Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-18 / 66. szám
1978. március 18., szombat o Egyre jobban pörög a motor Kimzdult a kátyúból a szeghalmi Csepel latú Ha azt mondják, fesd be az eget, ne azt kérdezd hogyan, hanem, hogy: milyen színűre? Ez a régi katonabölcsesség volt érvényes a legutóbbi időkig a Csepel Autógyár 4-es számú gyárára, azon belül is elsősorban a szeghalmi gyáregységre. Csakhogy elegendően hosszú létra nélkül a katona sem tudta átfesteni az eget, eszközök, tapasztalatok és szakmai tudás hiányában a szeghalmiak sem tudták teljesíteni a rájuk bízott feladatokat. A helyzet egyre feszültebbé vált, mindenki érezte: rövidesen történnie kell valaminek. Szeghalomra azt mondták: ami volt — elmúlt, ne beszéljünk róla. Van ebben sok igazság, kár felhánytorgatni a régi sérelmeket, felidézni a veszekedéseket. Azért néhány szóban nem árt összefoglalni, mi okozott problémát a szeghalmiaknál. Problímaexport A történet ott kezdődik, hogy hét éve a Csepel Autógyár üzemet létesített Szeghalmon azzal a céllal, hogy segítsen az alkatrész-gyáregységnek. Autógyártásról lévén szó, zömmel forgácsolási munka várt a sárrétiekre, meg is kapták hozzá a gépeket. Azokat, amelyeket az alkatrész-gyáregység leselejtezett. Mégsem okozott ez gondot mindaddig, míg a * szeghalmiak az alkatrész- gyáregységhez tartoztak. Akkor ugyanis a törzsgyár felelt a munkájukért, olyan feladatokat kaptak csak, amelyeket el tudtak látni. Egy idő után azonban megváltozott a helyzet, nagykoAz idén ötödször rendezték meg a Békés megyei növény- védelmi és agrokémiai napokat. A március 15-i szarvasi záróülést megelőzően gépesítési agrokémiai és növény- védelmi szekcióüléseken sok, ma még nyitott kérdésre kerestek választ a megye gazdaságainak növényvédelmi és agrokémiai szakirányítói. E tanácskozások célja is az eddig elért eredmények túlszárnyalása. Napjainkban ugyanis az élelmiszertermelés az egész világon egyre inkább a figyelem középpontjába került: az élelmiszer stratégiai eszközzé vált. Ilyen helyzetben érthető, ha napjainkban többet szólunk a modem eljárásokról, nem utolsósorban a korszerű növényvédelemről és agrokémiáról. Ezek megfelelő alkalmazásával ugyanis jelentősen növelhetők a termésátlagok, ezt bizonyítja néhány növényféléből — búzából, kukoricából és cukorrépából — legutóbb elért nagy termés is. Már évek óta a mezőgazdaság egyik kulcskérdése a növényvédelem és agrokémia modem szervezeteinek létrehozása. Az elmúlt évben a megye egészét átfogó nyolc agrokémiai társulás megalakulása volt az első lépcsőfok. Legfontosabb feladataik között egyelőre a műtrágyák szakszerű tárolásának megoldása szerepel. A megyében nyolc társulás 18 telephely létrehozását tervezi. Ezeken műtrágyatárházak, iparvágányok, mérlegházak épülnek. Az orosházi társulás, a nagyszénási és a csárdaszállási' társulás helyi telepeinek építését már megkezdték, várhatóan még ebben az évben elkészülnek e beruházások. De miért van szükség nagy költséggel épülő telephelyekre. amikor a gazdaságok eddig is megoldották valahogyan a tárolást. A kérdés^az első pillanatra jogosnak tűnhet. Már egyetlen vizsgálat eredményének ismeretében is rú lett a szeghalmi Csepel Autó. Létrehozták Szeghalom székhellyel a 4-es számú gyárat, hozzájuk tartozott még Körösladány és Dévaványa is. Az átszervezésnek sokan örültek — legalábbis az elején. Később aztán elkezdődött a bonyolultabbnál bonyolultabb alkatrészek gyártásának nagyobb arányú letelepítése. Ráadásul az elavult gépparkon betanított munkások dolgoztak, így tehát nem csoda, hogy nem tudták teljesíteni a rájuk bízott feladatokat. Mindez azonban jó ideig nem érdekelte a törzsgyárat, ök ugyanis azt hitték, hogy a gyártmányok letelepítésével a problémák jó részétől is megszabadultak, egyszerűen exportálták őket Szeghalomra. A legbonyolultabb, legmunkaigényesebb gyártmányokat bízták a tapasztalatlan gárdára, persze, hogy előbb-utóbb baj lett belőle. Viszonylag hosszú idő telt el, mire győzött a felismerés: az ütemes, tervszerű gyártáshoz nem elég a munkaerő, kell hozzá termelési tapasztalat és jó gép is. Ezért a termelési igazgató javaslatára az elmúlt évben azonnali hatállyal leállították a további alkatrészek Szeghalomra telepítését, sőt, elrendelték a már leadott termékek felülvizsgálatát is. Nyugodtabb légkör Ez a döntés szinte azonnal éreztette hatását. Megszűnt a kapkodás, az idegeskedés és felgyorsult a munka. A dolgozók érezték, nem vármegváltozhat azonban véleményünk. Hétezer tonna foszfor tartalmú műtrágya vizsgálatakor 800 ezer forint hatóanyag-veszteséget állapítottak meg. Az ok: szakszerűtlen tárolás. Igaz az is, hogy a szabadban tárolt műtrágyák sok esetben még a legnagyobb óvatosság mellett is jelentősen károsodhatnak. A hatóanyag-veszteség azután megmutatkozik a terméseredményekben is. A tápanyagpótlási eszközök között jelentős szerepe van a szerves trágyának, amelyek felhasználása az utóbbi két évben sokat javult. Ugyanakkor hígtrágyából hozzávetőlegesen egymillió 500 ezer köbméter „folyt” el. Ez jelentős mennyiségű, mintegy 20 ezer mázsa hatóanyagot tartalmaz. Igen nagy területen, mintegy 280 ezer hektáron alkalmaznak lombtrá- gyázást az üzemek Békés megyében. A kijuttatott tápanyagok azonban az elmúlt évékben a pontatlan mérések és vizsgálatok következtében nem mindig érték el a kívánt hatást. Ezért is vált szükségessé az egységes talajvizsgáló rendszer kidolgozása. A Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Központ kezelésében talajvizsgáló laboratórium létesül, amely még ez év második felében megkezdi működését. Az elkövetkező egy-két évben pedig a megye valamennyi gazdaságának termőföldjeiről, a talaj tápanyag-összetételéről vizsgálati anyag készül. Rövidesen tehát minden gazdaság rendelkezésére állhatnak a pontos adatok arról, hogy egy meghatározott mennyiségű termés eléréséhez milyen összetételű tápanyagra lesz szükség növényfajonként külön-külön is. Az V. Békés megyei agrokémiai napokon mindezekről a mezőgazdasági termelést alapjaiban érintő kérdésekről szó esett. (Kepenyes) nak tőlük teljesíthetetlent, ezért becsületbeli kötelességüknek tekintették, hogy amit lehet, azt viszont megcsinálják. így történhetett meg az a „csoda”, hogy míg tavaly fél évkor szinte katasztrofális volt a szeghalmi gyáregység lemaradása, év végére a 4-es számú gyár 3.5 százalékkal túlteljesítette a tervet. Látszólag nem sok ez a 3.5 százalék, mégis óriási a jelentősége. Eddig sokan hajlamosak voltak lebecsülni a szeghalmiakat, olyanoknak tartották őket, akikre kár bármit is rábízni, úgyse teljesítik. És mert ezt a véleményt nem rejtették véka alá, kialakult a 4-es számú gyár dolgozóiban egy kisebbrendűségi érzés. Kezdték elhinni, hogy ők valóban nem képesek komoly munkára. Ez a túlteljesítés visz- szaadta önbecsülésüket. A légkör nyugodtabb lett és ez a nyugodtság is hozzájárult a termelés növekedéséhez. Régebben az ideges hangulatban semmiségek miatt is azonnal kitört a veszekedés, most munkások, vezetők nyugodtan beszélik meg a problémákat, keresik a megoldásokat. A törzsgyár termelési igazgatóhelyettese is rendszeres vendég Szeghalmon, minden hónapban a gyárban tőit néhány napot, így reálisabban látják Szi- getszentmiklóson a szeghalmi gondokat és ha szükséges, időben segítenek is. Felfelé a lejtőn Utoljára említjük, de talán a legfontosabb oka a változásnak, hogy mostanra érett be sok év fáradozásának gyümölcse. Munkássá kezdenek válni az addig gyárat nem látott szeghalmiak és ez meglátszik munkájukon is. Egyre többen végzik el a betanított- és a szak- munkástanfolyamot, és a növekvő hozzáértés növeli önbizalmukat is. Most már vitába szállnak a vezetőkkel, s nem is hiába, ha nekik van igazuk ! Ez is egy új vonás egyébként Szeghalmon. Régebben paranccsal, utasítással intézték a dolgokat, most egyre inkább jó szóval, meggyőzéssel. És mert érzik, hogy a valódi üzemi demokrácia sokkal több előnyt nyújt, mint a szavakban hangoztatott, hát jobban élnek is vele és megtesznek mindent kibontakoztatásáért. Hétéves a szeghalmi Csepel Autó, de bátran elmondhatjuk: az utóbbi egy évben több történt, mint az ezt megelőzőekben összesen. Az alkatrészgyártás átszervezésével egy időben ugyanis döntés született arról, hogy mintegy 200 millió forintos költséggel bővítik a szeghalmi gyáregységet. Rövidesen lerakják az új nagy csarnok alapkövét, melynek mindhárom hajója korszerű, daruzható lesz. Még nem dőlt el teljesen, mi készül majd az új csarnokban, lehet, hogy önjáró alvázak vagy autóbusz-pótkocsik. Mindenesetre minőségi változás lesz ez az alkatrészgyártáshoz képest, ugyanis önálló produktumot, végterméket állítanak majd elő. Ez pedig már előre büszkeséggel tölti el őket. ♦ Minden jó, ha vége jó — mondja a mese —, és sokszor hajlamosak vagyunk ezt átvinni az életre is. Mert valóban, nagyszerű dolog, hogy végre rendeződött a Csepel Autó 4-es számú Gyárának ügye, de azért egy kérdés még mindig motoszkál a szeghalmiakban. Miért kellett ehhez hét év? Lónyai László Növényvédelem és agrokémia Gondozzák az utakat Műtrágyaszórás vödörből Műtrágyaszórás repülőgépről Most már talán végérvényesen megérkezett a jó idő. Az egész megyében megélénkült a határ, mindenütt megkezdték a tavaszi munkákat a földeken. Az utak mentén gyakran meg kell állnunk, hiszen szinte minden termelőszövetkezetben és háztáji gazdaságban megindult a munka. Az orosházi Űj Élet Tsz-ben az utakat egyengetik a földgyaluk, Mezőkovácsházán és környékén repülőgéppel szórják a műtrágyát. Kaszaper határában a szorgos kezek fokhagymát és vöröshagymát dugnak a földbe. Csorvás határában a háztáji ügyintéző munkáját a nyugdíjasok segítik, osztják a veteményterületet. No és jólesik a déli napsütésben egy kis pihenő a magyarbánhegyesi műtrágyát szóró brigádnak is a borsóföld szélén. Mérik a háztájit Hagymaduggatás Ebédidő Veress Erzsi képriportja
