Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-09 / 34. szám
1978. február 9., csütörtök Népi ellenérzés társadalmi ellenérzés Húsz évvel ezelőtt hívták életre hazánkban a népi ellenőrzést. Két évtized alatt a vezetés és az irányítás szerves részévé vált. Az 1968. évi V-ös törvény feladatait kiterjesztette a gazdasági, a szociális, az egészség- ügyi és a kulturális fejlesztésre vonatkozó célok megvalósításának ellenőrzésére. Legutóbb az állami ellenőrzésről szóló minisztertanácsi rendelet és a népi ellenőrzésről szóló minisztertanácsi határozat ismételten kimondta, hogy az állami élet ellenőrzését továbbra is a dolgozók széles körű bevonásával kell megoldani. Megyénkben nyolc Népi Ellenőrzési Bizottság tevékenykedik, a megyei NEB vezetésével. Munkájukról beszélgettünk Kulkai Sándorral, a Békés megyei ellenőrzési bizottság elnökével. — Megyénkben a Népi Ellenőrzési Bizottságok a múlt évben hat országos, hat megyei, 21 járási téma- vizsgálatot és hat célvizsgálatot folytattak le. Ezenkívül 52 közérdekű bejelentés kapcsán helyszíni vizsgálatot végeztek. Az ellenőrzési feladatokba 1232 népi ellenőrt vontak be. — Melyek voltak a legjelentősebb vizsgálatok? Hogyan lehetne összegezni az ellenőrzések tapasztalatait? — A korábbi évekhez hasonlóan tavaly is a megye, a járások, a városok társadalmi, gazdasági életének lényeges területét érintették vizsgálataink. Közöttük fontossági sorrendet aligha lehetne felállítani. A felsorolás helyett inkább néhány figyelemreméltó tapasztalatot emelek ki. A munkaidőalap kihasználása című vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy a vállalati munkaerő-gazdálkodás színvonala alacsony. A vállalatok és a szövetkezetek még nem tekintik lényeges elemnek a munkaidő kihasználását. A tervezőmunka során nem értékelik átfogó módon a gazdálkodást befolyásoló tényezőket. Nem mindenhol számolnak tudatosan az intézkedéseknek a munkaidőalapra és a létszámra gyakorolt hatásával. A fizikai dolgozók létszámának mérsékelése ellenére kevés figyelmet fordítanak a veszteségforrások feltárására, elemzésére, a kieső időalap csökkentésére. A földvédelem és a meliorációs tevékenység helyzete című vizsgálat tapasztalatai szerint az átfogó melioráció elemei a megelőző tervidőszakban egymástól eléggé elszigetelten érvényesültek, és elsősorban a vízmentesítést célozták, nem pedig a hatékony vízgazdálkodást. A beavatkozások egyszerre több üzemben szétszórtan történtek. Az V. ötéves terv éveiben javult a helyzet. A szétaprózottság már kevésbé jellemző. Jelentős azonban az a mező- gazdasági rendelkezésű földterület, amelyet más célra a művelés alól kivonnak. Mindez indokolja, hogy a földvédelmi törvény következetes és maradéktalan végrehajtására fordítsuk a figyelmet. Időszerű volt megvizsgálni a lakosság fogászati ellátását. Az utóbbi évek fejlesztései ellenére a lakosság fogászati ellátása még nem megfelelő. A fogorvoshiány a fogászati ellátásban aránytalanságot idézett elő. Elsősorban a községekben élő lakosság van hátrányt» helyzetben. A fogorvosi rendelők többségének alacsony a műszer- és gépi ellátottsága. A fogászati ellátást befolyásolja a fogtechnikai laboratóriumok korszerűtlen felszereltsége is. — Hogyan fogadták a vállalatok a népi ellenőröket? Mi történt a vizsgálatok után? — Vizsgálataink segítő jellegűek. Még akkor is, ha esetenként hibákat, hiányosságokat, vagy törvénytelenséget állapítanak meg népi ellenőreink. A vizsgálatokat a vállalatok kedvezően fogadták. Segítették a helyszíni munkát. Egy-egy vizsgálat hatékonysága attól függ, hogy milyen intézkedések követik, a feltárt hibákat megszüntetik-e. Ezen a téren is kedvezőek a tapasztalatok az előző évekhez képest. Gyakran a vizsgált vállalatok még az ellenőrzés ideje alatt intézkedtek. Ám, az is előfordult, hogy az intézkedésekről adott tájékoztatás ellenére a helytelenségeket nem szüntették meg. Éppen ezért a jövőben rendszeresen számon kérjük az intézkedéseket, vagy utóvizsgálat során visszatérünk a korábbi témákra. — Milyen intézkedéseket javasoltak ebben az évben? — A vizsgálatok után a különböző szervekhez 1274 javaslatot tettünk. A törvényes állapot helyreállítására, a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére 748 esetben felhívást, 370 esetben pedig szignalizációt küldtünk az állami, társadalmi, felügyeleti szervekhez. A munkaköri kötelesség vétkes megszegése miatt 28 személy ellen fegyelmi, 12 esetben kártérítést, 11 esetben szabálysértési eljárást kezdeményeztünk. — Milyen tapasztalatok voltak a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatban? — A múlt évben 120 közérdekű bejelentés és 42 panasz érkezett a bizottságokhoz. Az előző évekhez képest a beadványok száma csökkent. Kevesebb lett a névtelen bejelentés is. A bejelentések tartalma igen, eltérő. Különféle hibát, hiányosságot, esetenként pedig visszaélést tettek szóvá. Jelentős része jogszabállyal vagy a .szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes magatartásra, ezenbelül is elsősorban a gazdálkodási és a pénzügyi fegyelem megsértésére, a társadalmi tulajdon gondatlan vagy szándékos megkárosítására hívta fel a figyelmet. Több bejelentés az áruellátás és a különböző szolgáltatások terén tapasztalt hiányosságokkal foglalkozott. A Népi Ellenőrzési Bizottságaink minden esetben a bejelentések és a panaszok tartalma alapján döntötték el, hogy milyen intézkedést tesznek. — Milyen vizsgálatokat tart a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ebben az évben? — Tervezett vizsgálataink igen széles kört érintenek. Többek között vizsgálni fogjuk az exportárualap növelésére biztosított fejlesztési hitel hasznosulását; az újítómozgalom helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit;a tejtermelés, feldolgozás és fogyasztás helyzetét; a középtávú tervek megvalósulását a mezőgazdasági szövetkezetekben ; a csökkent munkaképességű dolgozók rehabilitációját; a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény végrehajtását; a munka- és egészségvédelem helyzetét; a lakosság'bútorellátását; az üzemi demokrácia fórumainak működését; az üzem- és munkaszervezés helyzetét. — Lapunk is gyakran szól egy-egy vizsgálatról. Hogyan segíti a nyilvánosság a népi ellenőrök munkáját? — Az utóbbi években egyre több figyelmet fordít munkánkra a sajtó. A vizsgálatok publikálásával elősegíti a megye lakosságának tájékoztatását. Ösztönöz a hibák megszüntetésére, hiányosságok felszámolására, s a jó tapasztalatok elterjesztéséire. Serédi János HtMMHHUMMMHHHHMMimWMMmmMHIMtW MHMHM Szinte egyedülálló vállalkozásba kezdett a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ, amikor három évvel ezelőtt Békésszentandráson bélüzemet hozott létre. Az 50 dolgozó, akiknek zöme asszony és lány, bérmunkában egy belga cégnek naponta 2700 szalámibelet gyárt hulladék sertésbélből. Ezeket úgynevezett kaptafára helyezik (képünkön), majd vastagbelet húznak rá és különleges vegyszerbe mártják. Szárítás, sózás, csomagolás után megkezdődhet a szállítás a TELIMPEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül a nyugati országba Fotó: Martin Gábor Szemét? Fontos takarmány! Mindenki előtt közismert, hogy hazánkban gyors ütemben fejlődik a baromfitartás. Ezen az ágazaton belül is a tojótyúk és a húshibrid tartásának technológiája olyan mértékben korszerűsödött, hogy ma már a nagyüzemekben biztonságossá tette a magas színvonalú termelést. A további technológiai fejlesztések mellett a jövőben egy folyamatos koncentrálódás várható, egyre nagyobbak lesznek a telepek. A telepek nagyságával párhuzamo ;an egyre növekszik a baromfitrágya mennyisége, melyek tárolása, megsemmisítése, vagy éppen haszosítása egyre nagyobb gondot jelent. A telepek bővülésével ennek a