Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-25 / 72. szám

NÉPÚJSÁG 1978. március 25., szombat Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Ennek a fejlődésnek az a világtörténelmi jelentőségű átalakulás az alapja, amely a N,agy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyo­mán bontakozott ki. Az Ok­tóberi Forradalom 60. év­fordulója barátnak és ellen­félnek egyaránt megfelelő al­kalom volt arra, hogy fel­mérje és értékelje a szocia­lizmus, a haladás térhódítá­sának eredményeit és ha­tását. Minden békeszerető ember örömmel állapíthatja meg, hogy az emberiség nagy sorsfordulójában fogant leni­ni politika, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek koncepciója mind erőtel­jesebben érvényesül a nem­zetközi kapcsolatok egész rendszerében. A nemzetközi enyhülés to­vábbfejlesztésének és meg­szilárdításának kulcskérdé­se a politikai enyhülés kiter­jesztése katonai térre. Az el­múlt években a leszerelés egyes részterületein már fon­tos megállapodások is szü­lettek, Ide sorolhatók az is­mert szovjet—amerikai meg­állapodások, egyes nemzetkö­zi egyezmények, mint pél­dául a környezeti hadviselés tilalmára vonatkozó szerző­dés. Tagadhatatlan azonban, hogy a leszereléssel kapcso­latos tárgyalások lelassultak. Fel kell emelnünk szavun­kat a neutronfegyver gyártá­sára és rendszerbe állítására irányuló tervek ellen. Ügy véljük: a szocialista országok közös erőfeszítésével el kell érni, hogy az államok kölcsönösen mondjanak le a neutronbombának, ennek a szörnyű tömegpusztító fegy­vernek a gyártásáról és al­kalmazásáról. Ez minden nép — így a mi népünknek is — életbevágó érdeke. TISZTELT KÉPVISELŐTÁRSAIM ! Nemzetközi tevékenysé­günk szilárd hátterét azok az eredményék képezik, ame­lyeket dolgozó népünk pár­tunk következetes politikájá­nak valóra váltásával, több mint három évtizedes szocia­lista alkotómunkájával elért. Stabil belső helyzetünk, tár­sadalmi, politikai és kultu­rális fejlődésünk, gazdasági eredményeink világszerte el­ismerést és megbecsülést sze­reztek hazánknak. Magyaror­szág a szocialista közösség megbecsült tagja és a más társadalmi rendszerű orszá­gok részéről is elismert part­ner. Külpolitikai tevékenysé­günkben változatlanul nagy figyelmet fordítunk a szocia­lista országok együttműkö- désénék elmélyítésére, egy­ségének szorosabbá tételére. Hazánk ’ tevékenyen részt vesz a Varsói Szerződés szervezetének és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak munkájában, a közösen kimunkált határozatok vég­rehajtásában. Hazánk és a szocialista or­szágok kétoldalú kapcsolatai sokrétűen fejlődnek. Politi­kai és kulturális téren évről évre jelentős az előrehaladás. A szocialista országok és hazánk sokoldalú együttmű­ködésében megkülönböztetett helyet foglalnak el a magyar- szovjet kapcsolatok. Kapcso­lataink testvériek, s — a ha­gyományos magyar—szovjet barátság alapján — gyümöl­csözően fejlődnek. Politikai együttműködésünk egyre tar­talmasabbá válik, gazdasági és kulturális kapcsolataink is szüntelenül bővülnek. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió szoros együttműködésének újabb kiemelkedő állomása volt Kádár János és Leonyid II- jics Brezsnyev elvtárs immár hagyományos krim-félszigeti találkozója a múlt év júliu­sában. A tárgyalások a teljes egység és egyetértés, a test­véri barátság szellemében zajlottak le. Hazánk és a szocialista or­szágok együttműködésének újabb lendületet adtak az elmúlt időszakban lezajlott felső szintű találkozók. 1977 bővelkedett ilyen esemé­nyekben. Párt- és kormány- küldöttség élén hazánkba lá­togatott Gustáv Husák elv- társ, Budapesten tárgyalt Edward Gierefc és Pjotr Ja- roszewicz elvtárs. A Kádár János elvtárs ve­zette párt- és kormánykül­döttség berlini látogatása so­rán megújítottuk hazánk és a Német Demokratikus Köz­társaság barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási egyezményét, amelyet az országgyűlés nyá­ri ülésszaka iktatott törvény­be. Az együttműködés bőví­tését szolgálták Kádár János és Joszip Broz Tito elvtárs, illetve Kádár János és Ni- colae Ceausescu elvtárs megbeszélései. Lázár György elvtárs hivatalos baráti láto­gatást tett és eredményes tárgyalásokat folytatott a Bolgár Népköztársaságban. Megelégedésünkre szolgál kapcsolataink egyenletes fej­lődése a Mongol Népköztár­sasággal, a Kubai Köztársa­sággal. a Vietnami Szocialis­ta Köztársasággal, a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­sasággal és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, gal. Országgyűlésünk ugyan­csak jelentősen hozzájárult hazánk és más szocialista or­szágok kapcsolatainak elmé­lyítéséhez. Az elmúlt évben Apró Antal elvtárs vezetésé­vel magyar parlamenti kül­döttség tett látogatást Len­gyelországban, majd ez év elején a Szovjetunióban foly­tatott eredményes megbeszé­léseket. Hazánkban üdvözöl­hettük ebben az időszakban a Német Demokratikus Köz­társaság és a Mongol Nép- köztársaság törvényhozó tes­tületének küldöttségét. . TISZTELT képviselőtársaim » Kormányunk külpolitikai tevékenységének fontos tö­rekvése országunk és a fej­lett tőkés országok együtt­működésének a kölcsönös előnyökre alapozott fejlesz­tése. A békés egymás mellett élés elve alapján szélesedtek kapcsolataink szinte vala­mennyi fejlett tőkés ország­gal. Különösen jellemző volt kapcsolataink aktivizálódása néhány európai tőkés or­szággal és az Egyesült Álla­mokkal. A szomszédos Ausztriához fűződő kapcsolatainkban fi­gyelemre méltó előrehaladás történt az elmúlt másfél év­ben. 1976 végén hiyatalos lá­togatást tett és igen eredmé­nyes tárgyalásokat folytatott Ausztriában Kádár János elvtárs. A Német Szövetségi Köz­társaság továbbra is a legje­lentősebb nyugati kereske­delmi partnerünk. Kapcsola­tunk fejlődését nagyban elő« segítette Kádár János elvtárs tavalyi látogatása Bonnban, beható és gyümölcsöző esz­mecseréje Helmut Schmidt szövetségi kancellárral, és más politikusokkal. Az elmúlt években előre­haladás történt a Magyar Népköztársaság és az Egye­sült Államok kétoldalú kap­csolataiban, s napirendre le­hetett tűzni két régóta húzó­dó probléma rendezését. Carter elnök döntése alapján, Vance külügyminiszter veze­tésével amerikai küldöttség hozta vissza a koronát és a koronázási ékszereket. Kor­mányunk ezt pozitív lépés­ként értékelte. Néhány nap­pal ezelőtt a két kormány képviselői aláírták országa­ink kereskedelmi egyezmé­nyét, amely kölcsönösen, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, biztosítja a legnagyobb kedvezményes el­bánást a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban. Hazánk és Olaszország kap­csolatai is bővültek az elmúlt időszakban. Kádár János elvtárs hivatalos látogatása Olaszországban és a Vati­kánban széles körű és pozi­tív visszhangot váltott ki. Franciaországhoz fűződő kap­csolatainknak úí lendületet adott Barre francia minisz­terelnök budapesti látogatá­sa és reméljük, hogy a jövő­ben esedékes felső szintű ta­lálkozók még jobban meg­alapozzák kapcsolataink di­namikus fejlődését. TISZTELT ORSZÁGGYŰLÉS! Nemzetközi tevékenysé­günk kapcsán gyakran kerü­lünk érintkezésbe azoknak a magyaroknak egyes képvise­lőivel és csoportjaival, ame­lyek különböző okok folytán hagyták el hazájukat. Öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy a magyar emigráció nagy ré­sze — egy. a múltban élő, gyökértelen rétegtől eltekint­ve — mind közelebb kerül régi hazájához, felfigyel eredményeire, sőt, büszke azokra. Számosán megnyilat­koztak Magyarország mellett a korona hazahozatala és a magyar—amerikai kereske­delmi egyezmény aláírása kapcsán. Kormányunk hu­mánus politikájából követke­zően ismételten kijelenthe­tem: Nem táplálunk ellensé­ges érzéseket azokkal szem­ben, akik új hazában élnek, és ha a Magyar Népköztár­saság törvényeit tiszteletben tartják, szívesen látjuk őket itthon. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusa fel­adatul tűzte ki. hogy „ ... a magyar külpolitika bővítse kapcsolatait a már felszaba­dult fejlődő országokkal. He­lyezzen súlyt arra, hogy a kapcsolatok szélesítésével is segítse ezeknek az országok­nak önálló nemzeti fejlődé­sét.” Jelenthetem a tisztelt or­szággyűlésnek, hogy ennek a feladatnak a megvalósítása eredményesen folyik. TISZTELT ORSZÁGGYŰLÉS! Hazánk képviselői aktív részt vállalnak a különböző nemzetközi szervezetek, el­sősorban az ENSZ munkájá­ban. Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán határozottan sík- raszálltunk a nemzetközi enyhülés megszilárdításáért és kiterjesztéséért, a fegy­verkezési verseny megféke­zéséért, a katonai enyhülés előmozdításáért, a válsággó­cok tárgyalásos úton történő rendezéséért. Támogattuk számos más. az egész embe­riség sorsát érintő probléma megoldását is. Aktívan tevé­kenykedünk a különböző nemzetközi értekezleteken is. E helyről szeretném elisme­réssel méltatni azt a sokrétű tevékenységet, amelyet kép­viselőtársaim az interparla­mentáris unió magyar cso­portjában fejtenek ki. Mind­ez hozzájárul külpolitikai céljaink megvalósításához. A Magyar Népköztársaság eddigi nemzetközi tevékeny­ségének kedvező eredményei, hazánk jó híre a világban fokozott követelmények elé állít bennünket a nemzetközi politikában is. A kormány nevében szeretném biztosíta­ni ,a tisztelt országgyűlést, hogy a iövőben is igyekszünk megfelelni a megtisztelő bi­zalomnak — mondotta befe­jezésül Pujá Frigyes külügy­miniszter. Az expozé után hozzászó­lások következtek. Felszólalt Erdei Lászlóné Szabolcs me­gyei képviselő, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Darvast István buda­pesti képviselő, a Magyar Hírlap főszerkesztője és Bo­ros Béla budapesti képvise­lő. Ezután határozathozatal kö­vetkezett: az országgyűlés Púja Frigyes külügyminisz­ternek a kormány külpoliti­kájáról tartott beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vet­te. A külügyminiszteri beszá­moló vitája közben a föld­szinti páholyban foglalt he­lyet Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnö­ke és kísérete. A vendégeket Apró Antal, az országgyűlés elnöke köszöntötte. — örö­münkre szolgál — mondotta —, hogy a magyar törvény- hozás házában üdvözölhet­jük Brandt urat és kíséretét, országunk vendégeit, majd kérte a Német Szociáldemok­rata Párt elnökét, hogy ha­zatérve adja át a magyar or­szággyűlés szívélyes üdvöz­letét a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gyű­lésének. Interpellációk Napirend szerint az inter­pellációk következtek. Töb­bek között a kedvezményes MÁV-utazási igazolvány ér­vényesítésének egyszerűsíté­se ügyében interpellált a közlekedési és postaügyi mi­niszterhez Káli Ferenc (Fe­jér m. 13. vk.) gimnáziumi igazgatóhelyettes. Elmondot­ta: több mint egymillió arc­képes igazolványt két hóna­pon át száz dolgozó érvé­nyesít, fölösleges eljárással. Pullai Árpád közlekedési és postaügyi miniszter egyet­értett abban, hogy túlzott az adminisztráció, s ha szán­dék nélkül is, de a jelenlegi bonyolult eljárás bizalmat­lanságot is tükröz. Éppen ezért a Pénzügyminisztéri­ummal és a Magyar Állam­vasutakkal egyetértésben 1979 januárjától a kedvez­ményes utazási igazolványo­kat már a munkahelyeken érvényesítik. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a választ egyhangúlag elfogadta. Sándor Dezső Borsod me­gyei képviselő a nehézipari miniszterhez interpellált. Kérdezte: mikor intézkednek a lakossági áramdíjak egysé­gesítéséről, mikor jut több villamos kapcsolóóra a falun élőknek? Simon Pál nehézipari mi­niszter válaszában elmondta: Pesten egy kilowattóra áramért egy forintot fizetnek az emberek, ugyanennyi áram a falusiaknak 2,30 fo­rintba kerül. A különbségek régen alakultak ki, s akkori­ban a kisebb és nagyobb lak- sűrűségű körzetek energiael­látásának beruházásában, fenntartásában, üzemelteté­sében mutatkozó eltéréseket tükrözték. Azóta a költségek arányai változtak, ám a fo­gyasztói térítések között meg­levő különbségek eltünteté­sét csak az életszínvonalpo­litikai célként lehet kezelni. Árcsökkentésre . nincs mód, hiszen — mondotta a minisz­ter — tavaly is majd egy- milliárd forintnyi állami tá­mogatást adtak a lakossági fogyasztóknak. A kapcsoló­órákról szólva kiemelte: fel­szerelésük és a hőtároló be­rendezések. köztük a villany- bojler éjszakai használata nemcsak a lakosságnak, ha­nem a népgazdaságnak is jó. A kapcsolóóra azonban kevés, annak ellenére, hogy az idén már tízezret impor­táltunk, és további 20 000 berendezés behozataláról tár­gyalnak. Növelik a hazai gyártást is, ám a jelenlegi „sorban állás” várhatóan csak 1979 végére, 1980 elejé­re szűnik meg. Az interpelláló képviselő a választ elfogadta, az ország- gyűlés pedig négy ellensza­vazattal tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés ta­vaszi ülésszaka ■— amelynek második napján Apró Antal és Péter János látta el az el­nöki tisztet — befejeződött. Három megye: Csongrád, Szolnok és Békés 22 irodalmi szín­pada, színjátszó csoportja találkozott pénteken délután Bé­késcsabán az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Házában. Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese mondott ün­nepi beszédet a II. békéscsabai színjátszó napok megnyitó­ján, majd elsőként a gyulai Nicolae Balcescu-színpad mutat­kozott be a közönségnek. Képünkön a hódmezővásárhelyi Bethlen Gimnázium színpada, akik Blazovich—Steiner: Ciró- ka-maróka című népi játékát játszották Fotó: Gál Edit Kohán Györgyre emlékeztek Gyulán Iz év végén nyílik a képtár Csütörtökön délután Gyu­lán az Erkel Művelődési Köz­pontban Dér Lajos, Gyula város Tanácsának elnökhe­lyettese köszöntötte a Ko­hán Képtár sorsáról szóló tájékoztatón megjelent veze­tőket és a meghívott vendé­geket. Dr. Marsi Gyuláné, a városi művelődésügyi osztály vezetője beszélt ,a képtár je­lenlegi állapotáról. Elmond­ta, hogy a város saját erejé­ből nem volt képes megolda­ni a nagy értékű hagyaték elhelyezését. Ezért nagymé­retű társadalmi összefogást indítottak ,a régi művelődési központ épületének felújítá­sára. A városi tanács építé­si osztálya társadalmi mun­kában tervezte meg az épü­let átalakítását, a Kertészeti és Köztisztasági Vállalat pe­dig legnagyobbrészt szintén társadalmi munkában végzi a munkálatokat. 1977 januárjában kezdték az átalakítást, amely 4 és fél millió forintba kerül. A belső tervezés jelent még gondot. Ha a Múzeumok Központi Igazgatósága hamarosan el­készül a belső kiállítási és raktározási tér megtervezé­sével, akkor ez év decembe­rében megnyithatják a ré­gen várt Kohán Képtár ka­puit. A külső átalakítási munkálatok ugyanis jó ütem­ben haladnak, s már a mű­ködtetéssel kapcsolatos egyezmény is megszületett a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, a megyei mú­zeumi igazgatóság és a gyu­lai tanácsi és múzeumi szer­vek között. A beszámolót követően Kohán György özvegye em­lékezett férje életére és munkásságára. Természettudományi szabadegyetem programja A békéscsabai Kulich Gyu­la Ifjúsági és Üttörőház és a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat békéscsabai szer­vezete által meghirdetett természettudományi szabad- egyetem egyhónapos ese­ménysorozata a jövő héten véget ér. Március 28-án, kedden dél­után 3 órakor a Rózsa Fe­renc Gimnáziumban Skrapits Lajos, az ELTE egyetemi adjunktusa tart előadást „Fi­zikai feladatok megoldása” címmel. A békéscsabai egész­ségügyi szakközépiskolában március 29-én, szerdán dél­után 3 órakor „Baktériumok szerepe az ember szervezeté­ben” címmel dr. Kévéi Fe­renc, a JATE adjunktusa elő­adására kerül sor. Ugyanitt a földrajzi szekcióban március ■31-én délután 3 órakor tart­ják az eseménysorozat utolsó előadását „Tanulmányúton az Amerikai Egyesült Álla­mokban” címmel. Az előadó dr. Próbáld Ferenc, az ELTE Földrajz Tanszéke kandidá­tusa lesz. Áztatják a kendert Megkezdődött a „tavaszi munka”, a kender áztatása az ország kendergyáraiban, a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat üzemei­ben a múlt évi termésből az idén több mint nyolc- százezer mázsa kendert dol­goznak fel. E munka első szakasza az áztatás: az ősszel rakott óriási kazlak­ból kikerülő kévéket ter­málvízbe helyezik, ahol megfelelő baktériumok köz­reműködésével fellazítják a rostokat összekötő pektin- anyagot. így megkönnyítik a tiloló és más, továbbfel- dolgozó-gépek munkáját, vagyis a rostanyag elemi szálakra bontását. Erre most a legkedvezőbbek a feltételek. Nemrég befejeződött a rostipar mintegy százmillió forint értékű rekonstrukció­ja. Ebben az idényben tíz úi szovjet gyártmányú autó­daru segíti az áztatást a jó­részt falusi kendergyárak­ban, ahol a korábbi nehéz feladatokra már kevesen vállalkoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents