Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-14 / 62. szám

1978. március 14., kedd o Mesterségük címere: Rusztikus és kolóniái bútorok Nem is olyan régen, kizá­rólag kritikával szólhattunk a magyar bútorok minőségé­ről, nem beszélve a válasz­tékról és a mennyiségről, amely korántsem biztosította a hazai piac folyamatos el­látását. Gondok ugyan még most is akadnak bőven, de leszögezhetjük, hogy a leg­több helyen a tenniakarással ma már nincs baj. Sőt, egy- némelyik bútoripari vállala­tunk, illetve szövetkezetünk a nehézségeken túllépve iga­zán jó eredményeket muta­tott fel az utóbbi években. A legjobb üzemek pedig ter­mékeikkel átléphették az or­szághatárt, s nyugaton is, keleten is elismerést vívtak ki maguknak termékeikkel. Mik sem bizonyítják ezt job­ban, mint azok a nemzetközi kiállítások, ahol sorozatosan előkelő helyen rangsorolják bútorainkat, s szívesen vá­sárolják azokat még a válo­gatós-igényes tőkés piacon is. Kicserélték A Gyulai Húskombinátban már készülnek a húsvétra. Megyénk üzleteibe az ünnepekre mintegy 500 mázsa kötözött sonkát, füstölt sonkát és csülköt, valamint tarját szállítanak. Ha mindez kevésnek bizonyulna, úgy a Szegedi Szalámigyárból is hoznak a szezonárukból Fotó: Szekeres András Negyvenezer májliba egy esztendőben Gépi tömést tanulnak a sarkad! szakcsoport tagjai az alapanyagot Ez év elején vitte közön­ség elé Kölnben a hagyomá­nyos januári bútorbemuta­tón új összeállítását a Mező- berényi Faipari Szövetkezet. A szakemberek megállapítot­ták: — a fenyőfából készült étkezőgarnitúra és a tölgy nappali ülőgarnitúra, sikere tovább erősítette a szövet­kezet hírnevét, hiszen nap­jainkban már ismerősen cseng a nevük a tőkés vi­lágban is. Ezt alátámasztja A Sarkadi Építőipari Szövetkezet asztalosrészlegében elké­szült svéd megrendelésre a modern formatervezésű gyer- tyatartók első példánya Fotó: Béla Ottó várhatóan az elkövetkező esztendőkben az ideinél is több májlibát értékesítenek Sarkadról és környékéről. Tavaszi nagytakarítást végeznek a KPM Közúti Igazgatósá­gának dolgozói. Mossák az utak mentén levő kilométerkö­veket és jelzőoszlopokat Fotó: Béla Ottó Sarkadon és környékén ősi hagyományai vannak a libatenyésztésnek és -hizla­lásnak. Nem véletlen, hogy a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ libahizlaló szakcsoportjának tagjai ebben az esztendőben — szerződéses úton — negy­venezer májlibát adnak a feldolgozóiparnak. A liba­hizlalás fáradságos munká­ját és a vele járó rizikót természetesen a szakcsoport tagjai vállalják, de külön­böző szervek összefogása kell ahhoz, hogy a népgaz­daság számára fontos, nagy mennyiségű májlibát előál­lítsák. A Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalat mezőgaz­dasági nagyüzemekben elő­nevelteti a pecsenyelibákat, melyeket az ÁFÉSZ közre­működésével utólagos elszá­molásra kapnak meg a szak­csoport tagjai. Ugyancsak segít a szövetkezet szakta­náccsal, kukoricával és egyéb módon. Az ÁFÉSZ költségén több tagot elküld­ték az ország más tájaira, hogy megtanulják a gépi lí- batömés tudományát. A déd­anyáktól örökölt kézi liba­tömés módszere ugyanis el­avult, hiszen portánként ma már 100—150 májlibát hiz­lalnak. Az ÁFÉSZ legújabb szol­gáltatása a betanítótelep. A sarkadi Lenin Tsz-től bérelt a szövetkezet egy lebontás­ra ítélt, régi istállót. Ebbe 900 libát helyeztek el, amit három géppel hat ember töm szakfelügyelet mellett. Eleinte napjában kétszer tömnek, majd fokozatosan áttérnek az ötszöri „etetés­re”. A gépi tömésen kívül megtanulják azt is, hogy a receptúra szerint hogyan kell megfőzni a kását, bele­gyúrni a szemes kukoricát, mennyi só, ipari zsír kell a speciális májlibaeledelbe, s meddig kell érlelni ahhoz, hogy valóban nagy májú kö­vér libát adjanak a feldol­gozóiparnak. Egy-egy libafalkát 24-25 nap után elszállítanak, s jön a következő állomány. Ek­kor már újabb tagok tanul­nak, majd odahaza sorra berendezik gépi tömésre az üres, régi istállókat. így az is, hogy az elmúlt évben 31 millió forint értékben szállítottak a nyugatnémet megrendelőiknek rusztikus bútorokat, a svéd partnernek pedig fenyőbútorokat mint­egy kétmilliós értékben. A szövetkezet teljesítmé­nyének megfelelő értékelésé­hez vissza kell kanyarod­nunk az 1974-es esztendő- 'tíöz. Ez volt a fordulópont a faipariak életében, ugyanis termékszerkezet változtatást 'határoztak el. Ahogy a szö­vetkezetben mondják: —ki­cseréltük a faanyagot és megváltoztattuk a bútorok formáját. — Ennék értelmé­ben négy évvel ezelőtt mint­egy 17 millió forintos köl­csönt, illetve támogatást kaptak a KISZÖV-től, amely összegből megkezdték a nagyberuházásokat és a re­konstrukciót. így építettek két új, 900 négyzetméteres üzemcsarnokot, máglyateret, belső úthálózatot, iroda- és szociális épületeit. Még szinte le sem járt a hitel visszafizetési ideje, amikor 1976-ban újabb 11 millió forintos exportnövelő kölcsönt vettek fel a bank­tól a további rekonstrukciós munkákra. Ebből a pénzből a két korábbi üzemépület közé egy összekötőcsamokot építettek, tető alá hoztak egy transzformátorállomást. A legtöbb munkát saját építő­brigádjuk végezte. Továbbá új félautomata és automata gépeket vásároltak, mint pél­dául másoló esztergagépet, sorozat- és csoportfúrót, több mint 3 millió forintért, vala­mint feltöltöttek a forgó­alapjukat. R megyében is elkelne Az első esztendő — 1974 — még csak 2,5 millió fo­rintos árbevételt hozott a tőkés piacról. 1976 már 12,5 milliót. A következő eszten­dőben a dollár elszámolású árbevételük csaknem 34 mil­lió forintot eredményezett, ez évi tervük pedig több mint 51 milliós tőkés bevétellel számol. Itt meg kell jegyez­nünk. hogy erre az évre az 51 millió forintos munkát a nyugati partnerek szerződés­sel le is kötötték. Űj meg­rendelők körével is bővült kapcsolatuk, így az idén 7,5 millió forintért Franciaor­szágba. 6.5 millióért Belgi­umba is szállítanak termé­keikből az ARTEX-en ke­resztül. Kapacitásuk na­gyobb hányadát továbbra is az NSZK köti le, s ide 37 millió forintot meghaladó értékben küldenek bútoraik­ból. évben 14,5 millió forintért adtak modem kárpitosbúto- rokat, s 32 millióért kézzel faragott kolóniái bútorokat. Sajnos, termékeiket me­gyénk egy bútorboltjában sem árusítják, így ha a tet­szetős mezőberényi bútorok­ból szeretnénk válogatni, legközelebb a szolnoki Do- musban vásárolhatunk azok­ból. Pedig az idei év első felében is 18 millió forintért adnak a hazai kereskede­lemnek a csaknem 70-féle termékükből. Versenyben maradni Mindezekkel az eredmé­nyekkel az elmúlt évben ár­bevételük meghaladta a 80 millió forintot — az 1976-os esztendő 76 milliójával szem­ben. Ez évi tervükben ösz- szesen 90 millió forintos ár­bevétel szerepel. Nyereségük emelkedése is hasonló üte­mű: 1976-ban 6,6 — 1977­ben 9,4 millió forint volt, s az 1978-as tervben 11,5—12 millióval számolnak. Az ár­bevétel-növekedés mellett kétségtelen pozitívum az is, hogy az anyag- és energia­felhasználás csaknem 4 szá­zalékkal csökkent 1977-ben a bázisévhez képest. A tavalyi esztendőben 7,5 százalékos bérszínvonal-nö­vekedést értek el, s ezzel dol­gozóik átlagkeresete megha­ladta az évi 30 ezer forintot. Az idén hasonló növekedést kívánnak elérni, s céljuk, hogy a szövetkezet tagjainak keresete meghaladja a 33 000 forintot. Kikre és mire van még szükségük? Jó szakemberek­re, akiket nagyrészt tanmű­helyükből hoznak a terme­lésbe. Évente 10—12 tanuló kap oklevelet, akiknek