Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-08 / 33. szám

1978. február 8., szerda JJMslW&Td JEGYZET Miírt Csáki szalmája? Van egy belkereskedelmi miniszteri rendelet, amely kimondja, hogy a kenyeret — legyen az egész vagy vá­gott — csak csomagolva szabad kiszolgálni. Ugyanak­kor minden üzletben, eláru­sítóhelyen a kettévágott ke­nyér mindkét darabját le kell mérni. A vevők viszont sok he­lyütt arra panaszkodnak, hogy ez a jelentős intézkedés papíron maradt, s nem jut elég csomagolóanyag min­dennapi eledelünknek. Az il­letékes minisztérium ezért — különösen a feledékeny ke­reskedelmi dolgozókra való tekintettel — újabb állás­foglalásban hívta fel a fi­gyelmet a hiányosságok meg­szüntetésére. Megyénkben a szakszervezeti társadalmi el­lenőrök bevonásával a ke­reskedelmi felügyelőség vizs­gálja a kenyér árusításának körülményeit. A tapasztala­tok nem valami szívderítőek. A kenyérnek és a péksüte­ménynek mindössze 25 szá­zalékát csomagolják be tel­jesen, a többi pékárunak csak fél ív, vagy egészen ki­csiny papírzacskó jut. Az egészben az az elgondolkoz­tató, hogy minden bolt meg­felelő mennyiségű csomago­lóanyaggal rendelkezik. Akkor meg hol a hiba? Mindenekelőtt az üzletveze­tők, vállalatok, szövetkezetek illetékeseinek a szemléleté­ben. Jellemző a békéscsabai Kulich Gyula-lakótelepen le­vő 58-as számú ABC-áruház egyik boltvezetőjének az ál­láspontja. Amikor a vásárló szóvá tette, hogy hiányosan csomagolták be a megvett kenyeret, azt a választ kap­ta: takarékoskodnak a pa­pírral, mert az nem Csáki szalmája, s különben is ő úgy tudja, hogy csak a ke­nyér vágott felületét kell becsomagolni. Nagyon sok szó esett már az ésszerű gazdálkodásról, annak tár­sadalmi hasznáról. Hogy eb­ben az esetben nem erről van szó, az kézenfekvő. Má­ig rejtély előttünk: miért gondolják ebben az üzlet­ben, hogy az amúgy is hadi­lábon álló higiéniai előírások betartása egyenlő a pazarlás­sal, s miért nem ismeri az üzletvezető a rendeletet? Ilyen felkészültség mellett mit várhatunk az eladóktól? Persze, számos AFÉSZ- üzletben, sütőipari kenyér­boltban ugyanez a helyzet. Ráadásul a méréssel sincs minden rendben. A Békés­csabai Sütőipari Vállalat Szarvasi úti kenyérboltjában 1975-ben hitelesített mérle­get használtak. De legalább használtak. Több helyen, mint a Mezőberény és Vi­déke ÁFÉSZ helyi kenyér- boltjában, a kettévágott ke­nyeret nem mérték meg. Az is bevett szokás, hogy a sü­tőipari vállalatok általában darabszámra teljesítik a megrendelést, míg a vevők természetesen súlyra fizet­nek. Ebből aztán olykor bo­nyodalmak származnak. Bé­késcsabán, a Petőfi utcai pa­vilonban az ellenőrök tíz, háromkilós kenyeret mértek meg, amelyeknek a súlya csak 28 és fél kilót nyomott. Az Orosházi Sütőipari Vállalat saját üzleteiben ki­fejezetten ilyen módszerrel szállít. Az sem valami meg­nyugtató, ahogy a kisebb szövetkezeti boltokkal bán­nak. A mezőkovácsházi sü­tőüzemből például a pénte­ken, szombaton gyártott ke­nyeret hétfőn kizárólag az ÁFÉSZ-üzleteknek osztják el, míg az általuk fenntar­tott egységekben friss árut lehet kapni. A vizsgálatkor éppen az egyik magyarbán- hegyesi boltnak 30 szikkadt kenyeret küldtek, ezzel a megjegyzéssel: a központtól ezt az utasítást kapták. Kísért tehát a magunk fe­lé hajló kéz legendája. Hi­vatkozunk Csáki szalmájára, az objektív nehézségekre. (seres) Fiatalkori bűnözésről diákoknak Szarvas A fiatalkori bűnözésről szóló előadást hallgatják a szlovák gimnázium II. osztályának ta­nulói Fotó: Martin Gábor A „bűnöző típus” kon­cepció kidolgozása Lombro­so Cesare olasz orvos és bün­tetőjogász nevéhez fűződik. A „született” gonosztevők ál­tal elkövetett bűntettek okát biológiai adottságokból ve­zette le, ami már-már a faj­elmélet hamis tételeivel mu­tat rokonságot. Szocialista pedagógiánk nem fogadhat­ja el a bűnözési hajlam öröklődéséről szóló elmélete­ket, márcsak azért sem, mert az erkölcsi normák be­tartása, vagy megszegése nem antropológiai, hanem környezeti tényezőktől függ. Rendőrtiszt tartotta azt az osztályfőnöki órát, amely­nek tárgya a fiatalkori bű­nözés problémáit ölelte fel. A diákokkal először is azt tisztázta, mit kell érteniük a fiatalkor büntetőjogi fogal­mán. Erről a Btk. úgy ren­delkezik, hogy e korcsoport­ba tartoznak azok a fiata­lok, akik a bűntett elköveté­sekor már elmúltak 14 éve­sek, de a 18. életévüket még nem töltötték be. Velük szemben általában nevelő jellegű intézkedéseket foga­natosítanak, de súlyosabb esetekben a felnőttekre ki­szabható büntetési nemeket is 'alkalmazhatnak. Tizen­négy éves kora előtt a gyer­mek büntetőjogilag nem vonható felelősségre, de na­gyobb vétek miatt már a gyámügyi hatóság mérlegeli, szükséges-e a javítóintézeti nevelés ? Felvetődik a kérdés: mi­nek tekinthetjük azt, ha egy fiatal az üzletből valamilyen árut ellop? A jelenlegi ren­delkezések szerint az 500 fo­rinton aluli értékű cikkek jogtalan eltulajdonítása sza­bálysértésnek számít. De ha ezt betörés útján szerzi meg az illető, akkor már az erő­szakos behatolás minősített körülménynek tekinthető ; tehát bűncselekményt köve­tett el. A munkakerülés, a garázdaság enyhébb változa­ta szabálysértésnek minősül. A lényeg az, hogy a törvény a fiatalkorúakkal szemben megkülönböztetett bánásmó­dot ír elő, ezzel is hangsú­lyozva a felelősségre vonás és a büntetés nevelő szándé­kát. o Az előadó ezután ismertet­te röviden a „procedúra” menetét. A rendőrség a sze­mélyi és tárgyi bizonyítóko­kat összegyűjti, majd a gyanúsítottat az ügyvéd és az egyik szülő jelénlétében kihallgatja. Ezután az iratok átkerülnek a fiatalkorúak ügyészéhez, aki elkészíti a vádiratot. A fiatalkorúak bírósága zárt tárgyaláson hozza meg az ítéletet, amelynek különböző fokoza­tai vannak: bírói megrovás, próbárabocsátás, javítóinté­zeti nevelés. Pénzbüntetést és javító-nevelő munkát csak azokra szabnak ki, akik már dolgoznak valahol. A 'bércsökkentés általában 5—20 százalékos. Súlyosabb bűncselekmény elkövetése esetén súlyosabb büntetést róhat ki a bíróság. A fiatalkorúak bűnözésének okait vizsgálva egyértel­műen bizonyítható, hogy a rossz társaságok kialakulása, a züllött életet folytató fel­nőttek példája, a családi harmónia felbomlása (válá­sok), az alkoholizmus, a helytelen nevelési módsze­rek és a szülői ellenőrzés el­hanyagolása meghatározó szerepet játszik a bűn elkö­vetésében. Gyakori jelenség, hogy az élősködő, munkake­rülő elemek és nem utolsó­sorban a visszaeső bűnözők bomlasztóan hatnak környe­zetükre. Eközben a krimi- filmek hőseihez szeretne ha­sonlítani „bátorságával”, „független” életmódjával és „nagyvonalúságával” az a fiatal, aki a gyors vagyon­szerzésben is romantikát lát és állandóan keresi az iz­galmat. Ugyancsak gyakori ok a bűnözésben a szülők alkoho­lizmusa és annak kísérő je­lenségei: a veszekedések, a durvaságok. Ám a fiatalok is követnék el ittas állapotban különféle bűncselekménye­ket. Ezek véghezvitele nem egy esetben állt összefüggés­ben bizonyos nyugati rádió­adók ellenséges propaganda- tevékenységével. Megyénk­ben is előfordulnak erősza­kos nemi közösülések, és ritkábban üzletszerű kéjel- gések. Békés azonban nem tartozik a bűnesetek statisz­tikája szerint a „legfertő­zöttebb” megyék közé, noha garázdaságot, járműlopást itt is gyakran elkövetnek fia­talkorúak. o Az osztályfőnöki óra má­sodik fele átalakult beszél­getéssé. A tanulók számos kérdése alapján két követ­keztetést vonhatunk le: egy­részt fokozottan érdeklik őket a bűnügyi esetekkel kapcsolatos tudnivalók és jogi eljárások; másrészt hasznosnak bizonyult ez a tájékoztató azért, mert több probléma tisztázódott és bi­zonyos fogalmak megér­tetésére is sor került. Természetesen egy-két órában nem lehet vala­mennyi témát megtárgyalni. Arra viszont jó volt ez a foglalkozás, hogy a bűnözés visszaszorításának egyik járható útjára, ,a megelőzés­re felhívjuk a fiatalok fi­gyelmét. Mivel össztársadal­mi feladatról van szó, nagy súlyt kell fektetni a fontos intézkedések betartására, az ellenőrzésre, a környezetben jelentkező nyugtalanító mo­mentumok vizsgálatára és az utógondozásokra. Ez utóbbira azért van szükség, mert a beilleszkedés segíté­se, a fiatalkorúak újabb bűnelkövetését is megaka­dályozhatja. Bukovinszky István Az ifjú nemzedék neveléséért A vésztői Nagyközségi Tanács még 1971-ben elké­szítette ifjúságpolitikai in­tézkedési tervét, amely a IV. ötéves terv időszakának fel­adatait határozta meg. Az if­júsági törvény megjelenése óta a tanács kétévenként megtárgyalja a törvény he­lyi megvalósításának tapasz­talatait, a végrehajtó bizott­ság pedig minden esztendő­ben értékeli a hozott hatá­rozatok valóra váltását. Az 1973-ban létrehozott ifjúsági bizottság szintén sok segít­séget nyújt a fiatalok élet- és munkakörülményeinek feltárásához. Ebben a tervidőszakban még fokozottabban figyelem­mel kísérik a községben élő fiatalok munkáját, tanulá­sát, művelődési lehetőségeit. Az V. ötéves tervben lefek­tetett elveknek megfelelően felújítják a két általános is­kola konyháját, korszerűsí­tik a tanulószobákat. A Mó­ra Ferenc iskolában torna­termet építenek. Kiemelten kezelik az óvodai helyek és a napközis csoportok számá­nak növelését és ezen in­tézmények karbantartását. Nagy gondot fordítanak a nevelői és oktatói munka színvonalának emelésére, a tanulók világnézeti, politikai ismereteinek gyarapítására. Az ifjúság iskolai és iskolán kívüli nevelésében hosszabb ideig kiemelkedő munkát végző személyeket erkölcsi és anyagi elismerésben ré­szesítik. Elősegítik, hogy minél több fiatal kapcsolódjon be a közéletbe. A tanácsi és a pedagógus KlSZ-alapszerve- zetek működését anyagilag is támogatják. A tanács és szerveinél dolgozó 30 éven aluliaknak megadják a le­hetőséget, hogy vezető mun­kakörbe kerülhessenek. Mindez tudatosabb, tervsze­rűbb ideológiai, politikai és szakmai felkészítést igényel. Az eddigieknél jobban oda­figyelnek az ifjúság munká­ra való nevelésére. A szak- igazgatási szerv időben fel­méri az általános és közép- iskolások szünidei foglalkoz­tatását és tájékoztatja őket a lehetőségekről. Arról is gondoskodnak, hogy az if­júsági lakásépítő szövetkezet keretében épülő lakások el­osztásánál valóban a fiatalo­kat részesítsék előnyben. Nem elhanyagolható az if­jú nemzedék művelődése, sportolása sem. Éppen ezért a művelődési házban a TIT- szervezet segítségével elő­adásokat, tanfolyamokat rendeznek munkásfiatalok­nak. Ugyanakkor az ifjúsági szocialista brigádok részére egyre több műveltségi és más jelegű vetélkedőket szerveznek. Az Edzett Ifjú­ságért mozgalom keretében minden tavasszal és ősszel sportvetélkedőre kerül sor a községi sporttelepen. Évente megrendezik a kispályás labdarúgó és kézilabda-baj­nokságot. Közösen—a köz hasznára Több mint 14 és fél ezren járultak hozzá 1977-ben tár­sadalmi munkával a köz gyarapításához, a város csi­nosításához Szarvason. Az elmúlt években növekedett a társadalmi munka értéke; 1970-ben éppen hogy megha­ladta a 230 ezer forintot, 1972-ben már egymillió 850 ezer, 1975-ben hárommillió 820 ezer, tavaly pedig négy­millió 199 ezer 479 forintot tett ki a városban végzett közhasznú fizikai, szellemi, szolgáltatási tevékenység ér­téke, melyet a lakosok, a munkahelyi kollektívák ön­ként, l munkaidőn kívül vé­geztek. 1977-ben egyébként a tervekben hárommillió 900 ezer forint szerepelt, így te­hát számottevő a túlteljesí­tés. Az üzemek, intézmé­nyek által végzett társadal­mi munka értéke kétmillió 570 ezer forint volt, a töb­bi pedig a lakosság aktivitá­sát jelzi. A legtöbben a közterüle­tek karbantartásához, gondo­zásához járultak hozzá, majd nagyságrendben az üt­és járdaépítés következik. Tekintélyes összegű munkát végeztek a szarvasiak az „Egy gyermekintézmény — egy üzem” mozgalomban. Hozzájárult a társadalmi összefogás a városban a köz­művek kiépítéséhez ; ennek is köszönhető, hogy Szarvason az ivóvízhálózat 85 százalékban kiépült. Ta­valy mintegy hat kilométer ivóvízvezetéket létesítettek, és elkészült az Arany János —Köztársaság utcai szenny­vízcsatorna. Társadalmi munkában készült el a Kossuth utcai, valamint Ipartelepi út; ugyancsak ilyen összefogással létesült sportudvar a szlovák tanítá­si nyelvű általános iskolá­ban és az úttörőházban. Az idén mintegy négymil­lió forint értékű társadalmi munka elvégzése a cél Szarvason. Ilyen úton szeret­nék megvalósítani többek között a Macó-lapos fásítá­sát, valamint a Bethlen Gá­bor utca és a Vásártelepi lakótelep parkosítását. Ez utóbbi munkához facseme­téről a városi tanács gondos­kodik. Hasonlóképpen terve­zik a Körös utcában levő lakótelepen a fásítás, parko­sítás megkezdését. Nagy szükség van a társadalmi összefogásra a közterületek és parkok gondozásánál, megóvásánál. Az idén kezdődik a város­ban a Kossuth utcai, 40 gyermek elhelyezésére alkal­mas bölcsőde építése. E gyermekintézmény is gyor­sabban elkészülhet, ha az üzemek, intézmények, a vá­ros lakossága is hozzájárul annak megvalósításához. A helyes árképzésről Abból a célból, hogy a központi szabályozás irány­elvei maradéktalanul érvé­nyesüljenek a vállalati ár­képzésben, az Országos Anyag- és Árhivatal közle­ményben hívta fel a gazdál­kodó szervek figyelmét a január elseje után forgalom­ba hozott, szabad árformába tartozó új termékek árának helyes kialakítási rendjére. Az új cikkek árképzésekor a vállalatok akkor járnak helyesen, ha az 1978. január elsejei árrendezés, és a múlt év második félévi központi béremelések miatti költség- növekedésüket a nyereség csökkentésével ellensúlyoz­zák. Csak így érhető el, hogy az új termékek ára ne legyen aránytalanul magas a már forgalomban levőkéhez viszonyítva. Az ezzel ellentétes árkép­zést vagy alkalmazást az in­dokolt haszon mértékét meg­haladó nyereség forrásának tekintik az ellenőrző szer­vek. Akkor jut tehát tisztes­ségtelen haszonhoz a válla­lat, ha január elseje után olyan új termékkel jelentke­zik, amely a forgalomban le­vő rokon, illetve helyettesít­hető cikkeknél aránytalanul drágább. NMWNMMMNfMMMMMWWMMNIWWNIM Szép hagyományt ápolnak immár hosszú évek óta Gyulán, és ez év január 1-től Mezőberényben is. A házasságot kötő fiatalok ajándékképpen egy frissen kisült cipót kapnak az együvé tartozás és a bőség jelképeként. Képünkön Szűcs Ferencet és Ecethy Mártát látjuk, amint éppen átveszik a friss cipót Mezőberényben megtartott esküvőjükön Fotó: Martin Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents