Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-18 / 66. szám

a 1978. március 18., szombat ■»HdlJVTíTcl Békéscsabán az Élővíz-csatorna KISZ-tábor környéki sza­kasza romantikus hangulatával gyermekkori úszások, kor­csolyázások emlékét idézi. Ez sajnos a múlté, hiszen az erő­sen szennyezett víz minderre már nem alkalmas, sőt „illa­ta” miatt túlságosan megközelíteni sem érdemes Fotó: Martin Gábor Tanács vb-iilásekröl jelentjük Békés f .Békésen, a városi tanács legutóbbi ülésén Makoviczki János tanácselnök megemlé­kezett a várossá nyilvánítás 5. évfordulójáról, majd az ülés a tanácselnök beszámo­lóját vitatta meg, a végre­hajtó bizottság elmúlt évi munkájáról. Békés az elmúlt öt évben rendkívül gyorsan fejlődött, erről már lapunkban több­ször is írtunk, de néhány dolgot emlékeztetőül: Az V. ötéves tervben eddig több lakás épült, mint azelőtt bár­mikor. Az OTP-társasházak iránt különösen megnőtt az igény, kialakult az Ady Endre-lakótelep és a Karacs Teréz utcában folyamatosan építkeznek. Évente mintegy száz OTP-lakással gazdago­dik a város. Bővült a gyer­mekintézményék hálózata is, többek között általános isko­lai diákotthon, óvoda, iskola és egyéb létesítmény épült, illetve most készül. Megin­dult a dánfoki ifjúsági tá­bor építése is. A tanács vég­rehajtó bizottsága működését mi sem bizonyítja jobban, minthogy 13 ülést tartott, 23 fő napirenddel és 112 hatá­rozatot hozott. nyitásét jelentik a gyermek­intézmények is, melyek bő­vítéséért sóikat tett a ta­nács. Dévaványa Czakó András ipari és ke­reskedelmi főelőadó beszá­molója alapján Dévaványán a nagyközség ipari-kereske­delmi helyzetéről és a javí­tó szolgáltatásról volt szó. Második napirendként a költségvetési üzem munká­ját tárgyalta a végrehajtó bi­zottság. Mérlegen a mérleg Beszélgetés a Bevételi Főigazgatóság megyei hivatalánál A PM Bevételi Főigazgató­ság Békés megyei hivatalá­ban most már viszonylag csendesebben telnek a na­pok. A vállalatok, szövetke­zetek elkészítették, leadták az elmúlt év gazdálkodását tükröző mérleget. A tapasz­talatokról beszélgettünk Hőgyes Endrével, az ipari, Bokor Adómmal, a mező- gazdasági, dr. Szilasi Mrhály- lyal, a kereskedelmi osztály vezetőjével, valamint Regős Pál ipari és Gyulai Mihály mezőgazdasági főrevizorral. Népújság: Ügy tudom: a módosított határidő azt jelentette, hogy az elő­ző évekhez képest öt nappal hamarabb kézhez kapták az okmányokat. Volt-e emiatt kapkodás, visszaesés a pontosság­ban? Hőgyes Endre: Mindenek­előtt azt szeretném tisztázni, hogy a számviteli rend és az okmányfegyelem megtartása népgazdasági érdek is. Tu­lajdonképpen egész évi fo­lyamatos, gondos munka szükséges ahhoz, hogy ilyen­kor ne találjunk kirívó hibá­kat. Amelyik gazdálkodó egység ekkorra nem tud precíz mérleget letenni az asztalra, úgy gondolom, ké­sőbb sem képes rá. Az or­szágos adatfeldolgozás miatt viszont szükség volt a módo­sításra. Dr. Szilasi Mihály: Dicsek­vés nélkül mondom : min­den segítséget megadunk a vállalatoknak, szövetkezetek­nek. Ez évben is összehívtuk a szakembereket és értékel­tük az 1976-os mérleg hibáit, erényeit. Ezenkívül január végén az érdekképviseleti szervek segítségével felkészí­tettük őket a felelősségteljes, nehéz munkára. Ezt követő­en naponta 8—10 főkönyve­lővel egyeztettük a főbb adatokat, kerestük az össze­függéseket. Népújság: Az elmon­dottakból arra lehet kö­vetkeztetni: minden rendben van, legalábbis nincs különösebb gond a mérlegeredményeket ille­tően. Így van ez? Regős Pál: Ha általános­ságban akarunk beszélni he­lyén való a megállapítás. Tehát a tavalyi évet alapul Gyoma Gyomán, a tanács vb-ülé- sén a nagyközségi intézmé­nyeknél tartott rendszeres el­lenőrzés tapasztalatairól volt szó Juhász János vb-titikár beszámolója alapján, vala­mint a nőpolitikái határozat végrehajtásáról. Ez utóbbi témát Farkas Sándor tanács­elnök terjesztette a vb elé. A nőpolitikái határozat meg­valósítására az üzemek, munkahelyek minden évben intézkedési terveket készíte­nek. Ennek eredménye, hogy javultak a nők munkakörül­ményei, újabb munkalehető­ségekkel gazdagodott a nagy­község. Így például a Győ­zelem Termelőszövetkezet melléküzemágat létesített. Az Alkotmány Tsz a MAVAD- dal kooperálva szinte egész évben biztosítani tudja a munkalehetőségeket a nők részére. A munka megköny­Helytálló katonák • Szegeden, a Barátság utca 9. számú lakóépületben az egyik szombat délelőttön tűz keletkezett, amelyet elsőként a szabadságon levő Tóth Jó­zsef honvéd vett észre. Azon­nal értesítette a tűzoltókat, majd az egyik lakó segítsé­gével betörte a kigyulladt la­kás ajtaját és hozzákezdett a tűz megfékezéséhez. Mire a tűzoltóság gépkocsijai a helyszínre értek — eloltotta az idejében felfedezett tűz­fészket. A fiatal sorkatona gyors, talpraesett cselekvése, bátorsága jelentős értéket mentett meg a pusztulástól. Tóth honvédet parancsnoka tíz nap jutalomszabadságban részesítette. Ravasz István őrvezető Elek község buszmegállójá­ban várakozott, amikor ész­revette, hogy a község ital­boltjába betörték. Gyorsan cselekedett. Segítségül hí­vott egy járókelőt és néhány perccel később már a ke­zükben is tartották a tettest, akit a falubeliek jól ismer­tek, nem éppen tisztességes életmódjáról. Ravasz őrveze­tő miután átadta az elfogott betörőt a körzeti megbízott rendőrnek, bevonult alakula­tához. A gyulai járási rend­őrkapitányság vezetője Ra­vasz őrvezetőt felterjesztette a „Közbiztonsági Érem” ki­tüntetésre, az egység pa­rancsnoka pedig soron kívül előléptette tizedessé. Rákos János törzsőrmester Pomáz belterületén haladt személygépkocsijával, ami­kor tompa csattanást hallott, s a fényszóró kévéi egy pil­lanatra megvilágosították az útmenti árokba repülő em­beri testet. Az előtte haladó tehergépkocsi gázolt ! A törzsőrmester a fékre lé­pett, és másokkal együtt a balesetet szenvedett férfi se­gítségére sietett. Csak a gá­zoló teherautó vezetője nem állt meg. A tiszthelyet­tes a nyomába eredt, de csak többszöri kísérletezés után sikerült elébe kerülnie és megállásra kényszerítette az áldozatát cserbenhagyó gép­kocsivezetőt. Rákos törzsőrmester visz- szakísérte a baleset helyszí­nére s átadta a helyszínelést végző rendőrjárőr tagjainak. (KT) véve jelentős javulás van ezen a területen. Persze, minden viszonylagos, hiszen vannak olyan gazdálkodó szervek, amelyek önmaguk­hoz képest nagyot léptekelő­re. Ugyanakkor némelyiknél romlás tapasztalható. Az én területemnél, az iparnál ma­radva feltétlenül meg kell dicsérni a Gyulai Betonáru és Szakipari, az Orosházi Faipari, a Békéscsabai Szőr­me- és Kézműipari Vállala­tot. A szövetkezetek közül szinte hibátlan beszámolót készített a szarvasi Szirén, illetve a vas-, fémipari szö­vetkezet. Rendkívül sok, nem is merem megmondani, hány hiba csúszott a Gyoma és Vidéke Építőipari Szövetke­zet, a Békés megyei Vegyes­ipari Vállalat jelentésébe. Gyulai Mihály: Ezek után bizonyára azt várja, hogy a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknél rosszabb a helyzet. Nos, van visszaesés, például a szarvasi Dózsa Tsz esetében, javult a számviteli rend a gyulai Munkácsy, a sarkadi Lenin Tsz-nél. Kife­jezetten jó mérleget készít évek óta a dévaványai és a mezőberényi Aranykalász, az okányi Haladás Tsz. Dr. Szilasi Mihály: Még ehhez csak annyit szeretnék hozzátenni: akár a mezőgaz­dasági üzemeket, akár a fogyasztási szövetkezetek nézzük, az egyesülés kifeje­zetten jó hatással volt a számviteli munkára. Minden posztra olyan pénzügyi szak­emberek kerültek, akikre nyugodt szívvel rá lehetett bízni a csoportok irányítását. Népújság: Eddig elég sok szó esett a mérle­gekről. Arra is kíváncsi­ak lennénk: tulajdonkép­pen milyen gazdálkodást takarnak ezek a tenger­nyi számok. Hallhatnánk erről is véleményt? Hőgyes Endre: Ma már a gazdasági folyamatok befo­lyásolásához nélkülözhetetle­nek a számítások, tervezé­sek, statisztikák. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy milyen egy vállalat, szövetkezet eredménye. Az ellenőrzések folyamán kelle­mes meglepetésekben is volt részünk. Tudvalevő: a me­gyei tanács ÉPSZER Válla­lata és a Gyulai Kötőipari Vállalat évek óta gyengén gazdálkodott. Az előbbi vál­lalatnál 1976-ban 8 millió fo­rint volt a veszteség, míg a tavalyi munka alapján 1,6 millió forint nyereségre tet­tek szert. A gyulaiak szintén nem panaszkodhatnak, egy év alatt 6 százalékkal nőtt a nettó árbevételük. A Med- gyesegyházi BŐRTEX Szö­vetkezetnél viszont nincs ja­vulás, 13 millió forintos veszteséggel zárták a múlt évet, amely azt jelenti: a nettó árbevételük 19 száza­lékkal csökkent. Bokor Adám : Kétségtelen, hogy sok termelőszövetkezet sincs rózsás helyzetben, ami a pénzügyi nehézségeket il­leti. Különösen a megye északi részén gazdálkodó üzemek küzdenek a kedve­zőtlen adottságokkal. Pusztít a belvíz, a rossz talajon pe­dig nem mindig sikerül jó terméseredményeket elérni. Jelenleg 11 ilyen közös gaz­daság van, ebből 6 olyan, amelyik évközben is képte­len volt a felvett hitel visz- szafizetésére. Valószínűleg nem kerülheti el a szanálást többek között a dobozi Pető­fi, a biharuPrai Felszabadult Föld és a sarkadi Lenin Tsz. örvendetes a bajban, hogy egy sor termelőszövetkezet, mint a kaszaperi Lenin, a sarkadkeresztúri Egyetértés, a vésztői Körösmenti Közös Gazdaság saját erejéből igyekszik talpra állni. Népújság: Az új gaz­dasági szobályozók an­nak idején meglehetősen nagy riadalmat okoztak a gazdálkodó egységek vezetőinél. Megalapozott volt ez a félelem? Hőgyes Endre: Emlékeztet­ni szeretnék arra, hogy az állami költségvetés teherbíró képessége véges. A vállala­tok, szövetkezetek aránytala­nul kis terhet vállaltak. Ezért is születtek meg ezek a szabályozók. Őszintén meg kell mondani: az aggályos- kodóknak nem lett igazuk, hiszen egyetlen vállalatnak sem kellett a tartalékokhoz nyúlni emiatt. Bokor Ádám: Ezzel össze­függésben szabadjon utalni arra, hogy a mezőgazdaság­ban a termelőalapok feltöl­tésével a személyes jövedel­mek is növekedtek az elmúlt évben. Igaz, 1976-ban éppen a visszafogott bérszínvonal miatt, némi visszaesés volt, de ebben az esztendőben pó­tolták a lemaradást. Nyu­godtan elmondhatjuk: két év átlagában a jövedelem szín­vonala 6—7 százalékkal nőtt. Népújság: Munkájuk során gyakran kerülnek kapcsolatba a vállalati belső ellenőrökkel. Tud­nak-e segíteni a hibák, visszaélések feltárásá­ban? Regős Pál: Egyáltalán nem tartom irigylésre méltó em­bereknek a belső ellenőrö­ket. Amíg részfeladatokat kapnak és jelentéseik az igazgató, az elnök íróasztalá­nak fiókjában hevernek nemigen lesz rangja, hatása ennek a munkának. Dr. Szilasi Mihály: Az az igazság, hogy a főnök, a be­osztottak és a jogszabályok között őrlődnek. Éppen ez az oka annak, amit Regős kol­légám mesélt, az egyik szö­vetkezet belső ellenőre azt mondotta: csak nem piszko- lom be azt a kezet, amelyik a kenyeret adja. Mindezek­ből az következik, hogy a vállalati, szövetkezeti élet­ben nincs helyén az ellen­őri szervezet, nem segíti megfelelően a vezetőket a gazdasági döntések előkészí­tésében, meghozatalában. Seres Sándor Megemlékezés az elsfi tengerészeti világnapról „Tisztelettel és szeretettel Iköszöntöm a magyar tenger- hajózás dolgozóit. Kívánom, hogy a jövőben is szerezze­nek megbecsülést hazánknak, erősítsék hajózásunk jó hír­nevét; további feladataikhoz sok sikert, jó egészséget, sze­rencsés hajózást” — egyebek között ezekkel a szavaikkal üdvözölte Pullai Árpád köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter rádiótáviratában a távoli vizeken járó vagy a kikö­tőkben várakozó magyar tengeri hajók csaknem ezer- főnyi személyzetét; elismeré­sét és köszönetét fejezte ki a magyar tengerészeknek nagy felelősségtudattal vég­zett munkájukért, helytállá­sukért.. ' Az ünnepi köszöntésre az első tengerészeti világnap adott alkalmat. Az ENSZ keretében műkö­dő kormányközi tengerészeti tanácskozó szervezetet, az IMCO-t — amelynek hazánk is tagja — 1958-ban hozták létre annak érdekében, hogy a nemzetközi hajózás kérdé­seiben segítse a tagországok kapcsolatainak fejlesztését, együttműködését. Az IMCO tavalyi ülésének határozatára március 17-én, a nemzetközi szervezet megalakulásának napján minden évben meg­emlékeznek a tengerészeti vi­lágnapról. Úttörő kulturális szemle Orosházán Az Úttörő Szövetség orosházi városi elnöksége az elmúlt napokban rendez­te meg a Petőfi Művelődé­si Központban a kisdobosok és úttörők hagyományos szemléjét, amelyen 250 fia­tal vett részt. Újdonság volt a rendezvényen, hogy a fel­nőtt zsűri mellett egy, a gyermekekből álló bíráló bizottság is véleményt mon­dott a látottakról-hallottak- ról, s így, az együttes véle­mény alapján születtek a döntések. A kisdobosok szemléjén a mesemondók közül Orvos Hajnalka, a szólóénekesek közül Szilágyi Edit és Bá­lint Zsuzsa ért el aranyok­levél minősítést. Aranyok­leveles továbbá a Bálint Zsuzsa—Sonkoly Éva—Bon- dár Andrea énektrió, a Pe­tőfi Sándor úttörőcsapat színjátszó csoportja, vala­mint zongorajátékával Bon- dár Andrea, és hegedűszó­lójával Sonkoly Éva. Az úttörők szemléjén a következők értek el arany­oklevél fokozatot: a Vági Andrea—Jelűnek Olga ének­duó, a Matkócsik Éva— Torda Ágnes—Dudik And- dea énektrió, a Radnóti Miklós úttörőcsapat ének­kara, Berke Anikó hang­szerszóló, Nagy Gábor— Jankó Zsolt—Bihari Krisz­tina fúvós triója, a városi úttörőzenekar, Hajdú Natá- li versmondó, Valaczkai Il­dikó prózamondó és a Rad­nóti Miklós úttörőcsapat bábcsoportja. A szemlén a Radnóti Miklós úttörőcsapat képviselői kiemelkedően jól szerepeltek. űz üzletek ünnepi nyitva tartása A húsvét előtti szomba­ton, március 25-én az ipar­cikk, a vendéglátóipari és az élelmiszerüzletek a szo­kásos szombati rend sze­rint tartanak nyitva. A vá­rosok és a járási székhelyek ABC-áruházaiban 18 óráig lehet vásárolni. Az egyéb élelmiszerüzletek a megye egész területén szombati nyitvatartási rend szerint működnek. Vasárnap, hús­vét első napján az élelmi­szer- és iparcikküzletek egész nap zárva tartanak. A vendéglátóipari üzletek szombati rend szerint tarta­nak nyitva. Március 27-én, húsvét hétfőn az élelmiszer- és iparcikküzletek szintén zárva lesznek egész nap, a vendéglátóipari üzletek pe­dig vasárnapi rend szerint működnek. Április elsején, szomba­ton a nyíltárúsítású üzletek (a vendéglátóipar is) hét­köznapi nyitvatartási rend szerint működnek. Április 2- án, vasárnap az iparcikk- és a vendéglátóipari üzletek szombati rend szerint tar­tanak nyitva. A városokban és a járási székhelyeken le­vő ABC-áruházakat 18 órá­ig, az egyéb élelmiszerüzle­teket a megye egész terü­letén szombati rend szerint kell nyitva tartani. Április 3- án, hétfőn az élelmiszer- és iparcikküzletek egész nap zárva lesznek, a ven­déglátóipari üzletek pedig szombati nyitvatartási rend szerint működnek. Agilis 4- én, kedden az élelmiszer- és iparcikküzletek egész nap zárva lesznek, a ven­déglátóipari üzletek pedig vasárnapi rend szerint tar­tanak nyitva.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents