Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-14 / 62. szám
1978. március 14., kedd o Mesterségük címere: Rusztikus és kolóniái bútorok Nem is olyan régen, kizárólag kritikával szólhattunk a magyar bútorok minőségéről, nem beszélve a választékról és a mennyiségről, amely korántsem biztosította a hazai piac folyamatos ellátását. Gondok ugyan még most is akadnak bőven, de leszögezhetjük, hogy a legtöbb helyen a tenniakarással ma már nincs baj. Sőt, egy- némelyik bútoripari vállalatunk, illetve szövetkezetünk a nehézségeken túllépve igazán jó eredményeket mutatott fel az utóbbi években. A legjobb üzemek pedig termékeikkel átléphették az országhatárt, s nyugaton is, keleten is elismerést vívtak ki maguknak termékeikkel. Mik sem bizonyítják ezt jobban, mint azok a nemzetközi kiállítások, ahol sorozatosan előkelő helyen rangsorolják bútorainkat, s szívesen vásárolják azokat még a válogatós-igényes tőkés piacon is. Kicserélték A Gyulai Húskombinátban már készülnek a húsvétra. Megyénk üzleteibe az ünnepekre mintegy 500 mázsa kötözött sonkát, füstölt sonkát és csülköt, valamint tarját szállítanak. Ha mindez kevésnek bizonyulna, úgy a Szegedi Szalámigyárból is hoznak a szezonárukból Fotó: Szekeres András Negyvenezer májliba egy esztendőben Gépi tömést tanulnak a sarkad! szakcsoport tagjai az alapanyagot Ez év elején vitte közönség elé Kölnben a hagyományos januári bútorbemutatón új összeállítását a Mező- berényi Faipari Szövetkezet. A szakemberek megállapították: — a fenyőfából készült étkezőgarnitúra és a tölgy nappali ülőgarnitúra, sikere tovább erősítette a szövetkezet hírnevét, hiszen napjainkban már ismerősen cseng a nevük a tőkés világban is. Ezt alátámasztja A Sarkadi Építőipari Szövetkezet asztalosrészlegében elkészült svéd megrendelésre a modern formatervezésű gyer- tyatartók első példánya Fotó: Béla Ottó várhatóan az elkövetkező esztendőkben az ideinél is több májlibát értékesítenek Sarkadról és környékéről. Tavaszi nagytakarítást végeznek a KPM Közúti Igazgatóságának dolgozói. Mossák az utak mentén levő kilométerköveket és jelzőoszlopokat Fotó: Béla Ottó Sarkadon és környékén ősi hagyományai vannak a libatenyésztésnek és -hizlalásnak. Nem véletlen, hogy a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ libahizlaló szakcsoportjának tagjai ebben az esztendőben — szerződéses úton — negyvenezer májlibát adnak a feldolgozóiparnak. A libahizlalás fáradságos munkáját és a vele járó rizikót természetesen a szakcsoport tagjai vállalják, de különböző szervek összefogása kell ahhoz, hogy a népgazdaság számára fontos, nagy mennyiségű májlibát előállítsák. A Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalat mezőgazdasági nagyüzemekben előnevelteti a pecsenyelibákat, melyeket az ÁFÉSZ közreműködésével utólagos elszámolásra kapnak meg a szakcsoport tagjai. Ugyancsak segít a szövetkezet szaktanáccsal, kukoricával és egyéb módon. Az ÁFÉSZ költségén több tagot elküldték az ország más tájaira, hogy megtanulják a gépi lí- batömés tudományát. A dédanyáktól örökölt kézi libatömés módszere ugyanis elavult, hiszen portánként ma már 100—150 májlibát hizlalnak. Az ÁFÉSZ legújabb szolgáltatása a betanítótelep. A sarkadi Lenin Tsz-től bérelt a szövetkezet egy lebontásra ítélt, régi istállót. Ebbe 900 libát helyeztek el, amit három géppel hat ember töm szakfelügyelet mellett. Eleinte napjában kétszer tömnek, majd fokozatosan áttérnek az ötszöri „etetésre”. A gépi tömésen kívül megtanulják azt is, hogy a receptúra szerint hogyan kell megfőzni a kását, belegyúrni a szemes kukoricát, mennyi só, ipari zsír kell a speciális májlibaeledelbe, s meddig kell érlelni ahhoz, hogy valóban nagy májú kövér libát adjanak a feldolgozóiparnak. Egy-egy libafalkát 24-25 nap után elszállítanak, s jön a következő állomány. Ekkor már újabb tagok tanulnak, majd odahaza sorra berendezik gépi tömésre az üres, régi istállókat. így az is, hogy az elmúlt évben 31 millió forint értékben szállítottak a nyugatnémet megrendelőiknek rusztikus bútorokat, a svéd partnernek pedig fenyőbútorokat mintegy kétmilliós értékben. A szövetkezet teljesítményének megfelelő értékeléséhez vissza kell kanyarodnunk az 1974-es esztendő- 'tíöz. Ez volt a fordulópont a faipariak életében, ugyanis termékszerkezet változtatást 'határoztak el. Ahogy a szövetkezetben mondják: —kicseréltük a faanyagot és megváltoztattuk a bútorok formáját. — Ennék értelmében négy évvel ezelőtt mintegy 17 millió forintos kölcsönt, illetve támogatást kaptak a KISZÖV-től, amely összegből megkezdték a nagyberuházásokat és a rekonstrukciót. így építettek két új, 900 négyzetméteres üzemcsarnokot, máglyateret, belső úthálózatot, iroda- és szociális épületeit. Még szinte le sem járt a hitel visszafizetési ideje, amikor 1976-ban újabb 11 millió forintos exportnövelő kölcsönt vettek fel a banktól a további rekonstrukciós munkákra. Ebből a pénzből a két korábbi üzemépület közé egy összekötőcsamokot építettek, tető alá hoztak egy transzformátorállomást. A legtöbb munkát saját építőbrigádjuk végezte. Továbbá új félautomata és automata gépeket vásároltak, mint például másoló esztergagépet, sorozat- és csoportfúrót, több mint 3 millió forintért, valamint feltöltöttek a forgóalapjukat. R megyében is elkelne Az első esztendő — 1974 — még csak 2,5 millió forintos árbevételt hozott a tőkés piacról. 1976 már 12,5 milliót. A következő esztendőben a dollár elszámolású árbevételük csaknem 34 millió forintot eredményezett, ez évi tervük pedig több mint 51 milliós tőkés bevétellel számol. Itt meg kell jegyeznünk. hogy erre az évre az 51 millió forintos munkát a nyugati partnerek szerződéssel le is kötötték. Űj megrendelők körével is bővült kapcsolatuk, így az idén 7,5 millió forintért Franciaországba. 6.5 millióért Belgiumba is szállítanak termékeikből az ARTEX-en keresztül. Kapacitásuk nagyobb hányadát továbbra is az NSZK köti le, s ide 37 millió forintot meghaladó értékben küldenek bútoraikból. évben 14,5 millió forintért adtak modem kárpitosbúto- rokat, s 32 millióért kézzel faragott kolóniái bútorokat. Sajnos, termékeiket megyénk egy bútorboltjában sem árusítják, így ha a tetszetős mezőberényi bútorokból szeretnénk válogatni, legközelebb a szolnoki Do- musban vásárolhatunk azokból. Pedig az idei év első felében is 18 millió forintért adnak a hazai kereskedelemnek a csaknem 70-féle termékükből. Versenyben maradni Mindezekkel az eredményekkel az elmúlt évben árbevételük meghaladta a 80 millió forintot — az 1976-os esztendő 76 milliójával szemben. Ez évi tervükben ösz- szesen 90 millió forintos árbevétel szerepel. Nyereségük emelkedése is hasonló ütemű: 1976-ban 6,6 — 1977ben 9,4 millió forint volt, s az 1978-as tervben 11,5—12 millióval számolnak. Az árbevétel-növekedés mellett kétségtelen pozitívum az is, hogy az anyag- és energiafelhasználás csaknem 4 százalékkal csökkent 1977-ben a bázisévhez képest. A tavalyi esztendőben 7,5 százalékos bérszínvonal-növekedést értek el, s ezzel dolgozóik átlagkeresete meghaladta az évi 30 ezer forintot. Az idén hasonló növekedést kívánnak elérni, s céljuk, hogy a szövetkezet tagjainak keresete meghaladja a 33 000 forintot. Kikre és mire van még szükségük? Jó szakemberekre, akiket nagyrészt tanműhelyükből hoznak a termelésbe. Évente 10—12 tanuló kap oklevelet, akiknek egy része a szövetkezetnél marad. öt oktató képzi évek óta a szakmunkás-utánpótlást. Azon felül újabb fejlesztést szeretnének megvalósítani, hogy továbbra is versenyben maradjanak a konkurenciával, s újítani tudjanak. " Elképzeléseik már megvannak az újabb beruházásra. Többek közt egy szórói elület-kezelő műhelyt kívánnak építeni, egy kompresszortelepet felállítani, s meg szeretnék oldani a szárítórendszer gondját is. Ugyanakkor megoldást kíván az eddig elhanyagolt kisgépesítés is. Igaz, mindezekhez újabb milliókra van szükség, viszont a korábbi évek felfelé ívelő eredménye biztosítéka lehet egy újabb fejlesztő beruházás megvalósításának. A hazai piacra az elmúlt Jávor Péter Tavaszi munka a méhkeréki fóliasátrakban Ha valaki ezekben a napokban végigsétál Méhkerék utcáin, igazi tavaszi hangulatnak lesz szemtanúja. A kiskertekben, a szérűkön megkezdődött a tavaszi nagytakarítás. Metszik a fákat, eltakarítják a téli szemetet, ássák a veteményes ágyakat. A fóliasátrakban is megkezdődött az időszerű tavaszi munka. A legkorábbi paprikapalánták, a retek- és salátafélék szépen zöldellnek. Méhkerék ugyanis egyebek között arról híres, hogy évente jelentős meny- nyiségű vitamindús primőr zöldséget ad közfogyasztásra. A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ-szel többek közt 1978 tavaszára 31 ezer csomó friss retek értékesítésére kötöttek szerződést a háztáji gazdaságok. Hegyes zöldpaprikából 21 ezret, töl- tenivalóból pedig 128 ezret nevelnek fólia alatt. Amikor megjelenik a tömeges zöldpaprika a piacon, Méhkerék 579 mázsával segíti a közellátást e fontos vitaminnövényből. A méhkerékiek a leszerződött zöldségfélét több mint 16 hektárnyi területen állítják elő. Védekezés a mezei pocok ellen Megdöbbentő statisztikai adatra bukkantunk a közelmúltban: a világ gabonatermésének évente mintegy ötödét a rágcsálók falják fel, miközben földünk egyes részein éhínség pusztít., Igaz, ez a nagy gabonavesz- teségi arány Magyarországra kevésbé jellemző, ilyen nagy pusztítást inkább a mediterrán és a melegebb égöv országaiban végeznek a pockok és az egerek, azonban hazánkban is tetemes károkat okozhatnak a rágcsálók, ha elszaporodnak. A napokban tudtuk meg a Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás munkatársaitól, hogy megyénk egyes területein az ősz folyamán erős mezeipo- cok-fertőzés alakult ki, ami a változékony, s többnyire enyhe téli időjárás következménye. Mint tudjuk, közvetlen kártétele a növények megrágása, ugyanakkor túrásokkal, járatok készítésével közvetlenül is veszélyezteti a gabonaféléket. A március eleji felmérések szerint legerősebb a fertőzés az orosházi járás déli részén és a mezőkovácsházi járásban. E helyeken az őszi búzában sokszor öt pocoklyukat is találhatunk 100 négyzetméterenként, ami igen erős szaporulatra utal. Ez a terület mintegy 1300 hektárt tesz ki. Közepes fertőzést 8,5 ezer hektáron észleltek. Az évelő pillangósok csaknem 5,5 ezer hektárján is erős fertőzést tapasztaltak. A nagy egvedszám miatt a védekezés elvégzése kiemelkedő fontosságú növényvédelmi feladat. A megelőző intézkedéseket minél hamarabb meg kell kezdeni, mert a vegetáció megindulásával fokozódik az áttelepülés és a kártétel mértéke. Tömeges megjelenésük idején előfordulhat, hogy más kultúrákba is betelepednek, s kárt okoznak. Ennek megakadályozása minden üzemnek és termelőnek elsőrendű érdeke és feladata kell hogy legyen. Éppen ezért a Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás a felmérési tapasztalatok után március 10. és április 15. között kötelező védekezést rendelt el megyénk különösen veszélyeztetett területein.
