Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-04 / 30. szám

—IgHíHU-fiTd Idei endrfidi tervek Az idén Endrődön — a nagyközség tanácsa által jóváhagyott terv szerint — mintegy 12,5 millió forint lesz a költségvetés kiadása, a fejlesztési alapé pedig 10 millió 700 ezer forint. S hogy mire jut ebből az ösz- szegből 1978-ban? A kiadá­sok tervezésénél rangsorol­ták a legszükségesebb ten­nivalókat : figyelembe vet­ték a nagyközség kommuná­lis, egészségügyi, szociális és kulturális ellátottságát, to­vábbá a tanácstagi beszá­molókon elhangzott kérése­ket, javaslatokat. Mindezek után került sor a végleges pénzügyi terv összeállításá­ra. A tanácsi költségvetési keretből javítják az arra szoruló tanácsi kezelésben levő lakásokat, felújítják, illetve karbantartják a szo­ciális, egészségügyi létesít­ményeket. Az idén tervezik a lányiskola teljes felújítá­sát; bevezetik az épületbe a vizet, kicserélik a padoza­tot. A fejlesztési alap összegé­ből tovább épül a községben a szennyvíz-gerincvezeték és tisztítómű. E nagy beruhá­zást a Gyoma—Endrőd Víz- és Szennyvíztársulat — amely a múlt év végén át­alakult — bonyolítja le. A vízmű építése lényegében befejeződött. Elkészült ta­valy az Orgona utca és a Templom zug villamosítási terve, de a kivitelezésre ka­pacitáshiány miatt nem ke­rülhetett sor, csak az idén. 1978 második negyedévében kezdődik a nyolctantermes, tornateremmel ellátott isko­la építése, amelynek kivite­lezője a Gyoma és Vidéke Építőipari Ksz. Az iskola építésére a fej­lesztési alapból 3,7 millió fo­rintot tervezett a tanács. A sportpályán túl épül az út­törő- és KISZ-tábor, ehhez 50 ezer forinttal járul hozzá a nagyközség tanácsa. H Szovjetunió februári számából A Szovjetunió című fo­lyóirat februári számában a többi között A. Manzsulo, a Szovjetunió kereskedelmi miniszterhelyettese arról ír, hogy a helsinki tanácskozás óta hogyan alakult a Szov­jetunió és a nyugati orszá­gok közötti árucsere-forga­lom. A fegyverkezési hajsza megszüntetése a nemzetközi élet legsürgetőbb feladata. A Szovjetunió javasolta a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltását. A szovjet állam kezdeményezésére az ENSZ-közgyűlés leszerelési ülésszakát 1978 május-júniu­sára hívták össze. A magyar—szovjet gazda­sági együttműködésről Té­nyek és adatok címmel ösz- szeállítást közöl a folyóirat. Az „etilénfolyó” torkola­tánál a címe annak a cikk­nek, amely az olefinforga­lommal foglalkozik. Egy másik írás az Október 60. évfordulója alkalmából Moszkvában megrendezett Medicor-kiállításra kalauzol el. A magyar—szovjet tim- föld-aumínium egyezmény megkötésének 15. évforduló­ján emlékművet avattak a Székesfehérvári Könnyű­fémmű bejárata előtt. A gyár fejlesztésében megvaló­sult együttműködésről, a magyar—szovjet barátságról számol be ez az írás. Rejtvényes utazás a Szov­jetunióban címmel 11-részes fejtörő indul. A Szovjetunió című folyó­irat melléklete válogatást közöl a magyar folyóiratok és hetilapok szovjet vonat­kozású írásaiból. A „Közel a hárommillióhoz” című cikk az Akadémia Könyv­kiadó készülő új orosz szó­tárának munkálataiba en­ged betekintést. Jurij Levi- tánszkij és Lev Osanyin szovjet költők arról valla­nak: mi köti őket Magyar- országhoz. 1978. február 4., szombat Lökösházi pillanatképek A község iparcikküzletének évi forgalma eléri a 4—4,2 mil­lió forintot. Az elmúlt évben különösen a kismotorok iránt nőtt meg a kereslet ' Fotó: Martin Gábor II Tisza Cipőgyár bemutatta legújabb modelljeit A Tisza Cipőgyár idei el­ső börzéjén 1978 második felére 276 különböző mo­dellt mutatott be és ajánlott a belkereskedelemnek. A vállalat tovább folytatva ko­rábbi eredményes üzletpoli­tikáját újabb, korszerű di­vatformákkal, modellekkel bővítette a hagyományos lábbelik választékát anélkül, hogy termékeinek ára vál­tozott volna. A felkínált több mint 2,7 millió pár férfi-, női és gyermekcipőt, csizmát, to­vábbá tornacipőt csaknem teljes egészében lekötötték, sőt terven felül 300 ezer pár lábbeli gyártására is igényt jelentettek be. Ugyancsak megnyerte a kereskedelmi szakemberek tetszését a mű­bőr felsőrészű, könnyű női és gyermekcsizma. A női fél­cipők újdonságai közül a legújabb divatnak megfelelő Stefánia poliuretán talpú ci­pő aratta legnagyobb elis­merést. A négy modellből, különböző színekben 60 ezer pár készül az év második felére. A Békés megyei Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet lö­kösházi részlegébe havonta 60—70 rádió- és tévékészüléket, valamint egyéb háztartási gépet hoznak be javításra. Túrák András szerelő egy éve gebinben folytatja ezt a tevékeny­séget Ebéd az öregek napközi otthonában Fotó: Martin Gábor Az ifjúság elmúlik egyszer... Nehezen vallják be azt is, hogy a gyerekeik nem törőd­nek velük, védik őket a vég­sőkig. — De hát mindig csak az anyagiak hiányoznak? A személyes gondozás, ápolás sem elhanyagolható. ' — Ebben nagyon sokat se­gíthet a házi szociális gon­dozás kiszélesítése. Nálunk egy főállású gondozónő négy idős ember ellátásáért fele­lős, s az üzemek szocialista brigádjai is kiveszik részü­ket ebből a munkából. Vi­szont ez még mindig kevés. Most folyik a felmérés a ta­nácstagok, a népfront, a Vö­röskereszt segítségével : ki szorul rá a házi gondozás­ra. Közösség öregek napközi otthona a Fáy utcában. Az 1976-ban megnyílt intézmény 30 idős embernek nyújt otthont reggel 9-től délután 4 órá­ig. Mintha patikába lépnénk: mindenütt rend és tisztaság. Süppedő szőnyegek, kényel­mes fotelek, virágok. Az asz- szonyok kézimunkáznak, ol­vasnak. A férfiak csendesen beszélgetnek. Vincze Jánosné vezető gondozónő szívélyesen fogad: — Keservei napokat él­tem át a szervezéskor —me­séli a fiatalasszony. — Sok helyen kinevettek. Akik itt vannak, azok sem hitték el sokáig, hogy legtöbbjüknek a társadalmi érdeklődés, az emberi együttlét hiányzik. Maesányi Józsi bácsi he­lyesel : — Megmondom őszintén, először én sem akartam be­jönni, félteni,'hogy megszól­nak. Folyton azt hajtogatták az ismerősök: mi lesz vele­tek, ha odamentek. Bezzeg, akkor nem törődtek velünk, amikor a feleségem bete­gen, tehetetlenül feküdt az ágyban. — Hogyan telik a napjuk? — Van itt lemezjátszó, té­vé, újság, kártya — szólal meg a 82 esztendős Thurzó István. — Leginkább mégis a múltat idézzük, a fiatalsá­gunkra emlékezünk, s a tsz eredményeit is meghány- juk-vetjük. Nyolc évig nö­vényápoló voltam a közös­ben. Refkovácsházán lakom a fiamnál, akit sajnos leszá­zalékoltak. — Neked legalább van va­lakid — sóhajt Varga János bácsi. — Gyerek nélkül az élet is keserű. Mi kell ne­künk? Kis szeretet, figyel­messég. Ezt szerencsére mind megkapjuk az otthon­ban. Itt kiszolgálnak étellel, itallal, még az orvos is a helyünkbe jön. Fodor Sándor szikár, 73 éves ember. Szigorú a pil­lantása. — Mit érek én a hét gye­rekemmel? Egy sincs a kö­zelemben, mind szétszóród­tak a világban. Felneveltük őket, s ketten maradtunk. Nincs harag közöttünk, csak nem támogatnak, néha ad­nak 1—200 forintot. Dél van. A fehér hajú Er­zsi néni leteszi a könyvet, néhányan összehajtogatják a hímzéseket. A mai menü: gulyásleves, rizskók és al­ma. Az ebédlőben meghitt, szinte családias a hangulat, míg kinn egykedvűen sze­merkél az eső... Seres Sándor „Az összes nyugdíjas tíz százalékát rendszere­sen támogatják a gyer­mekeik, hat százalékuk albérlőt tart, egy száza­lékuk albérletben lakik... Viszont: a nyugdíjasok 1,5 százaléka szobának nem nevezhető helyiség­ben él.” (Pongrácz Zsu­zsa: A harmadik kor cí­mű könyvéből.) Játsszunk az adatokkal: hazánkban a nyugdíjasok száma csaknem kétmillió, az ország összlakosságának a 20 százaléka. A statisztika sze­rint tehát 1,8 millió idős em­ber saját magára, vagy a társadalom segítségére szo­rul, s 30 ezren egészségtelen lakásokban kénytelenek töl­teni utolsó éveiket. Ugyan­akkor vannak olyanok, akik­nek semmiféle jövedelmük nincs. Segély Egy biztos: államunk már eddig is rendkívül sokat tett azért, hogy az idős emberek életkörülményei javuljanak. Ebben a munkában nagy szerep hárul a tanácsokra, vállalatokra, szövetkezetekre. Hogyan oldják meg ezt a gondot a 7500 lakosú Mező- kovácsházán ? — Az öregek sorsa min­dennap szóba kerül valami­lyen formában — mondja a tanácstitkár, Bertók Ferenc. — Jelenleg 1623 hatvan, il­letve ötvenöt év feletti ember él községünkben, kö­zülük 958-an nyugdíjasok. Természetesen a legtöbben a mezőgazdaságban dolgoztak valamikor. — A termelőszövetkezet­nek 611 nyugdíjasa, 260 já­radékosa van. Mit jelent ez a gyakorlatban? — Azt, hogy az Üj Alkot­mány Tsz állandóan növeli szociális alapját. Az alacsony nyugdíjak, járadékok kiegé­szítésére tavaly 1,9 millió fo­rint jutott, félmillióval több, mint egy évvel korábban. De más gazdálkodó egységek is igyekeznek segíteni. Az ÁFÉSZ az elmúlt évben 40 nyugdíjasának adott 4—500 forint rendkívüli segélyt, mintegy 15-en kedvezményes gyógybeutalót kaptak. A költségvetési üzem a Bala­tonnál biztosított ingyenes pihenést öregjeinek. — És mennyi jut a ta­nácsnak évente a költségve­tésből szociális célokra? — Ez évben 365 ezer fo­rint. összesen 26-an része­sülnek rendszeres segélyben, amelynek havi összege 940 forint. Ezenkívül karácsony­kor vagy újévkor tüzelőre, ruhára is folyósítunk 500 fo­rintot azoknak, akik erre a legjobban rászorulnak. Ta­valy kiegészítés címén húsz idős volt tsz-tag járadékát egészítettük ki 158 forinttal. Magány Az életszínvonal állandóan emelkedik. Úgy gondoljuk, ezzel párhuzamosan, fokoza­tosan csökken a szociálpoli­tikai tevékenység. Vajon, így van ez? — Sajnos nem — válaszol Arnóczki Józsefné, igazgatá­si főelőadó. — Naponta át­lagosan tíz ügyfél keres meg bennünket ilyen témában.' Hiba lenne tagadni, hogy vannak az öregek között szű­kén élők, mert mondjuk ket­ten élnek havi 900—1000 fo­rintból. Nem vonakodnak el­fogadni a segélyt, a tanács ingyen ebédjét, amelyre tíz­ezer forintot költünk évente. Legtöbbjük magányosan él még akkor is, ha van gyere­ke, hozzátartozója. Az idő­sek idegenkednek a lakóte­leptől, a modern lakásoktól. Több mint 50 milliárd forint értékű áru 68 országból Az idei fogyasztási cikk import több mint 12 száza­lékkal növekszik. A szocia­lista országoknak mintegy 10 százalékkal, a nem rubel elszámolású piaccal 16 szá­zalékkal emelkedik a forga­lom. összességében 68 or­szágból 51,5 milliárd forint értékű fogyasztási cikket ho­zunk be. Az import a jobb, a vá­lasztékosabb áruellátást se­gíti. A belkereskedelem im­portpolitikájának megfelelő­en a behozatal 90 százaléka az alapellátást, a hiánypót­lást, a tömegigények kielé­gítését szolgálja. Ezért első­sorban itthon nem termel­hető, nem gyártható termé­keket vásárolunk. Kávéból, citromból, fűszerekből, halfi- léből például minden igényt kielégítő mennyiséget ho­zunk be. Déligyümölcsből ál­talában az előző évek szint­jének megfelelő ellátás vár­ható. • A tavalyinál több devizát biztosítottak gyermekkocsik beszerzésére, ilymódon a 30 000 darabos többlettel tel­jesen megszüntethető a hi­ány. A tőkés importból szár­mazó farmerbehozatal 40 százalékkal növekszik; az idén hazai és import forrás­ból egyébként már csaknem 3,5 millió kerül forgalomba. Tavaly időnként zavar mu­tatkozott az ingellátásban, ezért több mint 36 százalék­kal növelik importját. Le­mezjátszóból, a tavalyi 53 ezerrel szemben 69 ezer ér­kezik külföldről. Hasonló céllal vásárolnak csaknem hetvenezerrel több karórát, s további 10 százalékkal nö­velik a mezőgazdasági kis­gépek és szerszámok tőkés importját. Érvényesítik azt az elő­írást, hogy nem hozható be olyan új cikk, amelyből a folyamatos ellátásról nem tudnak gondoskodni. A száz­ezer hektoliterrel 1,7 millió hektoliterre emelt sör be­hozatalát például természe­tesen a nyári csúcsidényre koncentrálják : egyébként ezzel is csak javul, de ko­rántsem oldódik meg az el­látás. Személygépkocsiból százezret, ötezerrel többet hoznak be a tavalyinál, a megrendelők száma azonban időközben több mint 350 ezerre növekedett. A Belke­reskedelmi Minisztérium előírta vállalatainak, hogy az importból származó mű­szaki fogyasztási cikkeket csak megfelelő alkatrészek­kel együtt szerezhetnek be. Erre a célra évről évre nö­vekvő összeget, az idén egy­millió dollárt biztosított a minisztérium. *

Next

/
Thumbnails
Contents