Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-15 / 63. szám
1978. március 15., szerda Anyagias tehenek? Komoly tudósok időt, pénzt, fáradságot — s főleg a kísérletbe bevont állatgondozók dobhártyáját — nem kímélve kutatták évekig: bővebb tejelésre serkenti-e a zene a nem éppen az abszolút hallásukról közismert haszonállatokat, a teheneket. A növekvő hozamokért e kutatók szerint Csajkovszkijnak, Bachnak, Illetve Petro- vics Emilnek tartozunk hálával, náluk sokkal kisebb elméleti felkészültséggel mi inkább arra hajiunk, hogy a gondozók lelkesebb munkájában keressük az eredmények forrását. Lehet, hogy ehhez a lelkesedéshez esetenként egy-egy szimfónia is hozzájárult. Meggyőződésünk azonban, hogy a hozamok növekedésének a tejprémium sem ártott. Az elmúlt esztendőben a megye tejtermelő gazdaságai együttesen csaknem 128 millió forint tejprémiumot vágtak zsebre, ebből 77 és fél millió a Körösök vidékén gazdálkodó tsz-ek bevételeit gyarapította. Ezt a tejprémiumot az üzemek lényegében ugyanazzal a tejelő állománnyal érték el, amelyhez egy-két évvel korábban hiába fogadtak volna akármilyen híres zenekart, hogy a prémiumot hozó hozam- növekedést kiváltsák. Hogy ezt miért tálaljuk ilyen egetverő dologként? A válasz a tejprémium lényegében keresendő. I Forintok is literek bizonyosodott, hogy kiváló tejelő-fajták és rendkívül jó takarmány mellett is döntő szerep jut az állattartók szaktudásának, gondosságának, munkájának. I Szilhatott a zene A tények is az előbbiek mellett tanúskodnak. Amíg a tejprémium nem létezett, a Körösök vidékén legelésző tehenek átlagban mindössze 2500 liter tejet adtak egy esztendőben. Ez 1976-os adat. A tejprémium esztendejében, azaz 1977-ben ez a szám már * meghaladta a 2900-at. Ami .annál is inkább figyelemreméltó, mivel ez a megyei átlagtól alig 100 literrel marad el, holott az említett vidéken kínlódnak a legtöbbet a földművelők a belvízzel. Ötösével sorolhatók a termelőszövetkezetek, ahol a tejprémium bővebb tejelésre serkentette az állatokat. Ez a kifizetett tejprémiumokból is kitűnik. A szarvasi Dózsa Tsz tehenenként 12 és fél ezer, a mezőberényi Aranykalász Tsz és a békésszent- andrási Zalka Tsz több mint 11 ezer forinthoz jutott a rendes tejáron felül. De nem sokkal maradt el ettől a kondorosi, a füzesgyarmati, a szeghalmi közös gazdaság és a dévaványai Aranykalász Tsz sem. Végül is az átlagosnál több prémiumra tett szert a vidék 19 termelőszövetkezete. Adósok vagyunk még a tejprémium mibenlétének magyarázatával. Arról van szó, hogy amelyik gazdaság az 1976-osnál több tejet értékesített 1977-ben, az minden százaléktöbblet esetén, literenként 10 fillérrel magasabb árat kapott az eredeti árnál. Így, ha valamelyik termelőszövetkezet az elmúlt esztendőben 30 százalékkal növelte a megelőző évhez képest az értékesített tej mennyiségét, minden liter átadott tejért 8 forintot kapott. A tejprémium tehát bebizonyította, amiről már mindenki régről meg volt győződve; a tehenek igen is tejelnek. Tejeltek ők egyébként minden különösebb közgazdasági számítás nélkül is, amennyiben gondozóik rendesen ellátták őket. mindent megadva nekik, ami a hozamok fokozásához szükséges. Ezzel együtt az is beÁllításainkat bátran mertük kijelenteni, hiszen azok megfogalmazásához a többség eredményei szolgáltak alapul. A továbblépés érdekében azonban nem hallgatható el, hogy a többség mellett van egy kisebbség, amely nem érdemelte ki, hogy részesedjen ebből az állam által nyújtott lehetőségből. És náluk is többen vannak azok, akiknek ugyan fizettek tejprémiumot, de az átlagosnál jóval kevesebbet. Ne hallgassuk el ezeket a neveket sem. Az endrődi Béke Tsz és a dévaványai Lenin Tsz csak a korábbi árat tudta megkapni a kifejt tejért, de a békéscsabai Május 1. Tsz, a sarkadi Lenin Tsz, a vésztői Körösmenti Tsz sem javította a körösvidéki tsz-ekben elért tejhozamok átlagát. Mindez csak azért érdemelt szót, mert ha valaha, pénzt foghattak volna meg azok a szövetkezetek is, amelyek egyébként sem dobálózhatnak a felesleges milliókkal, most itt volt az alkalom. A tsz-szövetség területén az előrejelzések szerint 1977-re a tejtermelés 10 százalékos növekedésével számoltak 1976-hoz képest. A növekedés ugyanakkor elérte a 20 százalékot. És ehhez a növekedéshez a sokat emlegetett átkeresztezések- nek még nemigen volt köze. A Holstein-friz szülők leszármazottai még csak a következő évektől tejelnek majd, tehát mint mondottuk: legtöbb helyen ugyanazzal az állománnyal produkálták a nem várt eredményt. Ezek után okkal feltételezzük, hogy az utóbb említett szövetkezetekben kevésbé adtak hitelt annak a régi állattartói bölcsességnek, miszerint „a száján keresztül fejik a tehenet”. Ami nem jelent mást, mint azt, hogy ott, ahol nem tartják meg a tehéntartás technológiáját, az etetési előírásokat, az etetési és fejési időpontokat, a gondozás, az ápolás mindazon mozzanatait amelyeket évszázadokon át őrzőit meg és vitt tovább a paraszti hagyomány, illetve a nagyüzemi gyakorlat — ott bizony szólhat a zene, nem fognak több tejet adni a tehenek. I Még mindig fejhető Helyszűke miatt itt nem részletezhetjük tovább az elemzést, bár a teljes igazTavaszi virágok A tavasz egyik kedves virága, a leánykökörcsin díszük Sopron közelében, a szárhalmi erdőben. A lila színű, nagy kenyhű virágot már őseink is ismerték, és vándorlásaik közben lovaikat gyógyították vele. A leánykökörcsin érdekessége, hogy levelei később jelennek, meg mint virágai. Ugyancsak virágzik a szárhalmi erdőben a lappangó sás, amely arról kapta nevét, hogy valósággal belesimul az avarba. Virágzik a húsos som is és bontogatja sárga szirmait a tavaszi hérics. Ebben a 412 hektárnyi védett erdőben kora tavasztól késő őszig nyílnak a ritkaság számba menő virágok. ság feltétlenül megkívánná annak bemutatását is, hogy hol, hány tehénnel érték el az itt idézett eredményeket. Egyetlen egy példát azonban hadd említsünk meg: Kondoroson és Füzesgyarmaton csaknem ezer tehén szerzett egyenkénti átlagban annyi pluszpénzt gazdáinak, mint Békésszentandráson 140. Azért ez óriási különbség. Ezenkívül jó lenne ehelyütt olyan tanácsokat is adni, amelyeknek megfogadá- sával a lemaradók beérhetnék az élre törőkét. Sajnos erre sem vállalkozhatunk, annyit azonban elmondhatunk, hogy ott, ahol valamennyi üszőt a korábbi gyakorlattól eltérően kivétel nélkül vemhesítettek, s csak a tejelés megkezdése után döntötték afelől: hízó marha lesz belőle vagy tejelő- téhén — ott tudtak az átlagosnál több tejet értékesíteni 1976-hoz képest. Ezt a módszert nevezi a szakma ma furcsa szóval „üszőelő- használatnak”. Végül is a lényeg nem az elnevezésen múlik. Ha a módszer jó, követni kell. A lényeg ugyanis az, hogy a tejprémium erre az esztendőre is érvényben marad. Igaz, megszerezni most már nehezebb lesz, mert a viszonyítási alap nem az 1976-os, hanem az elmúlt év tejtermelése. A tehenek ugyanis továbbra is fejhetők, s ha ezt az üzemek kellőképpen kihasználják, akkor előbb- utóbb zenegépre is jut majd, amit növekvő szabad idejükben a klubhelyiségben hallgathatnak az állatgondozók. A tehenek ugyanis nagyon jól megvannak zene nélkül is. Kőváry E. Péter Gazdaság a sziken A Sárrét fővárosában évekkel ezelőtt több kisebb gazdaságból alakult meg a 9 község térségében gazdálkodó Szeghalmi Állami Gazdaság. A gyenge minőségű, szikes föld miatt a növény- termesztést elsősorban az állattenyésztéshez igazították. A hús- és tejtenmelési programban jelentős szerepet vállaltak, amit ez idáig eredményesen teljesítettek. — Hogyan gazdálkodtak a sziken az elmúlt évben? — kérdeztük Arany Lászlót, az állami gazdaság igazgatóját. — Nincs okunk a panaszra, tavaly 182,2 millió forint értékű terméket adtunk a népgazdaságnak, vagyis 18,5 százalékkal többet, mint az előző évben — summázta az igazgató, majd részletesen ismertette az elmúlt év eredményeit, gondjait. Szarvasmarha, baromfi és juh Az állami gazdaság árbevételének és árukibocsátásának nagyobb hányadát az állattenyésztés adja. Mindez meghatározza a növény- termesztést is. Fő cél a jószágállomány fakarmányigé- nyének minél jobb kielégítése. Éppen ezért fontosnak tartják a takarmánytermesztésen túl az intenzív legelőhasznosítást is. Az állattenyésztésben tavaly is a legeredményesebb ágazat volt a tehenészet. A tejtermelés növekedése az utóbbi öt esztendő közül az elmúlt évben volt a legdinamikusabb: 943 tehén átlagában 4075 liter tejet fejtek, s ez a hozam 315 Uterrel több az előző évinél. A saját felhasználáson kívül 3 millió 843 ezer liter tejet adtak a fogyasztóknak, illetve a feldolgozóiparnak. A tenyésztői munka színvonalának emelésén túl az eredményekhez hozzájárult az is, hogy a két éllés közötti időt rövidítették, ugyanakkor jelentősen csökkent a borjúelhullás. Az átadott tejért 5,1 millió forint tejértékesítési prémiumot kapott a gazdaság, s ez nagyban hozzájárult az ágazat eredményeinek növeléséhez. A tejtermelés mellett nincs szégyenkezni valójuk a hústermelésben sem. A szarvasmarha-hizlalásban javultak a tartási és takarmányozási körülmények, a vágóállatok havi súlygyarapodása elérte a 34 kilogrammot, s ez 4,6 kilogrammal több, mint 1976-ban volt. Tavaly 743 hízómarhát értékesítettek. Az ország harmadik legnagyobb juhászaiénak tartják a szeghalmit. A biikatartás- hoz kedvező lehetőséget nyújtanak a nagy kiterjedésű sziki legelők. A hízóbárányok nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacokon is kelendőek. A jobb eredményekért minőségileg válogatták a tenyészállományt, és új tartási takarmányozási módszereket vezettek be. Az elmúlt évben nőtt az egy birkára jutó gyapjútermelés is, elérte a 7 kiloMagyar építők a Szojuz földgázvezetéknél A terveknek megfelelően épül az Orenburg—Szovjetunió nyugati határa közötti Szojuz-földgázvezeték. A szocialista országok összefogásával készülő távvezeték „magyar” szakaszán mintegy kétezer magyar építőmunkás fegyelmezett munkája eredményeképpen 1978 őszétől fokozatosan megkezdődnek a kompresz- szorállomások átadásai. Elsőnek Bogorodcsányi- ban épülő állomás kezdi meg a próbaüzemet, utána a huszti kompresszorállomás következik, 1979 első negyedévében pedig Gusz- jatyinban kerül sor átadási ünnepségre. Az építők a kompresszor- állomásokkal egy időben kommunális és szociális létesítményeket, valamint állomásonként százötven lakást is építenek. A kompresszorállomás területén levő csővezetékek szerelése is a magyar munkások feladata Huszton A kompresszorépületben ellenőrzik az összeszerelt kompresszorokat (MTI Fotó, Hadas János felvétele — KS) grammpt, ugyanakkor a feldolgozásra átadott alapanyag minősége is javult. A hústermelésben fontos szerepet kap a baromfitartás. A régi épületekben pecsenyecsirkét és gyöngyöst nevelnek — igen gazdaságosan. Az elmúlt évben 1380 mázsa húst adott a gazdaság a hazai és a külföldi fogyasztóknak, melynek felét a baromfiágazat állította elő. Kenyérgabona és lucernamag A növénytermesztés szerkezetét az állattenyésztés szükségleteihez igazították a sárréti gazdaságban. Ez viszont nem jelenti azt, hogy csak takarmánynövényt termesztenek. Tavaly 2942 hektár átlagában 41,7 mázsás búzatermést értek el, 6,8 mázsával többet, mint 1976- ban. A hektáronként felhasznált műtrágya meghaladta a 411 küogrammot, s a jó termést ennek is tulajdonítják. No meg annak, hogy a lombtrágyázást gondos levélanalízis alapján kétszer végezték el. A' sárréti szik vidékének jellegzetes növényeként termesztik a napraforgót. Tavaly 785 hektár átlagában 17.5 mázsát takarítottak be. Az állami gazdaság a Szeghalmi Lucernamag-ter- mesztési Rendszer gesztora. Mintegy 540 hektárról takarították be a lucerna szaporítóanyagát, hektáronként 2.5 mázsás átlaggal. Szálas takarmánynak 1743 hektáron termesztettek lucernát. A Karcagi Alföldi Gyepvető- mag-termesztési Társulásnak tagja a gazdaság. Az intenzív legelőhasznosítást, valamint annak segítését tűzték célul. Takarmányozás és magfogás céljából 1330 hektáron elvégezték a legelő fe- lülvetését. Az elmúlt év végén a kedvező műtrágyavásárlást kihasználva 1200 hektáron átlagosan 185 kilogramm hatóanyagot szórtak ki, s a közelmúltban újabb területeken végezték el a tápanyag-utánpótlást. A gépek és épületek Az elmúlt esztendőben 29 millió forintot költött beruházásokra a Szeghalmi Állami Gazdaság. Elkészült egy 5000 férőhelyes korszerű anyajuhtelep beruházási, kiviteli dokumentációja, s az idén hozzálátnak az építéséhez. Erő- és munkagépek, valamint betakarító gépsorok vásárlására 12,6 millió forintot fordítottak, a belső vízrendezésre, meliorációra 10.5 millió forintot költöttek. Növelték a tehenészetben az állomány férőhelyeit, de még így is gond az állatok jó elhelyezése, s ez még további beruházást igényel. Az idei tervek 5 százalékos termelésnövekedést tartalmaznak. Célul tűzték egyebek között a búza, a lu- cemamag, a lucernászéna és a napraforgó termésátlagainak fokozását, a gazdálkodás feltételeinek javítására pedig folytatják a meliorációt. Tovább vizsgálják a termelés hatékonysága növekedésének módszereit, részt vesznek az előnyös társulások és termelési együttműködések munkájában. Az elmúlt esztendő eredményeihez jelentősen hozzájárultak a gazdaság munka- és szocialista brigádjai. Munkájukkal, helytállásukkal a kitűzött 5 százalékos termelésnövekedés elérhetőnek tűnik a sziken az idén is. Szekeres András
