Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-07 / 32. szám
1978. február 7., kedd i^UUKT-ld Egészséges környezetben Dinamikusan iparosodó megye Békés. Ez ma már tény. Elég ha csak arra gondolunk, hogy a megyeszékhely — mint azt már közöltük — az ország 20 ipari központja közül a 13. helyen áll. Vagy említhetjük a Csepel Autógyár szeghalmi üzemét, ahol ma már több mint ezren dolgoznak, és vannak mezőgazdasági nagyüzemek is. Éppen ezért egyre sürgetőbbé válik, hogy a dolgozók egészségügyi ellátása az üzemben, a munkahelyen történjék. Megyénkben főállású üzemorvos jelenleg Békéscsabán csak két helyen: a tégla- és cserépipari vállalatnál és a kötöttárugyárban van. Ezenkívül Szeghalmon az említett üzemben, az Orosházi Üveggyárban és legutóbb a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban. Részállású pedig közel nyolcvan helyen. Az üzemegészségügy megyei szakfőorvosa dr. Tóth Mihály, aki egyben a tégla- és cserépipari vállalat üzemorvosa. Megkérdeztük mi a helyzet jelenleg a megyében a témát illetően. — Mi a célja az üzemorvosi tevékenységnek, mi kell ehhez? — A szocialista egészségügy két fő célja a gyógyítás és a megelőzés. Az üzem- egészségügynél ez utóbbi célja megakadályozni azoknak a munkaártalmaknak egészségkárosító hatását, melyek a különböző profilú vállalatok technológiájából származnak. Ezek az ártalmak rendkívül sokfélék és különböző intenzitásúak. Az üzemegészségügyi munkához rendkívül fontos a helyismeret, a gyártástechnológia és az ártalmak ismerete. Az egészségkárosító hatások felmérését, kivédését, vagy legalább a csökkentését csak olyan szakember képes elérni, aki ismeri a vállalat profiljából adódó technológiát, ismeri a dolgozók munkaterében felszaporodott egészségkárosító anyagok minőségét és mennyiségét, aki gyakorlatilag a dolgozók között él, s aki ezeknek a lehetőségeknek és adottságoknak megfelelően ismeri a védekezés módozatait is. Ennek a sokrétű és szerteágazó feladatnak a megvalósítását szorgalmazta kormányzatunk, amikor életre hívta az üzem-egészségügyi szakszolgálatot, melynek fő feladataként a prevenciót, a megelőzést állapította meg. Fő munkaterületenként pedig a dolgozókat érő káros hatások felismerését, felmérését és megszűntetését tűzte ki. — Mi szükséges ahhoz, hogy mindezt elérje egy üzemorvos, mennyire kell együttműködnie a műszaki gárdával? — A munkafolyamatok tökéletesítése a technológiai eljárások fejlesztése, a magas fokú gépesítés elérése elsősorban a műszaki szakemberek feladatkörébe tartozik. Amikor azonban a nehéz fizikai munka kiküszöböléséről, kulturált munkakörülményekről és általában munkavédelemről, a dolgozók egészségvédelméről beszélünk, akkor az üzemorvosok és a műszaki szakemberek munkája egy határterületen találkozik, s ez: az orvosi és műszaki prevenció egysége, így a dolgozók egészségvédelme egy komplex feladattá bővül, melynek mozgató rugója a két szerv — különböző munkaterületen bár — de azonos célért történő szoros együttműködése. Mondhatom, nálunk, a tégla- és cserépipari vállalatnál ez a lehető legjobb. De mivel a megyét is ismerem, azt is állíthatom, mindenütt ez tapasztalható. Nemrég ellenőriztem körülbelül 70 üzemet, ahol hasonló benyomásokat szereztem. Megyénk ugyan mezőgazdasági jellegű, de a megtermelt javak közel 50 százaléka már az iparból származik.. Ebből következik, hogy növelni kell a főállású és a részfoglalkozású üzemorvosok számát is. Az előbbi a kevés. Sajnálatos tény ez, s ha más megoldás nem lehetséges, mivel a fő orvosi állás dolgozói létszámhoz kötött, célszerűnek látszana, ha az azonos, de akár a különböző profilú üzemek — melyek egymáshoz közel vannak — összevonva alkalmaznának egy-egy főállású üzemorvost. Ilyen példa már van megyénkben Sarkadon, ahol három üzemet: a kenderfonót, a cukorgyárat és a kötöttárugyár kihelyezett üzemét látja el egy orvos. Egyre nagyobb igény mutatkozik az üzemi orvosi státus biztosításának lehetősége iránt mezőgazdasági üzemeinkben is. Megyénkben egyelőre még csak Mezőhegyesen van ilyen. — Beszéljünk az üzemorvosnak a megbetegedéseket megelőző munkájáról. Hogyan tudja ezt megvalósítani? — Nos, erre számtalan lehetőség van. Felméri például a