Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-28 / 50. szám

1978. február 28., kedd

o

írem-f-M

A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi gyárában kitűnően bevált a holland gyártmányú STORK automatikus zsigerelővonal. A gyárban most újabb STORK-gyártmányo- kat, ezúttal kisgépeket helyeztek üzembe. A pneumatikus vágópisztolyok a csirkék zsigerelését könnyítik és gyorsítják meg Fotó: Lónyai László

Libák a padláson

A sarkadi Lenin Tsz állattenyésztési főágazata az elmúlt évben a tervezett 26,2 millió forintos árbevételi tervét 106 százalékosra teljesítette. Ezáltal bevételük megközelítette a 27,9 millió forintot. Ezt a többletbevételt jórészt a baromfiágazatnak, s azon belül is a libatenyésztésnek köszönhetik, amelynek szűkített önköltsége 1977-ben alig haladta meg a 29 forintot kilogrammonként.

A baromfitenyésztés hatékonyságának növelését nagy részt elősegítette az is, hogy az elmúlt esztendőben a termelőszövetkezet dolgozói a Dózsa istálló padlását átalakították baromfinevelővé. Az építkezéseket a beruházási források átcsoportosításával végezték el.

Ez a megoldás nagyon érdekes és megfelelően bevált

Elektródafogók

A Mezőhegy esi Vas-, Fa-, Fém- és Gépipari Szövetkezetben 1977-ben megszűnt a népszerű szovjet autók — a Ladák — műszerfalának összeszerelése. A termék gyártását átvette a kecskeméti MMG. Ez a változás csaknem ötmillió forintos árbevétel-kiesést okozott a szövetkezetnek.

Mindezek ellensúlyozására átveszik az MMG-től az elektródafogók — közismertebb nevén a villanyhegesz- tő-fogók gyártását az idei esztendő tavaszától. Ebből a termékből a kecskemétiek évente 120 ezret készítettek, ez év április 1-től viszont már a. mezőhegyesiek adnak 80 ezret a népgazdaságnak. A folyamatos termeléshez az MMG átadja a meglevő gépeket, eszközöket és készülékeket.

A termékszerkezet-változtatástól a szövetkezet vezetői és dolgozói azt várják, hogy a leadott műszerfal- összeszerelés helyett az elektróda gyártása újra a korábbi szintre emeli az árbevételüket, s ezáltal a nyereségüket is.

a szövetkezetnek, mivel korában a baromfitenyésztés a rendkívüli szétszórtság miatt drágán termelt. Így a múltban magas volt a munkaráfordítás, főleg a kiszolgálás összege, • s kedvezőtlenül alakult az állattenyésztés önköltsége.

Széna

vagy szalma?

Esetleg mindkettő alapanyaga lehet egy újfajta benzinnek, mint azt a legújabb Autó-Motor egyik szenzációs cikke közli. Egy francia mérnök — aki 40 év alatt 46 szabadalmát jegyeztette be — olyan újdonsággal lepte meg az autósvilágot, amit először el sem hittek neki. S még aztán is sokan humbugnak tartják, hogy három újságíró szeme láttára egy nagy kuktához hasonló készülékben két öl fűből benzint csinált. Majd egyharmad részt belőle kétharmad rész szuperbenzinnel összekeverve, kipróbálták úgy, hogy a másik, mindenben azonos kocsit szuperbenzinnel hajtották — és meglepő adatokat kaptak.

Először is az derül ki, hogy tényleg használható üzemanyagként a feltaláló kezdőbetűiről elnevezett H. R. benzin. Autópályán-óránkénti 126,9 kilométeres sebesség mellett 100 kilométeren csak 6 decivel fogyaszt többet a hagyományosnál, országúton pedig 9 decivel. Ezután próbapályán mérték a két kocsi legnagyobb sebességét és a gyorsulási értékeket, s vagy azonos vagy lényegtelen különbségeket kaptak. De az igazi meglepetés eztán jött, és erről így ír a lap: „A légszennyezés mértékét a legprecízebb Bosch analizátorral végezték, s ennek a vizsgálatnak az eredménye volt talán a legmegdöbbentőbb, mert a kipufogógázok legveszedelmesebb összetevőjének, a CO-nak csökkenése fantasztikus, 90,9 százalékos!”

