Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

1978. március 16., csütörtök o H mezőgazdasági üzemek jobb áruellátásáért Gyulai sikerek az Alkotó Ifjúság pályázaton H szarvasi vasipar egy éve Nemrégiben került sor a Budapesti Harisnyagyár ta­valy meghirdetett Alkotó Ifjúság pályázatának ered­ményhirdetésére. Megyénk fiataljai közül a Gyulai Ha­risnyagyár 3 ifjú dolgozójá­nak pályamunkáját jutal­mazták. Kincses József, a gyár gépmestere „Az Ange gépiáru gépi úton történő szálazása” című anyagával második helyezést ért el. A fiatalembernek eddig már 10 újítását fogadták el, a legutóbbiért 3000 forint pá­lyadíjban részesült. A gyulai gyár különdíját Kincses József és Sándor István érdemelték ki, „A gyermek plüss nadrágharis- nya gyártása Ange gépen” című közös munkájukért. A két Békés megyei pálya­munka hasznosításáról és bevezetéséről vezérigazgatói Utasítás intézkedik. (Ormosi) Március 14-én délután ter­melési tanácskozáson vett részt a Békés megyei Mező- gazdasági Ellátó Vállalat kol­lektívája. Az összejövetelen megjelentek a megyei párt- bizottság, az AGROTRÖSZT és a MEDOSZ képviselői. Molnár Lajos, a vállalat igazgatója beszámolt az el­múlt esztendő gazdálkodá­sáról és összegezte az 1978- as év feladatait. Hangsú­lyozta, hogy a megyei párt- bizottság cselekvési prog­ramjában tavaly a mezőgaz­dasági termelés 7—8 száza­lékos növekedését irányozta elő 1975-höz képest, örven­detes, hogy ezt 13 százalék­ra sikerült teljesíteni. - Ter­mészetesen sokkal nagyobb munka hárult a vállalatra is. Éppen ezért nagy gondot for­dítottak a színvonalasabb kereskedelempolitika kiala­kítására, az igények pontos felmérésére. Ennek hatására az év elején megfelelő kész­lettel álltak a vásárlók ren­delkezésére. A nagyüzemek mellett segítették a háztáji és kisegítő gazdaságokat szerszámokkal, kisgépekkel, növényvédő szerekkel. A já­rási székhelyeken tranzitrak­tárakat létesítettek. A kis­kereskedelmi forgalom így elérte az 55 millió forintot, amely 7 millióval több az előző évinél, összességében jól alakult a fóliaellátás is: 780 tonnát adtak el a gaz­daságoknak. A betakarítási munkák idején ügyeleti szol­gálatot szerveztek. Kiemel­ten kezelték a műtrágya és növényvédő szer beszerzé­sét, értékesítését. Mintegy 118 ezer tonna műtrágyát vásá­roltak megyénk mezőgazda- sági üzemei, 4,2 százalékkal többet, mint 1976-ban. Nö­vényvédő szerekből 3,7 szá­zalékkal nőtt a beszerzés, mégis akadozott az ellátás. Az igények 40 százalékát tudták csak kielégíteni. A továbbiakban a vállalat vezetője az elkövetkezendő időszak tennivalóit ismertet­te. A munka nem lesz keve­sebb. Az ADROKER bruttó árbevétele ebben az évben meghaladja a 2 milliárd fo­rintot, amely 2,5 százalékos növekedésnek felel meg. To­vábbi feladat a gazdálkodás hatékonyságának a javítása, a bértömeg-gazdálkodásra való áttérés, az üzemi de­mokrácia fórumainak kiszé­lesítése. Ezt követően át is adta a szót a vállalat dolgo­zóinak, a meghívottaknak. Mókái Istvánné takarítónő a szociális helyiségek hiányá­ról, a mostoha tisztálkodási lehetőségekről beszélt. Bene­dek Géza raktáros a telep betonútjainak a rossz álla­potára hívta fel a figyelmet. A hatalmas mezőgazdasági gépek átadása, kiszállítása emiatt egyre nagyobb gon­dot jelent. Hozzájárul ehhez a Szerdahelyi út korszerűt­lensége is. Szőllősi Mária megköszönte a törődést, az elismerést, amit a fiatalok kapnak a vállalat vezetőitől, a társadalmi szervektől, az idősebbektől. Nehezményez­te viszont, hogy az árufor­galmi előadóknak nincs le­hetőségük főiskolán gyarapí­tani szakmai tudásukat. Sza­bó András, a tmk-műhely bővítését sürgette. A vitában felszólalt Szi- nyákovics György és Antal József, az AGROTRÖSZT osztályvezetője. Mindketten elismeréssel szóltak a me­gyei .vállalat nagyszerű eredményeiről. Vázolták a beruházási lehetőségeket és megígérték, hogy segítséget nyújtanak a fejlesztéshez. Balogh János, a megyei pártbizottság munkatársa a munkásgyűlések jelentősé­gét, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fontosságát és ezen keresztül az AGROKER dolgozóinak felelősségét hangsúlyozta. (Seres) Szövetkezetpolitikai vetélkedők Nagyszabású, a szövetke­zeti mozgalomban eddig példa nélkül álló szövetke­zetpolitikai vetélkedőt hir­detett ugyanis az OKISZ, amelynek első fordulója most ért véget. Az ország összes ipari szövetkezetében megrendezték a helyi vetél­kedőket, amelyeken össze­sen mintegy 150 ezren vet­tek részt. A szakmai szövetségek és a megyei KISZÖV-ök ren­dezésében — mintegy 10 ezer résztvevővel — meg­kezdődött a március végéig tartó második forduló. A vasipari szövetkezet ez év első felében 100 ezer hőfokszabályzós vasalót gyárt a hazai és a külföldi igények kielégítésére. A galvanizáló részlegben Sándor Jánosné az acéllemez­ből préselt vasalótetőket rézzel vonja be, majd nikkelezi és a nikkelre krómot visz fel Fotó: Veress Erzsi Megyénk 35 ipari szövet­kezete közül a legnagyobb a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet, ahol az elmúlt hét végén tartották meg a beszámoló közgyűlést. Ta­valy tavasszal ünnepelték negyedszázados fennállásu­kat. A kezdeti hőskorra — az 1952-es évre — ma már nosztalgiával emlékezhetnek az alapító tagok. ök 18-an akkoriban a szétszórt 'kis­üzemekben dolgozva az év végére mindössze 66 ezer fo­rint termelési értéket mutat­hattak fel. A minőségi és Melléktermék — főszerepben Tanácskozás és bemutató Füzesgyarmaton Mezőgazdasági mellékter­mék-hasznosítási és adalékos szénakészítési bemutatóra és tanácskozásra szólította az Alföld mezőgazdasági szak­embereit a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, a Füzes­gyarmati Lucernatermesztési Rendszer és a Békéscsabai Állattenyésztési Felügyelőség kedden., A bemutató megren­dezésének korai időpontját több dolog is indokolta. Megszülettek a régóta folyó kísérletek vizsgálati eredmé­nyei, közeleg az első takar­mánybetakarítási időszak, és az idei esztendő a takar­mánygazdálkodás éve, erre az ágazatra különös figyel­met kell fordítani. Az FLR tavaly májusban már tartott egy bemutatót Füzesgyarmaton, ekkor a szénabetakarítás eszközeit és módszereit mutatták be. Ek­kor tettek egy ígéretet, mely szerint bemutatják a külön­leges adalékanyagokkal ké­szült szénát, hosszabb táro­lási időszak után. Ez az anyag, az ADDH összetételé­nél fogva megoldja a réti széna és a lucernaszéna tar­tósítását. Gyakorlatilag em­beri kéz érintése nélkül vé­gezhető minden művelet és ez hallatlanul meggyorsítja a munkát. Nem kell használ­ni az energiaigényes szárí­tókat, a magas nedvesség­tartalmú zöldtakarmányt is konzerválja a vegyi anyag. Tavaly 25 tonna ADDH-val 220 tonna szénát készítettek, az idén 157 tonna vegyszer­rel 16 ezer tonna készül majd. Ezek a számok önma­gukért beszélnek. Mindezeket a tényeket Ba- csa Vendel rendszervezető is­mertette a tanácskozás rész­vevőivel, majd Gyenge Já­nos, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz főágazat-vezetője számolt be a mezőgazdasági melléktermékek felhasználá­sáról a szövetkezetben. A répakoronát, a leveleket, a kukoricaszárat alkalmas mó­Jól felhasználható a cukorrépafej és a szalma — ezt példázta a bemutatott takarmányminta Fotó: Lónyai László don kezelve értékes takar­mányokat kaptak, melyeket a szarvasmarha- és a juh­ágazat hasznosított jó ered­ménnyel. A gyakorlati bemutatón az adalékos szénakészítés gé­pein kívül megtekintették a szakemberek a szövetkezet által konstruált kukorica- szár-betakarító adaptert is. Nagy érdeklődést keltettek a különböző öntözőberendezé­sek. Különösen annak jó­soltak nagy jövőt, amelyik egy 270 méteres csővel, ke­rekeken gördülve hatalmas területet tud ellátni és két ember 9 ilyen gépet tud ke­zelni. A bemutatón felhívták a szakemberek figyelmét, hogy időben kezdjék el az öntözést, mert az 1977-es ősz és tél csapadékelosztása ked­vezőtlen volt. A talajban je­lentős mennyiségű a vízhi­ány és ez egy szárazabb ta­vasz esetén komoly károkat okozhat. L. L. mennyiségi változást igazán ,az 1977-es létszámadat és az árbevétel fémjelzi. Napja­inkra a már több mint 1600 dolgozót foglalkoztató üzem az elmúlt évben csaknem 420 millió forintos árbevételt ért el. Ez az összeg több mint 15 százalékkal maga­sabb, mint 1976-ban. Ugyan­akkor a termelés is csaknem 12 százalékkal növekedett. Kávéfőzők — külföldre is Mindebből kitűnik, hogy nemcsak teljesítették, hanem túl is teljesítették az 1977- es évre előirányzott tervfel­adatokat. Egyik jellemzője a szövetkezet múlt évi gazdál­kodásának, hogy az áruelő­állítás belső szerkezeti válto­zása az ipari termelés irá­nyába tolódott el. A belke­reskedelmi értékesítés 21,4 százalékkal emelkedett. A hazánkban forgalomba kerü­lő termékeik közül például a világítótestek, lámpák érté­kesítése mintegy 35 százalék­kal, vagyis 39 millió forint­tal bővült. A nyugati orszá­gokba irányuló export pedig 34 százalékkal növekedett, ami 13 millió forintos több­letbevételt jelentett az elő­ző évhez képest. Ezzel elér­ték az 51 millió forintos tő­kés kiviteli értéket. A szö­vetkezet legjelentősebb ex­portpartnere az elmúlt évben is az NSZK, Hollandia és Ausztria volt. A szolgáltatás 20 százalé­kos emelkedésén belül a la­kossági javítások mértéke mindössze 3,3 százalékkal növekedett. Ebben meghatá­rozó volt a gépjárműjavítás alacsony növekedési szintje. A minimális létszámcsök­kenéssel egyidejűleg a szö­vetkezet elmúlt évi bérkölt­sége 8 százalékkal növeke­dett, s a bérszínvonal csak- nek 9 százalékkal emelke­dett. így 1977-ben az egy fő­re jutó évi jövedelem meg­haladta a 34 ezer forintot. 445 milliós árbevétel Tavaly több mint 24 mil­lió forint összegű fejlesztést valósított meg a szövetkezet, amelyből 15 millió forintot beruházásra, 9 milliót pedig tartós forgóeszköz-bővítésre használt fel. Legnagyobb összeget az anyagraktár épí­tésére fordítottak, amelynek megépítése csaknem 5 millió forintba került. Ugyanakkor új automata gépeket is vá­sároltak egyes üzemrészek és az autószerviz gépesítésére. A gépek és járművek be­szerzésére, illetve cseréjére összesen 9 millió forintot for­dítottak. A szövetkezet vagyona ta­valy 19 százalékkal növeke­dett. Ezzel az év végére ez az érték 154 millió forintra emelkedett. A majdnem 28 millió forintos nyereség 40,5 százalékkal több, mint 1976- ban. összefoglalhatjuk az ed­dig elmondottakat azzal, hogy az 1977. évi eredmé­nyek jók, s megfelelő alapo­kat adnak ahhoz, hogy a szövetkezet teljesíteni tudja az V. ötéves terv harmadik évére kitűzött feladatokat. Ez annyit jelent, hogy több mint 7 százalékkal szeretnék gyarapítani árbevételüket, amely így elérné a 445 mil­lió forintot. Ehhez viszont szükség van — mint megál­lapították — a hatékonyság növelésére, a termékszerke­zet további korszerűsítésére és a takarékossági intézkedé­sek érvényesítésére. Mivel létszámnövelésre a lehetőség korlátozott — mint oly sok üzemünkben —, ezért na­gyon fontos, hogy a munka­erővel helyesen gazdálkodja­nak, feltárják a meglevő rej­tett tartalékokat. Beruházásra 55 millió A szövetkezet 1978-ban több olyan beruházást kíván megvalósítani, amely első­sorban élőmunkát takarít meg. Így sor kerül a csiszo­lóüzem gépesítésére, amely megközelítőleg 15 millió fo­rintot tesz ki. A közelmúlt­ban írtak alá egy szerződést: megvásárolták ,az NSZK-tól a húsőrlő gépek licencét. Erre alapozva a jelenlegi létszám megtartása mellett, a húsgépüzemben 50 száza­lékkal tervezik növelni a ter­melést, 10 millió forint be­fektetéssel. Ugyancsak 10 millió forin­tot fordítanak az autószerviz mellett működő benzinkút megépítésére. A festőüzem létrehozására 3' millió forin­tot költenek, ugyanakkor dé- vaványai részlegünkben ' egy könnyűszerkezetes csarnokot állítanak fel, amely fél mil­lió forintba kerül. Építőipa­ri pályázatukat a miniszté­rium elfogadta, így ennek az ágazatnak a gépesítéséhez 11 millió forint hitelt kapnak. Ha ezt összeadjuk, kiderül, hogy ez évben körülbelül 55 millió forintot kívánnak kü­lönböző beruházásokra költe­ni, ami a szövetkezet fennál­lása óta a legmagasabb ösz- szeg. Amennyiben célkitűzései­ket megvalósítják, lehetővé teszik dolgozóik életszínvo­nalának további növelését. Vagyis 6—7 százalékos — az építőipaiban dolgozóknak 9—10 százalékos — bérnö­vekedést terveznek 1978-ban. Jávor Péter Megfelelő készlet áll a vásárlók rendelkezésére Ütra készen az NDK gyártmányú Weimar markológép, ame­lyet az Orosházi Állami Gazdaság vásárolt meg Fotó: Martin Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents