Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-10 / 35. szám
1978. február 10., péntek o ±\C1 A gerendást Munkácsy Tsz szolgáltató műhelyében if j. Fá- ber Lajos és fia folytatja a családi hagyományt: a kovács- mesterséget. ök látják el Omischli Józseffel közösen a tsz építőbrigádját a szükséges anyagokkal, de a község lakóinak is segítenek a különböző gépek, háztartási eszközök javításában _ Fotó: Gal Edit Márciusban kezdődnek a VIT-vetélkedö városi, járási döntői Mezőgazdasági filmszemie Békéscsabán Latin-amerikai társasutazás, részvétel a VIT-en Havannában. Melyik fiatal ne szeretne eljutni egy, ilyen kirándulásra! Az álom valóra váltása nem is lehetetlen, csak szorgos felkészülés, alapos tudás és szerencse kell 'hozzá. A múlt év novemberében meghirdetett „Köszöntünk VIT, köszöntünk Havanna!” elnevezésű vetélkedő országos döntőjének legjobbjait ugyanis az Express Utazási Iroda latin-amerikai társasútjával jutalmazzák, melynek programjában a VIT-en való részvétel is szerepel. A KISZ KB, a SZOT, á Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Állami Ifjúsági Bizottság, a Kulturális, az Oktatási, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Televízió által meghirdetett VIT-vetélkedő megyei szervező bizottsága Cs. Tóth János elnökletével február 9- én, tegnap ülést tartott, melyen részt vett Kibédi-Varga Lajos, a KISZ megyei bizottság titkára is. Mint Cs. Tóth Városi és járási közművelődési felügyelők értekeztek tegnap délelőtt Békéscsabán, a megyei tanácsnál. Bevezetőül Kucsera Lajos, a med- gyesegyházi művelődési ház igazgatója, megyei közművelődési felügyelő ismertette a gyulai és szeghalmi járásban dolgozó kiscsoportos művelődési formák (klubok, szakkörök, tanfolyamok) helyzetéről, technikai felszereltségéről és működéséről szóló beszámolót. A felmérésből kiderült, hogy a két járás közművelődési lehetőségei és tevékenysége között nagy a minőségi különbség. A szeghalmi járásban igen nagy gond, hogy a közművelődési intézményeknek nincs megfelelő kapcsolatuk az irányító szervekkel és a gazdasági egységekkel, termelő üzemekkel, ezért nem támaszkodhatnak a segítségükre a János ismertette, a házi vetélkedőket zömmel januárban bonyolították le, ezeken megyénkben összesen csaknem 300 csapat vett részt. Az elhangzott kérdések legtöbbje az eddigi világifjúsági és diáktalálkozókkal, valamint a most következő XI. VIT színhelyével, Kubával kapcsolatosak voltak. Nehezítette a fiatalok felkészülését, hogy a vetélkedőre összeállított bibliográfiában szereplő kiadványok, újságok, folyóiratok közül jó néhányhoz nem tudtak hozzájutni. A megyei könyvtárt, a városi, járási könyvtárakat elismerés illeti, mivel a korlátozott lehetőségek ellenére igyekeztek a VIT-polcon minél több kiadvánnyal segíteni a versenyzők felkészülését. A háziversenyek után március—áprilisban lesznek a városi, illetve járási döntők. A megyei vetélkedőre a 20 legjobb csapat jut be. A VIT-vetélkedő megyei döntőjét április 9-én Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban rendezik meg. hatékonyabb közművelődés érdekében. Általános probléma, hogy a kiscsoportok munkája elszakad az élettől, nem az. emberek érdeklődésének megfelelő klubokat, szakköröket szerveznek a kultúrházak, könyvtárak. Vannak korosztályok, rétegek, amelyekkel senki nem foglalkozik, például a nyugdíjas-, illetve nőklubok szervezésével. A beszámolót követően a közművelődési felügyelők részletesen ismertették a területükön élő kis közösségek helyzetét. Befejezésül dr. Becsei József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, dr. Csende Béla helyettes vezető és Ambrus Zoltán közművelődési csoportvezető értékelte a beszámolókat és kijelölte a közeljövő feladatait. B. Zs. Tegnap, csütörtökön délelőtt Békéscsabán, a Brigád moziban Antal József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője nyitotta meg a már hagyományossá vált megyei téli mezőgazda- sági filmszemlét. Mi a jelentősége a filmszemlének ? Az idei országos bemutatón a legújabb szakfilmeket láthatták a szakemberek, ezzel is segítve az oktató, irányító, szervező és termelő- munka színvonalának emelését. A korszerű iskolai oktatás, a szakemberek gyors és pontos informálása, a szakköri foglalkozások nélkülözhetetlen kelléke, szemléltetőeszköze a film. Az ismeretek audiovizuális közlése, a felszerelési tárgyak, vagy technológiai folyamatok bemutatása hozzájárult az ismeretek könnyebb elsajátításához, az oktatás hatékonyságának növeléséhez. Volán-kedvezmény a „korai” iskolai kirándulásokhoz Március 31-ig az egész országban 25 százalékkal olcsóbban bérelhetnek külön- buszokat a diákok kirándulásaihoz, országjáró túráihoz az iskolák. További kedvezmény, hogy 20—25 kilométeres körzetben nem terheli a bérlőket az úgynevezett kocsikiállítási költség sem, a buszok kilométerdíját csak az iskolától számítják. Ezenkívül feloldották a kiránduláson részt vevő felnőttekkel kapcsolatos korlátozásokat, ők is annyiért utazhatnak a különbuszon, mint az iskolások. A 25 százalékos díjkedvezményt áprilisban, májusban és júniusban is megadja a Volán, de csak a hét végére, szombatra és vasárnapra bérelt buszokhoz. Az állam adókedvezménynyel és árrögzítéssel enyhítette a diákok hasznos tanulmányi országjáró utazásainak költségeit. A múlt év áprilisától szabadárassá vált különjárati díjszabásban is kikötés, hogy az iskolai díjak nem változhatnak. Így az iskolák kilométerenként 23 forint helyett 12 forintért bérelhetnek például panoráma autóbuszt. A kedvezménnyel márciusig a hétközi, utána júniusig a hétvégi különbuszok kilométerenkénti díja a típustól függően 5—9 forint, lényegében önköltséges ár. A tegnap bemutatott 14 ' szakfilm a termelést segíti, .épp úgy, mint a többi műszaki fejlesztési híradó. Segítik azt, hogy a tudomány, a műszaki haladás eredményei mielőbb termelőerővé váljanak. A korszerű technika, termelési mód elterjedését sürgeti az a tény is, hogy a mezőgazdaságban dolgozók száma állandóan, s számottevően csökken. A társadalom növekvő igényeit csak nagyobb hatékonyságú eszközökkel, intenzív fajtákkal lehet segíteni. E feladatok megoldásához nyújtanak segítséget a szakfilmek, a szak- könyvek, a szaklapok. A megyei filmtárban mintegy 500 mezőgazdasági film közül válogathatnak a szakemberek. A téli hónapok jó alkalmat nyújtanak e filmek megtekintésére. Tavaly az 1500 vetítést több mint 50 ezren nézték végig, s az ott látottakat a mindennapi munkában kamatoztatták. Corini-kiállftás nyílik Gyulán 1952 óta él Gyomán teljes visszavonultságban Cori- ni Margit festőművész. New Yorkban tanult és élt 1923- tól 1928-ig, majd 15 évig dolgozott Párizsban. A korabeli kritikák szerint ő lett a párizsi éjszakák festője. Igen sok kiállítást rendezett már nemzetközi tárlatokon, de megyénkben is gyakran láthatók képei. Legközelebb február 10-én, pénteken délután 18 órakor a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban nyílik a festőnő alkotásait bemutató kiállítás. Segélyszolgálat A Vöröskereszt V. kongresszusa határozatában javasolja a veszélyesnek ítélt helyeken