Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
1978. február 5., vasárnap l/OACUMCtfU Februári hangulat Január, február — itt a nyár! Talán túlzott optimizmust áraszt az efféle szólásmondás, amelyre kézből lehet kontrázni egy másik népi bölcsességgel, mely szerint a kutya nem eszi meg a telet. Nem tudni, manapság milyen ízlésük van a kutyáknak, de ha a mostanihoz hasonló téllel táplálkoznak, alighanem belevá- sik a foguk. Egyszer fagyott, máskor lucskos időket hozott a január, s egyetlen vigasztaló az lehetett csupán, hogy távoli országok meteorológusai valóban cudar havazásokról küldték híreiket. Századunk technikai berendezéseit is próbára tevő, kutyának való hidegekről. De hagyjuk a derék négylábúakat, örüljünk inkább, hogy ha naponta csupán egy tyúklépéssel is, immár érzékelhetően meghosszabbodtak a nappalok. Lassacskán kifelé megyünk a télből, s azt hiszem, a ródlizásokra áhítozó gyereksereg se bánná, ha egy-két hónappal előreforgatnánk az idő kerekét. Szerencsére nincs módunk átugorni a kellemetlennek hitt hónapokat. Hiszen, ha -egyszer majd számvetést készítünk az életünkről, bizony hiányoznának ezek az elhamarkodottan pokolra kívánt jellegtelen téli napok. És miért is várnánk az időjárási frontok vonulásától, hogy döntő módon alakítsák hangulatunkat? A jól megerősödött őszi vetésnek ki kell bírni a csupasz fagyokat, s pont az ember ne lenne képes dacolni a nyirkos északi szelekkel? Különösen nálunk, ahol mindenkinek jut meleg ruha, bőséges étel, és ha a lakásgondjaink égetők is, de senki se kényszerül az utcára. önmagunkon múlik csupán, hogy gazdálkodni tudjunk életünknek azzal a darabjával, amely a téli hónapokra esik. Túlzás nélkül mondhatom, manapság a lehetőségek sokasága csábítja azt, aki hagyja magát értékesebbé, emberibbé formálni. Megkockáztatom leírni, hogy az emberi kultúra sokat köszönhet a vacogtató téli fagyoknak. Nem lehet a véletlen műve, hogy zömmel az „örökös édent” ígérő melegebb éghajlatok vidékén találjuk a legszegényebb országokat, a fejlődésben leginkább visszamaradt népeket. S ha a társadalmi változások katalizátorai nem segítenének, egyre nagyobb lenne a szakadék a különböző világrészeken élő emberek között. Sokszor elképzelem a barlangok melengető tüzelnél csiszolódó ősembereket, akik egymás riadt tudatlanságából legalább annyit okultak, mint a természettel vívott élethalálharcuk idején. Honfoglaló őseink —akik szerencsés időben érkeztek erre a csupán meteoroló- giailag védett földre — o téli sátorozások alkalmával talán nagyobbakat léptek a nemzetté válás útján, mint a végtelennek hitt kalandozásaik során. S ha a mostani időkre gondolunk, észre kell venni a mindenki számára elérhető könyvtárakat, iskolákat, művelődési intézményeket, ahol télidőben is forr, pezseg az élet, s a tudományokban és művészetekben jártas embermilliók biztos alapra építhetik a boldogabb holnapot. Olvastam valahol, hogy az Északi-sarkkör mentén élő lappok nyelvének sokat köszönhetünk, hogy következtetni tudunk az egykori finnugor ősnyelvre. A lappok ugyanis az idők folyamán leginkább megőrizték szokásaikat, nyelvüket, s hozzájuk viszonyítva tudjuk mérni mi is az évezredek változásait. Északi rokonaink jutottak eszembe, amikor a közelmúltban Tihanyban jártam, s végre felfedezhettem magamnak a tihanyi „benszülötteket”. Nyáron ugyanis az idegenforgalom szolgálatában liheg a település, s a bábeli nyelvzavarban szinte azt se tudni már, hogy minek a tiszteletére nyüzsög a nagy sokadalom. Kicsit félő, hogy nyári látványossággá silányulnak a többi értékeink is, ha mi magunk nem gondolunk jobban a saját gyarapodásunkra. Bár a természet szűk marokkal méri mostanság a téli örömöket, de okos előrelátással bőven kárpótolhatjuk magunkat az időjárás szeszélyei miatt. Kiment a divatból a fakutyázás és népünnepélyeket se tartunk a Duna jegén, ám jöttek helyettük új módik, modern virtusok. Éljünk velük lehetőségeinkhez mérten, de senki se vádoljon hűtlenséggel, ha egyszer majd mégis a tavasznak örülünk. Andódy Tibor í Autó — motor Filatiliai hírek A Magyar Posta a Huszárok sorozat kiadását február 15-re halasztotta el. A hat bélyegen különböző korok huszáregyenruháit mutatja be a tervező, Cziglényi Ádám grafikusművész. Az első értéken 17. századi végvári vitézt, a másodikon kuruc lovast, a harmadikon 1762-ből Baranyiay huszárt, a negyediken 1809. évből Nádor huszártisztet, az ötödiken 1848- as Sándor huszárt, a hatodikon honvéd huszár trombitást láthatunk a századfordulóról. A teljes sorozat névértéke 14 forint. Visszakaptuk a koronázási jelvényeket, melyek újból ia magyar nép tulajdonát képezik. A korona már a szabadságharc alatti bélyegtervezeten is szerepelt, majd az első 1871. évi kőnyomatos sorolton is szerepelt. Azóta sok esetben díszített bélyeget és blokkot. Szent István halálának 900. évfordulóján, 1938-ban is ilyen díszítés látható. Első királyunkát koronával a fején 1970-ben is ábrázolta bélyeg. A korona hazatérése alkalmából szívesen üdvözölnénk szép sorozatot e történelmi ereklyékről. A Magyar Posta minden szervezett bélyeggyűjtőnek ajándékblokkot ad, annak emlékére, hogy a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége az elmúlt évben ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulóját. Az emlékblokk postai díj lerovására nem használható fel. A blokk összesen 190 ezer példányban készült el, látható rajta a léghajókat bemutató, ősszel kiadott postai bélyegblokk képe is. A bélyeg tervezője Cziglényi Ádám grafikusművész. Ez évben a 25 éves Bábszínház emlékére február 1-én a Magyar Posta postai levelezőlapot adott ki benyomott bélyeggel. A levelezőlapot Kékesi László grafikusművész tervezte és az Állami Nyomda készítette, több színű ofszetnyomással. A levelezőlap 100 ezer példányban jelenik meg, s a benyomott bélyeg névértéke 60 fillér. A szovjet posta Turistaút az aranykor mentén címmel hat értéket adott ki. A bélyegek a Moszkva környéki Vlagyimir, Ivanovó és Szuzdál városok címereit, nevezetességeit ábrázolják. Ugyanakkor az összes bélyegeken látható az 1980. évi moszkvai olimpiai játékok emblémája is. À sorozat névértéke 9 rubel, melyből a felár 3 rubel. A szovjet posta vadállatokat bemutató sort is adott ki. A bélyegeken a sivatagi kobra, az amúri tigris, jegesmedve, s oroszlánfóka is látható. A sor 8 értékből áll. Vas Tibor Vízen sikló gumiabroncsok A közlekedési szakemberek néhány évvel ezelőtt felfigyeltek azokra a súlyos kimenetelű balesetekre, amelyek jó minőségű útón, látszólag minden különösebb ok nélkül, de mindig esőben vagy eső után, esetleg sózástól latyaikos úton következtek be. Tüzetes vizsgálatok és elemzések után így fédez- ték fel az aquaplaning nevű jelenséget, amit magyarul — kissé erőltetett fordításban — vízi szánkózásnak is szoktak nevezni. Tulajdonképpen arról az alattomos dologról van itt szó, hogy a gumiabroncsok mintegy „felúsznak” a vízre, így elvesztik a talajjal való szilárd kapcsolatukat, és az autó kormányozhatat- lanná, fékezhetetlenné válik. Mi zajlik le az aquaplaningnál? Az, hogy a forgó kerék maga alá hajtja a vizet, amelynek ott kétféle „választása” van: vagy ösz- szegyűlik a gumiprofil árkaiban, vagy oldalt kifröcskölve távozik a gumi alól. Amilyen mértékben fokozódik az autó segessége, annál több vizet kellene elraktározniuk a bemélyedéseknek, illetve annál több folyadéknak kellene kinyomulnia a profilbordák közül. Erre azonban nincs már lehetőség, így egy hátrafelé szélesedő ék alakját felvevő víz- film keletkezik a gumi felfekvő felülete és az úttest között, egy kevéssé megemelve a kerekeket. így a korábbi száraz súrlódás folyadéksúrlódássá változik, elindítva a kiszámíthatatlan irányú sodródást az úttesten. Az aquaplaning jelenségének elkerülése érdekében tehát ügyelni kell rá, hogy a gumi szükséges profilmélysége rendelkezésre álljon és valamennyi gumiabroncs mindig az előírásos belső nyomásra legyen felfújva. Ha vízréteg van az úttesten, azonnal csökkenteni kell a sebességet, figyelembe véve, hogy a tapadóképesség erőteljes csökkenése kb. 80 km/óra sebességnél kezdődik, de kivételesen kedvezőtlen esetben már 60 km/óra körül is felléphet (pl. nyári felhő- szakadásnál). Az aquaplaning megelőzését tulajdonképpen az útépítésnél kellene kezdeni, megfelelően érdes útburkolatokat készítvén. B. I. Szibériai haszonállatok Rénszarvas vontatta szánok Észak-Szibériában (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Azt hihetnénk, hogy a technika mai fejlettségi fokán már csupán géperejű járműveken közlekednek az emberek. Ám még nem mindenkinek telik a fagyos éghajlatú területeken a meglehetősen borsos áru „hómobilra”, így a végtelen hómezők vándorai ma is a sok évszázados múltú közlekedési eszközt, a rénszarvasok vontatta szánt használják. A rénszarvasok, vagy ta- rándszarvasok régóta barát- jai és hű segítőtársai a zord klímájú vidékeken élő embernek. E nagy testű, dús szőrzetű, izmos állatfajra két dolog jellemző. Az egyik az, hogy a hímnek és a nősténynek egyaránt van agancsa, ami a szarvasfélék között egyedülálló sajátosság. A másik jellegzetesség az, hogy a rénszarvasok ujjai messzire szétterpeszthetők, így a havon való járásra kiválóan alkalmasak. Amerika, Európa és Ázsia északi erdőségeiben és tundráin élnek ezek az ember szolgálatában máig is nélkülözhetetlen szerepet betöltő állatok. A Szovjetunióban nagy erőfeszítéseket tesznek és állandóan kísérleteznek, hogy más hasznos állatfajokat is meghonosítsanak a barátságtalan klímájú szibériai területek számára. Nagy sikereket értek el a A lézersugár előnyös fizikai tulajdonságai miatt olyan új eszköznek tekinthető, amely ,a röntgensugártechnika és a rádióaktív izotópok mellett a legtöbbet adhatja — technikai szinten — az orvostudománynak. A lézer orvosi alkalmazása mintegy 10 évvel ezelőtt kezdődött meg az Egyesült Államokban. Több amerikai kutatócsoport megállapította, hogy a lézersugár igen aktív hatású a szem ideghártyájára és ezt a szemlencse fókuszoló hatása is erősíti. Ez a megfigyelés adta az ötletet, hogy egy addig igen nehezen befolyásolható és csak körülményesen operálható betegséget, az ideghártya leválását lézersugárral A gyümölcsfák még mindig nyugalomban vannak, de ez már nem a mély, hanem a kényszernyugalom időszaka. Amennyiben január hónapban nem végeztük el a kéregkaparást és egyéb mechanikai munkákat, akkor ezt már. tovább nem halogathatjuk. A felesleges ágakat azért is nagyon lényeges még most eltávolítani, mert ezáltal a tél végi lemosó permetezésnél már permetléanya- got tudunk megtakarítani. Amennyiben a hónap vége felé az időjárás engedi, akkor az almatermésűeken és csonthéjasokon, a termőkaros orsókon és sövényeken elvégezhető a termő- részifjító metszés. Ritkítsuk a csonthéjas gyümölcsösök besűrűsödött részeit is. Okvetlen távolítgyógyítsák. Ez a betegség sok esetben jelentős látásromlást okozott, ami megszüntethető, ha a levált területeket sikerül „visszaragasztani” az érhártyához. Ezt elektromos késsel, meg úgynevezett fotokoagulációval eddig is el lehetett érni, de a lézer éppen rendkívül finom ponthatása és csekély szóróhatása folytán erre alkalmasabbnak bizonyult. Az ideghártya különböző pontjain apró lézerégéseket okoznak, s ez biztosítja az ideghártya letapadását. Mindez rendkívül rövid idő alatt és a szem megnyitása nélkül végezhető el. Hasonló „műtét” végezhető lézersugárnál recehártyaleválás esetén is, A lézersugárral való finom manipulációs lehetősésuk el a kaliforniai pajzste- tű telelő lárváival borított vesszőket és gallyakat. A nagyobb sebzési felületeket kenjük be fasebkátránnyal vagy oltóviasszal. A ribizke- és köszmétebokrainknál ugyancsak tőből távolítsuk el a kaliforniai pajzstetű lárváival fertőzött vesszőket. Lényeges továbbá, hogy ha liszrthar- matfertőzést észlelnénk, akkor a fertőzött részeket szintén vágjuk ki és égessük el. Február hónapban kell befejezni az őszről elmaradt tálajmunkákat. Még az ősz folyamán fertőtleníteni kellett az európai simavesszőket és az oltás előtt szedett alanyvesszőket. Februárban, illetve márciusban — oltás előtt — ne feledkezzünk meg az geket mutatják azok a kísérletek, amelyek során sejten belüli műtéteket végeztek. Egy egysejtű állatkában például mikroszkóppal fókuszált lézersugárral 1x2,5 mikron területű részt elpusztítottak. Ezek a hallatlanul tűszerű hatások, amelyekkel egyetlen sejt apró részletét a többi terület épsége mellett teljesen elroncsolhatunk, jogosították fel a kutatókat, hogy a lézert olyan mikro- sebészeti eszköznek tekintsék, amely messzire felülmúlja az eddig használt eszközöket (mikromanipulátor, elektromos kés). Sokat ígérő kísérleteket végeztek lézersugárral bizonyos daganatok kiirtása terén is. újabb fertőtlenítés szükségességéről. A tavaszi ültetéshez már most kell gondoskodni az oltványok beszerzéséről. A szőlő telepítéséhez — a fajták kiválasztásánál — törekedjünk arra, hogy korai és késői érésű szőlő is legyen a kiskertben. így folyamatosan „szüretelhetünk”. Szabad földön már vethetjük a gyökér zöldséget és a zöldborsót. A sárgarépa- és a petrezselyemmag egyenletes kelésének biztosítása érdekében nagyon fontos a magok csávázása. A csávázási Onthociddal (30 mg/1 dkg mag) végezzük. Fagymentes száraz időben, a gyepet 2 cm vastagságban terítsük be komposzttal. Egy köbméter komposzthoz adjunk három kilogramm szuperfoszfátot és egy kiló kálisót. Az elteregetett anyagot gereblyével finoman ütögessük be a talajba. Nagyon vigyázzunk, nehogy a gyep gyökérzetét megsértsük. (K. K.) Kert - háztáji Február a kiskertben jávorszarvas — a legnagyobb testű szarvasfaj — megszelídítésével; ez az állat ma egyre inkább igénytelen és jóindulatú háziállattá válik. Az utóbbi évek során több tucat pézsmatulkot importáltak Kanadából és Alaszkából a Szovjetunióba, a Taj- mír-félszigeten és Vrangel- szigeten engedve őket szabadon. Az állatok gyorsan alkalmazkodtak az új környezethez és szaporodtak is. Nem zavarja őket a sarki időjárás és a hónapokig tartó éjszaka, sőt a tundrán bőséges élelemre is találnak. Puha, selymes szőr fedi Szibéria ezen új haszonállatainak a testét. Kés helyett lézersugár
