Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-01 / 27. szám
1978. február 1., szerda o IZHiWKTiW A csanádapácai Széchenyi Termelőszövetkezet vasipari kooperációs üzeme az elmúlt évben mintegy 12 millió forint termelési értéket állított elő. Felvételünk a galvanizáló üzemben készült, ahol két műszakban naponta hat mázsa fémet galvanizálnak Fotó: Veress Erzsi *######*w Gyulán tavaly 266 lakásba bevezették a gázt Egy évtizeddel ezelőtt, 1968. január 1-én hozták létre a DÉGAZ gyulai kirendeltségét. A szolgáltatásba elsőként a Gyulai Húskombinát gázkazánját kapcsolták be, az első gázfogyasztó pedig Pilka Jánosné volt. Az eltelt tíz esztendő alatt csaknem háromezer közületet és magánlakást kapcsoltak be a gázhálózatba. Hollósi Gyula kirendeltségvezetővel beszélgettünk az elmúlt esztendő eredményeiről és a jövő feladatairól. — Kirendeltségünk az első esztendőkben nehéz helyzetben volt, ugyanis kevés volt a szakember és sok ta munka. A göröngyös út után a tervet minden esztendőben teljesítettük. Ma már dolgozóink nagy tapasztalattal rendelkeznek, amit laz eredmények is igazolnak. Ki- rendeltségünk dolgozóinak nagy része törzsgárdatag. Hogy miért? Anyagilag és erkölcsileg is megbecsüljük őket, hiszen felelősségteljesen dolgoznak. Az elmúlt években több kilométer hosszúságban vezettük el a gázt Gyulán, de „átrándultunk” Szegedre, Makóra és Békésre is, ahol ugyancsak teljesítettük a kitűzött feladatokat. Az elmúlt. esztendőben a város lakossága a tervezett 17 millió köbméter gázzal szemben 19 milliót fogyasztott. Építőiparunknál az egy főre eső terv 380 ezer forint volt, amit 440 ezerre, bevételi tervünket pedig 125 százalékra teljesítettük. Tavaly Gyulán hét utcába vezettük be a gázt és 266 lakást kapcsoltunk be szolgáltatásainkba. Elkészítettük Törökzugban az 1-es gázelosztót, amelyet az idén a 2-es követi. Gyulán 3,5 kilométeren fektettük le a gázvezetéket, míg Sarkadon ez két kilométert tett ki, majd Békésen ugyanilyen hosszúságú vezetéket helyeztünk el a föld alatt, és csaknem 100 lakást kapcsoltunk be szolgáltatásunkba. Gyulán három nagy közül et kapott gázt: a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, a Köröstáj Termelő- szövetkezet szárítóüzeme és kertészete, valamint a kenyérgyár. Tavaly kezdték el és befejezéséhez közeledik telephelyünk bővítése, ahol szociális létesítmények, továbbá műhelyek és raktárak kapnak helyet. Ez hárommillió forintba kerül, de dolgozóink 67 ezer forint értékű társadalmi munkát is végeztek a létesítményen. Nemrégiben egy gépkocsit vásároltunk, amit megkülönböztetett jelzéssel láttunk el, melynek az a feladata, hogy az esetleges gázszivárgás esetén azonnal a helyszínen lehessünk és elháríthassuk a hibát. Ugyancsak az elmúlt esztendőben vezettük be a szerelői garanciát, amely javításoknál jelenleg két hét. Kirendeltségünknél hét szocialista brigád működik, akik vállalt feladataikat teljesítették. Itt említem meg, hogy a November 7. . brigádunk Békésen dolgozott, s jó munkájuk elismeréseként a város vezetői dicséretben részesítették őket. Brigádjaink vállalták, hogy a Törökzugban felépítendő 16 tantermes iskola gázvezetékének az építését és szerelését társadalmi munkában végzik el, amely mintegy 430 ezer forint lesz. Ormosi Péter Mezőgazdasági gépellátás, 1978 A tavalyinál jobb, magasabb színvonalú és választékban is gazdagabb gépkínálatra számíthatnak az idén a mezőgazdasági termelők — amint arról az Ag- rotröszt illetékesei tájékoztatást adtak. 