Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-24 / 71. szám
1978. március 24., péntek o laHílUl&M Megtartotta plenáris ülését a KBT Testvérmegyei delegáció >######### A biztonság érdekében Kevermes határában a KPM útfenntartó üzemének dolgozói kivágják a közlekedés szempontjából veszélyes útmenti fákat. Képünkön elszállítják a felfűrészelt fatörzseket Fotó: Martin Gábor Napjainkban a közúti közlekedés közügy. Mindenki közlekedik, legtöbben gyalog, sokan kerékpárral, van, aki motorkerékpárral, s jóné. hányán gépkocsival. Az viszont már nem mindegy, hogyan veszünk részt a forgalomban, hogyan közlekedünk a közutakon. E gondolatok jegyében kezdte meg tegnap, csütörtökön délelőtt plenáris ülését Békéscsabán a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. Az eseményen többek között részt vett Rich- weisz Ferenc, az MSZMP Békés megyei bizottságának munkatársa, dr. Blahó Pál, a Kulturális Minisztérium főosztályvezetője, az OKBT elnökségének tagja, és ott voltak a szomszédos megyék közlekedésbiztonsági tanácsainak képviselői. A társadalmi testület tavaly legfőbb tevékenységének a közúti balesetmegelőző munka társadalmi bázisának további szélesítését tekintette. A feladatok között szerepelt a céltudatosabb, tervszerűbb és hatékonyabb megelőző társadalmi, illetve hatósági intézkedések sora, a közlekedési fegyelem javítása — mondotta beszámolója bevezetőjében dr. Sajti Imre ezredes, a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöke. A társadalmi munkában az elmúlt évben is sokat segítettek a KBT szakbizottságai. Mint az előterjesztésből kitűnt, a bizottságokban javult a tagok munkamegosztása, növekedett munkájuk színvonala. Az ifjúsági és nevelési szakbizottság feladatát az alsó és középfokú oktatási intézményekben folyó munkában fejtik ki. Az óvodások részére szervezett „ovi-mozi” keretében levetített közlekedési filmeket mintegy 5300 apróság nézte végig. Igen hasznos, s követendő példaként említette az MKBT elnöke a gyulai kezdeményezést: a városban minden évben megrendezik a „kistárcsa” óvodai KRESZ- vetélkedőt. Napjainkban Békésben 13 közlekedési park segíti a közlekedés ismeretei, nek gyakorlati elsajátítását. A szakbizottság másik fő feladata volt, hogy az általános iskolások körében minél több tanulónak segítse elő a segédmotor-kerékpárra a vizsga letételét. Tavaly mintegy 1000 nyolcadik osztályos szerezte meg az engedélyt se- gédmotorkerékpár-vezetésre. Az oktatási és nevelési szakbizottság alapvető célkitűzésének tekintette a gépjárművezetés jogszabály és vezetéstechnikai ismereteinek bővítését, a biztonsági öv használatának népszerűsítését. Sajnos, a vállalatoknál az elmúlt évben visszaesés volt a KRESZ-továbbképzés- ben, s ezért a szakbizottság új tematikát dolgozott ki az oktatásra. A versenyszakbizottság közreműködésével az elmúlt évben is több sikeres vetélkedőt szervezett a KBT, s már hagyományossá vált a Gyopár, a Körös, a Sárrét és a Vár Kupa autós KRESZ- és ügyességi verseny. A forgalomszervezési szak- bizottság munkája nem látványos, de elengedhetetlen. A városközpontok, közúti csomópontok, útkereszteződések átépítésében közreműködtek. a tanulmány- és kiviteli terveket véleményezték, a KRESZ-parkok építését segítették. Az orvosi szakbizottság a különféle tanfolyamokon és előadásokon az elsősegélynyújtáshoz adott segítséget. A beszámoló befejező részében az elmúlt év