Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-26 / 73. szám

1978. március 26., vasárnap o Nem várt nyereség A tótkomlósi Haladás Tsz az elmúlt esztendőben több mint 23 százalékkal teljesí­tette túl árbevételi tervét. A két főágazat közül a növény- termesztés árbevételei 10, az állattenyésztésé 3 százalék­kal haladták meg az elő­irányzottakat. A fő ágazatok eredményeit részletezve meg­állapítható, hogy a búzater­mesztés 3,5, a kukorica 22,5, a hibrid kukorica 150, a fű- szerhagyma 47, a dughagyma 176, a seprűcirok pedig 45 százalékkal hozott többet a vártnál. Az állattenyésztés teljesít­ményei közül ki kell emelni a libatartást, amely a fő ágazat 8,5 millió forintos ár­bevételéből több mint 2,5 milliót teljesített, 670 ezer forintot meghaladó nyere­séggel. Mindent egybevetve, a tótkomlósi Haladás Terme­lőszövetkezet csaknem 20 millió forintos nyereséggel zárhatta az elmúlt eszten­dőt, amely a tervhez képest mintegy 44 százalékos túl­teljesítést jelent. Erre az esz­tendőre a gazdaság a tavaly ténylegesen elért 44 millió­val szemben 45 millió forint árbevételt irányzott elő a nö­vénytermesztésnek, az állat- tenyésztésnek pedig a ko­rábbi 8,5 millióval szemben most 10 millió forintot Békéscsabán készül, Harkovban várják Hogyan védekezzünk az Őszibarack levélfodrosodása ellen? több utánjárást igényelne, ha egyik megyéből a másik­ba költözés esetép rendszám- táblát kellene cserélni. A jövőben az elvesztett, vagy a használhatatlanná vált rendszámtáblák helyett a rendőri szervek nem ad­nak új rendszámtáblát, ha­nem a régi rendszámtáblát gyártják majd újra. Az új­ragyártás idejére az üzem­ben tartók ideiglenes rend­számtáblát kapnak. Az úgynevezett tafrinás le- vélfodrosodás az őszibarack egyik gyakori betegsége. Ezt egy kórokozó gomba okozhatja, amely a csapadé­kos és hűvös környezeti fel­tételeket kedveli. Bár me­gyénk nem tartozik a jelen­tősebb őszibarack-termesztő tájak közé, de az elmúlt két évben a házi kertekben mindenütt erős fertőzöttség alakult ki. A fertőzés kialakulása és az időjárás között szoros összefüggés van. A levélfod- rosodás a 4—14 Celsius-fok napi átlaghőmérsékleti vi­szonyok között, leggyakrab­ban 7 Celsius-foknál követ­kezik be. A gomba szaporító képletei esőcsepp útján jut­nak a fiatal levelekre. Je­lenleg is kedvező feltételei vannak a gomba elszaporo­dásának, ezért a védekezést március végéig feltétlen be kell fejezni. A betegség fokozottabban jelentkezik, ha az ősziba­rackvirágokat is megtámad­ja a gomba. Az ilyen virá­gok jellemzője a megvasta­godott bibe és porzószál, va­lamint a fán maradó szirom­levél. Ezek a virágok termé­ketlenek maradnak, a fiatal leveleken pedig a betegség kezdeti tüneteit piros foltok jelzik. Védekezés: rügypattanás előtt 2 százalékos bordói lé­vel, vagy 0,3—0,5 százalékos rézoxiklorid hatóanyagú per- metezöszerrel kell beszórni a növényeket. Rügypattanás után 0,3 százalékos Orthocid permetezőszert kell használ­ni. Ezt a berendezést Harkovban már várják Fotó: Veress Erzsi Békéscsabán, a Berényi út utolsó, állomása — mielőtt a város szélét jelző táblához érnénk— a HAFE 5. számú Gyáregységének telephelye. Az út szélén a kapubejáró előtt a sártengerből pallókon kikönyöklő szürke fémszek­rények áznak a szemerkélő esőben. Vizes-kékes overál- ban szakik sürögnek-forog- nak a teherautónyi dobozok körül. Fóliáikba csomagolják azokat. Napokon belül érke­zik a szovjet partner, hogy átvegye a megrendelt festő- berendezéseket. Kalauzom Szentesi László, a gyáregység párttitkára mondja : — Még ebben a negyedév­ben ki kell szállítanunk Har- kovba a léghevítőket, szóró­fülkéket, és a hozzá tartozó elektromos berendezéseket. A munka sürgős, Imivel ígére­tet tettünk a januárban itt járt szovjet delegációnak a határidő pontos betartására. Hogy ez miért ilyen fontos? A harkovi kerékpárgyárban rekonstrukció folyik. Az ott dolgozók felajánlást tettek, hogy az üzem egy részét au­gusztus 23-ig — Harkov fel- szabadulásának évfordulójáig — a teljes gyárfelújítást no­vember 7-ig befejezik és át­adják a termelésnek. A har- koviak munkafelajánlását a mi párttagjaink és munkása­ink is magukénak érzik. A felhívás során minden dolgo­zónk, illetve minden brigá­dunk, akik e feladattal fog­lalkoznak, vállalták a sür­gősségi munkát. A lakatosműhelyben is szürke fémdobozok sorakoz­nak a szürkés félhomályban. Egyiket-másikat a hozzá ké­pest apró targonca igyekszik odébbrakni. Meglehetősen szűk a hely a munkák vég­zésére, szállítására, tárolásá­ra. Itt Mihály János a be­szélgetőpartnerem : — Kicsi a műhely, „nem daruzható”, csak villamos targoncával tudjuk ide-oda rakosgatni, vagy kiszállítani a szabad ég alá az áru egy részét, ugyanis a raktár is hasonlóan zsúfolt. Viszont jó a gárdánk, 10—15 éve együtt dolgozunk. Megfelelő az össz­hang, s jó a kollektíva, biz­tosra veszem, hogy részünk­ről készen leszünk mind a 13 légtechnikai egység váz- szerkezetével a határidőre. Az anyag megvan, már csak össze kell szerelnünk. Azt is elmondhatom, hogy 95 száza­lékos készültségi állapotban van a Harkovba szállítandó berendezéseink zöme. A szomszéd munkacsarnok már világosabb. Katonás sor­rendben állnak az elektro­mos vezérlőszekrények. Többségén már befejezték a munkát, némelyiken azonban még üres lyukak tátongamak, s színes kábelkötegek lógnak ki rajta. Szeles Károlyt kér­tem segítségül, hogy kiis­merjem magam: — Az úgynevezett első és harmadik vezérlőszintet mű­szerezzük a harkovi gyár festőberendezéseinek működ­tetéséhez, illetve irányításá­hoz. Az utóbbi már 95 száza­lékosan kész, az előbbi szint­tel viszont valamennyivel el vagyunk maradva. Sajnos, sok beépítendő anyagot — mint izzókat és különböző műszereket — nem kapunk meg időben. Az anyagosz­tállyal kooperálunk, ők is mindent megtennének, hogy a negyedév végére készen le­gyünk a munkával, de nem kapnak különböző, csak ide használatos égőket. A GANZ-Műszerművek sem szállítja a kért határidőre az alkatrészeket. Mindennap lessük, mit hoz a „posta”, de olyan kis „csomagok” ér­keznek, hogy azt egy-két óra alatt beszereljük, s utána só­hajtozunk: csak ennyi jött? Munkánk azért bőven akad, mert ezzel párhuzamosan még 15 megrendelőnek dol­gozunk, de hát ez a feladat most nekünk a legfontosabb. — Próbálkoztunk újítással is — folytatja Szeles Károly. — Két társammal beadtunk még februárban egy ésszerű­sítési javaslatot, vagyis azt, hogy a hiányzó alkatrészeket milyen éppen kapható mű­szerekkel lehetne helyettesí­teni. Ha minden anyag itt lenne, 4-5 nap alatt készen lennénk a munkával, s a meózással is. Az ötlet doku­mentációja elindult a köz­pontba, majd Pestre, a gyártmányfejlesztési főosz­tályra, de választ azóta sem kaptunk. Jávor Péter Tájékoztató a gépjárművek rendszámtábla-ellátásáról Az utóbbi időben egyre több szó esik autós körök­ben arról, hogy a gépjármű­vek rendszámtáblái megvál­toznak. A Belügyminisztéri­um azonban nem tervezi a rendszámtáblák megváltoz­tatását, a jelenlegi rend­számtáblákat, a rendszám­elosztás rendszeréi, s ezzel összefüggésben a gépjármű­vek nyilvántartását jónak tartja. Előreláthatólag a ren­delkezésre álló rendszámke­retből még hosszú időn át ki tudják elégíteni az autósok igényeit. Nem kell tehát at­tól tartaniuk a személygép­kocsit vásárló állampolgá­roknak, hogy kocsijuknak nem lesz rendszámtáblája. Ha a „V” első betűs rend­számtáblák elfogynak, meg­kezdik „P” első betűs rend­számtáblák kiadását és ezt majd követik a további be­tűk. Húsz év alatt — 1958 óta — eddig összesen négy betűt használtak fel első be­tűként. Több irányú tudományos kutatás igazolja, hogy a két betű—négy szám megoldás az észlelhetőség, olvasható­ság szempontjából a legked­vezőbb. Az olvashatósági vi­szonyszám a kutatások sze­rint a legjobb eredményt mutatja. Országunk terüle­tét, a gépjárművek számát figyelembe véve a területi (megyénkénti) jelölés és nyil­vántartás nem lenne célsze­rű. Hazánkban még hosszú ideig nem lesz olyan nagy­számú gépjárműpark, ami ezt indokolná, s ugyanakkor a rendszámok kiadását is nagymértékben megnehezíte­né. Jelenleg a rendszámtáb­la-gyártás folyamatosan a betűk és a számok sorrend­jében egységesen történik, ugyanígy az elosztás is. Ez negyedannyi munkát igényel, mint területi bontásban. Az állampolgárok számára is Szovjet és nyugati piacra hímzett, varrott bébiruhákat cso­magolnak Gyulán, a Népművészeti és Háziipari Szövetke­zetben. Az elmúlt évben mintegy 12 millió forint értékben exportáltak termékeikből a gyulaiak Fotó: Veress Erzsi A vasút reneszánsza Az áruszállításban — ezt mutatják a statisztikai ada­tok — továbbra is vezető szerepe van a vasútnak, reá hárul a nagy árutömegek mozgatása. Pedig nemrégi­ben azt hittük, hogy a va­sútnak bealkonyult, a XX. század végére eltűnik a vas­pálya, s a forgalom jórészt a közutakra terelődik. A vi­lág vasúti forgalmának nö­vekedése elsősorban a Szov­jetuniótól és az Egyesült Államoktól függ, hiszen ez a két ország adja a teljes világforgalomnak jóval több mint kétharmadát! Bizo­nyára kevesen tudják, hogy a szovjet vasutak szállítják a világ teljes teheráru-for- galmának a felét. Ezt a nagy forgalmat egyrészt az or­szág nagysága indokolja — a világ egyhatoda —, más­részt a hatalmas távolságok, s a többi között az is, hogy a hatalmas nyersanyag-ki- termelő területek jelentős része messze van a legfej­lettebb iparú területektől. Nem véletlen tehát, hogy éppen a Szovjetunióban rendezték meg ezt a nagy­szabású, a vasúti szállítás­sal foglalkozó nemzetközi kiállítást, amelyen 120 ha­zai és 160 külföldi cég, illet­ve szervezet vett részt. A finn kiállítók — többek kö­zött —, ömlesztett áruk szállítására szolgáló külön­leges szállítókocsival jelent­keztek, amelynek gömb ala­kú tartályai összesen mint­egy 70 köbméter térfoga- túafc. A tehergépkocsipark kor­szerűsítésére egyébként nem a gyökeresen új konstruk­ciók jellemzők, hanem az, hogy sok „apró munkával” formálják, tökéletesítik a vagonokat. Ilyen újításnak számit például a szokásos 1 méter helyett mindössze 32 cm átmérőjű Dultinger- kerék, amelynek használatá­nál a vagonnak a síntől mért úgynevezett platóma­gassága csupán 58 cm, tehát terjedelmes rakományok — akár teherautók, kamionok, nagy szállítóládák — is el­férnek rajta anélkül, hogy túllépnék az űrszelvény mé­rethatárait. JEGYZET ÖitözésrSI locsolkodáskor A szóbeszéd szerint a hús­vét az elázások napja: áz­nak a lányok a legények ön­tözésétől, áznak a férfiak, ha többet locsolnak le garatju­kon, mint ahány hintés to­jást kapnak ezért cserébe, így aztán nem csoda, hogy mindenki elázik, ki így, ki ágy... A víz ugyan megmaradt, mint jelkép, a megújhodás jelképe, a főszerepet azon­ban — az utóbbi évtizedek­ben — a különféle illatosí­tott rózsavizek kapják. Ko­molyra fordítva a szót: úgy érzem, a locsolkodáskor le­het beszélni az életet adó vízről, az öntözésről. Arról a fontos munkáról, amely se­gítségével megtermelik az ünnepi asztalra valót. Az elmúlt években ha­zánk mezőgazdasága óriási léptekkel haladt a fejlődés útján. A növénytermesztési ágazat egyes kultúráinak terméseredményei világvi­szonylatban is kiemelkedőek, viszont vannak olyan nö­vényféleségek is, melyek ho­zama elmaradt az elvárha­tóhoz viszonyítva. Tavaly megyénk mezőgaz­dasága igen szép eredménye­ket ért el. Ehhez az egyre terjedő korszerű agrotechni­kán, a mind lelkiismerete­sebb munkán kívül kétség­telenül hozzájárult az öntö­zés is. Békésben elsősorban a Körösök völgyében az ön­tözéshez igen kiválóak az adottságok. Sajnos, a gazda­ságok ma még nem hasz­nálják ki az ezzel járó elő­nyöket. Megyénk szántójából csupán 35 ezer hektárnyi van berendezve az öntözésre, s ebből alig 30 ezer hektárra jutott el az életet adó körösi vagy tiszai víz. Nos, ebben nemcsak a mezőgazdasági üzemek a lu­dasok, más tényezők is évről évre közrejátszanak. Számos üzem azért nem bővíti csa­tornahálózatát, mert nincs mivel öntöznie. Való igaz, a korszerű technológiát, ter­mesztési módszereket nem követte megfelelően az öntö­zés fejlesztése. Történetesen arról van szó, hogy a szántó- területeken ma még kevés a korszerű öntözőberendezés, a régebbi típusok azon túl, hogy elavultak, üzemelteté­sük során meglehetősen meg­bízhatatlanok. Javításukhoz pedig nincs alkatrész. A gyártó cégek gyártmány, fejlesztése is elmaradt, vagy ba egy-egy új típusú öntöző- berendezéssel jelentkeztek a piacon, késve kezdték meg a gyártását, nem kerülték idő­ben a kereskedelembe, s mire a masinákat a földekre szállították, korszerűtlenné váltak, vagy jobb esetben befejeződött az öntözési sze­zon. Az öntözés elmaradásá­ban szerepet játszik még a szakemberhiány is. Kevés az üzemekben a felső fokú ön­tözési szakember és a szak­munkás, ugyanis, ma még nincsenek kellően megbe­csülve. Az öntözési főidényig még mintegy két hónap hátra van. Ám addig is van teen­dő. A téli csapadékszegény időjárás nyomán az elmúlt esős napok után is a megyé­ben a földeken átlagosan 100 milliméter csapadék hiány­zik. Ennek pótlásában a meglevő kevés berendezés­sel, az előöntözéssel lehetne segítenL Ezt a lehetőséget vi­szont igen kevés üzemben használják ki. A főidényben azután szinte mindenhol egy­szerre akarják pótolni a mu­lasztást, ami már most is lehetetlennek látszik. Az idén megyénk mező- gazdaságára újabb nagy erő­próba vár. Ahhoz, hogy meg­birkózzanak a megnöveke­dett feladatokkal, a termés- eredményeket fokozzák a gazdaságok, ennék elenged­hetetlen záloga az öntözés, a víz. Szekeres András

Next

/
Thumbnails
Contents