Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-01 / 51. szám
1978. március 1., szerda o Ülésezett a megyei oktatási bizottság Tegnap, február. 28-án, délelőtt 9 órai kezdettel rendezte meg soronkövetkező ülését a megyei oktatási bizottság Békéscsabán, a Pedagógus Továbbképzési Intézet könyvtárában. &.z ülésen részt vett Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Becsei József, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője. Első napirendi pontként a Pedagógus Továbbképzési Intézet tevékenységéről beszélt Mitykó János, az intézet vezetője. Az 1974 óta működő intézmény eredményeit megismerve a részvevők nem egy kéréssel, illetve kérdéssel fordultak Mitykó Jánoshoz. Elsősorban a komplex továbbképzés lehetőségei, az oktatási eszközök beszerzésének és javításának kérdései, valamint a gyermekgondozási segélyen levő pedagógusok idén tervezett találkozói érdekelték a részvevőket. Dr. Becsei József hozzászólásában elismerően szólt az intézet munkájáról, amely mintegy 5 ezer szellemi munkás tevékenységéhez nyújt segítséget. A jövőben mint a bizottság megállapította, az eddigi tapasztalatok alapján egy megfelelő profilt kell kialakítani az intézeti tevékenységben. Második napirendi pontként Virág Ferenc gazdasági csoportvezető az V. ötéves terv oktatási beruházásainak helyzetéről adott tájékoztatót. Felsorolásában kitért a már átadásra került óvodák és általános iskolák egész sorára, s beszélt a megye városaiban és községeiben most készülő oktatási intézmények jelenlegi helyzetéről is. A bizottság tagjai többek között megtudták azt, hogy 1978. végére a középtávú tervben szereplő óvodák építése befejeződik. Az idén a kulturális beruházásra fordított összeg 174 millió 310 ezer forint lesz megyénkben. A beszámolói követően elsősorban a koordinációval kapcsolatos kérdések merültek fel, majd a bizottság a soron következő ülés napirendi pontjait fogadta el, amelyet előreláthatóan májusban rendeznek meg. N. A. Kétnapos földrajztudományi tanácskozás Békéscsabán Két évvel ezelőtt látogatott Pécsre a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézete alföldi csoportja, ahol a komplex regionális földrajzi kutatások lehetőségeiről, eredményeiről tárgyaltak a vendéglátókkal. Hasonló témával rendezett most kétnapos tudományos tanácskozást a békéscsabai kukatógárda,' amelyre tegnap tizenegy gazdaságföldrajzi és közgazdász szakember érkezett — viszonozva a pécsi látogatást — a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetéből. A vendégek városnézésen vettek részt, megtekintették a megyeszékhely új létesítményeit, lakótelepeit, majd este kötetlen megbeszélésen vettek részt. Ma. a délelőtt 9 órakor kezdődő kibővített tanácskozásra szegedi, győri és szolnoki szakemberek is érkeznek. Kétszáz hektár vetést borit belviz A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság legfrissebb tájékoztatása szerint’ a Körösök hegyvidéki vízgyűjtő területén hullott eső és a hóolvadás hatására újabb árhullám alakult ki a folyók romániai szakaszán. Így a Fehér-, a Fekete- és a Kettős- Körösön március első két napján, tehát ma és holnap várható tetőzés. A Körösök árhullámának magassága várhatóan a másodfokú készültségi szintnek megfelelően alakul. Ami a belvízvédelmi helyzetet illeti, a KÖVIZIG tájékoztatása szerint az elmúlt napok csapadékos időjárása következtében megnövekedett a belvízzel elöntött terület nagysága az igazgatóság felügyelete alá tartozó területen. Jelenleg első fokú a belvízvédelmi készültség a gyulai