Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-09 / 34. szám
1978. február 9., csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Csak egy kis figyelmeti Kijavították a hűtőgépet Néhány héttel ezelőtt Deczki Ferencné gyulai olvasónk elkeseredett hangú levelet küldött szerkesztőségünkbe. Arról panaszkodott, hogy hűtőgépét hónapok óta nem tudja kijavítani a GELKA. A napokban ismét levelet írt. Örömmel számolt be, hogy a „Huzavona a hűtőgép körül” című cikk megjelenése után kiment a GELKA vezetője, meg egy szerelő. A hűtőgépet a napokban üzemképes állapotban visszaszállították a lakásukra. Vidám farsang Csernai Pálné a csorvási öregek napiközi otthonából írt levelet szerkesztőségünkbe. A napközi otthonban a közelmúltban szívderítő eseményre került sor. Vidám farsangot tartottak. Az öregek napközi otthonába látogatott a békéscsabai vakok és gyengénlátók kultúrcso- portja. Színes műsorral kedveskedtek az otthon idős lakóinak. Szerkesztői Szenetek Szekeres István, Sarkad: Panaszára a Volán 8-as számú Vállalat válaszolt. Sarkad és Gyula között az autó- buszjárat és vasúti közlekedés igen jelentős. Üjabb autóbuszjáratokat nem indítanak. P. Imréné, Békés: A gyermektartásdíjat a kötelezett a gyermek törvényes képviselőjének fizeti, illetve annak, aki a gyermekről gondoskodik. Az állami gondozásban levő gyermekeknek mind a két szülője köteles tartásdíjat fizetni a gyermek- és ifjúságvédő intézetnek. Tehát nem tévedésről van szó, amikor önt és férjét egyaránt kötelezték a gyermektartásdíj fizetésére. Banacsik Károly, Elek: A Békés megyei Moziüzemi Vállalattól a következő választ kaptuk. Nagyobb hideg alkalmával nehéz felfűteni az eleki mozi nézőterét. Mivel a meleg levegő befúvása zavarja a filmvetítést, előadás alatt szüneteltetni kell. Előadás közben is működtethető műanyag ventillátort jelenleg nem lehet kapni. Emiatt az előadás előtt korábban kezdik meg a meleg levegő befúvatását. A vállalat évente mintegy 600 ezer forintot fordít a filmszínházak fűtésére. Latorczai Erzsébet, Békéscsaba: Panaszát a Monori Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat vizsgálja ki. Hamarosan érdemleges választ küldünk. Csak egy kis figyelem, csak egy kis gondosság kell, és már nem áll elő a képen látható helyzet. Békéscsabán a Kulich Gyula-lakótelepen amúgy is elcsúfítják a konténerek a parkokat. Nem szívderítő látvány a füves területeken és a virágok közelében levő szeméttartály, de még több bosszúságot okoz, ha a gyalogjárdát is elzárja, mint ahogy az képünkön Is látható. Felvételünk a Kulich Gyula-lakótelep 7-es számú épülete előtt készült 'Fotó: Demény Gyula Miért nincs gyermekváréterem? Boldizsár Gyula a békéscsabai MÁV-állomásról ír levelében. Az állomáson nap mint nap több ezer utas fordul meg. Egyik részük munkahelyre siet, másik részük bevásárlás végett érkezik, de sok az iskolás is. A szülők gyakran pólyás gyermekeikkel érkeznek az állomásra. Sajnos nincs gyermekváróterem, ahol a vonatok indulásig megfelelő körülmények között eltöltődnek az időt. A nagyváróterem nein alkalmas erre a célra. Érthetetlen, hogy miért szűnt meg a békéscsabai MÁV-ál- lomáson a gyermekváróterem? Basszanté áruhiányok B. Lászlóné köröstarcsai olvasónk az ÁFÉSZ-üzletek áruellátásáról ír. A 62-es üzletben csirkeaprólékot akart venni. A boltvezető közölte, hogy nincs, de nem is rendel, mert nem tudja eladni. Ezután felvágottat kért. Az sem volt. A boltvezető a falusi disznóvágásokra hivatkozott. Majd a másik üzletbe is benézett. Biopon mosóport és borotvapiengét szeretett volna venni. Sehol sem kapott. Érthetetlen, hogy ezeket a mindennapos árucikkeket miért nem lehet Köröstarcsán beszerezni? Ha az üzletvezetők nemtörődömsége miatt van az áruhiány, az ÁFÉSZ illetékesei miért nem intézkednek? — kérdi levelében. Cs. P., Mezőkovácsháza: Panaszát kivizsgálásra elküldtük a Békés megyei Ál- latfargalmi és Húsipari Vállalathoz. „Telefontulajdonos” „Gyulán a Szerecsen utcában lakom. 1968-ban megkaptam a telefonvonalat, mégpedig a saját költségemre. A földmunkát magam végeztem el. Több mint 80 méter hosszú árkot kellett kiásnom, s a betonút alatt is el kellett végeznem a fúrást. A múlt év január 3-án megszűntették a telefonvonalamat. Nagyon bánt a dolog, hiszen ugyanakkor mások vonalat kaptak. A posta igazgatósága még arra sem méltatott, hogy értesített volna erről.” Molnár Márton Gyula A szomszéd kerítése Bakonyi János Békésről küldött levelet. Azt írja, hogy háza régi vályogház. A szomszéd most új házat épített, a víz elvezetésére pedig csatornát készített, s a kertjét be akarja telepíteni. Vajon a fal tövétől milyen távolságra lehet ültetni a gyümölcsfákat, kérdi olvasónk. Levelére a békési tanács válaszolt. Belterületen és zárt kertben szőlőt, valamint három méternél magasabbra nem növő bokor 50 centiméterre, három méternél magasabbra nem növő gyümölcsös egyéb fa egy méterre; három méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa két méterre kell hogy legyen a mezsgyétől. A szomszéd épület falától a telepítésnek azonban nagyobb távolságban kell kezdődnie. Az ingatlan tulajdonosa ugyanis köteles biztosítani a szomszéd földrészleten meglevő épület falától a zavartalan vízlefolyást. Ennek érdekében az épülettől három méteren belül épületet vagy építményt nem helyezhet el. Bokrot a szomszéd falától legalább két méterre, fát pedig olyan távolságban lehet telepíteni, hogy annak lombozata a későbbiekben se okozzon kárt a szomszéd lakóépületében. Segítség társadalmi munkában A Hidasháti Állami Gazdaság Kossuth brigádja nevében írt levelet szerkesztőségünkbe Bagó Ferenc. Arról számol be, hogy az utóbbi években mennyire javult a brigádok kapcsolata, hogyan segítik egymás munkáját. A Kossuth brigád dolgozói elég viszontagságos körülmények között dolgoznak a gazdaság növendéknevelő telepén. Különösen az alomszalma szállítása okoz nehézséget. A minap a szállítóbrigád egyik tagja látta nehéz helyzetüket és felajánlotta, hogy segíteni fognak. Ígéretét be is váltotta. A következő hét szabad szombatján a szállítók szocialista brigádjának 22 dolgozója, hat járművel és rakodógéppel jelent meg a telepen. Társadalmi munkában több mint 1500 mázsa alomszalmát szállítottak az istállóba. MHMMHIMHWMtmHMmWMMUMMHHMHMMm Kutyavilág a Galamb utcában K. János Sarkadon a Galamb utcában lakik. Már nyugdíjas, de azért még dolgozik éjjeliőrként. Éjszaka fél 9-kor indul a munkába, s reggel tér haza. A Galamb utcában esténként azonban nem biztonságos járni. Ugyanis sok a kutya. Többször meg is támadták, s idős ember lévén alig tudott védekezni ellenük. Illetékes helyeken szóvá tette panaszát, de eddig még nem intézkedtek. Holott, ahogy levelében írja, rendelet tiltja meg, hogy a tulajdonosok a kutyákat az utcára engedjék. Vajon miért nem tartják be Sarkadon ezt a rendeletet? io gaszunk válaszol B. A.-né, Békéscsaba: A nővérének hétéves kisfiát neveli és gondozza. Azt kérdi levelében, hogy megilleti-e a fizetett szabadnap? S ha igen, mennyi? A dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként a 14 évesnél fiatalabb egy gyermek után kettő, két gyermek után öt, három és ennél több gyermek után kilenc fizetett szabadnap illeti meg. A szabadnapokat a dolgozó kívánságának figyelembevételével egyben vagy részletekben kell kiadni. A szabadnapokra való jogosultság megállapítása szempontjából a gyermeket utoljára abban az évben kell figyelembe venni, amikor a 14. életévét betölti. A Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának 100. számú állásfoglalása kitér arra is, hogy a fizetett szabadnap nemcsak a vér szerinti gyermek után jár a dolgozó nőnek. Az állásfoglalás kimondja, hogy a fizetett szabadnap kedvezménye a gyermeket örökbe fogadó, illetve azt a dolgozó nőt is megilleti, aki állami gondozott gyermek gondozását és nevelését vállalta térítés mellett. Ugyancsak megilleti ez a kedvezmény azt a dolgozó nőt is, aki gyermek nevelését és gondozását családi kapcsolat vagy szerződésen alapuló kötelezettség alapján vállalta, önt tehát a nevelésére, illetve gondozására bízott gyermek után megilleti a fizetett szabadnap. A vér szerinti anyának viszont ebben az esetben nem jár. Dancsó István, Orosháza: A termelőszövetkezeti tagot 25, 40, illetve 50 éve munkában töltött idő után megilleti a jubileumi jutalom. Az 1965 előtt belépő és nyugdíjazás -előtt álló tagnak az alapszabály rendelkezésétől függően 15 évet meghaladó tagsági Viszonyban végzett munka után is fizethető 25 éves jubileumi jutalom. A munkában töltött idő megállapításánál a munkaviszonyban töltött idő, a rendszeresen dolgozó családtagként, továbbá tsz-tagként munkában töltött időt együttesen kell számításba venni. Tsz-tagként munkában töltött időbe csak azok az évek számíthatók be, amelyekben a tag az évi 1500, nő esetében az 1000 munkaórát teljesítette. Azok az évek, amelyekben ennél kevesebbet teljesített, arányosan töredék évként vehetők számításba. A jubileumi jutalom a tag egyhavi átlagrészesedése, amelyet az esedékesség évében kell kifizetni. A 40, illetve az 50 év után járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak a nyugdíjazás évében legalább 35, illetőleg 45. munkában töltött éve van. Többeknek: A 4/1978. (I. 28.) MŰM—BkM—KM számú együttes rendelet a szórakoztató zenészek és előadóművészek munkaidejéről, munkabéréről és munkafeltételéről szóló 21/1974. (VII. 31.) MüM—BkM—'KM számú együttes rendeletet módosította. Eszerint alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha ugyanazon vállalatnál a zenészt legfeljebb heti két alkalommal, napi 6—6 órai munkaidőben foglalkoztatják. Az alkalmilag foglalkoztatott zenész napi munkabére legalább 90 forint (beosztásra tekintet nélkül), legfeljebb azonban „A” kategóriánál 300, „B” kategóriánál 250 és „C” kategóriánál 200. forint. (dr. Serédi) MIT MONDA JOGSZABÁLY? ■ lakásbérleti jogviszony folytatásáról A lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult az, aki a bérlő halálakor — állandó jelleggel — a lakásban la: kott: így elsősorban az elhalt bérlő egyeneságbeli rokona (szülő, nagyszülő, gyermek, unoka stb.), az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermeke, valamint az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülője. Továbbá az is, aki a lakásbérleti jogviszony kezdetétől fogva, vagy legalább hat hónapja, állandó jelleggel a lakásban lakott: az elhalt bérlő testvére, illetőleg élettársa. A lakásbérleti jogviszony folytatására — eltérő megállapodás hiányában — a következő sorrend szerint jogosultak: a gyermek, ideértve az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket is, a többi egyeneságbeli rokon, ideértve az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülőket is, a testvér, végül az élettár®. Az elhalt bérlő eltartója a lakásbérleti jogviszony folytatására abban az esetben jogosult, ha tartási szerződés jóváhagyásától a bérlő haláláig legalább hat hónap eltelt, és az eltartó a bérlő halálakor — legalább hat hónapja. állandó jelleggel — a lakásban lakott, továbbá, ha a tartási kötelezettségét teljesítette. Az állampolgár tulajdonában álló lakás esetében az eltartó a lakásbérleti jogviszonyt az előbbi feltételek fennállása esetén is csak akkor folytathatja, ha a bérbeadó a tartási szerződés megkötéséhez hozzájárult; illetve, ha a tartási szerződés életjáradéki szerződéssé változtatása esetén az eltartó jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására, ha az életjáradékot rendszeresen fizette. Kizárja a lakásbérleti jogviszony folytatását a tartási szerződés érvénytelensége. felbontása vagy megszüntetése. A tartási szerződés megkötése után bármelyik szerződő fél más személyt — a szerződés megkötése után született gyermekének kivételével — csak a másik fél hozzájárulásával fogadhat be a lakásba. A bérlőnek a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult közeli hozzátartozója — eltérő megállapodás hiányában — csak az eltartót követő sorrendben folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt. A lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jDgc- sultságelismerést — a bérlő halálától számított harminc napon belül — állami lakásra a lakással rendelkező szervtől, nem állami lakásra pedig a bérbeadótól kell kérni. Ha átmeneti lakás és vállalati bérlakás esetében a lakással rendelkező szerv, nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó a kérelemre a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem válaszol, ezt a lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerésének kell tekinteni. Ha tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság a lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosult- / ság elismerését megtagadja, a jogerős határozat a kézhezvételtől számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadható. Átmeneti lakás és vállalati bérlakás, valamint nem állami lakás esetében, ha a lakással rendelkező szerv, illetőleg a bérbeadó az igény elismerését megtagadta, a jogosultság megállapítását — a bérlő halálától számított kilencven napon belül — a bíróságtól kell kérni. Aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja, köteles a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani azok részére, akik a bérlő halálakor a lakásban laktak; e személyek lakáshasználatának módosítására és megszüntetésére ugyanolyan módon jogosult, mint az elhalt 'bérlő lenne.
