Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-23 / 70. szám

1978. március 23., csütörtök o urom-fiM­A békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat edzőműhelyében végzik a mezőgazdasági gépek fogaskere­keinek és vágópengéinek hőkezelését. Képünkön Rozgonyi László hőkezelt kapaéleket vesz ki az edzőkemencéből Fotó: Martin Gábor Sikeres próbaüzem a húskombinátban lavulA gépellátás Az 1,3 milliárd forint költ­séggel megvalósuló Gyulai Húskombinátban december végén megkezdődtek a kísér­leti vágások. E fontos mun­kafolyamat február végéig tartott, s ez időszakban vé­gezték el a gépek hideg jára­tását is. A kombinát próba- üzemelésére külön terv ké­szült. A vaskos dokumentum tartalmazza a beruházási programban tervezett utolsó időszak teendőit, a teljes ter­melési felfutáshoz szükséges feladatokat. A terv legfon­tosabb fejezetei közé tarto­zik az élő állatok fogadása, a szociális létesítmények tel­jes üzembe helyezése, ,a mo­soda üzemeltetése, a hűtő, és fagyasztóegységék teljes ki­próbálása, a kazánok és a hőközpontok felülvizsgálata, a szennyvízelvezető-rendszer és a tisztítás ellenőrzése, s ide sorolható még az elektro­mos- és gázenergia-ellátás is. Napjainkban már mintegy 500-an dolgoznak az új üzemben, s a termelés foko­zásával együtt arányosan nö­velik a létszámot is. A ser­tésvágósorokon február 27- től már folyamatos a vágás, ezekben a napokban már ezer állatot vágnak egy mű­szakban, ami a végleges ka­pacitásnak 60 százaléka. Ezt az ütemet most már mind­addig tartják, amíg az összes technológiai berendezést nem járatják be üzem közben. A szarvasmarhavonalon ézen a héten kezdték meg a folyamatos vágást. A hús­kombinát vezetői úgy szá­molják, hogy a szarvasmar­havonalak április közepére 50 százalékos kapacitással dolgoznak majd. A próbaüzem során eddig jelentősebb fennakadás nem volt. Igaz, több kisebb mó­dosításra volt szükség, ez vi­szont a folyamatos munkát nem zavarta. A sertésvágósorokon naponta mintegy ezer sertést vágnak. Az év második felében már teljes kapacitással működnek a feldolgozósorok, s műszakonként mintegy 1600 vágóállatot dolgoznak fel a húskombinátban Fotó: Béla Ottó Magunk alakíthatjuk, óvhatjuk környezetünket A közelmúltban ülést tar­tott a HNF környezetvédel­mi munkabizottságának te­rületfejlesztési szakbizottsá­ga Békéscsabán. Ezen Kom- lódi Elek elnök értékelte a múlt évi tevékenységet, majd a résztvevők megvitatták és elfogadták az 1978. évi mun­katervi avaslatot. A beszámolóban szó esett arról a mozgalomról, ame­lyet a Hazafias Népfront folytat a tudatformálás erő­sítése és szélesítése céljából. Szakmai előadások, ankétok és egyéb rendezvények egész sora fémjelezte a környezet- védelemmel foglalkozó bi­zottságok munkáját. A hozzászólók a gyakorla­ti megvalósítással kapcsola­tos tapasztalataikat ismer­tették. Többek között meg­említették, hogy az „Egy gyerek — egy fa” akciót nem mindenütt sikerült maradék­talanul végrehajtani. Gondot okozott például a facsemeték beszerzése. Ugyancsak ne­hézségekbe ütközött több , he­lyen a tanulók által össze­gyűjtött vashulladék elszál­lítása is. Megyénk legértékesebb víznyerő bázisa a Maros­hordalékkúp. Meg kell aka­dályozni, hogy ez a terület beszennyeződjék. Ugyanis a termelőszövetkezetek gyak­ran a szabadban tárolják a műtrágyát, amelynek egy ré­sze a csapadékkal együtt be­jut az ivóvízrétegbe. Több esetben a csőkutak helytelen szigetelése is előidézett víz­szennyeződést. Szarvason viszont már si­került megoldani a szenny­víz elhelyezésével összefüg­gő feladatokat. A környezet­védelem hatékonysága attól is függ, van-e koncepció és van-e fedezet? A szakembe­rek szeretnék elérni, hogy a szennyvíz még tisztított ál­lapotban se kerüljön a Holt- Körösbe. Kidolgoztak egy általános tervet a várost kö­rülvevő 100 hektáros erdő­sáv létesítésére. Az akció­ban részt vevők tavaly mintegy 1000 fát ültettek el. A már meglevő erdőterülete­ket azonban nem mindenütt tartják tisztán. Olykor jó­szágokat hajtanak oda és a „gaztengert” sem irtják ki. Azonban nemcsak ezeken a helyeken, hanem az utak mentén fekvő külterületi pi­henőkön is sok szemét gyű­lik össze. Gyomán a fentiek­hez hasonló gondok jelent­keztek, de a szennyvízprob­lémát már megoldották. Dr. Tóth József kandidá­tus, az MTA Földrajztudo­mányi Kutatóintézet alföldi csoportjának vezetője el­mondta, hogy tavaly Várná­ban KGST-konferenciát tar­tottak és ezen a magyaror­szági környezetgazdálkodás­ban elért eredmények nem­zetközi visszhangot kaptak. Közép-Békés megyét a Tata —Oroszlány térség kontroli- területeként tartják számon, ami többek között azt is je­lenti, hogy a szakemberek felelősséget vállaltak a tele­pülés és a környezet koordi­nálását célzó feladatok vég­rehajtásában. A kutatóintézet képviselői részt vesznek még ebben az évben a ljubjanai és a pozsonyi konferencián, Kurszkban pedig felkeresnek egy mintaterületet is. A hozzászólások és javas­latok elhangzása után Kom- lódi Elek elnök összegezte a tapasztalatokat és ismertette azokat a lehetőségeket, mód­szereket, amelyek felhaszná­lásával a hibák egy része megszüntethető. A szakbizottság ezután megvitatta az 1978. éyi munkatervjavaslatot. Ez szervezeti kérdésekkel, a központi programok végre­hajtásának segítésével, a tisztasági mozgalommal, va­lamint a tudatformálással és propagandamunkával kap­csolatos pontokat tartalmaz­za. A résztvevők felosztották maguk között, személy sze­rint: ki mit vállal a munka­tervi javaslatban szereplő feladatok megoldásában. Végül a településfejlesztési szakbizottság tagjai megál­lapodtak abban, hogy mun­kájukról alkalmanként tájé­koztatni fogják az illetékes párt- és állami szerveket, va­lamint a megye lakosságát is. — y —n A mezőgazdaság fokozott gépesítése egyre nagyobb fe­ladat elé állítja a kereske­delmet. A megyei Agroker Vállalat ennek megfelelően igyekszik kialakítani üzlet- politikáját. Az elmúlt évben sikerült a követelmények­nek eleget tenni. Egy év alatt 6,2 százalékkal emel­kedett a gépek forgalma. Ez azt jelenti, hogy tavaly 319 erőgépet értékesítettek. A mennyiségi emelkedés mel­let a mezőgazdasági üzemek a nagyobb teljesítményű erőgépek vásárlását szorgal­mazták. Ami az ellátást illeti, trak­torokból a lánctalpas kivé- elével ki tudták elégíteni az igényeket. Nagy figyelmet fordítottak az állattenyész­tési telepek felújításával já­ró többletigények biztosítá­sára. Sajnos a T—174-es ön­járó és a TF—05-ös homlok- rakodóból akadozott a be­szerzés. Az önjáró rakodó­gépek hiányát csehszlovák, román és lengyel gépekkel pótolták. Nem volt különösebb fenn­akadás az alkatrészellátás­sal sem. Az értékesítési for­galmat 20,7 százalékkal túl­teljesítették az előző évhez képest. Ugyanakkor az áru forgási sebessége 41,8 nappal csökkent, ami lényegesen gyorsította a kiszolgálást. A cukorrépa betakarító gépek jobb alkatrészellátását biz­tosította a MEGÉV álal tel­jesítet pótmegrendelés. Kecakihelyezís a kistermelőknek Kétszer annyi vemhes ko­casüldőt biztosítanak az idén kedvezményes akcióban a kistermelőknek, mint tavaly. 1977-ben az állattenyésztés csaknem valamennyi érték­mérő adata javult. Kivétel volt viszont a kistermelői kocaállomány kisebb mérté­kű számszerű visszaesése; ennek a folyamatnak a meg­akadályozására vemhes ko­casüldő kihelyezési akciót hirdetett a húsipar, amely­nek során tavaly több mint 21 ezer állat került a kister­melőkhöz, de az összesítések szerint többre lett volna szükség. Idén a kistermelői koca- állomány stabilizálása to­vábbra is kiemelten fontos feladat. A kocasüldő vemhesítések- re vonatkozó szerződésekbe olyan feltételeket építettek be, amelyek növelték a me­zőgazdasági nagyüzemek anyagi érdekeltségét. Külö­nösen az fontos, ' hogy az üzemekkel főként az első félévben akarják leszállítani az anyaállatokat. A mezőgazdasági nagyüze­mek eddig közel 42 ezer ko­casüldő vemhesítésére kötöt­ték meg a szerződést úgy, hogy az állatszállítások idő­pontja is kedvez a kisterme­lőknek. Az állatok közül 12 ezret még az első ne­gyedévben átadnak, további 21 ezer pedig a második ne­gyedévben kerül majd a ház­táji gazdákhoz, kistermelők­höz. Az IK 280-as autóbusz piros kártyát kapott, javításra megy Békéscsabán, a Volán 8. számú Vállalatánál zárt rendszerű javítóbázist alakí­tottak ki. Ez azt jelenti, hogy a gépkocsik javítása szerve­zettebbé. gyorsabbá vált. A járművek a központi te­lepen három ellenőrzési pon­ton mennek át. Az első a be­járati kapu előtt van, a má­sodik a portán, a harmadik pedig a hibafelvételező he­lyen. A telepre érkező gépe­ket először a garázsmester vizsgálja félül, s belépőkár­tyát ad át, piros vagy zöld színűt, aszerint, hogy a ko­csi a tárolóba mehet vagy ja­vításra szorul. A javítást korszerűsítették az úgynevezett konténeres rendszerrel, amit a vállalat műszaki szakszolgálata ve­zetett be. Ez azt jelenti, hogy komplett a'lkatrészkiszolgá- lást biztosítanak, ezenkívül előszerelt részegységeket ad­nak ki, sőt előjavított főda­rabokat is. Ezzel a módszer­rel félére csökkentették a ja­vítás idejét. A telepről csak az úgynevezett zöld kártyá­val mehet ki a jármű. A zöld 'kártya azt jelenti, hogy üzembiztos és üzemképes ál­lapotban kerül a forgalomba az autóbusz, a teherautó és egyéb jármű. Növényvédelmi feladatok 1978-ban Az időjárás változékonysá­ga sok esetben gátolja a me­zőgazdasági munkák előreha­ladását. Ennek ellenére az egész országban — így me­gyénkben is — fokozódik az előkészület és a „rajt-láz”. A Békés megyei Agrokémiai és Növényvédelmi Állomáson is meghatározták az 1978. évi legfontosabb feladatokat, amelyek semmivel sem lesz­nek egyszerűbbek az elmúlt esztendei célkitűzéseknél. Így többek között megál­lapították, hogy a növényvé­delmi szakembereknek leg­alapvetőbb feladata ez évben is, hogy megakadályozzák a járványok kialakulását. Ezért még hatékonyabbá és szak­szerűbbé kívánják tenni az előrejelzést, s javítani sze­retnének annak mozgósító hatásán. Terveikben kihang­súlyozzák : jelentős javulást kell elérni a növényvédő gé­pek műszaki állapotának és szakszerű üzemeltetésének te­rén. , Első ízben került meghir­detésre az országban a gyommentesítési program. Mivel megyénk ebben ki­emelt feladatot kapott, s út­törő munkát végez, széles társadalmi alapokra helyez­ve kívánja ezt megvalósíta­ni. A hároméves kísérletsoro­zatba nemcsak a mezőgaz­dasági üzemeket, hanem a MÁV-ot, a KPM-et is be­vonják, s segítséget kérnek a népfronttól és a KISZ-től is. Az országos program ré­szeként megyénkben az idén először fog működni a kör­nyezetvédelmi jelzőszolgálat. Az előbbieken kívül fej­lesztik a faiskolát, a szapo­rítóanyagot előállító telephe­lyek technológiai színvonalát, beleértve a vírusmentesítési programot is. Meghatározták már a kultúránkénti felada­tokat: így a gyomirtások mellett hangsúlyt helyeznek a gombafélék, rágcsálók és a rovarkártevők semlegesíté­sére is. — j. P. — flngolnaexport Megkezdődött az angolnák tavaszi vándorlása a Fertő­tón. Az idén már 40 mázsa angolnát zsákmányoltak a tó magyar oldalán dolgozó ha­lászok. Közép-Európában a Fer­tő-tó adja a legtöbb angol­nát. A tó kellemesen sós vi­zében szépen fejlődnek az ízes húsú angolnák. Az el­múlt évben csupán a magyar halászok 270 mázsa angolnát fogtak, egyéb halfajtákon kívül. Érdekes, hogy a nyugati országokban csemegének számító angolnát a magyar piacon szinte lehetetlen ér­tékesíteni. Mindössze egy­két vendéglő rendel mini­mális mennyiséget. Szervezettebb javítás, jobb ellenőrzés

Next

/
Thumbnails
Contents