egy része a szövetkezetnél ma­rad. öt oktató képzi évek óta a szakmunkás-utánpót­lást. Azon felül újabb fejlesz­tést szeretnének megvalósí­tani, hogy továbbra is ver­senyben maradjanak a kon­kurenciával, s újítani tud­janak. " Elképzeléseik már megvannak az újabb beru­házásra. Többek közt egy szórói elület-kezelő műhelyt kívánnak építeni, egy komp­resszortelepet felállítani, s meg szeretnék oldani a szá­rítórendszer gondját is. Ugyanakkor megoldást kí­ván az eddig elhanyagolt kisgépesítés is. Igaz, mind­ezekhez újabb milliókra van szükség, viszont a korábbi évek felfelé ívelő eredménye biztosítéka lehet egy újabb fejlesztő beruházás megvaló­sításának. A hazai piacra az elmúlt Jávor Péter Tavaszi munka a méhkeréki fóliasátrakban Ha valaki ezekben a na­pokban végigsétál Méhkerék utcáin, igazi tavaszi hangu­latnak lesz szemtanúja. A kiskertekben, a szérűkön megkezdődött a tavaszi nagytakarítás. Metszik a fá­kat, eltakarítják a téli sze­metet, ássák a veteményes ágyakat. A fóliasátrakban is megkezdődött az időszerű tavaszi munka. A legkoráb­bi paprikapalánták, a retek- és salátafélék szépen zöldell­nek. Méhkerék ugyanis egyebek között arról híres, hogy évente jelentős meny- nyiségű vitamindús primőr zöldséget ad közfogyasztásra. A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ-szel többek közt 1978 tavaszára 31 ezer cso­mó friss retek értékesítésé­re kötöttek szerződést a ház­táji gazdaságok. Hegyes zöldpaprikából 21 ezret, töl- tenivalóból pedig 128 ezret nevelnek fólia alatt. Amikor megjelenik a tömeges zöld­paprika a piacon, Méhkerék 579 mázsával segíti a közel­látást e fontos vitaminnö­vényből. A méhkerékiek a leszer­ződött zöldségfélét több mint 16 hektárnyi területen állít­ják elő. Védekezés a mezei pocok ellen Megdöbbentő statisztikai adatra bukkantunk a közel­múltban: a világ gabonater­mésének évente mintegy ötödét a rágcsálók falják fel, miközben földünk egyes részein éhínség pusztít., Igaz, ez a nagy gabonavesz- teségi arány Magyarország­ra kevésbé jellemző, ilyen nagy pusztítást inkább a mediterrán és a melegebb égöv országaiban végeznek a pockok és az egerek, azon­ban hazánkban is tetemes károkat okozhatnak a rág­csálók, ha elszaporodnak. A napokban tudtuk meg a Békés megyei Növényvédel­mi és Agrokémiai Állomás munkatársaitól, hogy me­gyénk egyes területein az ősz folyamán erős mezeipo- cok-fertőzés alakult ki, ami a változékony, s többnyire enyhe téli időjárás követ­kezménye. Mint tudjuk, köz­vetlen kártétele a növények megrágása, ugyanakkor tú­rásokkal, járatok készítésé­vel közvetlenül is veszélyez­teti a gabonaféléket. A már­cius eleji felmérések szerint legerősebb a fertőzés az orosházi járás déli részén és a mezőkovácsházi járásban. E helyeken az őszi búzában sokszor öt pocoklyukat is találhatunk 100 négyzetmé­terenként, ami igen erős szaporulatra utal. Ez a te­rület mintegy 1300 hektárt tesz ki. Közepes fertőzést 8,5 ezer hektáron észleltek. Az évelő pillangósok csak­nem 5,5 ezer hektárján is erős fertőzést tapasztaltak. A nagy egvedszám miatt a védekezés elvégzése kiemel­kedő fontosságú növényvé­delmi feladat. A megelőző intézkedéseket minél hama­rabb meg kell kezdeni, mert a vegetáció megindulásával fokozódik az áttelepülés és a kártétel mértéke. Tömeges megjelenésük idején előfor­dulhat, hogy más kultúrák­ba is betelepednek, s kárt okoznak. Ennek megakadá­lyozása minden üzemnek és termelőnek elsőrendű érde­ke és feladata kell hogy le­gyen. Éppen ezért a Növény- védelmi és Agrokémiai Állo­más a felmérési tapasztala­tok után március 10. és áp­rilis 15. között kötelező vé­dekezést rendelt el megyénk különösen veszélyeztetett te­rületein.

Next

/
Thumbnails
Contents