Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-12 / 37. szám

1978. február 12. vasárnap o Nőtt a termelés, javultak az életkörülmények (Folytatás az 1. oldalrólj nél magasabb volt — még elmaradt az elvárásoktól. A főbb gabonafélék és ipari növények termelési színvo­nalában a gazdaságok, fő­ként a termelőszövetkezetek között még igen nagy a szó­ródás: a legalacsonyabb és a legmagasabb átlagok kö­zött háromszoros, sőt annál is nagyobb különbségek vol­tak. A termelést ösztönző in­tézkedések, illetve a gazda­ságok fokozott törekvéseinek eredményeként a zöldségter­melés is fejlődött, s általá­ban javult az ellátás. Tovább fejlődött az állat- tenyésztés is. összességében nagyobb lett az állatállo­mány, ugyanakkor növeke­dett a vágóállatok és az ál­lati eredetű termékek érté­kesítése. A főbb állatfajok év végi állománya az összes gazdaságban a következő­képpen alakult: adási forgalma folyó áron 11, összehasonlítható árakon számítva 7 százalékkal emel­kedett 1976-hoz viszonyítva. E növekedés nagyobb a ter­vezettnél és az országosnál is. Ugyancsak összehasonlít­ható árakon a bolti élelmi­szerek forgalma 3, a vendég­látásé 5, a ruházati cikkeké 4, a vegyes iparcikkeké 12 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelem 1977. évi összes forgalma meghaladta a 10 milliárd forintot. A kiskereskedelem tovább bővítette és korszerűsítette üzlethálózatát, s növelte a foglalkoztatottak számát. Az év folyamán Békéscsabán új Univerzál Áruházat és ABC- áruházat, húsfeldolgozó-üze­met és húsboltot, Ifjúsági Áruházat helyeztek üzembe. A bolti és a vendéglátó-há­lózat bővítését vagy korsze­rűsítését végezték még a megye településén, így pél­dául Nagyszénáson, Kétegy­Megncvezés Szarvasmarha Sertés Ló Juh A tehenek előhasi (üsző­vel) és a kocák (előhasival) száma 5,2, illetve 10,8 száza­lékkal volt több, mint két évvel azelőtt. A fontosabb mezőgazdasá­gi termékekből együttesen 11 százalékkal, ezen belül a növényeknél 9, az állatokból és állati eredetű terméked­ből 13 százalékkal növelték az értékesítést a megye me­zőgazdasági üzemei egy év alatt. A mezőgazdasági ter­mékek áruértékesítésének ilyen ütemben való növelése járult hozzá, hogy a megye élelmiszeripara 1977-ben 11;4 százalékkal növelte termelé­sét. lövedelem, fogyasztás A lakosság készpénzbevé­tele a megyében 1977-ben 14 százalékkal volt több, mint az előző évben. Ezen belül a bér- és bérjellegű bevételek összege 9, az egy foglalkoz­tatottra jutó kereset pedig 7 százalékkal emelkedett. A keresetek jobban emelked­tek, mint 1976-ban, amit az iparban és az élelmiszer-ke­reskedelemben, valamint a vendéglátásban a műszak­pótlék emelése, továbbá a művelődés, az oktatás és az egészségügy területén eszkö­zölt béremelés is befolyásolt. A mezőgazdasági tevékeny­séggel kapcsolatos lakossági bevételek (munkadíjak és áruértékesítés) összege kb. 20 százalékkal volt több, mint 1976-ban. A lakosságnak 1977 végén 3,9 milliárd forint takarék­betétállománya volt, 15 szá­zalékkal több, mint egy év­vel azelőtt. Ugyanakkor a hitelállománya 3,4 milliárd forintot tett ki, amely 16 százalékkal emelkedett. A dinamikusan növekvő pénzbevételek és az előző évinél jobb áruellátás hatá­sára a kiskereskedelem el­Darab 1977. XII. 31. az 1977. XII. 1975. XII. 31-i 31-én adat %-ában 121331 105,3 851234 114,0 10 794 91,1 177 485 130,6 házán, Szeghalmon, Oroshá­zán, Gyulán. A megye kereskedelmi szálláshelyein 1977-ben több mint 90 000 vendég ellátásá­ról gondoskodtak, ebből 17 ezer 500 külföldi vendég volt. Legnagyobb idegenfor­galmi vonzása volt a Vár­fürdőnek, a Várszínháznak, a szarvasi arborétumnak és Gyopárosfürdőnek. Lakásépítés, közműellátás 1977-ben a megyében 3265 lakást építettek, az előző évi­nél — ami kiugróan nagy­számú volt — 22 százalékkal kevesebbet. A lakások egy­negyedét a megyeszékhe­lyen, 29 százalékát a többi városban, 46 százalékát a községekben építették. Az épített lakások 38 százaléka három- vagy több szobás. Az elmúlt két évben együttesen több mint 7400 lakást építet­tek a megyében, az ötödik ötéves tervidőszak előirány­zatának csaknem a felét. Az év folyamán 1287 lakást kü­lönböző okok miatt meg­szüntettek, tehát az új épít­kezések csak részben jelen­tettek lakásszaporulatot. Folytatódott a közműháló­zat bővítése. A vízvezeték- és a csatornahálózat hosszát 7—7 százalékkal növelték. A vívezeték-hálózatba bekap­csolt lakások száma 9, a köz­csatorna-hálózatba bekap­csol také 13 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. 1470 lakást kapcsoltak be a veze­tékes gázellátásba, s ezzel a háztartási fogyasztók száma 12 540-re emelkedett. Egészségügyi ellátás A lakosság egészségügyi ellátásának személyi és tár­gyi feltételei összességében lényegében nem változtak. A beteljesült Százéves születésnap.. Sárrét legidősebb embere, a füzesgyarmati Kovács Ger­gely bácsi a közelmúltban ünnepelte 100. születésnapját — írja levelében Borbíró La­jos füzesgyarmati olvasónk. Az idős embert születésnap­ján nagy szeretettél vette körül népes családja. Meglá­togatták a nagyközségi ta­nács vezetői, a helytörténeti kör tagjai és több úttörőcsa­pat is. Gergely bácsinak vi­szontagságos volt az élete. Már fiatalon elszegődött cse­lédnek, de szerette a dalt és álom mindig jókedvű volt. Sok ré­gi mesét őrzött meg emléke­zetében. 90 éves korában azt álmodta: a Göncölszekér az égen olyan alacsonyan' volt, hogy a kezével megérintette. Ez a népi hagyomány szerint azt jelenti, megéli a száz esztendőt. Hát csakugyan be­teljesült az álma. Gergely bácsi hangját a helytörténeti kör több méter hosszú mag­nószalagja őrzi. A füzes- gyarmati születésű Szitás Er­zsébet festőművész megörö­kítette a portréját is. Az orvosok száma ugyan 30 fővel emelkedett, de ez az orvoshiányt csak mérsékelte. Az általános- és gyermekor­vosi körzetek 10 százaléka (20 körzet) betöltetlen. Ezek­ben helyettesítéssel oldják meg az ellátást. A rendelőin­tézeti szakorvosi órák 16, a szakgondozási órák 10 szá­zalékát szüneteltették az év végén, elsősorban szakorvos­hiány miatt. A rendelőinté­zetek igénybevétele főként Békéscsabán és Gyulán fo­kozódott. A szakrendeléseket a megyében naponta átlago­san 5830-an vették igénybe. Egyes szakrendeléseken a zsúfoltság miatt csökkent az átlagos gyógykezelési idő. A kórházak befogadóképessége nem változott, az ápolt bete­gek száma valamelyest emel­kedett. Az év folyamán az állan­dó bölcsődék befogadó ké­pességét 110 férőhellyel bő­vítették. Békéscsabán egy 60 férőhelyes új bölcsődét ad­tak át rendeltetésének, Nagy­szénáson, Körösladányban és Gyulán 10—10, Köröstarcsán 20- férőhelyes bővítés történt. A fejlesztések ellenére a bölcsődék zsúfoltsága foko­zódott, főleg a városokban, azok közül leginkább Oros­házán. Emelkedett a felvé­telre váró gyermekek száma. Kulturális ellátás 1977-ben az óvódás korú gyermekek elhelyezése a ko­rábbinál is nagyobb problé­mát jelentett. Az előző évi­nél nagyobb mérvű fejlesztés ellenére mind a városi, mind a községi óvodák zsúfoltsága fokozódott. Az év folyamán Nagyszénáson 75, Dévavá- nyán 45 férőhelyes óvodát nyitottak meg. Békéscsabán 3 új intézményt — összesen 250 férőhellyel — létesítettek. A megyében több mint 14 ezer 400 állandó óvodai férő­hely volt az év végén, mégis 1340 gyermek felvételét uta­sították el, férőhelyhiány mi­att. 100 férőhelyre így is át­lagosan 116 óvodás gyermek jutott. Különösen zsúfoltak az intézmények Orosházán, Békésen és Békéscsabán. Az általános iskolákban összességében tovább javul­tak az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételei. A tanév elején az általános iskolákban a megyében 43 ezer 840 tanuló volt, ebből 4850-en 8. osztályosok. Egy tanerőre 16, egy tanulócso­portra 26, egy osztályteremre 28 tanuló jutott átlagosan. Egyes iskolákban tanerőhi­ány is van. Még mindig je­lentékeny számú olyan tan­terem van, amely nem min­denben felel meg az oktatás feltételeinek. Fokozódott a napközis ellátás is, de az igényeket még nem tudták kielégíteni. (Pl. Békéscsabán 220 tanuló esetében). A megye középiskoláiban -a tanév elején 7290-en kezd­ték meg tanulmányaikat, eb­ből 1780-an a 4. osztályban. Az összes tanuló fele gimná­ziumba jár. Ezek 38 százalé­ka szakosított, 46 százaléka általános tantervű osztályok­ban tanul, 16 százaléka fa­kultatív oktatásban részesül. A tanerők száma összességé­ben néhány százalékkal ke­vesebb a szükségesnél. A megyében egy tanerőre 14, egy osztályra 29 tanuló jut átlagosan. 1977-ben a Békés megyei Jókai Színház műsorán 11 prózai, 4 zenés darab és 2 mesejáték szerepelt. A me­gyében összesen 373 előadást tartottak. Ezen belül növel­ték az ifjúsági előadások számát. Egy előadásra átla­gosan 340, ezen belül egy if­júsági előadásra 400 látoga­tó jutott. A megye filmszínházai összesen 28 500 előadást tar­tottak, valamivel többet, mint 1976-ban. Az előadáso­kat többen látogatták, mint az előző évben. Egy lakosra átlagosan kb. 7 mozilatoga- tás jutott. Laci bácsi, a sokszoros újító — Ez, kérem, hobbi. Az ember csinálja, mint egy megszállott. Nem lehet kilá- bolni belőle. Egyébként min­dig akarnak tőlem valamit. A gyár fiatal, a vezérkar fejleszt. Okosan csinálja. Külföldi gépeket vásárol, és komoly megoldások szület­nek gyáron belül. Mert tud­ja, úgy van, hogy a gép ter­meli a pénzt, nem a fizikai erő. Ebből ered, hogy nem annyira az izmot, mint az észt kell használni. — Most min dolgozik? — Ez szilvásgombóc-sodró gép lesz. Már három mázsa szilvás gombóc el is készült az alapgépen. Bár nem sze­retek előre inni a medve bő­rére, remélem megfelel majd a célnak. Csak olyan helyre állítsák be, ahol nem nagy a levegő páratartalma. Van ilyen hely. Márton Pál igaz­gató utasítására a derelyét ott gyártják. Jól halad a munka. Azt a gépsort is én konstruáltam. így kezdődik a beszélgetés a Magyar Hűtőipar békés­csabai gyárának a tmk-rnű- helyében Kollár László nyugdíjas lakatossal, aki a képen is látható szilvás- gombóc-sodró gépnek a be­fejező munkáinál tart. — Hányadik újítása már? — kérdezem. — Nem is tudom. Nagyon sok volt. Inas koromban kezdtem és soha nem hagy­tam abba. A Barneválnál 11, a húsipari vállalatnál 18, a hűtőházban 12 évig dolgoz­tam. Régebben maszeknál is voltam. Most éppen 70 éves vagyok, volt időm tehát ar­ra, hogy újítsak. — Melyikre emlékszik vissza a legszívesebben? — A Békés megyei Hús­ipari Vállalatnál 1963-ban dr. Szeredi Mihály állator­vos azt mondta, hogy van egy elképzelése olyan vágó­technika kialakításáról, ami­hez nem kell sok víz. Csi­náljuk gőzzel! Sikerült a vízszükségletet nagyon le- csökkentenünk, bár a mun­kát nem tudtuk teljesen be­fejezni. így is sokan megnéz­ték az újításunkat, köztük nem egy professzor. — Hogy került a hűtő­iparba? — Márton Pál igazgató hívott. Emlékszem, 1965. no­vember 16-án jöttem ide. A tmk-műhelyben csoport- vezető lettem. Márton elv- társ szabad kezet adott. De követelt mindig. — Most is követel? — Igen, azt szokta mon­dani: Laci bácsi találja ki, csinálja, legyen kész mi­előbb vele! Ha valami aka­dály van, nyitva áll az igaz­gatói iroda ajtaja, jöjjön! De amikor elkészült például a derelyegyártó gépsor, az elismerés sem maradt el. Szép kis összeget kaptam, és hát erkölcsileg is megbecsül­nek. Ez különösen abban mutatkozik meg, hogy bíz­nak bennem. Egyszer Svédországból ér­kezett egy szamócaosztályozó gép. Kipróbálták, nem fe­lelt meg a célnak. Szóltak neki. Nem sok időbe tellett, amíg elkészített egy másik gépet, ami kifogástalanul osztályozza a szamócát. Sok más, kisebb-nagyobb újítás fűződik még a nevé­hez. Egynéhány olyan is, amely a gyár termelési eredményéhez milliókkal já­rul hozzá. — Hogy csinálja ezeket? — A termelés egész fo­lyamatát szinte atomokra bontom. Minden apró moz­zanatot külön-külön meg­vizsgálok. Néha elég nagy kínlódást jelent, amíg vala­minek a nyitjára rájövök: — Készít műszaki rajzot? — Nem, csak inkább skiccet, szabad kézzel. Józan paraszti ész kell ide. Persze néhány kulcsfontosságú mé­retet ismerni kell. Amikor az esztergályosokat megbí­zom egy-egy alkatrész el­készítésével, nekik már ti- zedmilliméfernyi pontosságot határozok meg. Van egy szekrényre való szakköny­vem, vannak táblázatok, nem nekem kell mindent kitalál­nom. — Azt mondják, hogy a műszaki rajz készítése köz­ben hamar elalszik, de a gépnél fél éjszakát is dolgo­zik anélkül, hogy elálmosod- na. — Igen. Van egy kis pad az öltözőben. Elég kemény. Néha, ha sürgős a munka és tovább maradok, ott pihenek egy keveset. De nyugtalan vggyok, hamar felébredek. Márton elvtárs is hajt. Azt akarja, hogy menjenek a dolgok. Persze én is. Mert jobb egy nyereséges, mint egy deficites vállalatnál dol­gozni, Meg az is számít, hogy valaminek tartják az embert. Munkaidő után persze csak ákkor marad bent, ha nagyon sürgős tennivalói vannak. Egyszer azonban a főmérnök megtiltotta, hogy egyedül tartózkodjon a mű­helyben, mert ha valamilyen baleset történik, senki nem tudna a segítségére sietni. Márton Pál vállalta, hogy két este bennmarad vele. Az első este együtt távoztak. A második este, úgy nyolc óra tájban Kollár László kije­lentette: — Mindjárt megyek, igazgató elvtárs. — Jól van, Laci bácsi, ak­kor én sietek. A tévéműsort szeretném látni. A napokban a Volán 8-as számú Vállalat gyulai fő­nökségének kultúrtermét zsúfolásig megtöltötték a szakszervezeti tagok. Kom- lósi Kálmán párttitkár üd­vözlő szavai után Dandé Antal tartotta meg beszámo­lóját az elmúlt esztendőben végzett munkáról. A tavalyi esztendő a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójának a jegyében telt el. Kulturális és politikai programokat bo­nyolítottak le. A „60 év a -szocializmus útján” címmel vetélkedőt szerveztek és a megyei döntőben az elsők között végeztek. A főnökség dolgozói is csatlakoztak a csepeli felhí­váshoz, a vállalásaikat tel­jesítették és rtagyszerű mun­kasikereket értek el. Erre legjobb bizonyíték az, hogy a vegyes profilú munkaver­senyben a gazdasági egysé­gek között a gyulai főnök­ség szerezte meg az első he­lyet. Az energiatakarékossá­Márton Pál másnap tudta meg, jaogy Kollár László csak éjfél után három óra­kor hagyta el a gyárat. Ala­pos dorgálás következett. Kollár László azonban ma is arra hivatkozik, hogy ész­re sem vette az idő múlását. Már néhány évvel ezelőtt kiérdemelte a Kiváló Újító kitüntető jelvény arany fo­kozatát. Az Elnöki Tanácsa Munka Érdemrend bronz fo­kozatával tüntette ki, és sok­szor kapta meg az Élelmi­szer Kiváló Dolgozója, vala­mint a Kiváló Dolgozó jel­vényt. Az újítási díjak összege már eddig is jó néhány évi keresettöbbletet jelentett számára. Mindig a legmaga­sabb bérbesorolású szakmun­kások közé tartozott, s mivel 67 éves koráig kitartott a munkapad mellett, a nyugdí­ja jóval meghaladja az át­lagot. Ráadásul most, 70 éves korában is fiatalosan és anyagilag is megbecsültén dolgozik. Ezért mondja még: — Elég jól élek. No, per­sze az újítási díjakból a négy gyermekemnek is ju­tott. Nekem a pénzből egy Zsigulim és sok műszaki könyvem van. Otthon keve­set, de finomat eszem. Eljá­rok a gyulai Várfürdőbe, és jó néhány újság előfizetője vagyok. Mindezekről vala­mikor álmodozni sem mer­gi versenyben pedig egymil­lió 70 ezer forint értékű üzemanyagot takarítottak meg. Nagy része van ebben a 17 szocialista brigádnak is, akik vállalásaikat túlteljesí­tették. A főnökség csaknem száz dolgozója részére több mint ötvenezer forint se­gélyt fizettek ki. Hogy meg­becsülik a munkában megfá­radt, idős nyugdíjasokat is, arra a nyugdíjastalálkozók jó hangulata bizonyíték, to­vábbá az, hogy a napokban a szakszervezeti bizottság felkeresi a nyugdíjasokat, s anyagilag segítik őket, mindezt kérés nélkül teszik. De sokat segít a vállalat, a szakszervezeti bizottság a fiataloknak is, például a la­kásvásárlásban és házépítés­ben. A beszámolót követően szót kért Bácskai László VSZT-titkár, aki a szakszer­vezeti bizottság nevében kö­szöntötte a főnökség dolgo­zóit. Ormosi Péter tem volna. Pásztor Béla Munkasikerek a Volán gyulai főnökségén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents