Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
népújság! 1978. február 5., vasárnap fl Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) tásával dinamikusan nőtt az etilén, a propilén és a műanyagok (elsősorban a polietilén), továbbá a szintetikus alapú vegyi szálak termelése. A központi fejlesztési programon túlmenően az ipar más ágaiban is történt előrehaladás a termékszerkezet fejlesztésében, többek között a hűtőgépgyártásban, a híradás- és vákuumtechnikai iparban, az orvosiműszergyártásban, a betonelem- gyártásban és a gyógyszer- iparban. Az iparvállalatok 1977-ben is több új lioencet honosítottak meg, amelyek új termékek gyártását, másutt már bevált korszerű gyártási eljárások megvalósítását mozdították elő. Folytatódott az ipar műszaki színvonalának korszerűsödése. Nőtt a munkák gépesítése, az új, termelékenyebb gépek és berendezések aránya. Az ipari termékszerkezet fejlesztése azonban nem volt elég gyors ahhoz, hogy lehetőséget teremtsen a versenyképes, gazdaságosan értékesíthető termékek termelésének nagyobb mértékű növeléséhez. A szocialista ipar éves átlagban 1 688 400 főt foglalkoztatott, 3800 fővel, 0,2 százalékkal kevesebbet, mint 1976-ban. A létszámcsökkenés a bányászatban, a vegyiparban és a könnyűiparban az átlagosnál nagyobb volt. A termelékenység a termelést meghaladóan, 7—7,2 százalékkal emelkedett. , Az 1977. évi befejezésre, illetve üzembehelyezésre tervezett ipari nagyberuházások többsége az év végéig megvalósult és ezzel nőtt az ipar kapacitása. Az Almásfüzitői Timföldgyárban az évi timföld termelési kapacitás 40 000 tonnával, 5 százalékkal bővült. A Nyírád-de- áki bauxitbányánál 350 ezer tonna bauxit termelési kapacitás üzembehelyezése megtörtént. A Tiszai Hőerőmű beruházása a villamos erőművek teljesítőképességét csaknem 430 Mw-tal, 10 százalékkal bővítette. Az Ózdi Kohászati Üzemekben — a gyorsítási programnak megfelelően — megvalósult az acéltermelés szempontjából legjelentősebb termelő- egység üzembe helyezése. A Magyar Viscosagyár nagyberuházása a műszáltermelő kapacitást évi 6000 tonnával növelte. A Simon tornyai Bőrgyár bővítése részben megtörtént. A kötöttárugyár nagyberuházásainak keretében Budapesten, Debrecenben, Mátészalkán és Kiskunhalason jelentős termelési kapacitásokat helyeztek üzembe. Néhány fontosabb termék termelése Az 1977. évi Az 1977. év termelés az 1976. év mennyisége százalékában Villamosenergia, milliárd Kwó 23,4 106,1 Szén, millió tonna 25,5 100,8 Kőolaj, millió tonna 2,2 102,3 Földgáz, milliárd köbméter 6,6 108,5 Acél, millió tonna 3,7 101,9 Hengerelt acél, millió tonna 3.1 107,6 Bauxit, millió tonna 2,9 101,1 Timföld, ezer tonna Alumínium félgyártmány, 786,5 106,8 ezer tonna 134,5 100,4 Tégla, milliárd darab 2,0 102,9 Cement, millió tonna 4,6 107,5 Kénsav, ezer tonna Műtrágya, hatóanyagban 632,1 102,5 ezer tonna Növényvédő szer, hatóanyagban, 805,2 102,9 ezer tonna 17,1 97,5 Műanyagok, ezer tonna 148,3 105,0 Vegyiszálak, ezer tonna 26,0 124,6 Autóbusz, ezer darab Számítástechnikai termékek, 11,8 103,4 folyó áron, milliárd Ft 4,2 114,3 Rádió, ezer darab 258,7 103,3 Televízió, ezer darab 423,3 102,8 Hűtőszekrény, ezer darab 455,1 104,8 Mosógép, ezer darab 202,5 102,5 Centrifuga, ezer darab 190,4 103,3 Pamutszövet, millió négyzetméter 365,7 103,8 Gyapjúszövet, millió négyzetméter 42,7 103,6 Kötött alsó- és felsőruha ezer tonna 15,5 99,8 Cipő, millió pár 45,7 102,6 Fogyasztói tej, millió liter 766,9 105,4 Csontos nyersnús, ezer tonna 559,9 115,8 Vágott baromfi, ezer tonna 149,8 106,0 Napraforgó olaj, ezer tonna 67,0 125,7 Sör, millió hektoliter 7.0 103,5 Az építőipari termelés a növekedése teljes egészében tervezett ütemben, az előző évinél nagyobb mértékben, kb. 6 százalékkal nőtt. Az állami építőipari vállalatok termelése 6,9 százalékkal, az építőipari szövetkezeteké kis mértékben emelkedett. A foglalkoztatottak száma valamivel csökkent, a termelés a munkatermelékenység emelkedéséből származott. Az építőiparban folytatódott a korszerű építési módok térhódítása, javult a gépesítettség. A nagymértékű terven felüli keresetnövekedést azonban az építőipar adott kapacitása és szerkezete nem tudta kielégíteni. III. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés a tervvel összhangban, 1975- höz képest 7—7,5 százalékkal nőtt. 1976-hoz viszonyítva a növekedés 10—11 százalékos. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kb. 12 százalékkal, a háztáji és kisegítő gazdaságok mintegy 7—8 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel korábban. A termelés növekedése lehetővé tette a lakosság jó élelmiszerellátását és a kivitel bővítését is. 1977-ben 5,3 millió tonna búza termett, valamivel több, mint egy évvel korábban. A többletmennyiség a hozamnövekedésből származott. a búza vetésterülete kisebb volt az előző évinél. A hektáronkénti átlagtermés 40,5 q volt, 1,7 q-val több az eddigi legmagasabb 1976. évinél. Kukoricából, az előző évinél valamivel kisebb területen, majdnem 1 millió tonnával több, összesen 6 millió tonna termett. A hektáronkénti átlagtermés 46,8 q volt, 23 százalékkal nagyobb, mint 1976-ban. A tervnek megfelelően a zöldség-, a burgonya- és a gyümölcstermelés erőteljesen fejlődött. Zöldségből és burgonyából az előző évinél 20 százalékkal többet takarítottak be, hasonló mértékben növekedett az alma- és a szőlőtermés is. A cukorrépa termésmennyisége valamivel kevesebb, a répa cukortartalma nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A sertésállomány továbbra is magas szinten maradt, és az év végén 7,8 millió volt. A szarvasmarhaállomány egy év alatt 3 százalékkal, 1 950 000-re emelkedett. Az év folyamán nőtt a tehenek száma is. A vágóállatok és állati termékek termelése a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett: a vágóállattermelés 10 százalékkal, a tel- termelés — főként a hozamok növekedésével — kb. 11 százalékkal, a tojás- éç gyapjútermelés majdnem 20 százalékkal. A szocialista mezőgazda- sági nagyüzemekben éves átlagban 773 ezren dolgoztak, csaknem 20 ezerrel, 2,3 százalékkal kevesebben, mint 1976-ban. A mezőgazdasági terület tovább csökkent. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottsága javult, a beruházások, elsősorban a gépberuházások gyorsabban nőttek a tervezettnél. Az üzemek többek között 4500 traktort, 2000 gabonakombájnt, 4200 tehergépkocsit vásároltak. A gépállomány korszerűsödött, nőtt a nagyobb teljesítményű traktorok aránya. A traktorállomány vonóerőkapacitása 4 százalékkal nőtt. A termelők több műtrágyát használtak fel, mint 1976-ban, egy hektár mezőgazdasági területre — szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, rét, legelő — hatóanyagban számolva 220 kg műtrágya jutott. IV. Szállítás is hfrközlis A szállított áruk súlya 4,6 százalékkal meghaladta az 1976. évit. Vasúton 2,3 százalékkal, tehergépkocsin 7,6 százalékai, hajón 16,1 százalékkal több árut szállítottak. A tömegközlekedési eszközökön a személyi utazások száma 3,6 milliárd volt, 2,3 százalékkal több, mint 1976- ban. 1977-ben a vasút 10 villamos mozdonyt és 20 Dieselmozdonyt szerzett be. Folytatódott a vonalhálózat, valamint a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése. Záhony térségében üzembe helyezték az új fényeslitkei teherkocsi rendező pályaudvart. A távolsági és helyi személyszállítás javítására több mint 1100 új autóbuszt, 36 trolibuszt, 27 hév-, motor-, és pótkocsit, 20 új csuklós villamost állítottak forgalomba. A személygépkocsik száma több mint 83 ezerrel V. Beruházás A szocialista szektor beru- • házásaira 181,5 milliárd forintot, a tervezettnél 10 százalékkal nagyobb összeget fordítottak. Ez folyó áron 19 százalékkal, volumenben 13 százalékkal több, mint az előző évben volt. A beruházások ilyen mértékű nőve-« kedése nem állt arányban a népgazdaság jelenlegi teherbíró képességével, és a koncentrált kivitelezés lehetőségeivel. Egyidejűleg túl sok beruházás volt folyamatban, egyes esetekben a befejezések elhúzódtak és emelkedtek a költségek. Mind az építési, mind a gépberuházások összege nagyobb volt a tervezettnél. Különösen a nem szocialista emelkedett és az év végén megközelítette a 740 ezret. Ebből csaknem 700 ezer a lakosság tulajdonában volt. 1977-ben 18 600 tehergépkocsit állítottak forgalomba. A közutakon mintegy 1400 km hosszúságban korszerűsítést és útburkolat erősítést végeztek. Több mint 80 kilométer új út épült. Átadták a forgalomnak az M 1-es autópálya Komárom és Győr között félszélességben elkészült szakaszát. A telefonfőközpontok befogadóképessége 43 ezer, az alközpontoké 20 ezer állomással bővült. A települések közötti közvetlen telefonösszeköttetésben az összes főállomás 70 százaléka vett részt. Az év végién 27 országgal volt közvetlen táv- hívásos kapcsolatunk. Elkészült és megkezdte kísérleti üzemelését az Interszputnyik földi követőállomás Talián- dörögdön. országokból származó gépek beruházása haladta meg az előirányzatot. Állami beruházásokra kereken 80 milliárd forintot fordítottak, folyó áron 15 százalékkal többet az előző évinél, de valamivel kevesebbet az előirányzottnál. Ezen belül nagyberuházásokra a tervezettnél kevesebbet, célcsoportos beruházásokra többet használtak fel. A vállalati beruházások összege jelentősen meghaladta az előirányzatot. A túlteljesítést főleg a vállalatok saját fejlesztési alapjainak tervezettnél gyorsabb növekedése és emellett az exportnövelő beruházási hitelek előirányzottnál nagyobb folyósítása tette lehetővé. VI. Külkereskedelem 1977-ben jelentősen bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A szocialista országokkal tovább erősödött együttműködésünk, az áruforgalom az államközi egyezményeknek megfelelően bővült, folytatódott a termelési, tudományos és műszaki együttműködés, a közös beruházások megvalósítása. Bővültek termelési, műszaki és tudományos kapcsolataink a nem szocialista -országokkal. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb részét változatlanul a szocialista országokkal bonyolítottuk le, de számottevően emelkedett a forgalom a nem szocialista — ezen belül elsősorban a fejlődő — országokkal is. 1977-ben a behozatal és a kivitel értéke 16—16 százalékkal nőtt. Volumenben a behozatal 8 százalékkal, a kivitel 12 százalékkal volt több, mint 1976-ban. Rubel elszámolásokban — a tervnek megfelelően — a kivitel gyorsabban nőtt a behozatalnál, összehasonlítható árakon a kivitel 15 százalékkal, a behozatal 7 százalékkal emelkedett. A behozatali és kiviteli árak változása lényegében megfelelt a számítottnak. A behozatali többlet kisebb volt, mint 1976-ban. Az import elsősorban energiahordozókból és gépekből bővült. Az exportban a gépipari termékek, valamint az anyagok kivitele nőtt a legnagyobb mértékben. A dollár és egyéb tőkés deviza elszámolású külkereskedelmi forgalomban a behozatal és a kivitel volumene azonos mértékben, 10—10 százalékkal nőtt. A behozatal növekedése nagyobb, a kivitelé kisebb volt az előirányzottnál. Mivel a behozatali árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a kiviteli árak, folyó áron a behozatal növekedése meghaladta a kivitelét. Ebben a viszonylatban az 1976. évinél nagyobb összegű passzívum keletkezett. A behozatalban a gépek, a fogyasztási iparcikkek, a kávé, a kakaó, valamint a növényolaj-ipari takarmányok, a kivitelben az élelmiszerek és a fogyasztási cikkek forgalmának emelkedése volt a legnagyobb mértékű. VII. Jövedelmek, fogyasztás 1977-ben a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása. A jövedelmek emelkedéséhez hozzájárult, hogy július 1-gyel az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben és a vendéglátásban rendezték és egységesítették kb. 700 ezer dolgozó műszak- pótlékát, amelynek egyévi bérkihatása mintegy 1,8 milliárd forint. Szeptember 1- gyel, illetve október 1-gyel a művelődés, az oktatás és az egészségügy területén több mint 400 ezer dolgozó bérét emelték. Ennek egyévi bérkihatása csaknem 2,8 milliárd forint. Központi béremelésre került sor a villamosenergia- és a ruházati iparban is. A népgazdaságban foglalkoztatottak havi átlagkeresete 3440 forint volt, amit továbbra is havi 110 forinttal egészítettek ki a korábbi tüzelő- és húsáremelés ellentételezéseként. A fogyasztói árszínvonal a tervezett keretek között, 3,9 százalékkal emelkedett. Az egy munkás-alkalmazott keresőre jutó reálbér a tervezett 2,5—3 százaléknál valamivel nagyobb mértékben, 3,5 százalékkal nőtt. A reálbérek mellett a társadalmi juttatások is jelentősen emelkedtek. Az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése 4,5 százalék volt, az előirányzott 3,5—4 százalék helyett. A pénzbeni társadalmi juttatások összege 10 százalékkal volt nagyobb, mint 1976-ban. Ezen belül nyugdíjakra 36,3 milliárd forintot fizettek ki, 4 milliárd forinttal, 13 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A nyugdíjasok száma 1977 év végén 1 928 000 volt, 57 000 fővel több, mint az év. elején. Családi pótlékra 8,5 milliárd forintot folyósítottak, 13 százalékkal többet az 1976. évinél. 1977. év közepén 1 004 000 család, 1 920 000 gyermek után részesült családi pótlékban. Gyermek- gondozási segélyre 3,8 milliárd forintot fizettek ki, 9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Gyermek- gondozási segélyben december végén 290 000 anya részesült, a dolgozó nők 13 százaléka. A kiskereskedelmi forgalom volumene a tervben előirányzott 4,4 százalékos növekedésnél nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül a lakosságnak értékesített áruk mennyisége mintegy 5,5 százalékkal nőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása összehasonlítható áron 3 százalékkal, a ruházati cikkeké 2 százalékkal emelkedett. A vegyes iparcikkek forgalma 1977- ben élénk volt, kb. 12 százalékkal magasabb, mint 1976-ban. A lakosság ellátása élelmiszerekből jó volt Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből az előző évinél nagyobb, egyes időszakokban bőséges volt a kínálat, a zöldségárak jóval alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbinál. Nőttek a lakosság megtakarításai. A takarékbetétállomány az év végén 107,5 milliárd forint volt, ami 14,6 milliárd forinttal, 15,8 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. 1977-ben a tervezett 88 ezer lakásnál mintegy 5 ezerrel több, 93 ezer lakás készült el. Magánerőből 59 ezer, állami erőből 34 ezer lakás épült. VUI. Népesség, foglalkoztatottság, egészségügyi és kulturális ellátás 1978. január 1-én az ország népessége 10 671 000 fő volt, 46 000-rel több, mint egy évvel korábban. 1977-ben 178 000 gyermek született, 4 százalékkal kevesebb, mint az plőző évben. A csökkenés összefüggött azzal, hogy kevesebb volt a fiatal szülőképes korú nők száma, mint egy évvel korábban. 1000 lakosra 16,7 élve születés és 12,4 haláleset jutott. Az 1000 élve születettre jutó 1 éven alul meghaltak száma a csecsemőhalandóság, az előző évi 30-ról 26-ra csökkent. Az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás 1977- ben 4,3 volt. 1978. január 1-én a népesség 46,6 százaléka, összesen 5 078 000 fő tartozott az aktív keresőkhöz, 5000 fővel kevesebb, mint egy évvel az előtt. A létszám 63 százalékát foglalkoztató három fő anyagi ágban — az iparban, az építőiparban és a mező- gazdaságban — a dolgozók száma tovább csökkent, a népgazdaság többi ágában együttvéve 1,5 százalékkal nőtt. Az egészségügyi ellátásra az állami költségvetés mintegy 13 milliárd forintot fordított A kiadások több mint fele a fekvőbeteg-ellátást szolgálta. A kórházi ágyak száma 1100-zal gyarapodott és ez év végén a szülőotthoni ágyakkal együtt megközelítette a 93 500-at. Átadásra került az Országos Kardiológiai Intézet és több kisebb létesítmény. Az orvosok száma az év folyamán 600-zal emelkedett és az év végén 28 400 volt. Egy általános körzeti orvosra 2700 lakos ellátása jutott, valamivel kevesebb, mint 1976-ban. Az összes körzeti orvosi állások csaknem 6 százaléka volt betöltetlen. A bölcsődei helyek száma az év folyamán 3 300-zal nőtt és az XI. Idegenforgalom Az országba 12,4 millió külföldi érkezett, 2,5 millióval több, mint 1976-ban. Egy napnál hosszabb ideig 7,2 millió turista tartózkodott hazánkban, számuk 1,6 millióval nőtt. A turisták 87 százaléka szocialista országokból érkezett. Külföldre 4,7 millió magyar utazott, 19 év végén meghaladta az 55 ezret. Az állami költségvetés az oktatási intézményekre min- egy 18 milliárd forintot fordított. Emellett az üzemekés a termelőszövetkezetek is támogatták az oktatási intézményeket. Az óvodák befogadóképessége az év folyamán a tervnek megfelelően, kb. 16 000 hellyel bővült. Száz óvodáskorúból 1976-ban 80, 1977-ben 83 járt óvodába. Az oktatás különböző fokozatain a folyó tanévben 1,7 millióan tanulnak. Általános iskolai tanuló a 6—13 évesek 98,7 százaléka, szakmát tanul a 14—16 évesek 40,0 százaléka, a középiskolák nappali tagozatának tanulója a 14—17 évesek 37,8 százaléka, és egyetemi vagy főiskolai hallgató a 18—25 évesek 4,6 százaléka. 1977-íben kb. 52 ezren szereztek szakmunkásbizonyítványt. A középiskolákban 46 400-an végeztek. Az érettségizettek 49 százalékának szakirányú végzettsége volt. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatain 14 600-an kaptak diplomát. Az esti és levelező tagozatokon érettségi bizonyítványt 32 000-en, felsőfokú oklevelet 11 300-an szereztek. Közművelődésre és sportra az állami költségvetés 5,5 milliárd forintot fordított. A tervezett beruházási feladatok közül lényegében befejeződött a várszínház építése. Központi és helyi források felhasználásával több más létesítmény is elkészült. Átadták többek között a Diósgyőri Vasgyár művelődési házát, felépült Székesfehérvárott a Műszaki Kultúra Háza. A televízióelőfizetők száma az év folyamán 80 ezerrel nőtt, 1000 lakosra 240 előfizető jutott. százalékkal több, mint 1976- ban. A kiutazók 93 százaléka a szocialista országokat kereste fel. Az idegenforgalmi bevételek jelentősen meghaladták a kiadásokat. 1977-ben a szállodai helyek száma csaknem 2000-rel nőtt. BUDAPEST, 1978. FEBRUÁR 4. (MTI)