szakaszmérnökség teljes területén, valamint a sarkadi szakaszmérnökség holt sebes-körösi védelmi szakaszán. Az elöntött terület mintegy 800 hektár — ebből mintegy 200 hektár a vetés. Az igazgatóság a leginkább veszélyeztetett területeken összesen csaknem 30 szivattyútelepet és -állást üzemeltet, 45 köbméteres másodpercenkénti teljesítménnyel. Vonatpótló autóbuszok A MÁV Szegedi Igazgatósága értesíti az utazóközönséget, hogy pályafenntartási munkálatok miatt március 6—7—8—9-én a Szolnokról 11.25 órakor induló 6622 számú és a Békéscsabáról 12.25 órakor induló 6623 számú személyvonatok közlekedését Tiszatenyő és Mezőtúr állomások között szünetelteti. Az utasforgalmat vonatpótló autóbuszok bonyolítják le. A felsorolt napokon Kétpó vasútállomáson ifiegfelelő közút hiányában a 6622 és 6623 számú vonatok közlekedési idejében az utasforgalmat szünetelteti. Az autóbuszokon a vasúti menetjegyek érvényesek. Bővebb felvilágosítást a vasútállomásokon adnak. Március 7-tól forgalomelzárás BEFEJEZÖDIK-E HATÁRIDŐRE AZ ISTVÁN KIRÁLY és szabadság tér Átépítése? A közelmúltban képriportban mutattuk be a megye- székhely központjának átépítését, most pedig a békéscsabai Városi Tanácsnál arra a kérdésre kértünk választ: a jelenlegi állapotokat figyelembe véve vajon el- készül-e minden a tervezett határidőre az István király és a Szabadság téren? Kérdésünkre a műszaki és városfejlesztési osztály vezetője, C&aba Márton válaszolt. Elmondotta: bíznak abban, hogy a május 1-re tervezett átadási határidőt tartják, bár e nagy és bonyolult munka elvégzésére — január 10-én kezdtek hozzá — csupán bő három és fél hónap idejük van a kivitelezőknek. A legnagyobb feladat a kertészeti és köztisztasági vállalatra hárul. Itt most arról tárgyalnák, hogy másfélkét műszakban dolgoznak majd. E vállalatokon kívül megtaláljuk a tereken avíz- és csatornamű vállalat, a DÉGÁZ, a posta, a DÉMÁSZ munkásait is. A közmű-vállalatok egyeztették programjukat, hogy egymás zavarása nélkül, egymást segítve haladhassanak az átépítéssel. Március közepén újabb tervegyeztetést tartanak. A munkák meggyorsítására március 7-től, keddtől elzárják a forgalom elől mindkét teret, csupán az ott levő intézményekbe, boltokba árut szállító járműveknek biztosítanak közlekedési lehetőséget. Exportfejlesztő beruházások A közelmúltban falugyűlésen találkozott Végegyháza lakossága a község vezetőivel. A tanács végrehajtó' bizottságának titkára, Gál Mihály vitaindítónak szánt beszámolója részletes értékelést adott a kisközség helyzetéről. Egyebek mellett olyan adatokat sorolt, amelyek jól érzékeltették : az életszínvonalat tekintve nincs szégyenkeznivalójuk. Az ÁFÉSZ boltjaiban a végegyháziak 20 és fél millió forintot hagytak ott az elmúlt évben. Több mint félezer rádió, s ugyanennyi tv-előfizető van a községben. A köz és az ország dolgai iránt tanúsított érdeklődésüket bizonyítja, hogy napilapból 412 példányt vásárolnak, folyóiratokból pedig csaknem 800-at. A művelődési ház a község közművelődését irányító, szervező munkáját megfelelően végzi, hiszen 144 rendezvényt tartottak, amelyen csaknem 18 ezren vettek részt. S ha tudjuk, hogy Végegyháza lakossága alig több mint kétezer, ebből is érzékelhető, hogy milyen nagy az érdeklődés, az igény a kultúra iránt. Szó volt a beszámolóban a tanács gazdálkodásáról is. Igaz, nem sok pénzük van, az V. ötéves terv során a fejlesztési alap — amivel beruházásokat lehet megvalósítani — még a négy és fél millió forintot sem éri el. De hát itt is tartják magukat a közmondás igazságához, addig nyújtózkodj, ameddig a takarónk ér. Persze, ez korántsem jelenti azt, hogy a község, ami a fejlődést illeti, egy helyben topogna. Szép kultúrházuk van, vízmű szolgáltatja az ivóvizet, bővítették a köz- világítást és újabb kutakat fúrtak az egyre növekvő igényék minél jobb kielégítésére. Elkészítették az V. ötéves időszak fejlesztési tervét, jövőre újabb 70 ezer forintot költenék járdaépítésre, s legnagyobb vágyuk, az új könyvtár építése előreláthatóan 1980-ban kezdődhet meg annál is inkább, mivel a megyei tanács erre a célra 400 ezer forintot ígért. A beszámoló után nemigen kellett nógatni az embereket, hogy mondják el véleményüket a hallottakról és a gondokról. Egymás után jelentkeztek szólásra, kifogásolták egyebek mellett, hogy az utcai közvilágítás nem mindenütt megfelelő, nincs olyan szórakozóhegy, ahol pinpongozhat- nának, kártyázhatnának, a falu két kocsmája olyan, hogy akár holnap is be lehetne zárni. Szót kért dr. Fekete Lajos, a mezőkovácsházi Járási Hivatal elnökhelyettese is, aki a társadalmi munka jelentőségéről, fontosságéról szólt, arról az összefogásban rejlő erőről, amivel alaposan növelni lehet a község fejlesztésére szánt összeget. Beszélt a tanács, valamint a gazdálkodó egységek közötti koordinációban rejlő lehetőségekről. Dr. Bognár Antal, a járási ügyészség vezetője ismertette a legfontosabb jogszabályokat, és válaszolt közérdekű kérdésekre. A falugyűlésen elhangzottakat Mikula Mihály tanácselnök foglalta össze. B. O. Ö 45 milliárd forintos exportfejlesztő hitel már érzékelteti hatását a külkereskedelemben. Néhány üzem és vállalat ugyanis befejezte fejlesztését, amelynek nyomán jelentősen növelte exportját. A tervezettnél kétszer többet exportál az Üvegipari Művek, a Budapesti Rádiótechnika Gyár jelentéstárolói és rádió-telefonjai olyan sikereket értek el külföldön, hogy az előírt mennyiség dupláját is sikerült értékesíteni. De folytathatnánk a sort a Jászberényi Hűtőgépgyárral, a Csepeli Kerékpárgyárral, csakúgy, mint a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárral. Két és fél esztendeje, hogy a Magyar Nemzeti Bank pályázatot hirdetett kedvezményes hitel nyújtására, olyan vállalati fejlesztésekhez, amelyekkel javítják termelési szerkezetüket, bővítik a gazdaságosan értékesíthető exportárualapot, Ez a hitel hosszú távú külkereskedelmi céljainkat szolgálja. Hazánk nyersanyag- és energiaszegénysége folytán ezek az árucsoportok jelentős arányt képviselnek behozatalunkban. Az olajár-robbanás, s az azt követő energia- és nyersanyag áremelkedéseket mindeddig nem tudtuk ellensúlyozni kivitelünkkel. Exporttermékeink árai ugyanis kevésbé emelkedtek a világpiacon. Ugyanannak a terméknek behozataláért most többet kell exportálnunk. Ez a cserearányromlás igen nagy veszteséget okoz a magyar gazdaságnak. Népgazdaságunk egyensúlyát csakis úgy állíthatjuk helyre, ha olyan jó minőségű, magas műszaki színvonalú termékeket tudunk gyártani és exportálni, amelyeket kedvezőbb áron vásárolnak meg tőlünk külföldön. A Magyar. Nemzeti Bank hitelkonstrukciója ehhez kívánt segítséget nyújtani. Kedvező feltételek mellett adott: hitelt azoknak a vállalatoknak, amelyek vállalták, hogy még ebben a tervidőszakban növelik gazdaságosan értékesülő kivitelüket. Az exportbővítő hitelt 8 év helyéit 12 évre nyújtotta a bank és 8 százalékos kamat helyett 6 százalékossal. A vállalatok csak olyan, jól megalapozott fejlesztési tervekre kaptak hitelt, amelyek a megvalósulás után az exportbevételből lehetőleg 3, de maximálisan 5 év alatt megtérülnek. Á bank szakemberei gondosan megvizsgálták a fejlesztés piaci megalapozottságát és hatékonyságát, a beruházás előkészítését. Az exportfejlesztő hitelről a köztudatban elterjedt, hogy kizárólag „dollárszerző” akció. Pedig nemcsak a tőkés exportot növeli, az új kapacitások termékeiből többnyire mind belföldre, mind a szocialista országokba is jut. Egyébként is az a feladat: olyan árucikkeket kell előállítani, amelyek több piacon egyaránt megállják helyüket. Tehát a hitel- konstrukció miközben a tőkés piaci versenyképességünket javítja, szolgálja a KGST integrációba való bekapcsolódásunkat is. A 45 milliárd forint gyakorlatilag már teljes egészében gazdára talált. Az egyes ágazatok részesedése azt tükrözi, hogy a fejlesztések nyomán javul az export szerkezete. A hitelek háromnegyed részét a feldolgozó- ipar kapta, a legnagyobb arányban, 31 százalékkal a gépipar, és 22 százalékkal az élelmiszeripar részesedett. A hitelkérők között találunk világszerte ismert nagyvállalatokat, mint a Rába, az Izzó, a Csepel Művek, a Taurus, csakúgy, mint kisebbeket és szövetkezeteket. Ö beruházások megvalósulását, a kötelezettségek teljesítését a Magyar Nemzeti Bank állandóan figyelemmel kíséri. Az eddigi tapasztalatok szerint általában beváltak az exportbővítő fejlesztések. Ugyanakkor számos esetben kiderült, hogy jónéhány fejlesztés kivitelezése késve kezdődött, s a hatásuk a kivitelben ugyancsak megkésve jelentkezik majd. Ennek ellenére az összkép kedvező, a hitelt igénybe vevő vállalatok tőkés kivitele dinamikusan fejlődik. A bizonyítás neheze még hátra van, csak a tervidőszak második felében — idén és a soronkövetkező két esztendőben — bírálható el, hogy a sok exportfejlesztő beruházás együttesen és külön-külön hogyan váltja be „ígéretét”, s növeli az ország konvertibilis devizabevételeit. B. Mezei Éva GYORSLISTH a gépkocsinyereménybetétkönyvek 1978. február 27—28-án megtartott sorsolásáról Az Országos Takarékpénztár a gépkocsi-nyereménybetétköny- vek 67. sorsolását február 27-én és 28-án Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos’ betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1977. október 3l-ig váltottak és 1978. január 31-én még érvényben voltak. (A megyénkben váltott nyertes betétkönyvek számát az alábbiakban közöljük.) A budapesti és vidéki betétkönyvekre összesen 901 gépkocsit sorsoltak. Az 5000 forintos betétkönyvekre 631 darab, a 10 000 forintosokra 270 darab gépkocsi jutott. A jegyzékben szereplő rövidítések a következők : Moszkvics Combi MC, Zsiguli 21011 Zs, Moszkvics 2140 M, Skoda 105-ös S, Polski Fiat 126/650 PF, Trabánt Lim. 601 T. 10 000 Ft ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNYVEK 3 016929 T, 3 034972 T, 3 026026 Zs, 3 036333 S, 3 026998 T, 3 036537 ZS, 3 033296 MC, 3 040708 ZS. S000 Ft ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNYVEK 3 533660 T, 3 622890 T, 3 542781 T, 3 625077 T, 3 544244 S, 3 625743 Zs, 3 565217 T, 3 632020 Zs, 3 582222 T, 3 636191 PF, 3 584358 T, 3 639062 T, 3 591535 T, 3 642306 MC, 3 618076 T, 3 643795 PF, 3 621132 M, 3 643952 PF, 3* 621699 S, 3 650006 Zs. 3 622806 PF, Próbál az együttes A gyulai Körös néptáncegyüttes Gyulára tervezett bemutatóját betegség miatt elhalasztották. A nagy érdeklődéssel várt előadást március 17-én rendezik meg. Az együttes tagjai új táncokat próbálnak Fotó: Béla Ottó Falugyűlés Végegyházán A falugyűlés résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatják a beszámolót Foto: Béla Otto
