Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

1978. március 16., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! A konténeres szemétszállítást nem népszerűsíti az ilyen lát­vány. Képünk Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen ké­szült Pult alól vagy pult felett? JOGÁSZUNK VÁLASZOL Szarvas András békéscsa­bai olvasónk többször járt a Luther utcai használtcikik ruházati boltban. Nadrágot akart vásárolni. Az egyik alkalommal talált is egy megfelelőt. Am, amikor meg akarta vásárolni, az eladó kijelentette, hogy a nadrág már elkelt. Olvasónkat a válasz meglepte. Azt kérde­zi, hogyan történhet ilyesmi egy boltban. Másik levelében hasonló esetről számol be, amely a feleségével történt. A Luther utcában az SZTK mellett a pavilonban diétás­kenyeret akart venni, mivel cukorbeteg. Az eladótól azt a választ kapta, hogy jöjjön másnap, mert a diétáskenyér elfogyott. Ezziel hazafelé in­dult, útközben azonban eszé­be jutott, hogy más pékárut vásárol és visszafordult. Ek­kor látta, hogy a pavilonban az eladó a pult alól egy fér­finak diétáskenyeret csórna-- goi, amelyről néhány perc­cel azelőtt azt mondta, hogy nincs. A két panaszt a Békés megyei Tanács V. B. keres­kedelmi osztálya megvizs­gálta. A használt ruházati boltban végzett ellenőrzés A személygépkocsi üze­meltetéséhez vajon milyen tartozékok szükségesek? Ne­kem is van személygépko­csim és rendőri ellenőrzés alkalmával nem szeretném, ha problémák merülnének föl. A vállalat, ahol dolgo­zom, az autósok között gyakran vitatéma ez. Min­denki másképp tudja, hogy mi kell a személygépkocsi­hoz — írja levelében Hor­váth László békéscsabai ol­vasó. Közérdekű felvetésére a Békés megyei Rendőr-főka­pitányság közlekedési osztá­lyától a következő választ kaptuk: A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit a 23/1975. (XII. 31.) KPM számú ren­delet tartalmazza. Eszerint 1977-ben a köte­lezően előírt feltételek az alábbiak voltak: A gumiab­roncs bordázatának mélysé­ge 1 milliméter. Két vissza­pillantó tükör. Elakadást jelző háromszög, borostyán­során megállapították, hogy a panasz jogos. Előfordul, hogy a vevő kérésére rövi- debb-hosszabb időre a ki- _ választott árut félreteszik. Ilyet a viásgálat napján is találtak. A helytelen gya­korlat megszüntetésére a kereskedelmi osztály intéz­kedéseket tett. A kenyér­boltban tartott vizsgálatkor megállapították, hogy a Grahamkenyér-ellátás időn­ként gondot okoz. A kenye­ret az újkígyósi tanműhely készíti és naponta mintegy 30-at szállít. Előfordul, hogy ez a mennyiség kevésnek bizonyul. A levélben felve­tett panasz helytálló. Ez el­len a bolt dolgozója sem til­takozott, de ez nem azt je­lenti, hogy diétáskenyeret csak pult alól lehet kapni. Előfordul, hogy a megren­delt kenyér fél nap alatt el­kel. Éppen emiatt gyakran az idősebb cukorbetegek ké­résére a. diétáskenyeret fél­reteszik. A kereskedelmi osztály felhívta a boltveze­tő figyelmét, hogy táblán tájékoztassa a cukorbetege­ket a diétáskenyér árusítá­sának időpontjáról. sárga hátsó irányjelző. Az azonos tengelyen levő kere­keken csak azonos méretű, szerkezetű és mintázatú gumiabroncsok lehetnek. Ezenkívül még sebkötöző csomag és egy érelszorító. 1977. július 1-től mindez ki­egészült a biztonsági övvel. Azokban a személygépko­csikban kötelező, amelyek­ben hárompontos gyári rögzítőelem van. (Kivétel ez alól a taxi, a Barkas B 1000-es személygépkocsi ve­zetőülése.) 1978. január 1-től belső napellenzőket is fel kell szerelni. 1979. január 1-től kötelező lesz a kiegé­szítő sárvédő a hátsó kere­kek mögött. Továbbá tarta­lékizzók és biztosítékok, mégpedig fajtánként egy- egy darab és a szereléshez szükséges szerszámok. A gumiabroncsoknak vala­mennyi keréken azonos szerkezetűeknek kell lenni­ük (Radiál, vagy diagonál) Ezenkívül borostyánsárga színű első irányjelzőt is fel kell szerelni. Mi lesz a szabad szombattal? Pápai István, a gerendási Munkácsy Termelőszövetke­zet tagja arról ír, hogy a szövetkezet ágazati gyűlésén a közelmúltban a szabad szombatról esett szó. Az is­mertetés szerint az órabér­ben dolgozók keresete a ha­vi két szabad szombattal csökken. Az a dolgozó, aki nem akarja, hogy csökken­jen, szombaton is kell dol­goznia. Ezzel szemben a fixbéreséket ilyen hátrány nem éri. Ezzel kapcsolatban olvasónk a következőképpen fogalmaz: Szerintem a mi fizetésünk — akik órabér­ben dolgozunk — sem lehet kevesebb, azaz arányosan kötelesek a bérrendezésről gondoskodni. Pápai István panaszát a Dél-Békés megyei Termelő­szövetkezetek Területi Szö­vetsége megvizsgálta. A kö­vetkező választ küldte szer­kesztőségünknek. A terme­lőszövetkezetben a szabad szombat bevezetésére csak a munkaügyi szabályzat elké­szítése és a vezetőség által történt jóváhagyása után ke­rül sor. Mégpedig ez év jú­nius 30-ig. A szövetkezet a szabad szombatot csak ezt követően vezeti be úgy, hogy a dolgozókat emiatt kere­setcsökkenés ne érje. fl libák ára Korán Imre dévaványai olvasónk többek nevében írt levelet szerkesztősé­günknek. A múlt év április 10-én száz napos libát vásá­rolt a Dévaványai ÁFÉSZ- től szerződéses tenyésztésre. A következő nap a napos­libák megbetegedtek, s né­hány nap alatt 59 elpusz­tult. Azonnal értesítette a körzeti állatorvost, aki gyógyszert írt fel. Olvasónk azt ki is váltotta. A Békés­csabai Állategészségügyi In­Szerkesztői üzenetek B. Vince, Orosháza: Köz­érdekű bejelentését kivizs­gálásra elküldtük az oros­házi Városi Tanácshoz. Ha­marosan érdemleges választ küldünk. Szegedi Pál, Mezőkovács- háza: Panaszára a községi tanács vb költségvetési üze­métől kaptunk választ. A vízszivattyú motorja febru­ár 26-án leégett. Másnap a Patyolat Vállalat intézkedé­sére leszerelték és tekercse­lésre elszállították. Február 28-án kijavítva ismét üzem­be helyezték. Tekintettel a Patyolat Vállalat jelentős vízigényére a költségvetési üzem a lakásokhoz nyomás- csökkentőt szerelt fel. T. András, Orosháza: Le­velében azt írja, hogy beköl­tözött a lakásba, noha az még nem készült el teljesen. Téves a kivitelezőn ék az a kijelentése, hogy a szavatos­sági igény elévülése a be­költözés időpontjában kez­dődik. A 44/1976. (X. 5.) számú kormányrendelet sze­rint a szavatossági igény el­évülése nem a beköltözéssel kezdődik, hanem attól az időtől, amikor a lakásépület a rendeltetésszerű haszná­latra alkalmassá válik. O. János, Békés: Az öreg­ségi nyugdíjra jogosultságot szerzett dolgozók továbbdol- gozásának ösztönzéséről szó­ló rendelet ez év január el­sején lépett életbe. A pót- szabadság kiadását valóban kétféleképpen lehet értel­mezni. A félreértések elke­rülése végett közérdekű kér­dését továbbítottuk a Mun­kaügyi Minisztériumba. tézet megállap'tóttá az el­hullás okát. Az orvosi iga­zolást leadta a Dévaványai ÁFÉSZ-nek és kérte, hogy fizessék vissza az elhullott libák árát — több mint 2200 forintot — és a gyógyszer árát is. Mások is hasonlóan jártak. Az ÁFÉSZ azonban nem intézkedett. Több mint egy év telt el azóta. Okkal nyugtalankodik olvasónk. Vajon miért nem fizetik vissza az elhullott libák árát? Irányi Zoltán, Békéscsaba: A munkaviszonyban álló dolgozók, az ipari szövetke­zetek, a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkeze­tek, valamint a szakszövet­kezetek tagjai, a szakmun­kástanulók, a bedolgozók, továbbá a megbízás alapján rendszeresen és személye­sen munkát végzők az álta­lános szabály szerint 2 vagy több gyermek után családi pótlékra jogosultak. Az egye­dül álló szülőket viszont egy gyermek után is megilleti a családi segély. Levelében azt írja, hogy a múlt évben há­zasságot kötött, majd sorka­tonai szolgálatra vonult be. Ugyancsak a múlt évben született egy kislánya. Csalá­di pótlékot azonban nem kap. A jogszabály szerint viszont megilleti a családi pótlék. Hiszen a rendelet félreérthetetlenül kimondja, hogy ebből a szempontból egyedül állónak kell tekin­teni azt, akinék a férje sor­katonai szolgálatot teljesít. Ezenkívül a sorkatonai szol­gálatot teljesítők hozzátarto­zóit egyéb kedvezmények is megilletik. Így adott esetben családi segélyt is kaphat. A sorkatona munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátar­tozóit ugyancsak családi se­gélyben kell részesíteni. Mégpedig úgy, hogy az egy személyre eső családi jöve­delem elérje az 1100, két személy esetén pedig az 1650 forintot. Ebből a szem­pontból eltartásra szoruló­nak kell tekinteni azt, aki­nek összes jövedelme nem haladja meg az 1100 avagy a 900 forintot. A tanácsok egészségügyi szakigazgatási szervei a családi segély fo­lyósítása iránti kérelmet a beérkezéstől számított 30 napon belül, a környezetta­nulmány és az illetékes pa­rancsnokság igazolása alap­ján bírálják el. A kérelem teljesítése esetén a szak- igazgatási szerv határozatot hoz, amelyben megállapítja a folyósítandó segély ösz- szegét. Ezt a segélyt a bevonulást követő hó­Az élettársi viszony úgy keletkezik, hogy egy férfi és egy nő nem köt házasságot, hanem enélkül közös ház­tartásban, érzelmi és gazda­sági közösségben együtt él. Az élettársi viszony egy valóságos helyzet, amelyhez azonban jogszabályaink kü­lönféle jogi hatásokat társí­tanak. A családi jog és az öröklési jog az élettársak viszonyát nem szabályozza, mivel nem tekinti családi kapcsolatnak. Az élettársi kapcsolatnak azonban szá­mos olyan vonatkozása van, amely — a jogi szabályozás tekintetében is — közel hozza ezt a házastársi kap­csolathoz. Az élettársak az együtt­élésük alatt a szerzésben való közreműködésük ará­nyában szereznek közös tu­lajdont. Ki-ki mennyivel já­rult hozzá egy-egy vagyon­tárgynak a beszerzéséhez, olyan arányban válik annak tulajdonosává is. Ez az arány rendszerint nem ál­lapítható meg, mert az élettársi viszony felbomlá­sakor az élettársak nem emlékeznek arra, hogy kü- lön-külön mennyivel járul­tak hozzá a vagyon meg­szerzéséhez. Ilyenkor a jog­szabály a szerzés arányát azonos mértékűnek tekinti. Ez azt jelenti, hogy az életközösségük alatt szer­zett — és az arány meg nem határozható volta miatt közös tulajdonukba nap első napjától a ka­tonai szolgálat megszün­tetését követő hónap végéig folyósítják. Továbbá más szociális kedvezmények is megilletik. így többek között gyermekének a lakáshoz vagy felesége munkahelyé­hez legközelebb eső bölcső­débe, óvodába, napközi ott­honba való elhelyezését biz­tosítani kell. Ha pedig szük­séges, a bentlakásos gyer­mekintézménybe való elhe­lyezését is elő kell segíteni. Többeknek: A napokban jelent meg a Legfelsőbb Bí­róság XXV. számú polgári elvi döntése, mely módosí­totta az ingatlanátruházási szerződések érvényességéről szóló korábbi elvi döntése­ket. Az életszínvonal állan­dó emelkedése egyre széle­sebb rétegek számára teszi lehetővé a személyi tulajdon­ban levő lakások építését és vásárlását. Várható, hogy az ingatlanforgalom a jövőben tovább növekszik. Előtérbe kerülnek tehát azok az ér­dekek, amelyek az ingatla­nok forgalmának biztonsá­gához fűződnek. Ez tette szükségessé az újabb polgári elvi döntés megjelenését. Eszerint az ingatlan tulaj­donjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez szükséges, hogy a szerződésről készült okirat tartalmából a felek szemé­lye mellett az ingatlan tu­lajdonjogának átruházását célzó akaranyilvánításuk egyértelműen kitűnjön. To­vábbá az is, hogy az okirat tartalmazza az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését. Ha az átruhá­zás ingyenes, akkor ennek az okiratból ki kell tűnnie. Egyéb kérdésiben létrejött megállapodás írásba foglalá­sának elmaradása a szerző­dés érvényességét nem érin­ti, még akkor sem, ha ezt bármelyik fél lényegesnek minősíti. (Dr. Serédi) levő — a vagyontárgy egyenlő (azaz fele-fele arányban válik a tu­lajdonukká. A jogszabály figyelembe veszi azt is, hogy sok élettársi viszony­ban csak az egyik a szer­ző fél, a másik otthon dol­gozik, a gyermekeket neve­li, ellátja a családot. Ezért a jogszabály szerint a ház­tartásban végzett munka a szerzésben való közreműkö­désnek számít. Az élettársak közös gyer­meke az anyának jogilag is gyermeke. Az anyával élet­társi kapcsolatban élő férfi és a gyermek között azon­ban a biológiai kapcsolatot jogi kapcsolattá kell átvál­toztatni. Kétségtelen, hogy az élettárs férfi hozzájárul gyermeke neveléséhez, gon­doskodik róla. A gyermek érdekében mégis szükséges, hogy családi jogállását ren­dezzék. Ennek módja az apai elismerés, vagy az apaságnak bírósági kimon­dása, megállapítása, önma­gában tehát az élettársi vi­szony az apaság megállapí­tásához nem elég; a leszár­mazást bizonyítani is kell. A gyermektartásra vonatko­zó jogszabályok akként ren­delkeznek, hogy ha a társa­dalombiztosítás nem téríti meg az anyának a szüléssel járó költségeket, azt köteles az apa megtéríteni, emel­lett pedig köteles az anyá­nak a szülés előtti négy és a szülés utáni tizenhat hét­re tartásdíjat fizetni. Sár a járdán Békéscsabán az Orosházi úti vasúti felüljárón a gyalogjárdát rendszeresen több centiméter vastag sárréteg borítja. Ez igen veszélyessé teszi az amúgy is lejtős járdán való közle­kedést. Régi tapasztalat, a balesetet jobb megelőzni, amig nem késő Mi kell a gépkocsihoz? MIT MOND A JOGSZABÁLY? Az élettársi viszonyról

Next

/
Thumbnails
Contents