Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

1978. február 5., vasárnap Egy pályázat ürügyén Felájttfák a füzesgyarmati strandot Megyénk ár- és helvízvédclmi helyzete megnyugtató n apjainkban sok és kü­lönböző feladatokról szóló pályázati felhí­vás lát napvilágot a sajtó­ban és hangzik el a rádió­ban, tv-ben. Nem. megkér­dőjelezni akarom azoknak szükségességét, sem tartal­mát, hiszen legtöbbje jeligés, ami szinte kizárja a szemé­lyi ismeretség előtérbe he­lyezését a zsűri döntéseinél. Mondhatnám úgy is: nem az a mérce,, hogy kicsoda a pá­lyamunka szerzője, hanem mit tartalmaz a pályamű. Az ilyenfajta elbírálás már na­gyon sok és hasznos ered­ményt hozott társadalmunk­nak. Amiért mégis tollat fog­tam: egyetlen pályázat ürü­gyén, indítéka: a SZOT If­júsági Bizottsága és a Peda­gógus Szakszervezet pályá­zati felhívása. Célja, hogy a pályázatok révén segítse a szakmunkástanulók körében végzett szakszervezeti mun­ka továbbfejlesztését. Beval­lom, számomra ez a pályá­zat nagyon is újszerű. Jó kezdeményezésnek tartom azért is, mert a szakmunkás- tanulókat akarják közelebb, sőt egész közelségbe hozni a szakszervezeti élettel, a kol­lektív életközösség megis­merésével, megszerettetésé­vel, annak nélkülözhetetlen­ségével. Erre utalnak a pá­lyázóknak javasolt témák is. Többek között: a szakmun­kástanuló fiatalok szakszer­vezeti taggá nevelésének le­hetőségei, formái, módsze­rei; a tanulói alapszerveze­tek működése, a nevelőmun­ka és az érdekvédelem meg­valósítása. Erre utal az olyan javaslat is a pályázat­hoz, mint az iskola és az üzem együttműködése a ta­nulók szervezett munkássá, szakszervezeti taggá nevelé­sében. És továbbá az osz­tályfőnökök, a szakoktatók, az üzemi dolgozók szerepe a munkástanulóknak a szak- szervezetbe való beilleszke­dése. Ami népszerűvé teszi ezt a pályázatot, az hogy a javasolt témákon túl, de ezekhez szervesen kapcsoló­A vendéglátóipar már a nyárra készül: tervezik a programot, ezekben a napok­iban szerződtetik az üdülőhe­lyek szórakoztatóit, a zene­karokat. Szerte a Balaton- parton az idén csaknem száz tánc- és népi zenekar gon­Maléth Mihály gyomai la­kos bűnügyét a szarvasi já­rásbíróság tárgyalta. A 21 éves fiatalember az ital rab­ja volt. Házassága emiatt megromlott. Nemcsak a sa­ját keresetét, hanem a gyer­mekgondozási segély egy ré­szét is italra költötte. Fele­sége, aki gyermekgondozási segélyen volt, szólt a munka­helyén, hogy a gyermekgon­dozási segélyt ne fizessék ki a férjének. Augusztus 12-én a vádlott meghatalmazást készített, amelyre a felesége nevét ír­ta alá. A meghatalmazással felkereste a felesége munka­helyét és 756 forint gyer­mekgondozási segélyt vett fel. A pénzt italra költötte. Még aznap délután elment a munkáltatójához, egy kisipa­roshoz és 250 forint még ki nem fizetett munkadíját kö­vetelte. Mivel a munkáltató­ja követelését pénz hiányá­ban nem tudta teljesíteni, a vádlott felkapott egy kony­hakést és a sértett mellének szegezte. Fenyegetéssel és dó pályaműveket is be- küldhetnek. Az csak ter­mészetes, hogy gyakor­lati módszereket, javas­latokat és a valóságot tükröző pályamunkát kér és vár a zsűri. (Ha valaki nem olvasta volna ezt a nagysze­rű kezdeményezést, vagy megfeledkezett volna a ha­táridőről, ez a következő: a pályamunkákat három pél­dányban 20 gépelt oldalon 1978. április 30-ig lehet be­küldeni a SZOT Ifjúsági Bi­zottságához, Budapest, VI., Dózsa György u. 84/b.) Van miről írni megyénk­ben is. Szakmunkástanuló fiataljainknak sem közöm­bös, mennyire ismerkednek meg a szakszervezeti élettel. Az sem érdektelen, mennyi­re értik és érzik ennek fon­tosságát azok, akik éppen tanítják őket. Az a 20 gépelt oldal, ami követelmény a pályamunkáknál, hűen visz- szatükrözheti megyénkből is a szakmunkástanulók között végzett szakszervezeti mun­kát, a szakmunkástanulók politikai, kulturális nevelé­sében való előrehaladását. Tükrözheti az öntudatukat, a szakma, a munkahely szere- tetét, közösségi gondolkodá­sukat, a sajátos érdekvédel­mük ellátásában kialakított módszereket. lenne, ha júniusi eredményű irdetésnél ott köszönthetnénk megyénkből a pályázaton részt vett szakmunkáskép­ző iskolák és kollégiumok elméleti és gyakorlati tár­gyakat oktató pedagógusait, valamint a szakmunkástanu­lók nevelésében, oktatásában közreműködő üzemek, vál­lalatok dolgozóit. Mert egyet ne felejtsünk el: a jövő munkásosztályának tagjai a jelen szakmunkásképző mun­kásfiataljai. Hogyan készít­sük fel őket erre a felelős­ségteljes útra, annak egyik fontos mércéje a pályázat eredménye is lehet. Hiszen ezúttal munkássá nevelésből „vizsgázik” a nevelő. doskodiik majd a jó hangu­latról. A nagyobb idegenfor­galmi központokban külföldi zenekarokat is szerződtetnek a nyári főidényre. A nagy forgalmú bárokban és étter­mekben népszerű fővárosi együttesek szórakoztatják a vendégeket. bántalmazással 850 forint át­adására kényszerítette. Októ­ber 15-én ismét bűncselek­ményt követett el. Késő es­tig italozott, majd egy fér­jes asszonyt durva módon és fenyegetéssel erőszakkal kö­zösülésre kényszerített. A járásbíróság Maléth Mi­hályt magánokirat-hamisí­tással elkövetett csalás, rab­lás és erőszakos nemi közö­sülés bűntette miatt 4 év és hat hónap szabadságvesztés­re ítélte, amit szigorított bör­tönben kell letöltenie. Mel­lékbüntetésként 4 évre eltil­totta a közügyek gyakorlásá­tól. Ezenkívül kényszerelvo- nó-kezelésre is kötelezte. A járásbíróság ítélete ellen az ügyész súlyosbításért felleb­bezett. Másodfokon Maléth Mihály ügyében a gyulai megyei bíróság hozott ítéle­tet. A járásbíróság által ki­szabott szabadságvesztés mértékét 6 évre fölemelte a megyei bíróság. Ezenkívül vagyonelkobzással is sújtotta a vádlottat. Az ítélet jogerős. Még a viszonylag nagyobb településnek számító Füzes- gyarmaton is gond a község­fejlesztés. Ugyanis a rendel­kezésre álló pénz szűkös, s így elsősorban a tanácstagi beszámolókon elhangzott ja­vaslatokat, valamint a ré­gebbi tervekben szereplő korszerűsítéseket igyekeznek megvalósítani. Miből is tevődik össze a tanács fejlesztési alapja? Mindenekelőtt a lakosság hozzájárulásából, a házhely és házingatlanok értékesíté­séből, a költségvetési üzem nyereségbefizetéséből és az előző évi pénzmaradványból. Mindezt azért említjük, mert nyilvánvalóan a bevételek határozzák meg a kiadáso­kat. A fejlesztésre szánt ősz- szeg tehát ebben az évben 1,7 millió forint. •A rangsorolás szerint első helyen szerepel a járdaépí­Mezőkovácsháza, megyénk legnagyobb járásának szék­helye az utóbi években so­kat fejlődött. Állami, szö­vetkezeti, OTP társasházak épültek. Átadták a vízmü­vet, elkészült a csatornahá­lózat gerincvezetéke. A jól felszerelt rendelőintézet a környező települések jobb egészségügyi ellátásához já­rul hozzá. A GELKA, az autószerviz a szolgáltatások színvonalát javítja. Bővült a kereskedelmi hálózat. Meg­nyílt a Mozaik Áruház, az autófelszerelések-, valamint a bútoráruház és az élelmi­szerbolt. Az V. ötéves terv legége­tőbb tennivalóit a községi pártbizottság 1976. januári ülésén határozta meg. Ezek tés, amelyet évenkénti üte­mezésben valósítanak meg. Az 1978-as esztendőben 150 ezer forint jut ilyen célra. Ugyanakkor esedékessé vált a strandfürdő felújítása, hi­szen a meleg vizet szállító csövek tönkrementek. Ezek kicserélésére, új szivattyúk beszerzésére 200 ezer forin­tot költenek. Természetesen a fejlesztési alapot meg lehet toldani a társadalmi munka értékével. Már eddig is szép eredmé­nyeket értek el a községben. Ez évben is számítanak a lakosság, az üzemek, intéz­mények kollektíváinak se­gítségére. Ha az elképzelé­sek megvalósulnak, 12 hó­nap alatt hárommillió forint önkéntes munkával járulnak hozzá a füzesgyarmatiak szűkebb hazájuk szépítésé­hez. szerint előtérbe kell helyez­ni a lakásépítést, az alsófo­kú' oktatási intézmények bő­vítését, az ifjúság kulturális és sportolási igényeinek ki­elégítését. A tervben 40 álla­mi, 40 szövetkezeti lakás, 86 OTP-társas és 350 családi ház létrehozása szerepelt. Ugyanakkor elhatározták, a nyolctantermes általános iskola, az ifjúsági ház, a tanácsháza, a gimnázium tornatermének felépítését. A tervek valóra váltása, ha akadozva is, de halad. A szövetkezeti lakások egy ré­sze átadás előtt áll, az ál­talános iskolát most alapoz­zák, s készen van az ifjúsá­gi ház és a tanácsháza kivi­teli terve is. A napokban Gyulán, a Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóságon ülésezett a Békés megyei Vízkárelhárítási Te­rületi Bizottság. A megbe­szélésen, amelyre a Vízkár­elhárítási Országos Operatív Bizottság határozata értel­mében került sor, Takács Lajos, a KÖVIZIG igazgató­ja tájékoztatta a testületet a Körösök völgyében tett ár- és belvízvédelmi intézkedé­sekről. Mint elmondotta, Békés megye jelentős részé­nek sajátos természetföld­rajzi adottsága, hogy a tele­pülések zöme a Körösök ár­területén épült, ahol a fo­lyók szintje magasabb, mint a terepszint. Adottságok és intézkedések Négy város és nem keve­sebb, mint 32 község fekszik árterületen, s az itt lakó 270 ezer ember a megye lakossá­gának több mint a fele. Mi védi ma e jól termő terüle­teket és a településeket? Ti­zenhét várost és községet ko­rábban körtöltés óvott, ám ezt a települések kinőtték. Megépült viszont egy meg­nyugtató védettséget adó, ám folyamatosan bővítendő és javítandó árvízvédelmi töltésrendszer — összesen 341 kilométer fő- és 134 ki­lométer másodrendű védtöl- téssel — létesült három, ösz- szesen 200 millió köbméter víz befogadására alkalmas tározó, s mindez nemcsak a lakosságot és az épületeket védi, hanem a termőföldeket is. Am a jelzett hosszúságú töltésekből mindössze 100 ki­lométer megfelelő méretű — folytatta a szakember —, s az igazgatóság legnagyobb munkája most és még soká­ig az, hogy méterenként mintegy 50 köbméter földdel a töltéseket szélesíti, erősíti. Ezzel egyelőre a Fehér- és a Kettős-Körös bal partján ké­szültek el, a dobozi hídig — védve ezzel elsősorban Gyu­lát, Békéscsabát és környé­küket —; 1980-ig tervezik, összesen mintegy 230 milliós költséggel a munka befeje­zését a mezőberényi Kqtös- hídig terjedő szakaszon. Egyéb tényezők is növelik árvízvédelmi biztonságunkat. Mindenekelőtt az, hogy — Szeghalmot elkerülve — új mederben folyik a Berettyó, jelentős tényező az is, hogy Fok-közön, Szeghalom és Vésztő között árvízvédelmi műszaki telep létesült, és az igazgatóság sok további in­tézkedést is foganatosított. Egyebek között: megalkották a szükségtárolók kezelési szabályzatát és a riasztási tervet, a Volánnal szállítási szerződést kötöttek, felül­vizsgálták a védőműveket és a hírhálózatot. Gátőrvizsgák, árvízvédelmi osztagok gya­korlatai, az összekötők tájé­koztatása jelzi továbbá, hogy gondoltak a személyi felté­telek javítására is. Belvízvédelmi leendők Megyénk belvízvédelmi ki­építettsége jó — hangzott el a továbbiakban. — Mutatja ezt, hogy megközelítőleg 6 ezer kilométer — állami, társulati vagy üzemi fenn­tartású — belvízvédelmi csatorna működik, a tervidő­szak végére olyan jelentős belvízvédelmi mű készül el, mint a békési III-as szivaty- tyútelep és megkezdődött az Újkígyós határától Szarvasig kiépítendő új belvízvédelmi rendszer tervezése. Gondot okoz azonban, hogy az állami kezelésű fő­csatornák vizet is „szállíta­nak”, ezért tisztításuk ősz­szel már nehéz, gátolják ezt a vízinövények, valamint az is, hogy nincsenek megfelelő karbantartógépek. Hasonló­képpen sok a gond a társu­lati csatornák karbantartásá­val — ezért emelték nem­régiben a hozzájárulási dí­jat —, s még rosszabb az üzemi belvízcsatornák álla­pota. Mintegy 400 ezer hektár­nyi termőföldön kell elvé­gezni az üzemi vízrendezést 1980-ig ebből azonban tény­legesen csak 130 ezer hektár belvízmentesítése készül el. E téren a legnagyobb hiá­nyosság, hogy mezőgazdasá­gi üzemeink nem gondos­kodnak csatornáik karban­tartásáról, és sok gazdaság és téesz még a vízlevezető barázdák kihúzását sem vég­zi el. Nem megfelelő a bel­területi vízrendezés állapota sem; ám e tekintetben már jó példa is akad: Békéscsa­bán és Orosházán összesen 70 millió forintot költenek a belterületi vízmentesítésre. Blztonsánban vagyunk A tanácskozás befejezése­ként megyénk ár- és belvíz- védelmének helyzetét Klau- kó Mátyás megyei tanácsel­nök, a bizottság elnöke ér­tékelte és összegezte, megál­lapítva, hogy a vízügyi igaz­gatóág ténykedése jó, intéz­kedései megfelelnek a terv­időszakra előirányzottaknak. A KÖVIZIG mind fejlesztő, mind felkészülő munkáját eredményesen látta el, en­nek köszönhetően — minde­nekelőtt az új víztározók révén — sokat javult me­gyénk árvízvédelmi bizton­sága. Ez azt jelenti, hogy például egy olyan mértékű árhullám levezetése, amilyen 1974-ben sújtotta a Körösök völgyét, ma már nem okoz­na gondot. Azonban sok kér­dés vár még megoldásra a belvízvédelemmel kapcsolat­ban ; ezekről a KÖVIZIG ve­zetésével s a többi érdekel­tek — tanácsok, üzemek — bevonásával kell egyeztető tárgyalásokat folytatni. A KÖVIZIG ' előrejelzést adott a várható időjárási helyzetről is. A Körösök leg­főbb vízgyűjtő területén, a Bihar-h egységben számotte­vő hó ez idő szerint nincsen, s februárban is csak az át­lagos mennyiségű csapadék­ra lehet számítani, tehát sem ár-, sem belvíz nem fe­nyeget. V. J. A 40 célcsoportos lakást és az alatta létesítendő AFÉSZ-üz- letsort, amelyben presszó, húsbolt kap helyet, a megyei ÉPSZER Vállalat építi, míg a belső szakipari munkákat a tanács költségvetési üzeme vállalta. Az épületet ez év végén vagy 1979. elején adják át rendeltetésének A, gimnázium tornaterme mintegy 90 százalékban készen van. A befejezést viszont pénz­ügyi nehézségek akadályozzák. Az eredeti terv szerint ugyanis, 1,8 millió forintot irányoz­tak elő, de végül is a létesítmény 6,8 millió forintjába kerül a tanácsnak Fotó: Martin Gábor —r­Már a nyárra készülnek B tárgyalóteremből Erőszakért 6 év szabadságvesztés r Epulo Mezokovacshaza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents