Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
1978. február 5., vasárnap Barátaink életéből Százmilliárd rubel lakásépítésre Évente 2,2 millió új lakás Moszkvában jelenleg 16 négyzetméter szoba-alapte- rület jut egy személyre. Az ennél kisebb lakásban élők jogosultak lakásigénylésre. A szövetkezeti lakásokhoz 10 százalékot kell befizetni előre és ez módot ad rá, hogy az emberek az országos átlagnál kedvezőbb lakásba kerülhessenek. A Szovjetunióban az utóbbi negyedszázadban csaknem 250 millióan költöztek nagyobb lakásba: 1951—55-ben 30,6 millióan, 1956—60-ban 54 millióan, 1961—65-ben 54,6 millióan, 1966—70-ben 54,9 millióan, 1971—75-ben 56,1 millióan és a tervek szerint 1976—80- ban további 55 millióan. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ez idő alatt gyakorlatilag a Szovjetunió minden lakosának javult a lakás- helyzete. Az adatok tanúsítják, hogy a lakások száma évente átlag 2,2 millióval gyarapszik. Mi hát akkor a magyarázata annak, hogy egyelőre még mindig nem elegendő a lakás? A Szovjetunióban a má|so- dik világháborúban 1710 várost leromboltak, teljesen megsemmisült 70 ezer falu. Így 25 millió ember teljesen fedél nélkül maradt és 1945- ben egy városi lakosra csupán 5 négyzetméter szoba- alapterület jutott. A helyzet alapvetően megváltozott a 60-as évek végére, amikorra nagy teljesítményű lakásépítő ipar alakult ki. Így magasabb komfortfokozatú otthonok épülhettek. Ennek is szerepe volt abban, hogy az utóbbi negyedszázadban az emberek szinte háromszor költöztek új lakásba. Természetesen ezek mindig minőségileg magasabb szintű cserék voltak. Az állandósult lakásigényt az is magyarázza, hogy a háború utáni időkben a lakosság száma megkétszereződött. így hát ‘kitolódott a lakásgondok megoldása, de ma már elmondhatjuk, hogy ez a probléma néhány év múltán lekerül a napirendről. Mire alapozzuk ezt? A városi lakosság mintegy 80 százaléka már önálló lakásban él és a lakások száma a népesség növekedésénél sokkal gyorsabban emelkedik. • Minden városban kidolgozták a távlati fejlesztési terveket. A helyi tanácsok megjelölték, hol, mit és mennyit építenek. Az állam rendelkezik az építőipari bázissal, amely több mint 400 házgyárat, több ezer külön-, féle tervező és tudományos kutató intézetet foglal magában. A jelenlegi ötéves tervben az állami költségvetés mintegy 100 milliárd rubelt irányoz elő a lakásépítésre, ez 25 milliárddal több, mint az előző tervidőszakban, bár évente átlagban 2,2 millió lakás készül el továbbra is. A beruházás nagyobb összege azzal függ össze, hogy az új típustervek alapján komfortosabb otthonok készülnek, beépített bútorokkal, modern kommunális ellátással. Alekszandr Gyedül (APN—KS) A külföldön dolgozó jugoszláv munkások továbbképzése „Az ideiglenes külföldi munkavállaláson levő mintegy 800 ezer jugoszláv dol- gozónok nincs kellő szak- képzettsége, sőt, sokuknak általános iskolai végzettsége sem.” — írja a Magyar Szó, majd a cikk szerzője hozzáteszi, hogy a külföldön dolgozó honfitársak 70 százalékának nincs semmilyen szakképzettsége és 60 százaléka pedig nem végezte el az általános iskola 8 osztályát. A Tartományi Gazdasági Kamara káder- és oktatásügyi egyeztető bizottsága nemrég a dolgozók továbbképzéséről tárgyalt. Megállapította, hogy a külföldön munkát vállalók képzésében, valamint gyermekeik oktatásában nem sikerült megfelelő eredményt elérni. Ezekkel a kérdésekkel eddig két bizottság foglalkozott, de a jövőben a jobb szervezés és a munka hatékonyabbá tétele végett összevonják őket. Az egyeztető bizottság megállapította, hogy ezentúl más társadalmi és politikai szervezeteket és a felnőttek képzését segítő intézményeket is be kell vonni az oktatásba. Ugyanis eddig csak az újvidéki munkásegyetem és az építőipari iskolaközpont vállalta a dolgozók iskolai oktatását, illetve szakmai képzését. Iparfejlesztés Bulgáriában A második világháborút követően Bulgária egyike volt Európa iparilag legelmaradottabb országainak. Az azóta eltelt három évtizedben gyökeresen megváltozott a helyzet, s napjainkig a bolgár ipar az európai „középmezőnyben” vívott ki helyet magának. Az utóbbi években a leggyorsabban az elektronika és az elektrotechnika fejlődött, ezen belül is a számítástechnika, az ügyviteltechnilsa, a rádió- technika, a hírközlési és az automatizálási technika. A számítástechnikai termékek közül központi egységeket, mágnesszalagos, tárcsás és mágnesdobos memóriaegységeket, kiíró- nyomtató gépeket és más perifériákat fejlesztettek ki a bolgár szakemberek. Szervezéstechnikai eszközeik között jelentős helyet foglal el az „ELKA” elektronikus kalkulátor, amelyet korszerű integrált áramkörökkel- szerkesztettek meg. Nagymértékben bővült Bulgáriában a híradástechnika és a rádiótechnika gyártmánystruktúrája. ' Üj termékek a telefonközpontok, a telefonerősítő berendezések és a rádiórelé-be- rendezések, amelyek nagy-“ távolságra biztosítják az összeköttetést. Tömeggyártásban készülnek a mikrohullámú rádióállomások és a rádiólokációs állomások a folyami és a tengeri forgalom számára. Az ipari automatika elfogadott egységes rendszerének megfelelően fejlesztették az automatika készülékeit és eszközeit, főleg a villamos és a pneumatikus végrehajtó elemeket. Emellett a numerikus irányítási rendszereket is a fémmegmunkáló szerszámgépekhez. Statisztikák szerint az NDK általános iskolás korú lakosainak 76 százaléka látogatja rendszeresen a gyermekkönyvtárakat. Képünkön: a suhli gyermekkönyvtár látható, ahol a 25 ezer könyvön kívül 1600 lemezből és hangszalagból is válogathatnak a fiatal olvasók (Fotó: ADN—ZB—MTI—KS) A lengyelországi Zielona Gorában van a Mera-Lumel gyár. Ez az üzem arról nevezetes, hogy itt gyártják a jó minőségű lengyel árammérő műszereket. Évente 800 ezer ilyen készülék kerül ki a gyárból, s elviszi az ügyes kezű munkásnők hírét a világ számos országába . (Fotó: INTERPRESS — KS) Szovjet repülőgépek, helikopterek és ejtőernyők exportra Kuba is vásárolja az IL—62 M-eseket V. Sz. Sztugyenyikin, a szovjet Aviaexport Vállalat elnöke a közelmúltban a moszkvai Pravda hasábjain a légi közlekedési eszközök eladásáról nyilatkozott. (P. Barasev cikkét rövidítve közöljük.) — Először is pontosan számba vesszük partnereinket — mondotta Vaszilij Szavejlevics. — Jelenleg az Aviaexport listáján több mint 50 ország szerepel, amely a Szovjetunió repülő- gépiparának termékeit vásárolja. A sort a KGST-or- szágok nyitják meg. Ide a szállítás már 15 évvel ezelőtt elkezdődött. Akkoriban Lengyelország vásárölt tőlünk AN—2, IL—14 típusú repülőgépeiket és MI—4-es helikoptereket. Ezék voltak az első termékeink a külföldi piacon. Csakis a legjobb technika birtokában léphettünk erre az útra. Az elmúlt évet különösen sikeresnék tartjuk. Noha korábban Kuba légiflottánktól csak bérbe vette az IL—62 M-eseket, most már négy ilyen gépet meg is vásárolt tőlünk. Január 17-én Pedro Alvares főpilóta irányításával a második ilyen repülő kapcsolódott be Kuba nemzetközi légiforgalmába. A többit a közeljövőben szállítjuk. A TU—154-esek magyar, román, koreai és bolgár felségjellel repülnék. A TU— 134-esek levegőben töltött idejét tekintve a Balkán légitársaság vezet, amely elsőként vásárolt tőlünk ilyen gépeket. Aktív partnerünk lett Csehszlovákia, ahol a belföldi járatokon JAK—40-esék közlekednek. Az afrikai kontinensen ilyen típusú repülők angolai és zambiai fel- ségjelűék. Nemcsak személyszállító gépeket vásárolnak. Peru már nagyszámú MI—8-as és két MI—6-os helikoptert importált. Ezék a perui olaj- mezőket összekötő útvonalaik fölött teljesítenek szolgálatot. Meg kell jegyeznünk, 'hogy olyan fejlett technikával rendelkező ország, mint Japán, szintén érdeklődik gépeink iránt. Üzemeltetjük már a K—26-osokat és jelenleg MI—8-as típusú személyszállító helikopterek eladásáról folytatunk tárgyalásokat. Az IL—76-os óriás gépekre, csak akkor fogadunk el külföldi rendeléseket, ha már belső piaci igényeinket kielégítettük. — Gondolom — folytatta Vaszilij Szaveljevics —, több országot is érdékelnének a JAK—42 és az IL—86-os gépek. Az Aviaexport nemcsak repülőket ad el, hanem javításokat és alkatrész-utánpótlást is vállal. Erre speciális raktárak szolgálnak és ezeket különböző országok meghatározott időre felszerelnek... — — Fontosnak tartjuk — folytatta az elnök — a sportcélokat szolgáló ejtőernyőket. Állandóan kapunk megrendeléseket Ausztriából, Hollandiából, Finnországból, Ausztráliából, Űj-Zélandból és az USA-ból Különösen népszerű az UT—15 típusú, amellyel Vjacseszlav Bogdanov sportolónk annák idején nem mindennapi rekordot ért el : ezerméteres magasságból harmincszor ugrott pontosan a célba... Nos erről az ejtőernyőről lehet hallani külföldi sportolóktól ilyen véleményt : „UT—15-tel ugorva tudom, hogy minden csakis tőlem függ, mert megfelelő irányítással az ejtőernyő úgyis pontosan a célba ér...” — Ügy gondolom, hogy a „Készült a Szovjetunióban” felírással ellátott „szárnyas- termékeink” a jövőben egyre inkább elterjednek — fejezte be tájékoztatóját V. Sz. Sztugyenyikin, az Aviaexport elnöke. Komfortos otthonok épülnek