baleseti értékeléséről kaptak áttekintést a tanácskozás résztvevői. Tavaly megyénkben 109 ezer 620 esetben intézkedtek a közlekedési rendőrök szabálysértés miatt. Az ellenőrzések során 1800 esetben színeződött el az alkoholszonda. Ittas 1 gépjármű- vezetés miatt csaknem 500 vezetői engedélyt vonjak be. Az országban minden hatodik, ezzel szemben megyénkben minden ötödik balesetet ittas állapotban okozták. Végezetül a költségvetés szerepelt napirenden. Az elmúlt évben az MKBT félmillió forinttal gazdálkodott. Ebből az összegből fedezték a különböző közlekedési és KRESZ-versenyek költségeit, szemléltető és oktatási eszközöket vásároltak az óvodák és iskolák részére. A beszámoló feletti vitában 11-en mondták el véleményüket, hasznos kiegészítésekkel, tanácsokkal, javaslatokkal segítették a testület munkáját. Az elhangzottakkal kiegészítve fogadta el az ülés az idei munkatervet. Ez egyebek között tartalmazza a közúti balesetek csökkentésére, a felvilágosító és nevelő munka javítására tett intézkedéseket. Befejezésül dr. Sajti Imre ezredes, az MKBT elnöke több társadalmi aktivistának munkája elismeréséül tárgy- jutalmat nyújtott át. — szekeres — Magyar szorbitgyár a Szovjetunióban Piacon a szellemi termék A Péti Nitrogénművek technológiája és tervei alapján felépült a Szovjetunióban, Mari Köztársaságban a Joskar-Ola-i Vitaminkombinát új szorbitüzeme. Az évi 5000 tonna • kapacitáshoz a főbb berendezéseket is Magyarországról szállították. A beruházást megelőzően a vitaminkombinát szakemberei Péten tanulmányozták az eljárást, itt ismerkedtek meg a gyakorlatban a gyártástechnológiával. A péti mérnökök — mint szaktanácsadók — az egész beruházás folyamán részt vettek az építésben, szerelésben, most pedig a próbaüzemeltetésben. A szellemi termékek piacán is sikereket ért el az utóbbi években hazánk legnagyobb műtrágyagyára. A saját technológia alapján gyártott termékek gyorsan meghódították a külföldi piacot, a szorbit és a furfu- ril alkohol a pétiek igen keresett áruja lett. Ugyanakkor egyre nagyobb az érdeklődés a kidolgozott gyártástechnológiák iránt. Különösen a szorbitgyártás korszerű eljárására figyeltek fel a KGST-tagországok szakemberei. Szerte a világon ugyanis mind nagyobb gondot fordítanak a cukorbetegek ellátására. Ehhez egyik legjobb módszernek bizonyult, hogy a hagyományos cukor helyett szorbittal édesítik ételeiket. Ugyanakkor ez a vegyület fontos a gyógyszergyártásban, a textiliparban és a dohányiparban egyaránt. A Péten kidolgozott és megvalósított technológiát elsőnek Csehszlovákia vásárolta meg, ahol a pétiek segítségével már üzembe is helyezték az új gyárat. A magyar és a csehszlovák tapasztalatok alapján kezdték meg a szovjet gyár építését, amely a Mari Köztársaságban rövidesen a diabetikus készítmények fontos bázisüzeme lesz. Az üzemi próbákkal párhuzamosan újabb érdeklődők keresték fel a Péti Nitrogénműveket. Jelenleg is tárgyalásokat folytatnak szocialista és fejlődő országok képviselőivel. A szorbithoz hasonlóan növelte a pétiek hírnevét a furfuril alkohol gyártástechnológiája. Ez a termék egyébként az öntödei gyanták előállításának és egyben az öntésnek elengedhetetlen kelléke. Az eljárást már megvásárolta a pétiektől a Szovjetunió és ,a tervdokumentációt is átadták megrendelő partnereiknek. Mütőmaszk Gyuláról A Gyulai Háziipari Szövetkezet egyik tevékenységi köre — a Budapesti Kötszerművekkel kooperálva —, hogy különböző kötszereket készítenek. Ilyenek például : a műtőmaszk, a kis és nagy törlőruhák, amelyeket az operációknál használnak fel. Ezekkel a termékekkel az ország összes kórházát, klinikáját a gyulaiak látják el. A kötszerek készítése mellett más tevékenységgel is foglalkoznak. Így különböző szőtteseket, népművészeti Cikkeket is készítenek a háziiparinak. Az elmúlt esztendő utolsó napjaiban — 16 év után újra — egy nagy 'bemutató részeseiként vettek részt Oslóban, a magyar könnyűipar ajánlatait bemutató kiállításon. Szerdán a késő esti órákban Békés megye szovjet testvérmegyéjéből, Penzából öttagú könnyűipari küldöttség érkezett megyénkbe.. A delegációt Vlagyimir Grigor- jevics Kolesznyikov, a Penza megyei Könnyűipari Kutató Intézet igazgatója vezeti. Tegnap délelőtt Békéscsabán dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnök- helyettese fogadta a szovjet delegációt és tájékoztatta megyénk könnyűiparáról. Ezt követően városnézésen vettek részt, többek között megtekintették az Univerzál Áruházat. A tíz nap alatt ellátogatnak Gyulára, Szarvasra, Orosházára és több üzembe is. Így például a Kner Nyomdába, a kötöttárugyárba, a férfifehérne- mű-gyárba, az Orosházi Üveggyárba és az Endrődi Cipész Szövetkezetbe. flz üzemi demokrácia kulcspozícióiban Mindenekelőtt a szemlélettel van hiba a Szellőző Művek sarkadi 3. számú gyáregységének szakszervezeti munkája körül, s ha sarkítva akarnánk fogalmazni, úgy is mondhatnánk: az üzemi demokrácia gyakorlásában. Mindjárt az elején hadd illusztráljam ezt egy példával. Ottjártamkor megkérdeztem az egyik beruházó brigád szakszervezeti bizalmiját: hogyan tud hatni az emberekre? Így felelt: — Jól. Részt veszünk a kispályás futballbajnokságon, a házi pingpongversenyt Bekecs Gyula, aki itt dolgozik, nyerte, s ő mehet is a további versenyekre, társadalmi munkában építettünk magunknak melegedőt, segítettünk a tűzi-víztároló építésében, hallgatnak rám a munkavédelemmel kapcsolatos dolgokban is, szóval... Ekkor odajött hozzánk a művezető és szigorú arccal megkérdezte: „Nem tudom, felhatalmazták-e tagtársunkat (mármint a bizalmit) nyilatkozattételre?” Előbb fel sem fogtam e szavak hátterét, aztán, mikor megmagyaráztuk, ketten a bizalmival, hogy a szakszervezeti munkáról beszélgettünk, csak akkor enyhült meg a művezető. E párbeszéd kapcsán értettem meg elsősorban, hogy miért volt szükség a vállalati szakszervezeti tanács titkárának, Kraj Györgynek s a vállalati központ pártvezetőségi titkárának, Nagy Ferencnek a 3-as számú gyáregységükbe, Sarkadra látogatniuk. — A hónap első felében egy bizottságunk vizsgálta, hogyan érvényesül vállalatunknál az üzemi demokrácia, hogyan alakulnak ki ennek új fórumai. Sarkadról korábban kaptunk néhány nyugtalanító jelzést, hogy például nem engedik beiskolázni a beosztásuknál fogva magasabb képesítés megszerzésére jogosultakat, meg olyan jelzést is, hogy a bizalmiak bővített hatáskörét nem mindenben veszik figyelembe, nçm engedik azt érvényesülni, másszóval : a partneri kapcsolat még erősen sántít némely munkaterületen. Persze ehhez hadd tegyem hozzá gyorsan, hogy maguk a bizalmiak sem „nőttek fel” még minden vonatkozásban felelősségteljesebb munkájukhoz... Ezeket a problémákat jöttünk ezúttal a gyáregység vezetőivel alaposan megbeszélni, bár ez évben itt tartottuk a VSZT kihelyezett ülését is, amelyen először hangzottak el ezek a gondok... — mondta Kraj György. A sarkadi volt MEZŐGÉP csak 1975 óta tartozik a Szellőző Művek 2300-as nagy családjába, és el lehet mondani: jól járt az odatarto- zással. Az akkor alig harmincmilliós produktumot előállító s 250 főt számláló üzem ma 300 dolgozót foglalkoztat. A tavalyi 93 milliós tervvel szemben 104 milliót produkált, az idén pedig 134 milliós érték előállítását tűzte maga elé. Mindehhez megkapták központjuktól a kellő anyagi támogatást. Három év alatt 12 milliót ruháztak be Sarkadon, új, modem gépeket állítottak a termelés szolgálatába, korszerűsítették az üzemrészeket, a jövő hónapban a festőműhelyt adják át, és most épül a kétezer négyzetméter alapterületű iker szerelőcsarnokuk, amelynek egyik részét szintén üzembe helyezik az idén. Az új körülmények követelményeinek megfelelően helyileg oldották meg a szakmai utánpótlás növelését, amennyiben betanított munkásokból 22 résztvevővel hegesztő-, vasszerkezeti lakatos és targoncavezető (ez utóbbi kilenc tagú tanfolyam volt) szakmunkásokat képeztek ki. Mindez elismerésre méltó, de az új követélmények, például a Minisztertanács és a SZOT közös határozatának megvalósítása az üzemi demokrácia fejlesztéséről, már nem halad ilyen egyértelműen. — Ennek objektív akadályozói is vannak — mondja Fábián Béla igazgatási osztályvezető, aki egyben a gyáregység szakszervezeti bizottságának is a titkára. — Az elmúlt időszakban sok volt az átszervezés, jóformán meg sem melegedtek egy helyen a bizalmiak, azt vették észre, már más a művezetőjük stb. Ezért aztán jó partneri kapcsolatot nehéz volt kialakítani. Tizenhat bizalmi dolgozik az üzemben, akik azért hallatják szavukat a dolgozókat érintő, s a hatáskörük gyakorlását is jelentő dolgokban. Ám különféle rövid megbeszélések, akár a társadalmi munkák előkészítésére, akár a rendezvények szervezésére irányuljanak is azok, rendkívüli nehézségekbe ütköznek a gyáregységben, és megint csak a hibás szemlélet miatt. — Olyan jelzéseket is kaptunk — mondja Kraj György —, hogy munkaidőben még percekre sem engedik villámmegbeszélésre a bizalmiakat, pedig ezek a megbeszélések szorosan a munkával függenek össze. Az ilyen intézkedések félreértelmezik azt a határozatot, hogy munkaidő alatt ne tartsanak sehol sem tanácskozásokat. Nyilván az órákig elhúzódó értekezletekről volt ebben a párthatározatban szó. Sajnos, az szb vezetői nem állnak a sarkukra ilyen kérdésekben és véleményünk szerint nem is fér össze az szb vezetése egy osztályvezetői beosztással. Ezért javasoljuk is. hogy Fábián elvtársat fizetése meghagyásával más munkakörbe helyezzék, hogy mint szb-titkár határozottabban állhasson ki a hatásköri lista érvényesítéséért... — Nagyjából ez a pártvezetőség véleménye is á dologról — vélekedik Bagi József, a gyáregység párttitkára. — De még azt is hozzátenném ezekhez: a bizalmiaknak fel kell nőni a feladataikhoz. Rendszeresen, kihagyások nélkül szükséges velük foglalkozni is, hogy egységesen lássák teendőiket az üzemi demokrácia fejlesztésében, ami végső fokon a termelést lendíti előre. Ha valamire azt mondják: nem, azt megfelelően meg tudják indokolni, és ugyanígy kérjék indoklását annak is, ha javaslataikra mondják ki a nemet. Éljenek a jogaikkal, beszélgessenek a partnereikkel, megbízóikkal, mert szerintem az üzemi demokrácia kulcspozícióiban éppen a bizalmiak állnak... Varga Dezső
