Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-19 / 67. szám

NÉPÚJSÁG O 1978. március 19., vasárnap Kismamáknak-nagymamáknak Egészség — higiéné Mielőtt gyógyfürdőbe menne... Évente sok tízezer ember keresi fel a termálvizeket, gyógyfürdőket, hogy fel­üdüljön, vagy különböző pa­naszaira orvoslást nyerjen. Érdemes ezért a gyógyfür­dők hatásmódjáról, a várha­tó eredményekről, de nem kevésbé a fürdőzőre váró kockázatokról tájékoztatni az olvasót. Hogyan hatnak a gyógyfürdők? Az emberek már évezre­dek óta tudják, hogy a sza­badban való fürdés, de külö­nösen a meleg vizű tavak sokasok panaszt szüntetnek meg. Ezt az ősi tapasztala­tot az újabb idők kutatásai tudományosan is igyekeztek alátámasztani, megállapítva, hogy melyek azok a ténye­zők, amelyek gyógyhatásúnk. A fürdő mikroklímája, te­hát a fürdőt közvetlenül kö­rülvevő levegő, a talaj ösz- szetétele, mint környezeti tényező, rendszerint meg­nyugtatóan hat az idegrend­szerre és bizonyos gyulladá­sos folyamatokra is. A meleg víz fizikai inger­ként felfokozza a szervezet anyagcseréjét; egészséges szívű embernek a vérkerin­gésére edző hatású és görcs­oldó is. Archimedes törvénye ér­telmében minden test —be­leértve természetesen a für- dőző embert is — a súlyából annyit veszít, mint amennyi az általa kiszorított víz sú­lya. Éppen ezért a nehezen mozgó ember, akár bénulás, akár ízületi bántalom okoz­za a csökkent mozgásképes­séget, meleg vízben könnyen tud úszni, sétálni, ami be­A kendőt egész évben, ta­vasztól tavaszig viseljük. Hol a fejünkön, hol a vál­tunkon. Magunk is elkészít­hetjük. 1.) Kukoricasárga puha szövetből készült — ugyan­ilyen színű ruhához — a fejkendő. (Aki ruhaanyagot vesz, vásároljon valamivel többet, hogy kiteljék egy háromszögletű kendőre való is belőle.) Egyik oldalára ceruzával rajzoljunk elő szép kis virágkoszorút, amit szí­nes parléhímzővel, lapos- és száröltéssel kivarrunk. A kendőt menyecskésen hátra­rozsdásodott izmainak, ízü­leteinek feltétlenül jót tesz. Ha meleg vízben mozog a beteg, akkor a törzsizomzat görcsös feszülése rendszerint oldódik, a kisebb terhelés miatt szűnik a fájdalom, ami ugyancsak könnyíti a moz­gást. A vízben oldott anyagok, például kén vagy jód, eset­leg szénsav, adják egy-egy gyógyfürdőnek speciális gyó­gyító hatását. Ezek az anya­gok a bőrt izgatják, fokozzák a bőr alatti erekben a vér­áramlást, és a fellazult pó­rusokon keresztül egyes anyagok képesek bejutni a szervezetbe, hogy ott jóté­kony, gyógyító hatásukat ki­fejtsék. A víz feletti páradús leve­gő belégzésével a párában oldott anyagok a légutak nyálkahártyáira kezdetben ingerlőén, majd nyugtatóan hatnak. Egyelőre ismeretlen okok­ból a fürdőkezelés hatására fokozódik a szervezet véde­kező készsége, úgynevezett immuhreakciója, a különbö­ző fertőzésekkel és az aller­giás állapotokkal szemben. Fürdőreakció Az emberek nagyobb ré­sze orvosi beutaló, illetve or­vosi vizsgálat nélkül veszi igénybe a gyógyfürdőket. Jól is teszi, de csak akkor, ha panaszmentes és egészséges. Ellenkező esetben mindig kívánatos, hogy fürdőhelyre való utazás előtt kikérje körzeti orvosa véleményét, sőt, hogy a fürdőorvos taná­csát is igénybe vegye. Van­nak betegségek, amelyek miatt célszerű kerülni bizo­nyos gyógyfürdőket. Szívbe­kötjük, a végeit pedig cso­móba fogva, divatosan meg­tűzzük a tarkón. 2.) Készülhet bármilyen virágos anyagból — ami nem csúszik, jó tartása van — négyszögletűre szabva: a szélére elütő színű maradék­ból rágépelünk 2—3 cm szé­les díszítő szegélyt. Am fel­használhatunk hozzá méter­ben kapható, hímzett pántot is, amelyet a kendő szélétől 3—4 centiméterre varrunk rá. Ezt a kendőt a tarkó alatt kötjük meg, a csomóra rábo­rul a kendő harmadik sar­ka. tegeknek, pl. élemedett ko­rúnknak, érelmeszesedésben, tüdő- és vesetuberkolózisban szenvedőknek, vérszegények­nek, magas vérnyomásúak- nak, és magától értetődően lázas betegnek gyógyfürdőt igénybe venni nem célszerű. Ha az idős embernek ma­gas vérnyomásán vagy szív­elégtelenségén kívül ízületi bántalmai is vannak, válasz- szón más gyógymódot a für­dőkezelés helyett ízületi bán- talmainak enyhítésére. A fürdőorvosok egyénileg szabják meg, hogy naponta vagy hetenként hányszor, összesen mennyi, esetenként milyen időtartamú és mi­lyen hőfokú vízben füröd- jenek a betegek. Azok az egészséges emberek, akik or­vosi tanács nélkül mennek a termálfürdőbe, ne lepődje­nek meg, ha az első néhány fürdő után fáradtság vagy gyengeségérzetük támad. Ez néhány nap múlva elmúlik. De akár szenvednek gyenge­ségtől, akár nem, lehetőleg délelőtt fürödjenek. Fürdés előtt mindig egyenek kiadós, normális reggelit, nehogy a vízben való mozgás, és a fo­kozott anyagcsere hatására vércukruk hirtelen essen, ami ugyancsak gyengeség­érzést, esetleg ájulást okoz­hat. Aki masszíroztatja ma­gát, mindig úgy ossza be idejét, hogy a masszást für­dés után kapja. A meleg víz­ből kijőve célszerű egy-egy fél órát fekve pihenni, ha a hőmérséklet kint hűvös, ak­kor egy kicsit be is takaróz­ni. Aki e szabályokat betart­ja, évről évre frisseséget és egészséget meríthet gyógy­fürdőkben gazdag hazánk­ban. dr. Szendéi Ádám 3. ) Vékonyabb szövetből készült sálkendőnk négy- szögletesre szabott. A szélét 3 centisre kirojtozzuk, ami­nek a tövét pici öltésekkel befogjuk. Az egyszínű anyag­ra elszórtan tarka, kisebb, nagyobb pöttyöket hímezünk. 4. ) Mivel a kendőt még a kabát gallérja alatt vállunk- ra terítve is viseljük — a legújabb divat szerint —, ne horgoljuk túl kicsire. Puha, vékonyabb fonalból horgol­juk recehorgolásos lyuksor­ral, szegélyként pikósort vagy szélesebb csipkét ké­szítsünk. Tavaszi szünet Tizenhat éves fiú tanítvá­nyom mesélte el tavaly a tavaszi szüneti időbeosztá­sát: — Tíz óra tájban felkel­tem. A szüleim már régen dolgoztak akkorra. Megreg­geliztem, és elmentem az uszodába. Két-három óra tájban ebédeltem. Aztán hat óra felé lementem a klubba discóra, tíz-tizenegykor in­dultam haza. Így ment ez mindennap. Minden iskolai szünet a diákok pihenését, kikapcso­lódását szolgálja, a szervezet regenerálódását. Az előbb leírt pihentető napirend elég általános a családokban. Természetesnek veszik hogy a kamasz gyerek fél délelőt­töt ágyban heverésszen, hadd pihenje ki magát — mond­ják a szülők. Pedig ma már az idősebb emberek is aktív pihenéssel töltik el üdülésük idejét. A kamasz gyerek ese­tében pedig egyenesen ká­ros az ilyesféle napirend. Nyolc órára feltétlenül ki- alussza magát a gyerék. Így még van ideje egy kis ren­det tenni a lakásban, esetleg befűteni, bevásárolni, vagy más apró mindennapos te­endőket elvégezni a ház kö­rül. Ezt elvárhatjuk tőle a tavaszi szünet idején, ettől nem romlik el a vakációja. Egészségi szempontból sem hasznos a sok heverés. A megfelelő napirendhez tarto­zik az is, hogy ne csak reg­gel ragaszkodjunk az idő­ben ’ való felkeléshez, ha­nem az esti lefekvés idő­pontját is ésszerűen hatá­rozzuk meg. Ez pedig egy­két rendkívüli esettől elte­kintve: 9 óra vagy fél tíz. Nyilván a reggeli álomszu- székságna'k is elejét vettük ezzel. A tavaszi szünet ugyan a pihenés ideje, de már roha­mosan közeledik ,az év vé­ge. Ha gyermekünk bukásra áll valamelyik tárgyból, vagy csak a veszélye is fe­nyegeti, követeljük meg, hogy mindennap rendszere­sen foglalkozzon a tanulmá­nyaival. Most az utolsó al­kalom, hogy pótolja elmara­dását év végéig. A felsőtagozatos, de fő­leg a középiskolás korú gye­rekek idejük nagy részét szeretik a hasonló korúak társaságában tölteni. Ezt az igényüket megértéssel kell kezelnünk, de semmiképpen nem szabad elszalasztanunk a lehetőséget, hogy ,a gyerek megnövékedett szabad idejét a családdal való értékes együttlétekben töltse el. Fő­leg kollégistáknál kell fi­gyelnünk erre. Diákjaink el­beszéléseiből kiderül, hogy a szünet 10—12 napjából alig- alig voltak együtt ,a szüleik­kel, legtöbbször csak aludni jártak haza. S nem egyszer emberileg nem is túl értékes kapcsolatokban, helyeken töltötték el idejüket. A gyerek számára is érde­kes kulturális, szórakoztató programokkal tehetjük vál­tozatossá, élményszerűvé . az együttlétet. Vigyük el ma­gunkkal moziba a közelálló pajtásait, vagy a kislányt, akihez vonzódik. Ha társa­ságunkban nem kell lemon­dania a vele egyidősek kö­zelségéről, nem érzi kény­szeredettnek az együttlétet. Hívjuk meg őket magunkhoz, hadd találkozzon otthonunk­ban társaival. Ha csemeténk egész év­ben megszokta a rendszeres­séget. akkor a szünetben sem tud kibújni a bőréből. Ha korábban is kivette részét a házi munkából, akkor meg­növekedett szabad idejében fokozottabban megteszi. S ha korábban hagytuk kedvé­re barátkozni, hagytuk kivá­lasztani és csalódni... akkor most sem lehet baj vele. (A. L.) Humor Korosztálykülönbség Szöveg nélkül — Persze, nővezető!. |A vádlottak padján B. K. (Kallus és külföldi lapok karikatúrái)

Next

/
Thumbnails
Contents