Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-08 / 33. szám
1978. február 8., szerda o mE?,elhlïàs Megkezdődött a népfrontvezetők pedagógusoknak tanfolyama Gyulán A múlt évinél korábban, a Művelődésügyi Közlöny februári, első számában közzétette az Oktatási Minisztérium az alsó- és középfokú intézmények által kiírt pályázati felhívásokat a pedagógus munkaikörben, vagy más pályán dolgozó pedagógus képesítésűek számára. Ily módon lehetővé válik, hogy a betöltetlen állásokat a pályakezdők számára kiírandó állásoknál is figyelembe vegyék. A munkahelyet változtatók csak egy állásra nyújthatnak be pályázatot, s abban meg kell jelölniük jelenlegi munkahelyüket, munkasörii- ket, alapbérüket és esetleges bér- vagy egyéb igényüket. A pályázatot az iskolában, intézményekben tanító pedagógusok munkáltatójukhoz, a más pályán dolgozók pedig a pályázati felhívást kibocsátó intézményhez nyújthatják be február 12-ig. Továbbítását a munkáltató nem tagadhatja meg: a dolgozó személyi irataival és minősítésével együtt február 17-ig köteles a pályázatot továbbküldeni. A munkahelyek a pályázót február 22-ig értesítik döntésükről. A pályakezdőknek meghirdetett állásokat a képző intézményekben március 25- ig teszik közzé. Megyénk valamennyi útja járható Kedden, hajnal 4 órától Békés megye egész területén megkezdődött a havazás. A megye északi részén szerda délutánig 4—5 centiméter, a déli területeken 7-8 centiméter hó hullott A KPM Békés megyei Igazgatóságának ügyeletesétől kapott információ szerint a megye valamennyi útja járható. Igaz, a 47-es út egy szakaszát csák a déli órákra sikerült géphiba miatt megtakarítani. Délutánra a főutakat megtisztították a gépek. Ennek ellenére a burkolat csaknem mindenütt havas, latyakos és síkos. Kedden szinte megállás nélkül 20 hóéke és sószóró dolgozott a fő- és alsóbbrendű utakon. Február 7-én, tegnap délelőtt négynapos bentlakásos tanfolyam kezdődött népfrontvezetőknek Gyulán, a Park Szállóban. A megnyitó beszédet dr. Horváth Eva, a HNF megyei elnöke mondta, majd Nyári Sándor titkár előadást tartott a népfrontmozgalom munkastílusáról, és munkamódszereiről. Ezután Vichnál Pál, a HNF megyei politikai munkatársa a nemzetközi béke-, barátsági és szolidaritási bizottság tevékenységéről beszélt. A délutáni foglalkozásokon az előadások anyagából a megyei politikai munkatársaknak és a városi HNF-bi- zottságok titkárainak irányításával konzultációkat tartottak. A tanfolyamot azzal a céllal szervezték, hogy a párt XI. kongresszusának határozataiból és a Hazafias Népfront VI. kongresszusának állásfoglalásából adódó feladatokkal megismerkedjenek a mozgalom aktivistái; kapjanak továbbá olyan módszertani segítséget is, melyet jól hasznosíthatnak a területi munkában. A népfront VI. kongresszusa óta ez az első ilyen rendezvény megyénkben. Ehhez hasonlót kétévenként, s ha az. anyagi lehetőségeket biztosítani lehet, akkor minden évben szeretné megrendezni a HNF elnöksége a vezetők továbbképzését. Most négy témáról: gazdaság- és művelőNyolc és fél ezer influenzás a megyében Az elmúlt hetek influenzás megbetegedéseinek ugrásszerű emelkedése valamelyest enyhült. Egy hét alatt az egészségügyi jelentőszolgálat 1281 új megbetegedést észlelt, így jelenleg 8513 influenzás beteget tartanak számon Békés megyében. A betegség most is a szeghalmi járásban és Békéscsabán a leggyakoribb és változatlanul elsősorban a 15—24 éves korosztályban fordul elő. A látogatási tilalom a megye valamennyi egészségügyi intézményében fennáll. tigyes asszonykezek naponta 150—160 kilogramm tésztát készítenek Okányban, a Haladás Tsz tesz ta üzemében. Képünkön készül a csigatészta Fotó: Veress Erzsi Dr. Horváth Eva, a HNF megyei elnöke megnyitja a népfrontvezetők tanfolyamát v Fotó: Veress Erzsi déspolitikai ; nő- és rétegpolitikai (ifjúsági).; valamint béke- és barátsági munkával kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatják a kurzus mintegy száz résztvevőjét, ezzel is javítva a népfrontmozgalom munkájának minőségét. Segíteni az idős embereken Szinte naponta érkeznek a levelek szerkesztőségünkbe a békési Hungaronektár „Béke és Barátság” brigádjának felhívására: Segítsük az idős, egyedül álló embereket! Február 6-án a békési kosárgyár 1-es számú telepén dolgozó „Augusztus 20.' nevet viselő szocialista brigád 12 tagja ajánlotta (el egynapi keresetét. E lap nasábjain kérik a gyár valamennyi szocialista brigádját, kövessék példájukat. Hasonlóképpen a Volán 8-as számú Vállalat békési telepének „Május 1.” Szocialista Brigádja is vállalta, hogy segít az idős embereken. Lapunk hasábjain továbbra is szívesen közöljük az ilyen és ehhez hasonló vállalásokat. Ötven ország szakembereinek számítástechnikai képzése Az idén mintegy 250 számítástechnikai tanfolyamot szervez a hazai vállalatoktól és a mintegy 50 országból érkező hallgatók részére a KSH Nemzetközi Számítás- technikai Oktató- és Tájékoztató Központja. Az új oktatási központ adta jóval nagyobb lehetőségek révén a múlt tanévben 233 tanfolyami csoportot szerveztek, ezekre csaknem 6000 hallgató iratkozott be. A SZÁMOK-tévéstúdió berendezéseket is felszereltek, ahol eddig 40 oktató műsort állítottak össze. Nőtt a vállalatok megrendelésére szervezett tanfolyamok száma, összesen 30 gyár, intézmény részére 125 tanfolyamot tartottak. Az év során kilenc nemzetközi tanfolyamot rendeztek mintegy 200 külföldi hallgatónak, még a Bahama- szigetekről és Botswanából is jöttek fiatalok. Az oktató munkát segítik azok az újonnan beszerzett számítógépek, oktatási anyagok, programok és audiovizuális eszközök, amelyeket az ENSZ fejlesztési programjának (UNDP) alapjából vásároltak. A nemzetközi tanfolyamok sorában lengyel, csehszlovák, bolgár és jugoszláv cégek megrendelésére is összeállítanak speciális igényeinek megfelelő tananyagot, megszervezik a tanfolyamokat. Most tárgyalnak iraki vállalatokkal dolgozóik csoportos képzéséről, ehhez a Videoton iraki számítógépexportja bővítésének lehetősége is kapcsolódik. Napirenden a testnevelés és spnrt Békés megyei helyzete Komplex felügyeleti vizsgálat kezdődött a megyében a testnevelés és sport helyzetéről. Elbert György, az Országos Testnevelési és Sporthivatal főosztályvezetője irányításával az OTSH tíz munkatársa megvizsgálja a vezető-irányító tevékenységet, a testnevelés és sport helyzetét, a bajnokságok rendszerét és színvonalát, az utánpótlás nevelését. Szerepel a témák között a tömegtestnevelés és tömegsport, valamint az anyagi és létesítményhelyzet vizsgálata is. A szakemberek a február 15-ig tartó vizsgálat során a megyei testnevelési és sport- hivatal mellett felkeresik a járási-városi sportfelügyelőségeket, nagyobb sportegye- .sületeket, látogatást tesznek üzemekben, községekben. Harap a kezes jószág? em igaz, hogy a több, bonyolultabb gép, berendezés használata törvényszerűen növeli a baleseti kockázatot. A tények ennek ellenkezőjét bizonyítják. A korszerűbb technika valóban kezes jószág, ha elő- íráászerűen használják, alaposan megcsapolja a baleseti veszélyforrásokat. Mégis, csupán az állami iparban havonta 3800—4000 baleset történik, s bár a hetvenes években az üzemi balesetek csökkentek, több a súlyos sérüléssel járó eset, makacsul magas a halálos kimenetelű tragédiák aránya. Hovatovább kilencven esztendeje lesz, hogy 1891 februárjában az országgyűlési gyorsíró, a Budapesti önkéntes Mentő Egyesület egyik alapítója fölröppentette a találó jelszót: „Mindenkit érhet baleset”. Strihó Gyula e köznyelvi lelemény- nyé vált három szava ma sem vesztette el időszerűségét, de persze csák akkor értelmezzük helyesen, ha úgy fogjuk fel: olykor,’ a körülmények szerencsétlen összejátszása folytán bárkit érhet baj. Az üzemi balesetek túlnyomó része azonban semmi közösséget nem mutat a véletlenekkel, szinte törvényszerűen különféle emberi mulasztásokból táplálkozva következik be. Tökéletes technika és technológia nincsen. Csakihogv népi ellenőrök vizsgálata bizonyította, ezer balesetből egy olyan akad, ahol a vétkes a rejtett műszaki hiba! Elgondolkoztató arány. Ezek szerint az építőiparban tavaly történt több mint hétezer fájdalmas esetből mindössze hét lett volna elkerülhetetlen. A két szám közötti különbség meghökkentően nagy; mulasztásaink éles tükre. A szükségesnél ritkábban nézünk ebbe a tükörbe. holott belepillantva, szemügyre vehetjük az önmagunkban esetleg másodrangúnak látszó részleteket. Ilyen például az anyagtároló terek zsúfoltsága, rendetlensége. a tárgyak emelésekor alkalmazandó balesetelhárítási előírások sorozatos áthágása, a védőövek használatának mellőzése, s így tovább. Ezért azután a véletlennek semmi köze ahhoz, hogy az építőiparban, a legutóbbi évek átlagát nézve, ezer munkás közül 35—36 válik baleset szenvedő alanyává egy-egy esztendőbe, ám ennél több köze van e tragédiákhoz a felelőtlenségnek és a közömbösségnek, a képzetlenségnek és a felületességnek. Nagy összeget költ az ipar technikai eszköztárának gyarapítására. A duzzadó eszközfolyam beáramlása a gyárkapukon belülre ritkán, csak egy-két kivételes helyen kapcsolódik a kívánatos szervezési intézkedésekkel, s a kezelők, karbantartók fölkészítésével. Emiatt azután — megintcsak vizsgálatok tapasztalata — polgárjogot kapnak az ideiglenes megoldások, amelyek mélyén aknaként lapulnak a baleseti veszélyforrások. Hasonló állapotok teremtődnek akkor is, amikor föltorlódnak a teendők, a feszített tempóra hivatkozva az érintettek kimondatlanul fölfüggesztik az óvórendszabályok többségét. Szemléletes példáját adja ennek az élelmiszeripar, ahol tavaly nagy hajrá volt, s a halálos balesetek száma az 1976. évi másfélszeresére emelkedett. fájdalmas bizonyíték minden baleset, hogy az emberre jobban kell vigyázni. A féltő gondoskodásnak — mondják a munkabiztonsági szakemberek — már helye van a gi- pek, berendezések tervezésekor, s innét láncként kapcsolódnak a teendők. Ebbe a láncba olyan szemek illeszkednek, mint a védőeszközök folyamatos korszerűsítése, kezelésük megkönnyítése, a megfelelő színvonalú balesetelhárítási oktatás, az üzemi szervezettség növelése, a munkahelyi rend szigorú megkövetelése, az ismétlődő ellenőrzés, azaz sokféle tényező együttes hatásaként remélhető a helyzet javulása. Mészáros Ottó Eredményes MHSZ-munka a gyulai járásban Az elmúlt napokban Gyulán titkári értekezletet tartott az MHSZ járási vezetősége, amelyen részt vett Drienszki Márton, az MHSZ megyei vezetőség agitációs és propaganda főelőadója. Az értekezletet Bihari Ferenc járást titkár nyitotta meg, bevezetőjében köszöntötte a megjelent községi és MHSZ-klubtitkárokat, majd értékelést adott az elmúlt évi munkájukról. Elmondotta egyebek között, hogy tovább javult a járási vezetőség és a klubok tervező, szervező munkája. Minden klub kidolgozta éves munkatervét, és eredményesen fejlődött kapcsolatuk a társszervekkel. A klubtagok többsége bekapcsolódott az Edzett If jóságért tömegsportmozgalomba, amelynek hatásaként fokozódott az érdeklődés a honvédelmi jellegű tömegsportok iránt. Nemcsak mennyiségben, minőségben is fejlődtek a klubok. Országos bajnokságot értek el a honvédelmi kupa lövészverseny döntőjén a sarkadi ifjúsági versenyzők, és eredményesen oldották meg a klubok többségei az elő- és utóképzési feladatokat is. Az eredmények mellett szó volt azokról a gondokról, amelynek megoldása sürgető feladat számukra. Szó volt az ez évi feladatokról, amelyek közül a legfontosabb a vezető-irányító munka javítása, a klubok szervezeti erősítése, a tagság és a pártoló tagok létszámának tervszerű növelése, a személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Az idei célok ismertetése után hozzászólásokra került sor. Falugyűlés Füzesgyarmaton A HNF füzesgyarmati nagyközségi bizottsága, valamint a tanács szervezésében falugyűlést rendeztek, a kisgazdaságok helyzetéről, a termelés és értékesítés legfontosabb tudnivalóiról. A témákról Farkas Béla, a szeghalmi járási hivatal munkatársa és Zöld Lajos, Füzesgyarmat tanácselnökhelyettese tartott előadást. Mindketten vázolták a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepét, a népgazdaságban elfoglalt helyüket. A nagyközségben eddig is nagy jelentőséget tulajdonítottak a kisárutermelésnek, s ezt a jövőben is támogatják, a helyi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet hatékony segítséget nyújt a további fejlesztésre. A jövőben még tovább javul a helyzet, hiszen a közelmúltban a megyei tanács segítségével orvosi lakást alakítottak ki, s az új állatorvos január 1-én foglalta el helyét. A községi tanács az idén 150 ezer forint költséggel támogatja az állategészségügyi feladatok minél jobb ellátását. A tanácselnök-helyettes kérte a falugyűlés résztvevőit, hogy a jövőben is az eddigiekhez hasonlóan kövessenek el mindent, főleg a kisállattenyésztés fejlesztéséért.