1977-ben termelői áron számolva 11,5 milliárd forint értékű gép, mezőgazdasági jármű és műszaki berendezés talált gazdára, az idén csaknem 16 milliárd forint értékű készletből válogathatják ki a gazdaságok a számukra legmegfelelőbb gépeket, eszközöket. örvendetes, hogy az idén először valamennyi traktorosztály gépei megvásárolhatók; az Agrotröszt a 120 és a 180 lóerős vontatókból is megfelelő készlettel rendelkezik. Ezek a típusok évekig a hiánycikkek listáján voltak. A növekvő teljesítményű traktorokhoz nagyobb pótkocsikra van szükség,, ezeket is biztosítja a kereskedelem. összesen 5000 pótkocsit szereznek be a hazai és a külföldi gyártóktól s további 4000 van raktáron. Kétezer-egyszáz aratócséplő gép érkezik külföldről az Agrotröszt megrendelésére, további 700 vagon van raktáron. A kukoricabetakarító adapterekből — ezeket szerelik föl a kombájnokra a kukoricabetakarítási szezonban — szintén kielégítik a megrendelőket, mintegy 1500 adapter vár majd eladásra. A szárítóberendezésekre szóló megrendeléseket szintén visszaigazolják, s a talajművelő eszközökből általában szintén igény szerinti a kínálat. Hiány lesz ellenben burgonyaültető gépekből a tavaszi szezonban. A kereskedelem nagy erőfeszítéseket tett import biztosítására, de a teljes igényt mégsem sikerül fedezni. A legnagyobb gond: sem az önjáró, sem a traktorra szerelt rakodógépekből nincs elegendő a raktárakban és a következő hónapokban sem változik a helyzet. Százmilliós árbevétel A békéssámsoni Előre Tsz- ben szombaton tartották a zárszámadó közgyűlést, amelyen az azt megelőző évekhez hasonlóan igen jó eredményekről számolhattak be a tagságnak. Az elmúlt esztendőben termelési értékük 17 százalékkal, 1975-höz viszonyítva 38 százalékkal növekedett, így 98 millió forintos árbevételt értek el 1977-ben. A növény- és állattenyésztési ágazat adta a bevételük javát, mintegy 68 millió forintot. Ennek az összegnek 60 százalékát a búza, a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa és a borsó hozta, amelyek a fő növényeik. Legbüszkébbek a kukoricatermesztésre, több mint 8,6 millió forint bevételt hozott az 1240 hektár kukoricaföld, ahonnan hektáronként 62 mázsát takarítottak be. A jövőbeni még jobb termés megalapozására 1978-tól a termelőszövetkezet tagja lett az IKR-rendszernek is. Másik fontos növényük a búza volt. A több mint ezer hektáros területről hektáronként 47 mázsát arattak le, s mindez 7,5 millió forintos bevételhez juttatta a közöst. A kukoricán kívül a napraforgótermesztésükre a legbüszkébbek. A 200 hektárról több mint 6000 mázsát takarítottak be, ehhez jön még a 'háztájiban megtermelt 2 millió forint értékű olajnövény bevétele is. A cukorrépa 16,5 százalék cukortartalmú volt, a hektáronkénti 400 mázsa répára plusz prémiumot is kaptak. Így ezen a kultúrán 746 ezer forintos nyereséggel számolhattak. Az állattenyésztési ágazatban a tejtermelés növekedett legjobban, s csaknem 3080 liter tejet fejték tehenenként tavaly. Ugyanakkor nyereséges volt a juhászat és a csirketenyésztés is. A háztáji kisgazdaságoktól az említett napraforgó mellett majd 16 millió forintért hízósertést és 3,5 millióért tejet vásároltak fel. Említést érdemel még a 6 millió forint értékű étkezési hagyma is, amely szintén a kiskertekben termett meg. Az elmúlt évben beruházásra 8,1 millió forintot fordítottak. Ennek egyik részeként önerőből és saját építőbrigáddal „felhúztak” egy 1200 férőhelyes juhtelepet 3 millió forintért. Gépek vásárlására 4,7 mililó forintot költöttek. Ebben az évben 6 százalékkal kívánják növelni a termelési értéket. További 3 millió forintot költenek gépekre, s egy nagy beruházáshoz is hozzákezdenek : 1980-ig építenek egy csirke- hizlaló telepet. Ez mintegy 25 millió forintba fog kerülni az előzetes számítások szerint. Ebben az évben már 8 milliót fordítanak az új telepre, s így 1979. január 1- től a termelést is megindítják. A kivitelezést szintén saját építőbrigáddal oldják meg. A nagy 'beruházáshoz 10 millió forint konvertálható hitelt kaptak. összegezve a jó munka jutalma: 100 forintos önköltségre 26 forintos nyereséget értek el. A zárszámadáson nyereségként 25 százalékot fizethettek ki a dolgozóiknak. Hajók a Körösökön? Több mint 10 éve, pontosan 1964-ben. fejezték be Ba- latonfüreden a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság megrendelésére „tanyahajó” építését, amely az igazgatóság székhelyéhez, Gyulához és a már akkor nemzetközi hírnévnek örvendő nyári egyetemhez illően, miután a Sión—Dunán—Tiszán áthajózva eljutott a Körösökre, stílszerűen az „Eszperantó” nevet kapta az ünnepélyes névadón. A hajót romantikus útja után a békési kikötőben Sona Hodkova, a prágai rádiónak a gyulai nyári egyetemen részt vett munkatársa avatta fel. A hajó azóta nagyobb vízen, talán a Dunán úszik és mintegy 30 szemé- • lyes befogadóképességével szolgálja dolgozók pihenését. A közeli években a füzes- gyarmati termelőszövetkezet rakodőhelyet építtetett a Berettyó partján, ahonnét uszályokban szállítják a Körösök érintésével a Tiszán, majd a Dunán a szemcséssé préselt lucemalisztet nyugati országokba, például az NSZK és Svájc részére. Hajók a Körösökön? A körösi hajózásról az első írásos feljegyzéseket — amint azt Nagy György, a KÖVIZIG nyugalmazott főmérnöke nagyszerű, múltat feltáró és az esetleges jövőt felvázoló tanulmányában kifejtette — a XVIII. századból találjuk. Ezek szerint a körösnagyharsányi termelők káposztatermésüket dereglyén szállították Gyomára. A Fekete-Körösről vízi úton érkeztek az építési faanyagok Gyulára, Csabára. Erre a célra hajós utat is ástak, ennek nyomai Gyula határában ma is láthatók. Később, a kiegyezést követően megjelentek a Körösökön a gőzhajók, ezek az alkalmi járatok azonban számottevő forgalmat nem bonyolítottak le. A XIX. század körösi hajózásáról, a hajózási igényekről a gyulai levéltárban találhatók érdekes dokumentumok. A „Gazdasági Lapok” 1853. július 3-i számában például így írt: „Rendkívül vizes év, az utak., járhatatlanok, Várad—Debrecen, a legközelebbi piacok alig közelíthetők meg. Egy kereskedő társaság a Körösön hajó-társaságot kíván alakítani, Szolnok jelé nyitva állna az értékesítés”. A Békés vármegyei közgyűlési iratok szerint 1863. II. 23-án a közlekedési miniszter beszámolt az ország közlekedési állapotáról: „Kiemelt helyen áll az országos tervekben a Tisza—Hortobágy—Körös csatorna, amely Tiszalöktöl Gyomáig szelné át az Alföldet és az öntözés mellett a hajózást is lehetővé tenné.” Az Aradi Kereskedelmi és Ipari Kamara 1878-ban jelenti, hogy a Hármas-Körösön Gyomától a Tiszáig élénk hajózás folyik. Vontatógőzösök is feljárnak. 1888- ban pedig azt jelenti, hogy május és október között lehetett hajózni a Körösön, s ez alatt 15 hajó 374 tonna búzát, 11 hajó pedig fát vitt Szentes—Szeged—Budapest felé. A Tiszáról ugyanakkor 88 fenyőtutaj és 2 hajó homok érkezett. Gaál Jenő 1892-ben „Békés megye” című füzetében ezt írta: „A Kettős- és a Hármas-Körös, amelynek szabályozott vonala 137 kilométer hosszú, tutajokkal, dereglyékkel, sőt kisebb gőzösökkel is egész hosszában hajózható. A Fehér-Körös vize kevésbé alkalmas, mivel nyáron igen kevés víz van benne, de lóval vontatott dereglyékkel közlekednek rajta. A Fekete-Körös a vadászi hídtól a. Kettős-Körösig 40 kilométer hosszban lóval vontatott dereglyékkel szintén hajózható. A Sebes- Körös tutajozásra, a Berettyó csak csónakon járásra alkalmas. A hajózás a vízállástól függően igen különböző. Így például 1887-ben a Hármas- Körösön 62 hajó, 6 csavargőzös 4700 tonna búzát, 380 tonna szenet, sok homokot, nádat, téglát, tűzifát szállított.” 1898. június 12-én a „Tisza Kálmán” nevű gőzössel Kunszentmártontól Gyomáig próbahajózást tartottak, hivatalos részvevőkkel. A már működő MFTRT, miután a próba jól sikerült, rendszeres hajózást tervezett a Körösön. A bökényi duzzasztómű üzembe helyezésétől, 1907- től kezdve már évenkénti hivatalos nyilvántartás készült a körösi vízi utak igénybe- "vételécől. Eleinte gabona, később cukorrépa és kender tette ki a mezőgazdasági terményszállításokat, az építőanyagot pedig a terméskő képviselte. Az igazsághoz tartozik, hogy a hajóút igénybevétele a feljegyzésekből és grafikonokból megálA SUDOIMPORT szovjet külkereskedelmi vállalat szakemberei tavaly a Dunán bemutatták a Zarja típusú motoros utasszállító hajót, mely kikötő nélkül is partra tudja tenni utasait (MTI-fotó, Németh Ferenc felvétele — KS) lapíthatóan sohasem volt jelentős, a lehetőségeket megközelítően sem használták ki. Ennek csak részben oka, hogy a Körös vízi útjai el voltak szigetelve az országos hálózattól és hogy a Tisza csak az év kisebb részében hajózható. Ennek figyelembevételével volt kénytelen annak idején Békés megye az útépítésekhez szükséges kőanyagok beszerzése céljából külön vasútvonalat építeni. Amikor a Körös-vidék árvízmentesítését megoldották, fontosnak tartották a gazdasági felemelkedés céljából a folyók hajózhatóvá tételét is. 1907-ben építették meg /az első, a bökényi vízlépcsőt. Ekkor már utak és vasutak hálózták be a Körösök ármentesített területét, így a hajózás iránti érdeklődés megcsappant. 1942-re a békésszentandrási duzzasztómű és hajózsilip, majd a békési kikötő is megépült. A körösi vízi út kapacitását 2 millió tonnára, várható igénybevételét kezdetben évi 200 ezer tonnára becsülték. Kihasználásuk azonban még várat magára. A nagy vízilétesítmények — egyébként is — megelőzik korukat. Ami a körösi hajóforgalom sorsát illeti, a vízi szállítás jövőjét — fejti ki véleményét Nagy György főmérnök — a közlekedés egészében, tehát a vasúti és közúti szállítással együtt célszerű vizsgálni. Vasúti vonatkozásban a nemzetközi forgalmat is lebonyolító fővonalaink nagy részét már korszerűsítették, várható a többi fővonal kiépítésének befejezése is. Az új, gyorsforgalmi közutakat ezekben az években valósítjuk meg, s egyre sürgetőbb a nemzetközi igényű autópálya-hálózat hiányának felszámolása. Merészebb becslések szerint 2000- re várható a korszerűsített vasúti és közúti hálózat telítődése, ezután a forgalom egy részének a lebonyolítása a vízi utakra vár majd. Addig a jelenleg 1688 kilométeres országos belvízi úthálózatunk 2584 kilométerre bővül, s a ma még meglevő hátrányokat is felszámolják, összeköttetésbe kerül a Duna—Tisza rendszere, lehetővé válik a kelet—nyugati irányú áruszállítás: a vízi utak egyenlően, jól hajózhatóvá válnak, megjavulnak a most még közbeékelődő kevésbé jó szakaszok. A hazai és helyi szükségleteken túl azonban vízi útjainkat a nemzetközi forgalom már korábban is igénybe kívánja venni, így belvízi hajózásunk kifejlődését a nemzetközi igények várhatóan előbbre hozzák. Általánosságban ismeretes, hogy a Duna—Majna—Rajna csatorna utolsó szakasza épül, és az is, hogy tanulmányok készültek a tiszai hajóút és Záhony összekapcsolására. A tanulmányokat kiviteli tervek és a megvalósítás követi. A Körös-rendszer a törökkanizsai vízlépcső felső vizéhez csatlakozik majd, de az új vízi úthálózatba a bökényi mű csak megfelelő építés után tud beilleszkedni. A békési és körösladányi hajózsilipek építésével egyidejűleg a vízi út új állomásokkal bővül Gyulán, Sarkadon és Szeghalmon, s erre a városfejlesztési távlati tervekben már gondolnak is. Például Gyulán a bal parti árvédelmi töltés mellett 100 méter széles sávot egyelőre befásítva, saabadon hagynak. A hajóforgalom köztudomásúan szennyezi a hajóutak vizét, amelyek egyébként mezőgazdaságunk számára a nélkülözhetetlen öntöző lehetőséget is szállítják. Éppen ezért nemcsak a szeny- nyezéseket csökkentik majd a lehető legkisebbre, hanem a kárpátaljai völgyzárógátas tározók révén megfelelő frissítő vízről is gondoskodnak. Iván László
