Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-11 / 36. szám
1978. február 11., szombat o Zárszámadás Idei árbevételüket 7,4 milliárd forintra tervezik (Folytatás az 1. oldalról) Külön is említést érdemel a múlt évi 385 millió forint értékű táp. és takarmányforgalmazás, ami 28 százalékkal volt több, mint 1976- ban. E szövetkezetek tavaly további erőfeszítéseket tettek a lakosság élelmiszer- és közszükségleti cikkekkel történő jobb ellátására. Erről tanúskodik a tervidőszak során az élelmiszerforgalmazásban bekövetkezett 10 százalékos növekedés. A vendéglátásban — örvendetes módon — az ételforgalom kapott hangsúlyt, ami 16 százalékkal emelkedett. Ezen belül az előfizetéses ételek forgalma 20—22 százalékos növekedést mutat. Jónak ítélhető a szeszmentes italok 18—19 százalékos forgalom- emelkedése is. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek felvásárlási ágazata a múlt évben 860 millió forintos árbevétel teljesítéséről adhatott számot. Ez 33 százalékkal volt több, mint 1976-ban. A felvásárlási érték 80 százalékát a vegyes cikkek képezték. Egyébként 1977-ben csak zöldségből és gyümölcsből 1800 vagon mennyiséget vásároltak fel az ÁFÉSZ-ek, amely csaknem 50 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezután az elnökségi beszámolóból kiderült, hogy tavaly mintegy 60 millió forint értékű szövetkezeti beruházás valósult meg, idén pedig kiskereskedelmi és vendéglátó egységek építésére 61 millió forintot fordítanak, felvásárló raktárak és élelmiszergazdasági telephelyek rekonstrukciójára 20 millió forintot költenek az ÁFÉSZ- ek, amelyek ossz árbevételüket 7,5 milliárd forintra tervezik. Másik figyelmet érdemlő ágazat a beszámoló szerint 1977-ben is a takarékszövetkezeti tevékenység volt. Tavaly a 16 szövetkezeti pénzintézet taglétszáma meghaladta a 78 ezret. Múlt év végén az általuk kezelt kamatozó betétállomány megközelítette a 780 millió forintot. A háztáji és kisgazdaságok termelését közvetlenül szolgáló kölcsönök összege pedig az 50 milliót. Harmadik ágazata a mozgalomnak a szövetkezeti formában történő lakásépítés. Tavaly 400-zal nőtt a szövetkezetek által kezelt lakások száma. A múlt év végén a megyében felépült tanácsi elosztású és telepszerű, több szintes magánlakások 36 százaléka a szövetkezetek kezelésében állt. Ugyanakkor 1977-ben 126 lakás építését fejezték be megyénkben szövetkezeti formában, ami 1976-hoz viszonyítva 20 százalékos emelkedésnek felel 'meg. A MÉSZÖV idei első küldöttközgyűlésén a beszárro’ó elhangzását követőtn egy nagyon fontos indítvány elfogadására is sor került. A MÉSZÖV elnöksége javasolta, hogy a megye fogyasztási szövetkezetei, azok dolgozó kollektívái csatlakozzanak a budapesti Láng gyári munkások idei versenyfelhívásához. A MÉSZÖV Szarvason megtartott idei első küldött- közgyűlése Bagi Sándor szövetségi elnökhelyettes zárszavával fejeződött be. Balkus Imre Hatan a kondoros! tsz-röl Gazdasági bűncselekmények új köntösben Dr. Czill Gyulának, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének nyilatkozata — Mit tud a kondorosi Egyesült Tsz-ről? — kérdeztük február 8-án, a zárszámadás napján néhány községbelitől. Lestyán Györgyné, áruházi eladó: „Jó téesz, úgy tudom, a zöldségkertészetük nagyon fejlett, sok árut szállítanak feldolgozásra Békéscsabára, a hűtőházba és a konzervgyárba.” Zuberecz Mihályné, postai főpénztáros-helyettes : .,Sokat utaznak a tagok, jól keresnek. Ügy hírlik, szép eredményeket értek el. Bízom benne, hogy sok pénzt is hoznak hozzánk majd takarékba.” Mátrai Mihály gépkocsivezető: „Jó földön gazdálkodik a szövetkezet. Igaz, nem elég csak vetni, a munka ma már nagy szakértelmet igényel. Ügy tudom, kiváló szakemberei vannak a tsz- nek.” Hajdú Mihályné, a bölcsőde vezetője: „Mindig jól működő termelőszövetkezetek voltak Kondoroson, ezekben szorgalmas emberek dolgoztak. A bölcsődébe 33 apróság jár, közülük 16-nak a szülei a téeszben dolgoznak. Kozma Bálint, a dévavá- nyai Aranykalász Tsz kom- bájnosa második helyezést ért el a Körösök vidékén dolgozó kukoricabetakarítók versenyében. A jutalmat, február 8-án vette át a szövetkezet zárszámadó közgyűlésén. A sikerről a szünetben beszélgettünk. — Mennyi kukorica kellett ebhez a szép helyezéshez? — Háromszáz vagon. — Ennyi termett az Aranykalásznak? — Még a harmada sem. Bérmunkában hoztam össze a többit. Kisújszálláson, Gyomán, meg örménykúton. — Ez azt jelenti, hogy Kozma Bálint, a kombájnos nagyobb teljesítményre képes, mint az Aranykalász Tsz? — No, ez nem így van. Azt nem állítom, hogy a legjobb közös gazdaság a mi téeszünk a környéken, de ma már csepülni sem lehet úgy, mint évekkel ezelőtt. — Akkor csepülték? — Hát nem sok jót mondtak róla. r — És most? — Megváltozott a helyzet. Állítom, észre sem vették, milyen nagy törekvés van Szépen, a legízlésesebb holmikban járnak a gyerekek. Ügy gondolom, ha a szülők rosszul keresnének, szerényebben öltöztetnék a kicsiket.” M. Lajos kőműves: „Nyáron munka után, évek óta a tsz-tagoknál szoktam „fusizni”. Közülük nagyon sokan szép házat építettek, a régieket pedig felújították, s ezek olyanok belülről, hogy akár a Rózsadombon is megállnák a versenyt.” Sallai Ferenc, 62 éves, 1948-tól, vagyis az alapítástól dolgozik a szövetkezetben: „A tizedik belépő tag voltam. Egy pár ökröt vittem a közösbe. Az első zárszámadást 1949-ben tartottuk, s gabonából éppen any- nyi járandóságot kaptunk, hogy egy évig megéltünk belőle. Az akkori és a mai viszonyokat össze sem lehet hasonlítani. Az 1950-es évek elején naponta 14—16 órát dolgoztunk, s a föld alig 12 mázsa búzát termett. Manapság 8—10 órát dolgozunk, s több mint 50 mázsa kenyérgabonát takarítunk be hektáronként. A legtöbbet mégis két éve, vagyis az bennünk. Jól mondta a járási párttitkárunk, Varga István, hogy lassan, de biztosan haladtunk előre. — Ez itt derült ki a zárszámadáson? — A, ez már csak azoknak szólt, akik nem járnak közénk dolgozni. A nyugdíjasok, meg a járadékosok. Mi már tudtuk régen, . hogyan állunk. Kint a lórési üzemegységben, ahol a gépek vannak, már egy hétté] ezelőtt összeültünk, az ott dolgozók vagy százan, ott volt az elnökünk is, és alaposan kiforgattuk az elmúlt évet. Megbeszéltük, mi az, ami jól ment, mi az, ami nem sikerült. — Ügy tudom, több mint 40 százalékkal növelte a tsz termelési értékét az egy évvel korábbihoz képest. Így lett majdnem 140 millió forint. Megtudták azt is, hogy ez minek köszönhető? — Tudtuk mi azt menet közben is. Ugye azt a nagy lucernaszárítót se azért építettük, hogy csökkenjen az árbevételünk. Aztán meg ahogy a többiek mesélték, akik a tehenek körött dolgoznak, a tejtermelésünk növekedésével sem kell szégyenkeznünk. egyesülés óta ért el a szövetkezet. Nagy teljesítményű gépeket vettünk, okos masinák segítik a munkánkat, sok műtrágyát használunk fel, a gazdálkodást egyetemet végzett emberek irányítják.” Az udvaron három jókedvű fiatalember igyekszik az egyik autóhoz, valamennyien eredeti farmeröltönyt viselnek. — Hol dolgoznak? — Itt a téeszben. — Magáé? — intek a sárga Ladára. — A nyáron jött meg, igaz, az öregemék is segítettek egy kis pénzzel. — Most merre? — Kicsit szórakozunk, elvégre zárszámadás volt — csapja be a kocsi ajtaját, majd felbőg a motor, s a ko-_ esi eltűnik a kijáratnál. A 2362-tagú kondorosi Egyesült Tsz igen szép eredményekkel zárta az elmúlt évet. Valamennyi főágazata túlszárnyalta célkitűzését. Az egy tagra jutó, évi kereset 1977-ben meghaladta a 40 ezer forintot, 2000 forinttal túlszárnyalva az előző évit. — szekeres — — Ahogy itt körülnézek a nevető, adomázó embereken, ugyancsak jó a hangulat. Biztos kevesen vannak most azok, akik elkívánkoznak innen? — Korábban se nagyon mentünk, akkor se, amikor rosszabbul állt a szénánk. Én már huszadik éve dolgozom itt. Igaz, hogy majd minden évben leadok vagy 12 hízót, házat is építettem már, szóval, érdemes volt küzdeni, kivárni, amíg ki-« kecmergünk a sárból. — Min múlott ez? — Hát sokmindenen. Jöttek az új gépek, talán a vezetés is jobb lett. Minket is jobban megfogtak, hát jobban dolgoztunk. Szóval minden együtt. , — Osztás lesz-e? — Persze, hogy lesz. Megmondták ezt is előre: 2,7 százalék. — Ez mennyit jelent? — Nekem legalább egy ezrest. — No, azt nem lesz gond elkölteni. — Ilyen gondom eddig sem volt, van ugyanis két kislányom. — Akkor, további sok szerencsét az élethez. (kőváry) Jóllehet, a hazai bűnözési statisztika nem ad okot aggodalomra, figyelmet érdemel, hogy tavaly 10,7 százalékkal több embert ítéltek el népgazdaság elleni bűncselekmény miatt, mint 1976- ban. Több mint 500-an üzérkedés, 110-en drágítás, ezernél többen devizagazdálkodást sértő bűntett vádjával kerültek a bíróság elé, s tizenkétezren felül volt azoknak a száma, akik a társadalmi tulajdon megkárosításáért feleltek. Milyen tipikus körülmények, okok húzódnak meg e gyakran összefonódó bűncselekmények mögött, hogyan lehetne visszafordítani e figyelmeztető folyamatot, erről kért tájékoztatást dr. Czili Gyulától, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesétől Győri Margit, az MTI munkatársa. — Sajnos, a gazdasági bűncselekmények körében az elkövetés és az elbírálás között gyakran több év is eltelik, s a résztvevők magatartásának földerítése — többnyire a bizonylati fegyelem lazaságai miatt — rendkívül nehéz. A spekulációs bűncselekmények alanyai többségben ügyes „üzletemberek”, kisiparosok, akik például a termelőszövetkezeti melléküzemágat a maguk vagy egy csoport érdekében harácsolásra használják fel. S hogy mindezt viszonylag hosszabb időn át zavartalanul folytathatják, abban főszerepet játszik az adott vállalat, szövetkezet helytelen gazdálkodása, a belső szervezetlensége, amely többnyire az ellenőrzés elhanyagolásával párosul. Egyikmásik népgazdaság elleni bűncselekmény orvosságát a belső szervezési hibák kijavításában kell keresni. Előfordul például, hogy egy ember kezében összpontosul az utalványozó, a számfejtő és a pénzkifizető feladata, amely már önmagában is sorozatos visszaélésekre kínál alkalmat. Olykor az irreális munkahelyi terv válik bűncselekmény forrásává. Az elkövetők mindenkor azzal védekeznék, hogy a kollektíva javára hamisították meg a passzív vállalati, szövetkezeti mérleget. Elgondolkoztató viszont, hogy a népgazdaság terhére elkövetett ilyen jogsértések fölött — éppen a nyereség reményében — a dolgozók is szemet hunytak. Ugyancsak már csírájában elfojthatta volna a ' közösség azoknak a gazdasági vezetőknek a kötelezettségszegését is, akik azért kerültek a bíróság elé, mert egyéni érdekből vagy a vállalati „Kiváló” cím elnyeréséért kimutatásukban eltitkolták a súlyos üzemi baleseteket. — Különleges figyelmet érdeméi "a korrupció. Tapasztalataink szerint a vesztegetési kapcsolat kialakulásának tipikus esete a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés. Bírósági akták sora Vall arról, hogy — legtöbbször a szükséghelyzetben levő termelő- szövetkezetek — hogyan válnak egyik napról a másikra jogsértővé sürgős beruházási tervék elkészíttetése vagy kivitelező szerzése érdekében. Tény, hogy akadnák állami tervező vállalatok, magántervezők, akik csak csúszópénz vagy magasabb tervezői díj ellenében hajlandók ilyen feladatokat elvégezni. Téhe- tik, amíg lesz, aki lovat ad alájuk. Kirívó példát szolgáltatott erre az egyik téesz vezetősége, a mely a közgyűléssel szavaztatta meg a cél eléréséhez szükséges korrupciós összeget. Nem szorul bővebb indoklásra a „kéz kezet mos” veszélyessége. Az ilyen cselekmények hosszabb távon zavart okozhatnak a tervgazdálkodás mechanizmusában, ellentétben állnak az elosztás szocialista rendjével. Nemcsak azért, mert így gyakran nem oda kerül az építési anyag és nem oda vonul fel a kivitelező, ahol arra népgazdasági szempontból elsősorban szükség van, hanem azért is, mert az ilyen magatartás rontja a közhangulatot és lehetőségeket ad további visszaélésekre. Egy példa: a tsz-ek bizonyos terménykészleteit egyik-másik feldolgozó vállalat vezetői csak akkor voltak hajlandók átvenni, ha a közös gazdaságnál fiktív mellékfoglalkozáshoz, másodálláshoz jutottak. Jóllehet semmfiéle munkát nem végeztek a téesz javára, a „bért” — mint korrupciós juttatást — rendszeresen fölemelték. Ügy véljük, hatékonyabb felvilágosító munkával elérhetnék, hogy a dolgozók mindenütt jól értsék: a szűkebb közösség érdekében” vesztegetésre szánt pénzt minden esetben a társadalmi tulajdon megkárosításával teremtik elő. Többnyire olyan módszerrel, hogy néhány dolgozónak fiktív jutalmat utalnak ki, amelynek egy részét visszatartják. — A gazdasági élet fejlődése, gazdasági rendünk védelme időről időre új feladatokat ró a bíróságokra. Társadalmi fejlődésünk például napirendre tűzte büntető törvénykönyvünk korszerűsítését, s már javában folyik a kodifikáoiós munka. A Btk. egyes esetekben csak keretszabályokat tartalmaz, ezért vált_ szükségessé, hogy a Legfelsőbb Bíróság kimondja: a szövetkezet által folytatott, az alapszabályi keretet meghaladó kereskedelmi tevékenység üzérkedés. A mezőgazdaság gyors ütemű gépesítése, az iparhoz való „közelítése” ma már szükségessé teszi annak meghatározását is, hogy az ipari vállalkozás nem kizárt a mezőgazdaság területén sem. Éppen a bírói tapasztalatok alapján javasolja a Legfelsőbb Bíróság, hogy az új Btk.-ban az üzérkedésnél az „ipari vállalkozás” kifejezést váltsa fel a „vállalkozás” tá- gabb fogalma. Az elmúlt esztendőkben hozott egyikmásik jogszabály felemelt néhány szabálysértési értékhatárt. E törekvés érvényesítése a vagyon elleni bűncselekmények újraszabályozásánál fokozhatja majd az ítélkező munka hatékonyságát. Azzal ugyanis, hogy a társadalomra kevésbé veszélyes cselekmények többségét szabálysértési hatóságok bírálják el, a bíróságok a társadalom rendjét és érdekeit súlyosan veszélyeztető bűn- cselekmények mérlegelésére fordíthatják energiájukat. A büntető bíráskodás tapasztalatain kívül az „új köntösben” jelentkező népgazdaság elleni bűncselekmények elemzése szolgál alapul a Btk. paragrafusainak átfogalmazásához is. Ma még például nincs megbízható iránytű bíróságaink kezében a „pazarló gazdálkodás” megállapítására. Az ítélkezési gyakorlat bizonytalanságának eloszlatása várt a Legfelsőbb Bíróságra a népgazdaság elleni és a vagyon elleni bűncselekmények egymástól való elhatárolásának kérdésében is. Egy kombájnos a dévaványai Aranykalászbúl