különleges segélyszolgálatok létrehozását, melyek célja a gyors segítségnyújtás. Békéscsaba forgalmas vasúti csomópontján jelentős számú baleset, megbetegedés történik, s ez indokolttá teszi a polgári védelem fogalomkörén belül e segélyszolgálat létrehozását. A 25 főre tervezett vöröskeresztes szakasz kiképzést kap majd az elsősegélynyújtás minden területén és állandó ügyeletet tart. A különleges segély- szolgálatot április 30-ig szeretnék létrehozni, s ez ügyben a Vöröskereszt városi vezetősége a közeljövőben megbeszélést folytat a MÁV illetékeseivel. 0 zt a bizonyos etelközi szerződést vérrel írták, ezzel is jelezve, hogy a mindenkori esküszegő vérével fizet. A szerződésnek tehát súlya volt. Egy nép sorsát meghatározó. Balgaság és illetlenség lenne a hét vezér egyezségével a mai mezőgazdasági termékértékesítési szerződéseket bármilyen alapon is összevetni. Az utóbbiakat ugyanis nem vérrel pecsételik. Együttesen azonban ezek a szerződések is hatással lehetnek jó vagy rossz sorsunkra, attól függően, hogy mennyire veszik komolyan őket a szerződő felek. Az előbbiek alapján a címben foglalt kérdésre máris választ adhatunk: minden szerződés annyit ér, amennyit abból betartanak. Most már csak azt kell megvizsgálni, miért van szükség egyáltalán a szerződésekre? Példánkból pedig kiviláglik, hogy jelen esetben elsősorban a mezőgazdasági termeltetési, termékértékesítési szerződésekre gondolunk. Közismert, hogy a mező- gazdasági termékek igen sokféle módon, formában jutnak el a feldolgozókhoz és a fogyasztókhoz. Egy részük közvetlenül a piacon kel el, másrészüket kereskedelmi szervek vásárolják fel, rangos mennyiséget közvetítenek a felhasználókhoz a termelési rendszerek, legtöbb azonban az élelmiszeripar és a mezőgazdasági üzemek közötti közvetlen termékértékesítési • szerződés alapján utazik a termőhelyről a feldolgozó vonalakhoz. Tagadhatatlan, hogy a termékértékesítési szerződés az árukapcsolatok korszerű formája, amely legújabban egyesíti magában a korábbról ismert termeltetési, illetve értékesítési szerződések lényeges elemeit. Korszerűsége mégsem ebben rejlik. Hanem abban, hogy a szocialista tervgazdálkodás egészéhez illeszkedik. A tervgazdálkodás ugyanis elképzelhetetlen az olyanfajta biztonság nélkül, amelyet az ilyen szerződések nyújtanak. Gondoljunk csak bele: a Békéscsabai Konzervgyár alapanyag-szükségletének megtermesztéséhez 4000 hektár zöldségtermő területre van szükség, a gabonaforgalmi vállalat 87 mezőgazdasági nagyüzemből vásárolja fel a gabonát, 51-ből a kukoricát. S akkor a cukorgyárakról, a megyei ZÖLDÉRT Vállalatról, a Gyulai Húskombinátról, a baromfifeldolgozóról, a hűtőházról, meg a többiről nem is szóltunk. Ha ezeknek az élelmi- szeripari üzemeknek évről évre a piacról kellene beszerezniük a feldolgozandó zöldséget, gabonát, húst, egyszerűen elképzelhetetlen lenne, hogyan tudnának tervszerűen, előrelátóan, az igények figyelembevételével termelni, dolgozni. Lépjünk tovább! Az eddig világos, hogy a feldolgozók csak előre lekötött termés- mennyiség alapján készülhetnek fel a mezőgazdasági termékek feldolgozására. Szinte önmagát kínálja az a következtetés, hogy ha már az ötéves tervezés módszere- rendszere általánossá vált népgazdaságunkban, akkor az e tervek megvalósítását megalapozó termelési és ér- tertékesítési — vagyis ma már termékértékesítési — szerződések rendszerében Kétrészes zenés játékot mutat be ma este a Békés megyei Jókai Színház Békéscsabán: örsi Ferenc—Wolf Péter: Princ, a civil című művét. A zenés vígjáték főhősét Kárpáti Tibor, szerelmét pedig Baj ka Bea játssza. A fonsem lehet kielégítő az egyéves távlat. A több évre szóló, hosszú távú szerződések szerepe tehát mindenen túlnőtt. Ezt egyébként már a gyakorlat is bizonyítja. Az előbbi példáknál maradva: a konzervgyár a 4000 hektáros zöldségtermő területre egy-kétszáz hektár híján már megkötötte a hosz- szú távú szerződéseket. A gabonafelvásárló 1976 végétől írta alá a tervidőszak végéig szóló több éves szerződést, a 87 kenyérgabona, illetve az 51 kukoricatermesztő nagyüzemmel. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat az erre az évre tervezett csaknem 30 ezer tonna zöldségnek 88 százalékát várja hosszú távú szerződés alapján. A baromfiipar a baromfifelvásárlásban 91 százalékig, a tojásfelvásárlásban 75 százalékig teremtett ilyen biztonságot. A cukorgyárakban ,a hosszú távú szerződések szerepe eléri a 96 százalékot. A bizonyítékokat talán nem is szükséges tovább so- sorolni, hiszen a feldolgozók törekvése egyértelmű. Érdekükben áll a kapacitások 100 százalékos kihasználása, amelyet hosszú távon csak hosszú távú szerződésekre alapozva tervezhetnek meg. Más kérdés az, hogy elképzeléseik egybe esnek-e a termelők jogos igényeivel. A szerződések ugyanis azt feltételezik, hogy két olyan egyenrangú fél áll egymással szemben, amelyiknek a szerződés megkötése egyaránt érdekében áll, egyenlő jogokat, egyforma előnyöket biztosítva. Ez így is van. A termelők oldaláról vizsgálva megállapíthatjuk, amennyire érdekében áll a feldolgozónak a nyersanyag hosszú távú lekötése, legalább annyira szolgálja a termelő érdekeit, ha a termést tulajdonképpen már több évre előre eladja. Joggal vethető ez ellen az; nem biztos, hogy ez így igaz, mert lehet, hogy a termelő egyik évről a másikra a szabad piacon magasabb áron tudná eladni termékeit a szerződéses árnál. Nos, erre a válasz: lehet, de mi arra a garancia, hogy egy esetleges bő termés esetén is emelkednek majd az árak? Másfelől pedig a megállapodás tárgya lehet az árak évről évre történő felülvizsgálása is. Mindemellett a hosszú távra szóló szerződések során kialakul egy olyan gyakorlat is, amely szerint a termelők ilyen szerződés megkötésével több éves felárat kapnak a szerződés teljesítésekor. Ilyen felárat fizet többek között a Gyulai Húskombinát a hosszú távú vágósertés-értékesítési szerződést kötőknek. O inden szerződés any- nyit ér, amennyit abból betartanak. De hogy mennyit tartanak be a szerződésekből, az függ a partnerek fegyelmezettségétől egyfelől, másfelől pedig attól, hogy az itt elmondottak alapján sikerül-e a feleknek azokat a közös érdekeket a szerződésekben megfogalmazniuk, ^amelyek őket hosszú távra teszik egymás partnereivé. Biztosíték csak ez a kölcsönösség lehet. Azt pedig mindenképpen látni kell, hogy e kölcsönösség nélkül terveink sem érnek semmit. tosabb szerepekben látjuk még Széplaky Endrét, B'ar- cza Évát, Gyurcsék Sándort, Felkai Esztert és Kovács Lajost. A rendező Lovas Edit, díszlettervező Csinády István lesz vendégként. A jelmezeket Kemenes Fanny tervezte, koreográfus Felkai Eszter. Szép környezetben, az iskola pinceklubjában tartja soros ülését a Békési 3-as számú Általános Iskola úttörőtanácsa. A diákok Takács János tanár vezetésével értékelik a Petőfi Sándor úttörőraj foglalkozását, majd megbeszélik a „tudományos technikai üttörőszemle” iskolai fordulójának előkészületeit Fotó: Gál Edit Tanácskozás klubokról, művelődési formákról Kőváry E. Péter Ma este bemutató a Jókai Színházban m Mennyit ér a szerződés?
