Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-26 / 73. szám
1978. március 26., vasárnap Damoklész kardja Elkészültek a húsvét hagyományosan kedves ajándékai, a hímes tojások. A virágos, madaras, sárközi motívumokat kicával írták a tojásokra. Bognár Istvánná, aki Bátán dolgozik, huszonkétszer vesz kézbe egy tojást, míg véglegesen kialakulnak rajta azok a minták, amelyekben sok-sok ember gyönyörködik hazánkban és külföldön is (MTI-fotó — KS) Az öregek napközi otthonait is segítik A munkavédelmi szabályt nem elég ismerni, de be is kell tartani. Mert a szabály az szabály. Így hangzik az egyik közhelyszámba menő magyarázat. S ebben a profán mondatban benne van minden, ami a lényegre utal. A mindennapi gyakorlatban a szabály a cselekvés fonala. A megszegése következményekkel jár. Mégpedig néha olyan súlyosakkal, amelyeket utólag már semmivel sem lehet jóvátenni. Igen ám, de ott az a bizonyos szócska, amely incselkedik az emberrel. Hátha nem lesz következménye? Hátha! Később a következmény fel sem ötlik. Különösen akkor, ha jól halad a munka. Egy kis szabálysértésre ugyan ki figyel oda? Hoffmann György, a Mező- h egy esi Állami Gazdaság gépkezelője is jól ismerte a munkavédelmi előírásokat. A múlt év októberében a bánkúti kerületben egy burgonyaszedő kombájnon dolgozott. Beosztottja Czobor János volt. Az volt a feladata, hogy a burgonyaszedő kombájn üzemközi dugulását elhárítsa. Egész nap kellett volna gyalogolnia a gép után.. Hoffmann György, hogy megkönnyítse beosztottja munkáját, megengedte neki, hogy a kiszedő gépre álljon és úgy végezze a feladatát. ' Holott jól tudta, milyen veszélyes üzem közben a gépen tartózkodni. A munka- védelmi előírás \ Is tiltotta. Mindezzel tisztában volt. Mivel a munka napokon keresztül jól haladt, és semmiféle rendellenesség nem történt, fel se merült benne, hogy a szabály megsértése bármely pillanatban súlyos következménnyel járhat. Október 14-én délután már a munka befejezéséhez közeledtek. Már csak egyetlen egy szedett sor volt hátra. Arról beszélgettek a tábla szélén, hogy hazafelé indulnak. Mikor Hoffmann György elszívta a cigarettáját, ismét elindította a komPelle Ferenc általános iskolai tanár, továbbképzési felügyelő nevével először egy könyv címlapján találkoztam. ö írta meg szülőfalujának, Ke vermesnek 150 éves történetét. bájnt. Anélkül, hogy megbizonyosodott volna Czobor János helyzetéről, működésbe hozta a kiszedőberendezést, hogy az utolsó sorral is végezzenek. Czobor János úgy vélte, hogy a telephelyre mennek. A felhordószalagon állt. A szedőgép elkapta a lábát, s a gazoló henger és a láncszalag közé szorította. Kiáltására Hoffmann megállította a gépet, de már késő volt, a baleset megtörtént Czobor János lábát a feszítőhengersor között a szalag annyira összeroncsolta, hogy munkatársa alig bírta kiszabadítani. A battonyai járásbíróság a napokban hozott ítéletet Hoffmann György ügyében. Foglalkozás körében elkövetett súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt hat hó.najp szabadságvesztéssel sújtotta. Az ítélet még nem jogerős. Hoffmann György enyhítésért fellebbezett. Arra alapozta fellebbezését, hogy még gondolatban sem akart rosszat munkatársának. Éppen ellenkezőleg. Az volt a szándéka, hogy megkönnyítse a munkáját. Fel se rémlett benne az ijesztő baleset. Hiszen napokon keresztül zavartalanul végezték a munkát. T agadhatálan, figyelemre méltó a „jó szándék”. Csak hát mindez nem változtat a munka- védelmi szabályszegés tragikus következményén. Czobor János bal lábát a baleset miatt combközéptől amputálni kellett. Jóllehet, a baleset csak egy pillanat műve volt .A véletlen, a kiszámíthatatlan pillanaté. Amikor egyikük sem gondolt balesetre. De az ember testi épségét, életét nem lehet á véletlenre bízni. Ezért szabály a szabály. Aki a munkavédelmi előírásokat megszegi, afelett ott van Damoklész kardja egy vékony fonálon, amely bármely pillanatban elszakadhat. (Serédi) — Mi adta ehhez az ötletet? — A község 1965-ben ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját. Az anyaggyűjtés azonban sokkal korábbi időpontra tehető. Szegeden, a Nem eitl a gyógyszerfogyasztás ■ Tavaly az egy évvel korábbinál 7,5 százalékkal többet költöttünk gyógyszerre. Pontosabban : ennyivel nagyobb értékű volt a lakosság gyógyszerfogyasztása. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a 7,5 százalékos többlet nemcsak, nem is elsősorban mennyiségi növekedést jelez. Legalább ennyire kifejezi a hosszú idő óta jellemző irányzatot: a hatékonyabb, drágább gyógyszerek iránti igények fokozódását. Az 1977. évi gyógyszerfogyasztási adat érdekessége azonban korántsem ebben rejlik. Hiszen a tavalyi esztendő volt az emlékezetes változás óta az első, mérhető kerek időszak. A gyógyszerrendelés új módjának — mondhatni — próbája. Érdemes emlékeztetni, mennyiszer hangzott el javaslat, sürgetés a vényírás reformjára. Az orvosok — főként a körzetben dolgozók — tehermentesítésére, a vénynyilvántartás ellenőrzésével járó adminisztrációs terhek csökkentésére. így került sor 1977. január 1-én az „újításra”, amelynek lényege a korábbi 15 százalékos térítés helyett az egységes árrendszer bevezetése, a naponta szükséges fájdalom-, lázcsillapítók, az egyes vitaminok recept nélküli hozzáférhetősége. Ma már felesleges lenne felsorolni, milyen orvosságra milyen előírás tartozik. A patikusok — dicséret érte — hihetetlenül gyorsan megtanulták az új rendet, és las- san-lassan a betegek is megszokták. Megszokták azt is, hogy nem kell nyakló nélkül gyűjteni a gyógyszert. A fogyasztás ugyanis — bizonyosság rá a 7,5 százalék — nem haladta meg a korábbi évek átlagát. Sőt, valamivel az alatt maradt. tanítóképzőben a hallgatóknak dolgozatot kellett készíteni saját lakóhelyükről. Olvasgatni kezdtem a Békés megyével foglalkozó monográfiákat, és eközben sok érdekes dologra bukkantam. A Kevermesre vonatkozó adatok egy részét már akkor homályosnak találtam, ami arra ösztönzött, hogy tovább kutassak. — Mikor volt ez? — Ezerkilencszáznegyven- nyolc elején fogtam hozzá az anyaggyűjtéshez. A képző elvégzése után kerültem a Dombegyház-Hermina majori iskolába. Emlékszem, az első évben 52 gyerek járt egy osztályba... Tanítottam Kunágotán is. majd 1956 szeptemberében jöttem haza Kevermesre. Helytörténettel azonban csak 1958-tól kezdtem behatóbban foglalkozni. A tanulókkal közösen ösz- szegyűjtöttük a néprajzi szokásokkal kapcsolatos adatokat és visszaemlékezéseket. — Folytatódik-e tovább ez az anyaggyűjtés? — Igen. Terveim között szerepel egy újabb könyv megjelentetése is. Sok olyan adalék van, amelyet érdemes lenne akkor publikálni, amikor Kevermes 175 éves lesz. Szeretném, ha a múlt század vége és a Tanácsköztársaság kikiáltása közötti időszak eseményei is belekerülnének az új kiadványba. — Milyen témákat dolgozott fel eddig? — A kevermesi termelő- szövetkezetek története című munkámmal a TIT országos pályázatán második díjat nyertem. Több írjsom foglalkozik a. ^Tanácsköztársaság kevermesi eseményeivel, az itt élő cigánysággal, a helyi A megyei tanács egészségügyi osztályához és szerkesztőségünkhöz is érkeznek levelek, melyek tartalma : csatlakozás a békésiek felhívásához. Csaknem minden levél a következőképpen kezdődik: Olvastuk a békési cukrászüzem brigádjának az „Ezt a sárgaréz berakásokkal díszített fokost helyi kovácsok készítették.” könyvtártörténettel és az iparosok életével. A Békési Élet című folyóiratban közzétettem a XIX—XX. századi kevermesi végrendeletekről készült tanulmányomat. — Miből áll a kis házimúzeum gyűjteménye? — Az érméket 11 éves korom óta gyűjtöm. A több mint ezer darabból álló gyűjtemény -között száz a római korból származik. A polcokon szarmatakori edényeket lehet látni. Ezeket szántáskor az eke fordította ki a földből. A 60 leletet a helyszínen lefényképeztük, majd a tanács által hitelesített jegyzőkönyv egyik példányát a szegedi, a másikat a békéscsabai múzeumnak is elküldtük. A 90 darab fokos mind különböző. Akadnak itt kőbalták, hadimozsarak, kardok, tőrök, vasalók, emlékplakettek és így tovább. Igen érdekes az 1700- as években kiadott kalendárium. Egyébként összegyűjtöm azokat a könyveket és kiadványokat is, amelyek Békés megyével foglalkoznak. .. Bukovinszky István önök lapjában közzétett felhívását ... Ezért csatlakozunk. Ilyen tartalmú levelet küldött a dombiratosi Béke Tsz két kollektívája is. Bár tagjainak száma mindössze 15, így nem lehet nagy az összeg — mint ahogy azt levelükben is írják —, de a jószándék megvan, s a felajánlással ők is hozzájárulnak a szociális otthon építéséhez. A Petőfi és a József Attila brigád már befizette a felajánlott összeget. Üjabb felajánlások érkeztek a békési kosárüzemből, ahol az Augusztus 20, és az Ady Endre nevét viselő kol- ltktíva ajánlotta fel egy napi keresetét. A békéscsabai Szabadság Tsz 24 tagú Munkácsy brigádja, a Csaba Szőnyegszövő mezőberényi telepének 21 tagú Haladás szocialista brigádja, a zsa- dányi Béke áruház Május 1 brigádja, a Békés megyei Víz- és Csatornamű, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat egy-egy kollektívája szintén csatlakozott a felhíváshoz. A Volán 8-as számú vállalat békési telepéről a Lenin brigád és a békéscsabai Szabadság mozi kollektívája is hasonlóképpen cselekedett. Az elmúlt két heti befizetések is szépen gyarapították az összeget. Csupán a Békéscsabai Kötöttárugyárból több mint 10 ezer forint érkezett. A Törekvés, a József Attila, a Március 8, a Lendület, a Kulich és a mezőkovácsházi telep Radnóti brigádja küldött be pénzt. Ezek közül kiemelkedő a József Attila brigád, és a Március 8. A két kollektíva együttesen 5970 forintot fizetett be. A Gyógyszertár Vállalat békéscsabai, valamint tót- komlósi, gyulai, dévaványai Békéscsabán a városi tanács egyesített egészségügyi intézményeinek szakszervezeti bizottsága a napokban a városi kórházban nyugdíjastalálkozót rendezett. A résztvevőket Varga János köszöntötte a szakszervezeti bizottság nevében, majd dr. Sonkoly Kálmán igazgató főkollektívái is jelentős összeget: összesen 5740 forintot fizettek be. Ezenkívül a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Kállai Éva, Április 4, XI. kongresszus és Dobó Katica nevét viselő brigádja fizetett be nagyobb összeget: 3730 forintot. Befizetés érkezett még a moziüzemi vállalat Március 8, és Balázs Béla nevét viselő békéscsabai kollektívájától, valamint Kondorosról. Ennek összege együttesen 2487 forint. Az Univerzál békéscsabai áruház készruha osztálya kétezer, a dekorációs brigád 1470 forintot küldött be. A ZÖLDÉRT békéscsabai Erdei Ferenc brigádja 500 forintot, valamint Anasin György, békéscsabai nyugdíjas 1000 forintot adott fel a szociális otthon építésére. Az összes befizetések eddigi összege: 78.556 forint. Végül hadd említsük meg itt a- mi kollektívánkat is : A Békés megyei Népújság és a Lapkiadó Vállalat dolgozói a nemrég megtartott tanácskozáson határozták el, hogy egynapi keresetüket fizetik be e célra. * • * Még egy örvendetes hírről számolhatunk be. A Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága az öregek napközi otthonainak felszereltségét kívánja javítani. E célra 60 ezer forintot biztosított. A megyei tanács egészségügyi osztályával egyetértésben olyan otthonok kapják meg ezt az ösz- szeget, amelyek 1976-ban létesültek, s felszereltségük kiegészítésre szorul. Így egyenlő arányban 20-20 ezer forirtot kap a sarkadke- resztúri, a kétegyházi és a mezőkovácsházi öregek napközi otthona. Kasnyik Judit orvos adott tájékoztatót a kórház munkájáról és a rekonstrukció jelenlegi állásáról. A kórház személyzetének fiataljai virággal kedveskedtek, a 9-es számú általános iskola 3. osztályos tanulói pedig vidám műsorral köszöntötték a résztvevőket. B kőbaltától a díszfokosig Egy kicsit mindig irigylésre méltóak azok az emberek, akik időt, pénzt és energiát nem sajnálva hódolnak szenvedélyüknek. Ezáltal jelentős értékeket gyűjtenek össze. Szorgalmasan kutatnak olyan régiségek után, amelyeket aztán — ha kell — gondosan rendbe hoznak, restaurálnak, és féltve őriznek tovább lakásukban. Nem valószínű, hogy mindezt nyerészkedési szándékkal teszik, hiszen sokan közülük később felajánlják gyűjteményüket a múzeumoknak. Nyugdijastalálkozó