mellékterméknek a mennyisége hirtelen ijesztő mértékben megnőtt. Korábban még a 300 vagont sem érte el évenként egy-egy telepen a baromfiürülék meny- nyisége, napjainkban ez a szám ezer vagon fölé emelkedett. Ezek után érthető, hogy a baromfiürülék gazdaságos felhasználása régóta foglalkoztatja a kutatókat. Az első biztató eredmények 1960 táján születtek, amikor is megkezdődött az almos és az alommentes ürülék többféle feldolgozása. Leggyorsabban a mechanikai szárítás terjedt el. A szárítás utáni üzemi fel- használás egyik legfontosabb módja a takarmányként történő hasznosítás. A friss, szárított ürülék takarmányértékét bel- és külföldi kutatók már bebizonyították és adataikat alátámasztják a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet üzemi tapasztalatai is. A szövetkezet szárítójának megépítését hosszas előkészítő munka előzte meg. Többféle berendezést tanulmányoztak, végül a MAWO típusú speciális szárítót találták céljaikra legalkalmasabbnak. A szárító termelékeny, automatikus vezérlésű, és viszonylag alacsony hőmérsékleten dolgozik. Fontos szempont volt, hogy az ürülék víztartalmát nem kell módosítani, a megszárított anyagot pasztőrözik, a felszabadult gázokat pedig szűrőrétegen engedik át a szabadba. A végtermék minősége kiváló, mikröbiológiailag kifogástalan és takarmányozásra alkalmas. A szárító teljes költsége több mint tízmillió forint volt, de a beruházás viszonylag gyorsan megtérül. A beruházási költségek minden száz forintjára például csaknem 46 forintos termelési érték jut, és ez elég kedvezőnek mondható. Hasznos az is, hogy a szárítmany mint a baromfitáp egyik komponense, már a helyszínen felhasználásra kerül és ez 150 hektár termőterületet mentesít. Mivel a szárító kapacitása a szövetkezet igényeit meghaladja, a termékek egy részét értékesítik, jó bevételhez jutva általa. A hasznon túl nem feledkezhetünk meg a környezet- védelmi szempontokról sem. Ezek akkor is szükségessé tennék az ilyen és hasonló berendezések üzembe állítását, ha azok valamiért veszteségesen dolgoznának. Erről azonban szó sincs. Az üzem hasznot hoz, ha nem is tartozik a legjövedelmezőbbek közé. Általa azonban zárt rendszerűvé vált a baromfitartás, megoldódott a baromfiürülék elhelyezési, felhasználási problémája. Remélhető, hogy a békéscsabai Lenin Tsz kedvező tapasztalatait rövidesen más gazdaságok is hasznosítják majd. L. L. Szanálás után — fejlesztés előtt Négy esztendővel ezelőtt csak a szanálási hitel segített a nagykamarási Ságvári Tsz gazdasági helyzetén. Különböző okok miatt a szövetkezet termelése akkor visszaesett, több ágazata ráfizetésesen termelt, s így a mérleget alaphiánnyal zárták. A talpraálláshoz igényelték, s meg is kapták a hitelt. Hogyan használták fel ezt a pénzt, mi változott a szövetkezetben, milyen eredményeket értek el? A 3622 hektáron gazdálkodó Ságvári Tsz-ben is két fő ágazat, a növénytermesztés és az állattenyésztés a meghatározó. Belvíz és paradicsom A növénytermesztés szerkezetét az elmúlt évben korszerűsítette a gazdaság. Fő növényként továbbra is a kenyérgabona és a kukorica maradt, ezer-ezer hektáros vetésterülettel. Ezt követi a zöldség- és a zöldségvető- mag-termesztés, 460 hektárt meghaladó területtel. S ehhez tartoznak az egyéb szálas takarmányt termő földek. Az elmúlt évben néhány gazdaságtalan és élőmunka-igényes növény termesztését megszüntették. A közös gazdaság átlagos földrajzi, közgazdasági adottságait figyelembe véve az elmúlt évet igen jó eredményekkel zárta. Méghozzá olyan körülmények között, amikor mintegy 650 hektáron a belvíz kipusztította az őszi vetést, illetve a tavasziakat nem tudták időben elvetni, s ez összességében majd 10 millió forintos hozamkieséshez vezetett. Mindezek ellenére a növénytermesztési főágazat a tervezettnél többet, vagyis 44 millió forint árbevételt hozott a közös gazdaságnak. A termésátlagok a tervezettnél kedvezőbben alakultak, kenyérgabonából hektáronként 50,6 mázsát takarítottak be, a zöldségnövények közül a paradicsom hektáronként több mint 500 mázsás átlagterméssel — ez a szám országosan is kiemelkedő — fizetett. A 21 hektáron termesztett fűszerpaprikából hektáronként 99,8 mázsát szállítottak a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnak. A kukorica átlagtermése elérte a 68,5 mázsát, igaz, a. táblák között igen nagy volt a szóródás. Ahol a belvíz miatt csak júniusban vetették el a növényt, csupán 32 mázsás átlagtermést takarítottak be. Ott, ahol a víz nem tett kárt, 86 mázsa feletti termésátlaggal fizetett a kukorica. A szövetkezet termelésében kiemelt szerepet kapott a zöldségtermesztés. Paprikából, vöröshagymából, étkezési tökből, zöldbabból és zöldborsóból igen jó minőségű nyersanyagot küldtek feldolgozásra a Békéscsabai Konzervgyárba, illetve a med- gyesegyházi ÁFÉSZ feldolgozó üzemébe. Elmarad! a büntetés Az állattartásra egész éven át a kiegyensúlyozottság volt a jellemző. Ennek eredményeként — a tejtermelést kivéve — a hízómarha, a sertés, a baromfihús, valamint a tenyésztoj ás termelési tervét túlszárnyalta a szövetkezet. Feltétlenül szót érdemel a hízottsertés- és a baromfiágazat, ugyanis mindkét helyen 10 «százalékkal nagyobb telítettséggel üzemeltek a létesítmények. Ennek nyomán kisebb feszültségek jelentkeztek. Az elért eredmények értékét csak növeli, hogy három évvel ezelőtt a szövetkezet 260 kocára alapozott szakosított sertéstelepének kihasználatlansága miatt büntetést fizetett. Ez most nemcsak hogy elmaradt, de tavaly már 5500 mázsa sertéshúst, a tervezettnél 1100 mázsával többet adtak a feldolgozó- iparnak úgy, hogy egy kilogramm hústermeléshez 3,83 kilogramm takarmányt használtak fel, az önköltséget pedig kilogrammonként 3 forinttal csökkentették. Húsbaromfiból tavaly 66 vagonnal adtak a feldolgozó- iparnak, tenyésztojásból 2 millió darabot szállítottak a kéltetőállomásokra, étkezésre mintegy negyedmilliót juttattak. Mindezek mellett még 750 mázsa marhahúst és 2550 hektoliter tejet értékesítettek. fgy aztán nem csoda, hogy a szövetkezet árbevételének nagyobb hányada az állattartásból származik. Visszajönnek a fiatalok Minek tulajdoníthatók az elért eredmények? Már 860 hektáron befejezték a talajjavítást, 60 kilogrammal növelték ,a műtrágya-felhasználást, s így hektáronként 394 kilogramm hatóanyagot juttattak talajerőpótlásra. A közös gazdaság bővítette a termelési rendszerekben a részvételét, s ennek következtében korszerűsítette a termelés technológiáját. Növekedett a gépesítés színvonala, az utóbbi két évben ugyanis 30 millió forintért vásároltak erő- és munkagépeket. Nőtt a vegyszeres gyomirtás aránya, javult a szakemberellátottság és a munkaszervezés, s nem csökkent a tagság szorgalma. Az elért eredményekkel nem elégedett meg a tagság, már a jövőt tervezgetik. Egyebek között az állattenyésztést korszerűsítik: ,a kevésbé jövedelmező, korszerűtlen szarvasmarha-ágazatot csökentik, a gazdaságos hízósertés- és baromfiágazatot pedig növelik. A tervekben szerepel a takarmánykeverő üzem korszerűsítése, a sertés- és baromfitelepek bővítése, a technikai színvonal további fejlesztése. Az elmúlt években nagy változáson ment át a nagykamarási Ságvári Tsz. Tavaly a termelés jelentősen növekedett, a keresetek 21 százalékkal emelkedtek. A közös gazdaság 123 millió forint értékű árut adott a népgazdaságnak, a két évvel korábbinak pontosan a dupláját. így aztán érthető, hogy a fiatalok jönnek vissza a faluba, a szövetkezetbe. Az 550 tagot számláló közös gazdaság idei célkitűzése, hogy 4—5 százalékkal növeli termelését. Mindez elhangzott Nagykamaráson, a községi műve-, lődési házban, ahol a Ságvári Tsz tagsága február 4-én rendezte zárszámadó közgyűlését, s értékelt egy munkasikerekben gazdag esztendőt. Szekeres András
