Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-14 / 62. szám

1978. március 14., kedd o Vasárnap délután Békéscsabán az I. kerületi pártházban a pártszervezet, a Hazafias Népfront és Vöröskereszt a ke­rület asszonyainak ünnepséget rendezett, amely egyben a meghirdetett kézimunka-kiállítás megnyitója is volt. A 3-as számú iskola úttörő citerazenekarának műsora után Fodor Sándor, a városi Vöröskereszt titkára tartott ünnepi beszé­det, majd Gulyás Lajosné, a zsűri elnöke értékelte a bekül­dött kézimunkákat. Az ünnepség befejezéseként megvendé­gelték a résztvevőkéit. A színpompás, értékes munkadara­bokból álló kiállítást három napig tekinthetik meg az ér­deklődők Fotó: Martin Gábor Forradalmi dalok fesztiválja Békéscsabán A KISZ Békés megyei Bi­zottsága a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Békés megyei Tanács V. B. műve­lődésügyi osztálya,' a Megyei Művelődési Központ, vala­mint a KÓTA megyei szerve­zete közös rendezésében 1978. március 14-én és 15-én ke­rül sor a „Forradalmi dalok” fesztiváljára és a Vándor Sándor-szemle elődöntőjére. A rangos rendezvénysoro­zatot március 14-én, délután 2 órakor, a Megyei Művelő­dési Központban dr. Csende Béla, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályvezető­helyettese nyitja meg, majd a versenyen részt vevő 16 kórus közül hat mutatja be versenyprogramját. A hang­verseny március 15-én, dél­előtt fél 10 órakor, a békés­csabai Külich Gyula Ifjúsági és Üttörőházban a résztvevő kórusok közös nyitószámával folytatódik, majd a négytagú zsűri előtt újabb 10 énekkar ad számot tudásáról. A 19 órakor kezdődő gálaesten a Vándor Sándor-szemlére to­vábbjutó kórusok lépnek fel, majd szünet után a debrece­ni Maróthi György vegyes kar zárja a műsort. Hz ismeretterjesztés anyagi lehetőségeiről tárgyaltak a TIT-ben Tegnap délután ülésezett a TIT megyei szervezetének ügyvezető eli^iksége Békés­csabán, az Értelmiségi Klub­ban. Vágvölgyi Károlyné tá­jékoztatta a résztvevőket a szervezet 1977. évi gazdasági munkájáról. Elmondotta, hogy az elmúlt évben az is­meretterjesztő tevékenység a költségvetés tervezetéhez ké­pest számottevően emelke­dett. Jelentősen nőtt az elő­adások száma, ötvennel több tanfolyamot indítottak az el- képzeltnél. Az IBUSZ-szal, a COOPTOURIST-tal és a Vo­lánnal közösen szervezett or­szágjárás napok száma is je­lentős volt, amelyeikhez ide­genvezetőt a TIT biztosított. A különböző baráti körök (kis matematikus, kis bioló­gus stb.) száma a megyében 679-ről 700-ra emelkedett. Igen drágák az ismeretter­jesztésben használatos audio­vizuális szemléltető eszközök is. Az elmúlt évben automa- diavetítővel látta el a me­gyei szervezet a nagybánhe- gyesi, a békéssámsoni és kondorosi csoportokat, a nagykamarásiak pedig nor­mál vetítőgépet kaptak. Tizenhárom megyei egye­temi előkészítő tanfolyam, több kül- és belföldi folyó­irat előfizetésének anyagi feltételeit is meg kellett te­remtenie a TIT-nek. A kü­lönböző nyelv- és egyéb tan­folyamok költségeit a részt­vevők maguk fizetik, de szá­mos jó példa akad arra is, hogy a vállalatik szakszer­vezeti bizottságai taníttatják a dolgozóikat, így például a Békéscsabai Kötöttárugyár­ban, konzervgyárban és for­gácsolószerszám-gyárban. Még mindig van azonban sok olyan gazdasági egység, ame­lyik a közművelődési tör­vény szelleméveL. ellentétben szinte semmit nem áldoz az ismeretterjesztő munka üze- inen belüli' javításáért. Az ügyvezető elnökségi ülés befejezéséül dr. Krupa András, a TIT Békés me­gyei szervezetének titkára is­mertette a tagokkal az or­szágos központ véleményét a megyei szervezet ez évi mun­katervéről. Megnyílt a lipcsei vásár Kacsis Tamás, az MTI kiküldött tudósítája jelenti Vasárnap megnyitotta ka­puit a lipcsei tavaszi vásár, a világ legnagyobb szakvá­sára, amelyen 62 ország és Nyugat-Berlin 9100 kiállító­ja vesz részt. A vásárt az első napon megtekintették az NDK párt- és állami veze­tői, élükön Erich Honecker- rel, az NSZEP -KB főtitká­rával, az NDK államtaná­csának elnökével. Erich Honecker és az NDK számos más vezető személyi­sége megtekintette a ma­gyar kiállítás egy részét is: a Chemokomplex, a Ganz- MÁVAG, az Intranszmas, a Szegeden megszólalt a „Hősök harangja” Mélyzengésű harang­szó ébresztette vasárnap reggel Szeged lakossá­gát, a Fogadalmi temp­lomban megszólalt a „Hősök harangja”. Em­lékeztetőül a 99 évvel ezelőtti nagy árvízre a 8,5 tonnás harangóriást évente mindössze ötször kongatják meg, a jeles ünnepek melleit az 1879. március 12-i. árvíz év­fordulóján. Ezzel is em­lékeztetik a lakosságot az évszázada lezajlott katasztrófára, amely öt és fél ezer lakóházat, a város épületeinek 93 százalékát romba dön­tötte. Annak idején az árvíz 806 centiméteres vízállásnál tört a város­ra. Azóta — 1970-ben — 961 centimétert is el­viseltek a megerősített gátak. Most elkészült az impozáns, betonlép­csős partfal, amely még nagyobb biztonságot nyújt a városnak, bár pillanatnyilag semmi sem veszélyezteti a nyu­galmát: a Tisza ismét kilépett ugyan a med­réből, de hullámai i, mindössze 600 centimé- 1 ! teres vízállásnak meg­felelően mossák a par­tokat. Árvízi emlékmű felállításával készül a város a katasztrófa jö­vő évi centenáriumára. Kohászati Gyárépítő Válla­lat, a Mineralimpex és a Nikex bemutatóját. Erich Honeckert Tordai Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és dr. Szű­rös Mátyás, berlini magyar'' nagykövet üdvözölte. Tordai Jenő tájékoztatta az NSZEP KB főtitkárát a magyar rész­vételről a lipcsei vásáron. Hangsúlyozta, hogy 1977-ben sikeresen fejlődött a magyar —'NDK gazdasági együttmű­ködés és az idei évre szü­letett megállapodások to­vábbi dinamikus bővítésre adnak lehetőséget. Az NDK hazánk második külgazdasá­gi partnere. Az NSZEP KB főtitkára örömét fejezte ki, hogy nagy a fejlődés a két testvéri szo­cialista ország gazdasági együttműködése terén is. A magyar részvétel a lipcsei vásáron jól kifejezi, hogy kapcsolataink a gazdaság területén is rohamosan erő­södnek, épp úgy, ahogyan politikai kapcsolataink fej­lődnek. „Jó üzletkötéseket kívánok” — mondotta Erich Honecker a magyar kiállí­tóknak. Ugyancsak vasárnap meg­nyílt Lipcsében a hagyomá­nyos nemzetközi könyvvásár is, amelyen 21 országból 160 kiállító vesz részt, összesen mintegy 800 könyvkiadó és kereskedelmi vállalat képvi­seletében. A vásáron gazdag, reprezentatív ányaggal van jelen a magyar könyvkiadás Közegészségügyi felügyelők konferenciája A Békés megyei KÖJÁL fontos feladata, hogy őrködjön a megye általános egészségügyi helyzete fölött. Ezt a fontos munkát a KÖJÁL közegészségügyi felügyelői látják el. A legújabb eredmények megismerésére és a problémák megbeszélésére a KÖJÁL rendszeres konferenciákat rendez. Ezeken az intézmény vezető munkatársai tar'anak előadásokat. A most megtartott konferencián a fertőző betegségekről és az ellenük való védekezésről volt szó Fotó: Lónyai László Nők a munkában, a közéletben [gy tartja a fáma, hogy Platón, a nagy görög bölcselő nyolc jótéteményért adott hálát az isteneknek: először hogy sza­bad embernek, másodszor, hogy férfinak és nem nőnek született... horderejű kérdések megíté­léséhez. Ezt — a nők társa­dalmi szerepével kapcsolatos — elavult felfogást megta­lálni az élet minden szférá­jában —, s nemcsak a fér­fiak, hanem a nők körében is. Ha gondolatban átíveljük az osztálytársadalmak több ezer éves korszakát, úgy tű­nik, Platónnak igaza van: bizony fukar kézzel mérték a nőknek az anyagi és szel­lemi javakat, a jogokat és az erkölcsi megbecsülést! Ki­vételes szerencsével kellett párosulnia a kitartásnak, te­hetségnek ahhoz, hogy a nő megvalósíthassa álmait — és önmagát. A szocialista társadalom kettős elnyomás alól szaba­dította fel a nőket, amikor törvénybe iktatta a munká­hoz való — és a férfiakéval egyenlő jogaikat. Harminc esztendeje lassacskán, hogy e törvény nálunk is megszü­letett, s hogy egy egész tár­sadalom fáradozik a női egyenjogúság gazdasági-szel­lemi feltételeinek megte­remtésén. Ezért nem árt fel­mérni: hogyan éltek a nők a lehetőségekkel? A fejlődés számait vizs­gálva úgy tűnik, elégedettek lehetünk: napjainkban min­den eddiginél magasabb a nők foglalkoztatottsági ará­nya. s több nő tevékenyke­dik a közéletben. Vegyük először például a közélet legaktívabb- legel- kötelezettebb katonáit : a kommunistákat. Hazánkban a női párttagok aránya 26,5 százalék; a nők aránya az alapszervezeti vezetőségek­ben 27,4, ,a városi pártbizott­ságokban 28,2, a budapesti kerületi pártbizottságokban 32,9 százalék. Beszédes szá­mok lennének, ha nem álla­na itt még egy: a nők ará­nya a párt-végrehajtóbizott­ságokban mindössze 13,1 szá­zalék ... Hasonló a helyzet az ál­lamigazgatás lakóhelyi szer­veiben: míg a választott tes­tületek nőtagjainak aránya országosan 25 százalék — legalacsonyabb a községi, legmagasabb a fővárosi ta­nácsban (!) —. de a végre­hajtó bizottságokban, vagy­is, ahol a döntések szület­nek, már a 20 százalékot sem éri el. Vagy itt van például a dolgozók legszélesebb, legát­fogóbb tömegszervezete : a szakszervezet. Az alapszerve­zeti vezetőségekben a nők aránya — tagsági arányukat is meghaladva — elérte az 50 százalékot; a szakszerve­zetek megyei tanácsaiban már csak 35,5 százalék, a szakmai elnökségekben 29,5, a SZOT elnökségében pedig mindössze 17 százalék! örvendetes kivétel legfel­sőbb törvényhozó testüle­tünk, az országgyűlés: itt a nők aránya minden válasz­táskor tovább nőtt. s leg­utóbb elérte a 29 százalékot. Nem soroljuk tovább a számokat, tényeket, ennyiből is kitűnik, hogy joggal álla­pította meg a kérdés leg­utóbbi vizsgálatánál a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa: a lakosság körülbelül 52 százalékát kitev-ő nők köz­életi aktivitása még mindig — az utóbbi években elért fejlődés ellenére is — elma­rad a lehetőségektől és a társadalmi igényektől. Az elmaradásnak számos oka van; az első abban a hibás szemléletben gyökere­zik, .amely mindmáig vallja a nők alacsonyabbrendűsé- gét, szerényebb képességeit, a férfiakkal szemben korlá­tozott alkalmasságát nagy A nők közéleti aktivitása kibontakozásának másik fé- kezője a családban elfoglalt hátrányos helyzetük. Figyel­jük meg ezt a két számot: a nők — szociológiai felméré­sek tanúsága szerint •— na­ponta még ma is átlag 4,‘2 órát, a férfiak viszont mind­össze 1,2 órát fordítanak há­zimunkára. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a kis­gyermek gondozásának, ne­velésének terhe szinte kizá­rólag a nő, az anya vállát nyomja, világossá válik, ho­gyan, miként gátolja a csa­ládi munkamegosztás hiá­nya, az egyenlőtlen tehervi­selés a nő közéleti aktivitá­sát, önmegvalósítását. A harmadik ok lehet a la­kóhelyi szolgáltatás fejlet­lensége, negyedik az iskolá­zottság, a szakmai képzettség hiánya, további ok • ,a férfi Janus-arca, az a „kétlelkű- ség”, amikor elvben és álta­lában egyetért a női egyen­jogúsággal, ám közvetlen környezetében minden esz­közzel igyekszik a korábbi állapotot fenntartani. Végül, de nem utolsó sorban távol tarthatják a nőt a közélettől a káderfejlesztés, »a káderki­választás hibái. Kétszeres tisztelet tehát a tsz-asszonyoknak, gyári munkásnőknek, alkalmazot­taknak, szellemi pályán dol­gozóknak. akik ennyi aka­dály, visszahúzó erő ellenére, olykor a környezet előítéle­tein, máskor saját gátlásai­kon diadalmaskodva, mégis a közösség boldogulására ál­dozzák energiájukat, kevés szabad idejüket! Tisztelet a lakóbizottságokban a szű- kebb csoport érdekeiért ha- dakozóknak, a népfrontak­tivistáknak, a falugyűlések, tanácstagi beszámolók szer­vezőinek; tisztelet a társa­dalmi összefogás motorjai­nak, a fákat ültetőknek, a járdaépítőknek; tisztelet a szülői munkaközösségek ál­dozatkész tagjainak. Tisztelet a lányoknak, asszonyoknak, akik a kereső munka, s a háztartás ezernyi gondja mellé szívükre ve­szik a másokét is: az elha­gyott gyermekek, gondozás­ra szoruló öregek patronálói­nak, a véradó akciók fárad­hatatlan szervezőinek, s a sokszoros véradóknak. Tisz­telet a nőknek, akik társaik­kal arr,a szövetkeztek, hogy igyekeznek szocialista mó­don élni, tanulni, dolgozni: a szocialista brigádmozgalom részvevőinek. Tisztelet a lá­nyoknak fiatalasszonyoknak, akik a munka vagy tanulás — esetleg mindkettő— mellé felvállalták a szocialista esz­mék megismerését, maguk és társaik tudatának formálá­sát: a KISZ sok százezres tagságának. Ö a Platónnak nincs is igaza, nőnek lenni ma sem könnyű. A nővel szemben szigorúbb az erkölcsi mérce, magatartásá­nak megítélésében sok még az elfogultság. Vezetővé va­ló előléptetésénél magasab­bak a követelmények, több a bizalmatlanság. A nőt még ma is sokszor állítják — in­dokolatlanul — válaszút elé: család — vagy hivatás? E néhány sor azokat köszöntse, akik valamennyit vállalják: családot hivatást s ráadásul a közösségért, a gazdagabb holnapért végzett munkát. • Nyíri Éva

Next

/
Thumbnails
Contents