gyártástechnológiai folyamatból azokat az egészségkárosító hatásokat, melyek a dolgozókat naponta érik. Egészségügyi szakintézetek segítségével műszeres vizsgálatokat végeztet. így tudomást szerez egy-egy munkahely légterében fellelhető mérgező anyag mennyiségéről. A vállalat műszaki szakembereivel technológiai módosításokat beszél meg a károsító anyagok koncentrációjának csökkentésére. Számos példa van erre a mi vállalatunknál is. Hogy csak egyet mondjak: felfedtem egy alkalommal ilyen egészségre káros helyzetet, s ezért a műszakiakat megbeszélésre hívtam össze. Az eredmény: egy görgősor beállítása volt, amely nemcsak hogy könnyebbé tette a munkát, hanem a levegő is tisztább lett. Az üzemorvos továbbá az egészségre ártalmas munkakörök dolgozói részére a szakrendelésekkel együtt megszervezi a havonkénti, vagy negyed-, illetve fél- évenkénti szűrővizsgálatokat. Gondoskodik a munkaártalmak következtében egészségi állapotukban megrokkant dolgozók gyógyintézetbe való elhelyezéséről. Amennyiben szükséges, biztosítja egy-egy munkahely munkaterének műszeres vizsgálatát, klímavizsgálatokat végeztet, zajszintmérést, és így tovább. Gondozásba veszi a szűrésen tapasztalt és a betegségük súlyosbodásában szenvedőket. A munka- képességükben megrokkantak részére a vállalati rehabilitációs bizottságokon keresztül gondoskodik a dolgozók egészségügyi állapotának megfelelő munkakör kijelöléséről. Amennyiben az üzemben szakorvos is végez gyógyító munkát — nőgyógyász, fogász, stb. —, annak egy-egy beteggel kapcsolatos javaslatait megbeszéli a munkahely illetékes vezetőivel. — Köztudomású, hogy az üzemorvos, most már táppénzre is veheti a betegeket. Ez jó, de természetesen egy- egy súlyosabb esetnél megfelelő szakorvosi, gyógyintézeti ellátás is szükséges. Milyen a kapcsolat a szakrendelésekkel és egészségügyi intézményekkel ? — A lehető legjobb. A szakorvosok mindenben a legnagyobb segítséget adják, s ugyanezt kapjuk az egészségügyi intézményektől is. Ez nemcsak Békéscsabára, hanem a megye minden szakrendelésére és gyógyintézetére jellemző. Mondok egy példát: A mi vállalatunknál van olyan munkahely. ahol nagy a szilikózisveszély. Javaslatomra a szakrendelés rendszeres vizsgálatokat tart. Az ilyen dolgozókat külön kartotékon nyilvántartjuk, és ha szükséges, szanatóriumban is helyet kapnak. Ez a sokrétű munka az üzemorvosoktól nagy szaktudást, munkabírást, segítőkészséget és lelkiismeretességet kíván. A megyénkben végzett ellenőrzéseim során tapasztaltam, hogy e téren üzemorvosaink helytálltak. Kasnyik Judit Szakácsok, pincérek, portások mérték össze tudásukat az Olimpia Szállóban. Képünkön: a pincérek versenye (MTI Foto Hadas Janos felvetele KS) Csendes téli délután Battonya főutcáján Fotó: Gál Edit MMMWMMMMHMMIHMMMIMIIMWMIMIHMMMMIMHMMMIMHIMMMMMMW Festék is minisig Egységcsomagok az építtetőknek Kevesebb utánjárás, egyszerűbb ügyintézés Az V. ötéves terv végéig 280 ezer lakást építenek — állami támogatással — magánerőből. Az engedélyek beszerzése, a terület-előkészítés, az anyagvásárlás és maga az építés — túlzás nélkül — tengernyi gonddal jár. Ezért a népfront megyei, városi és községi bizottságai 1978-ban felkarolják a magánépítkezők ügyét, társadalmi segítséget nyújtanak nekik. A tíz dunántúli város tanácsi népfront- és KISZ-ve- zetőinek részvételével nemrég megtartott győri tanácskozás tapasztalatai és a népfrontfórumokon elhangzott vélemények alapján feladattervet dolgoztak ki. Csökkenteni akarják az engedélyek utáni hosszas tal- palást, hiszen a bürokrácia a magánépítők évi szabadságából vesz el jó néhány napot A tanácsoknál szorgalmazzák az úgynevezett „egységcsomagok” bevezetését, amelyek az építési és az egyéb engedélyekhez is tartalmazzák az űrlapokat. Ugyancsak a tanácsokkal együtt a népfrontbizottságok felmérik a városok és a nagyközségek beépítetlen területeit. A többnyire foghíjas telkek szinte kínálkoznak a családi és a kisebb társasház építésére, enyhítve — elsősorban a sűrű beépítésű városokban — a telekhiányt A helyi népfront-bizottságok amolyan összekötő kapocsként segítik a tanácsok és a magánépítők közötti jobb megértést. A könnyebb tájékozódás érdekében javasolják, hogy az érvényes építési jogszabályokat, a hitelre vonatkozó rendelkezéseket ismertető füzetekben adják ki. Az új — elsősorban anyagtakaréko6 — családi házak terveiből kiállításokat rendeznek. Városokban és községekben népfrontfórumokat tartanak, amelyeken neves építészek és ipari szakemberek adnak tanácsot a magánépítőknek a munkát gyorsító új, korszerű anyagokról. Az elmúlt években sajnálatosan olyan területeken is „kőrengeteget” építettek, ahol bőven jutott volna hely kertnek is. Az ankétokon ezért ismertetik, és ajánlják a ménfőcsanaki példát, ahol szabad területre írtak ki építési tervpályázatot és fiatal építészek bokros beépítési megoldását fogadták el. Az ilyen terv megvalósításával megőrzik a családi házas jelleget: a több szintes ház minden lakásához kiskert tartozik. I gyermekgondozási segély nem számít rendszeres keresetnek A gyesen levő anya eltartott családtagnak minősül-e a lakás-használatbavételi díj kedvezményes megállapítása szempontjából? Ezzel kapcsolatban együttes elvi állás- foglalást tett közzé az Építésügyi és Városfejlesztési, valamint a Pénzügyminisztériumba. Kormányrendelet előírja, hogy a lakás bérlőjét kedvezmény illeti meg a tanácsi bérlakásra megállapított lakás-használatbavételi díja összegéből az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyemekek és más családtagok után. A részletes szabályokat meghatározó ÉVM— PM-rendelet kimondja : az eltartott családtagot a kedvezmény szempontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha nem jut havi 900 forintot meghaladó rendszeres jövedelemhez. Az elvi állásfoglalás most abban ások bizonytalanságot előidéző kérdésben teremt világos helyzetet, hogy a gyermek- gondozási segélyt élvező házastárs, illetve élettárs eltartott családtagnak tékint- hető-e. A gyermekgondozási segély összege ugyanis minden esetben meghaladja a havi 900 forintot. Az állásfoglalás értelmében a gyermekgondozási segély nem számít rendszeres keresetnek, illetve jövedelemnek, tehát bármekkora is az összeg, nem befolyásolja a szociálpolitikai kedvezményre való jogosultságot. Ennek értelmében a havi 900 forintot meghaladó gyermekgondozási segélyben részesülő anyát — ha egyéb jövedelme nem éri el ezt az összeget — a bérlő által eltartott családtagnak kell tekinteni és vele kapcsolatban engedélyeznie kell a szociálpolitikai kedvezményt. Mostanában divat a színes ágynemű. Sokan megkedvelték. Még szerencse. Miért? Mert ha ragaszkodnánk a régihez, a hófehér damaszt- hoz, akkor igen csak meglepődnénk — ha mondjuk, követve a színes holmik divatját — színes pizsamát vennénk fel. Ott hagyná a nyomát a párnán, a huzaton. Nem tréfa, elképzelhető, sőt kellemetlen valóság. Az ember azt hinné, hogy a fehérneműt gyártó' cégek gondolnak arra is, hogy az ilyen holmit sűrűbben kell mosni, mint a felsőruhát, ezért tartós színekkel készítik. Csalóka ábránd. Vannak például szép színes, pamut férfipizsamák, de aki megveszi — ritka kivétellel meg is bánja. Az ágynemű már az első napon átveszi a színét. Ha barna csík van benne, akkor barna foltocskák, ha kék, akkor szürkéskék nyomok jelennek meg a párnán, a lepedőn. Nem szólva a frottírpizsamákról. Ezek még kaci- fántosabbak, képzeljük el, ha például narancssárgát veszünk. Sőt még némelyik törülköző és köntös is megválik a színétől mosás közben. Nemrég karácsonyra vettem egy szép piros-fekete csíkozású frottírköntöst, ürömöm tellett benne, gyönyörködtem, de nem sokáig. Bár ne vettem volna meg. Az örömből már az első mosásnál üröm lett. Óvatos ember vagyok a színes holmikat illetően. Követem a mosóporos dobozokon található figyelmeztetést: mielőtt mos, győződjön meg az anyag színtartósságáról. Meggyőződtem. Ez volt a szerencsém. Mert az én köntösöm mosásakor olyan piros vizet engedett, hogy nyugodtan használhattam volna festésre is. Azóta a piros csíkok a rózsaszín, a feketék a szürke árnyalatát kezdik felvenni. A víz pedig minden mosásnál változatlan. Csak azt sajnálom, hogy eddig nem jutott eszembe ezt hasznosítani. Mondjuk színesre festhetném vele a még meglevő fehér ágyneműt. Elvégre a színes a divat. Igaz, sajnos nem tudom a színtartósítási eljárás titkát. Lehet, hogy a gyártók sem tudták? K. J.
