gazdagodásáról. — Milyen témákkal foglalkoznak még a tanácstagok? — kérdeztük dr. Szávai Istvántól, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkárától. —- Sokrétű felvilágosítást kapnak a körzetek lakói ezeken a találkozókon. Es remélem, tanácstagjaink .is gazdagodnak nemcsak tapasztalatokkal, hanem olyan értékes „visszajelzésekkel” — közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal —, melyeket ők is, mi is jól hasznosíthatunk elkövetkezendő terveinkben. Az elmúlt évben 67 tanácstag tartotta meg beszámolóját, 13 választókerületben pedig jelölőgyűlést tartottunk. A köz iránti érdeklődést bizonyítja, hogy ^eken a fórumokon 519 közérdekű bejelentés és javaslat hangzott el. — Milyen ígéreteket tudott adni a tanácstag, illetve hogyan intézkedtek ezekben az ügyekben? — Alaposan mérlegeltük az elhangzottakat és igyekeztünk azokat — a sürgősségi sorrendet megtartva — megvalósítani, összesen 364 esetben sikerült teljesíteni a kérést, 100 bejelentés, illetve javaslat intézésére ebben az évben kerül sor. — A város lakossága nagyszerű társadalmi munkaeredménnyel dicsekedhet. Gyula lett az első a városok közötti megyei versenyben. Nyilván bő teret szentelnek ennek a témának is? — Valóban kimagasló sikerek születtek. A polgárok ismét bebizonyították, hogy nemcsak vonzódnak a városhoz, hanem fizikai és anyagi erejükhöz képest tevőlegeA Polgári Védelem Békéscsaba városi parancsnoksága a múlt héten kétnapos továbbképzést rendezett Békéscsabán a város környéki községek vezetőállományának. Ezen szó volt az időszerű polgári védelmi feladatokról, azok végrehajtásáról, hangsúlyozottan szerepelt az előadások tematikájában a vezetőállomány irányító készségének növelése is. Az oktatáson szó volt a természeti katasztrófák elleni véA mezőkovácsházi Nagyközségi Tanács tavaly márciusban megtartott ülésén jóváhagyta a település fejlesztési tervét, amelyben évenként 3 millió forint értékű társadalmi munka is szerepelt. Mihez kellett elsősorban hozzájárulni a vállalatok kollektíváinak, a lakosságnak? A célcsoportos lakásépítés és a 8 tantermes általános iskola előkészítéséhez, a gyermekintézmények felújításához, a Mozaik Áruház környékének parkosításához. Ugyanakkor meg kellett oldani részben társadalmi összefogással a község útjainak karbantartását, az öregek napközi otthona kerítésének az elkészítését, a fürdő mögötti és a KISZ-tábor melletti terület gondozását. A - felhíváshoz hét vállalat, szövetkezet, 115 szocialista sen is hozzájárulnak a gazdagodáshoz. Ugyanilyen jelén tősnek ítéljük meg a jól bevált és sok hasznot hozó gazdasági együttműködést a nem tanácsi szervekkel. Kiemelendő, hogy a törökzugi 16 tantermes iskola építésére és a napközi otthonos konyha felújítására a párt városi bizottságával közösen kibocsátott felhíváshoz sokan csatlakoztak, és a következő két évre a célok megvalósítására ötmillió forintot ajánlottak fel. — Bizonyára szó lesz ezeken a beszámolókon arról is, hogy a tanács hogyan gazdálkodott a rendelkezésére álló ösz- szeggel, mennyit költöttek és mire? — Természetesen tájékoztatjuk a lakosságot a gazdálkodásról is. Nincs okunk a szégyenkezésre, hiszen tavaly csaknem 100 millió forintot fordítottunk a városra. Sorolni is hosszú lenne a megvalósult terveket, de néhány jelentősebbet ezek közül. Az elmúlt évben 312 lakással gyarapodott a város. Nem kevés, de az igényeket tekintve nem is sok ez. Jelentősnek tartjuk, hogy elkészült a vízmű II. és a szennyvíztisztító üzem III. üteme. Ezzel hosszabb távra megoldódott a lakosság ivó- vízellátása, a szennyvíz-elhelyezés és -tisztítás. A virágok városa megtisztelő cím kötelezett arra is, hogy több mint négymillió forintot fordítsunk parkfenntartásra, illetve -felújításra. Ami, bár nem olyan látványos, de a továbbfejlődéshez rendkívül fontos, elkészült a vasútállomás, a vár környékének, a Ferencesek terének és Népkertnek, a gyulavári Felszabadítók útja területének és a Dobos István utcának a rendezési terve, a hosszú távú üdülőfejlesztési program és az autóbusz-pályaudvar környékének beruházási programja. Az idei évre is jutottak fontos tervezési munkák, mint az általános rendezési program és terv, a dekezés megszervezéséről, valamint a különböző fertőző állatbetegségek esetén szükséges tennivalókról. A résztvevők megismerkedtek a legkorszerűbb polgári védelmi eszközökkel és elsajátították a legfontosabb egészségügyi és állategészségügyi ismereteket. Az előadásokat filmvetítésekkel illusztrálták. A közelmúltban egész napos gyakorlati foglalkozást tartottak Sarkadon a polgári védelem alakulatai. A gyulai járási törzsparancsbrigád és a lakosság nagy része csatlakozott. Az értékelést követően elmondható, hogy nem vallottak szégyent a kovácsháziak. Az 1977. évi társadalmi munka értéke ugyanis meghaladta az 5 millió forintot. Ez az összeg önmagáért beszél. A 67 százalékos túlteljesítés mellett az egy lakosra jutó önkéntes munka értéke elérte a 651 forintot. Kivette a részét — többek között — a községfejlesztésből a tanács költségvetési üzeme, az Űj Alkotmány Tsz, az ÁFÉSZ, a Generál Szolgáltató Szövetkezet, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a GEL- KA kollektívája. A tanácstagi körzetek lakói sem voltak restek, hiszen 137 ezer órát teljesítettek csaknem 2,5 millió forint értékben. második 15 éves lakásépítési területek kiválasztása, a Gyula-Óvári vízellátására vonatkozó rekonstrukciós tanulmány. A művelődésügyben egyik legjelentősebb eredmény, hogy az eredeti tervben szereplő kétszer négy tanterem helyett lehetőség nyílt a már említett törökzugi 16 tantermes iskola építésére. Ezenkívül tovább bővítjük a törökzugi óvodát. — Az elmúlt évi eredmények mellett bizonyára szó lesz a lakosságot leginkább érintő és .érdeklő idei fejlesztési célkitűzésekről is? — Hogyne, hiszen gazdag az idei évre is a programunk. Tovább folytatódik a Kohán-képtár kialakítása, falújítják a Kilián és Kálvin utcát, autóparkoló épül a Mátyás király utcában. Sürgető és régi óhajnak teszünk eleget a törökzugi lakótelep, a Ferencesek tere környékének, a valamint a Wesselényi tó vasút közti terület csapadékvizének elvezetésével. Megkezdődik a húsipari munkásszálló építése, a lőtér felújítása, a DÉMÁSZ székházának építése a Dózsa utcában. Tovább bővül a gázhálózat, hogy csak a legjelentősebbeket említsem. A város lakossága és vezetői egyaránt nagy várakozással tekintenek a tanácstagi beszámolók elé. Bíznak abban, hogy ezek a fórumok nyílt és őszinte légköre tovább segítheti a város vezetőit abban, hogy elképzeléseiket közmegelégedésre megvalósíthassák. Ezekhez kérnek majd javaslatokat, őszinte, jó szándékú észrevételeket. Már számtalanszor bebizonyosodott, hogy a lakosság már eddig is sok tanújelét adta a városfejlődés felelősségteljes célkitűzéseinek megvalósításához. Ezeken a fórumokon ismét olyan sok hasznos javaslattal segíthetik a város vezetőit, melyeknek teljesítésével közösen élvezhetik gyümölcsét. nokság éves kiképzési tervében szereplő gyakorlaton csaknem 300-an vettek részt. Ebben szerepeltek a vegyvédelmi, kitelepítési-befogadá- si, egészségügyi, állat- és növényvédelmi, tűzoltó és műszaki mentő szakszolgálatok. A gyakorlatot összekapcsolták hasznos feladatokkal, hiszen egy lebontásra ítélt épület volt az egyik gyakorlat színhelye, ahol azt gyakorolták, hogyan kell a romos épületekből a benitre- kedt személyeket kimenteni, a romos épületeket eltakarítani. A járási polgári védelem parancsnoka, Novák Mátyás felhasználta ezt a gyakorlatot arra is, hogy a kiképzési terviben szereplő két másik község, Elek és Doboz tanácselnökeit, tsz-el- nökeit meghívja, akik hasznos tapasztalatokat szereztek és ezeket jól tudják majd felhasználni a községükben hamarosan sorra kerülő gyakorlatokon. Részt vettek a járás más községeinek vezetői is. A bemutató foglalkozást megtekintette Szigeti Zoltán, az MSZMP járási bizottságának titkára, Novák Mátyás, a járási hivatal vezetője, akik elismeréssel beszéltek a tapasztalatokról. Megállapították, hogy valamennyi szakszolgálat a kitűzött feladatokat eredményesen végrehajtotta, az elméletben tanultakat jól hasznosították a gyakorlatban. Hosszabb időt töltött a gyakorlat színhelyén Szálai Tibor, a Polgári Védelem megyei parancsnoka is, aki kijelentette, hogy a gyakorlat jól bizonyította a polgári védelmi feladatok végrehajtásának egyre javuló színvonalát. JEGYZET „Váltságdfl” A számlán kilenc forint állt. Az asszony egy tízest adott, hozzátéve, hogy nem kér vissza belőle. Már kifelé sietett az étteremből, amikor elrepült előtte az egyforintos, s nagyot bukfencezve a falig gurult. A pincér egy lenéző pillantás után továbbsietett, a maró gúnyon kívül némi jelképet hagyva maga után. De most zablát a következtetés paripájának, s forgassuk vissza a történteket: Tehát a pincér számol, az asszony az elérakott cekkre pillant. Kilenc forint. A túlzott gavallérsághoz nem eléggé tehetős, ritkán ül be étterembe egy kólára vagy süteményre. De azért tudja, hogy a borravaló úgy jár, mint pocsolya az áradás után. Dönt. A tízes kerek összeg, kiadásaiban öt reggeli ára, s ha neki tekintélyes summa, hát akkor... A pincér markában a tízes. Nézi a ráncos ujjakat, taksálja, kihalásznak-e még néhány érmét? De nem. Ideges lesz, hogy kiszúrják a szemét egy forinttal. Mert ilyenek ezek. Arra van pénzük, hogy étterembe járjanak, de a tisztességes borravalót megspórolják. Pedig neki nem az a pénz, amit fizetésként felmarkol. A mellékes pedig egyre kevesebb... De megalázni — mert ő megalázásnak érezte azt a t egy forintot —, nem hagyja magát. És az az asszony, sose felejtse el, hát tessék, zutty !... Féloldalasán könyököl a falnál a sértettség forintnyi jelképe. Az asszony, akinek az előző mozdulat arcába hajtotta a vért, lehajol, felcsippenti az érmét. Mert annyira nem bátották meg, hogy nyugdíjának ezerket- ted részét veszendőben hagyja a koszos padlón. Ezerforintos vagy tízezerforintos havi jövedelem tájékán ugyanis kiválóan számolnak százalékot az emberek... De fölösleges hosszasan időzni a forintnyi szimbólumnál, s firtatni, hogy kinek sok és kinek kevés. Ebben a kis éttermi villámháborúban ugyanis nem véletlenül sült el a megalázás fegyvere. Szabályos csata dúl. Egyes taxis, fodrász, szerelő megjegyzésekkel szúr, gúnyos mosollyal talál a lélektani hadviselésben. A tét és a győzelem: a borravaló. Es aki egyszer már sebet kapott, az legközelebb egy-két forinttal többet tesz rá a számlára. Akár futja, akár nem. De miért is a harc? A borravalós szakmákban sokan a jogokat emlegetik. Nyilatkozatokra hivatkoznak — ha valóban ilyenek el is hangzottak —, amelyek a bérpanaszokat követték. Érveltek, hogy azért alacsony történetesen a pincérek fizetése, mert figyelembe veszik a mellékest is. Ha pedig ez így van, akkor a borravaló jár. Járandóság, s nincs mese, számolnak vele a családi költségvetésben is. Ügy szerzik meg, ahogy tudják. Nem a vállalattól, ahonnan ellenértékként járna a tisztes megélhetéshez, hanem a vendégtől, az utastól. Sajnos azonban senki nem mutathatja be a fizetési céduláját — bár ez is megalázó lenne —, hogy higgye el, adnék én többet is, de nem futja. így hát fizet ebben a közösségileg kialakított kényszerborravalózásban. ’ Talán mégis csak meg kellene találni azt a pénzt, mely fizetésben biztosítaná a pincérek, taxisok, a fodrászok és a többiek munkájának tényleges ellenértékét... Martin Gábor Munkaügyi viták 1977-ben B. O. Polgári védelmi továbbképzések Közösen a lakóhely fejlesztéséért A sárréti sár. Füzes gyarmati utca az Ér partján, márciusban Fotó: Gál Edit