A francia energetikai szakemberek egy része ezek után is hihetetlenül csóválja a fejét, viszont amerikai, japán, olasz és nyugatnémet cégek már komolyan érdeklődnek a találmány iránt. Nem csoda, mert ha beválik, főleg a mezőgazdasági jellegű országok energiaellátására lesz nagy hatással és a nemzeti jövedelem egy jelentős részét szabadítja föl más célra. Ugyanis ezt a benzint minden növényi hulladékból elő lehet állítani: fűből, fából, szalmából, még háztartási szemétből is.

Közel az egymilliárdhoz

Igazgatósági ülés után a mezökovácsházi ÁFÉSZ-nél

Már elkészült a Mezőko- vácsháza és Vidéke ÁFÉSZ múlt évi szövetkezetmozgalmi és gazdálkodási mérlege. Az igazgatóság nagy hozzáértéssel és kritikusan meg is vitatta a számokat. Korántsem teljességre való törekvéssel mi is belelapoztunk a tíz településre kiterjedő szövetkezet eredményeit elemző előterjesztésbe. A szövetkezet taglétszáma — adja tudtunkra a múlt évet taglaló számvetés — 1977. december végén meghaladta a 12 ezret. Tavaly 350-en kérték felvételüket az ÁFÉSZ tagjai sorába. Ez azt is jelentette, hogy december 31-én a szövetkezet részjegyalapja * meghaladta a 4 millió 370 ezer forintot. A szövetkezet kollektívája 1977-re 305 ezer forint értékű társadalmi munka elvégzését tervezte. Ezzel szemben a teljesítés 407 ezer 918 forint értékben valósult meg.

Tervek és milliók

De lássuk e nagy szövetkezet gazdasági tevékenységét. Vagyis azokat az eredményeket, melyek a jobb áruellátás, a célratörőbb termeltetés és felvásárlás eredményeként változtak milliókká. A bolti kiskereskedelem forgalmát a Mező- kovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ szakvezetése 1977- ben 9,7 százalékos növekedésben határozta meg. Ezzel szemben az élelmiszer-, a ruházati és a vegyesipar- cikk-forgalom együttesen 106,2 százalékos teljesítésben realizálódott. , Vagyis ez az árucsoport. 44 millió forintos árbevételt hozott. A vendéglátó ágazat tervezett forgalmát 95 millió forintban határozták meg. Ebben az ágazatban szerényebb, mindösz- sze 1,8 százalékos növekedésben, illetve 96,7 millió forintos árbevétel elérésében valósult meg a terv.

A termeltetés és felvásárlás évek óta kiemelten kezelt, nagyon fontos ágazat ennél a szövetkezetnél. Erről tanúskodnak a jól működő szakcsoportok, az ÁFÉSZ nagyüzemi mezőgazdaságokkal kiépült sokoldalú kapcsolatai. Ilyen alapokon állva tudta 1977-ben is működési körzetének tíz községében eredményesen folytatni a sokszor nagy erőfeszítést igénylő felvásárlási tevékenységét.

Mint ahogyan csak a már említett feltételek teremtették meg annak biztonságos lehetőségét, hogy a 23-féle mezőgazdasági terményből és termékből összességében túlteljesítse az ÁFÉSZ múlt évi tervezett forgalmát. Hogy csak a legjellemzőbbeket említsük ezek közül: dughagymából csaknem 2500, zöldpaprikából 2353, egyéb zöldségfélékből 3987, mákból 721, hízott sertésből 2788, babból 343 mázsát, miközben magvas cirokszakállból 43 ezer 800, cirokmagból 35 ezer mázsát vásárolt fel az ÁFÉSZ. Ugyanakkor tojásból csaknem 3 és fél milliót, gyógynövényből több mint egymillió, vegyesiparcikkből pedig mintegy tíz és fél millió forint értékben vásárolt fel a szövetkezet. Az említett cikkek mindegyikéből jelentősen túlteljesítette felvásárlási tervét az ÁFÉSZ.

Csaknem 6 millió forint előleg

Ilyen eredmények eléréséhez azohban nem elegendő csak az ígéreteken alapuló segítség. A sok ezer mázsa áru előállításáért tenni is kell — vallják a Mezőko- vácsháza és Vidéke ÁFÉSZ vezetői. » Ez abban is kifejezésre jutott, hogy 1977-ben 418 ezer 600 napos libát, kacsát és csibét adott keltetőjéből a szövetkezet a kistermelőknek és a szakcsoportoknak. Ugyanakkor a szerződéses növénytermesztést, illetve állattenyésztést a

Asszonyok, virágok, palánták

Mostanában már naponta érkeznek a kistermelők a tótkomlósi Viharsarok Tsz hajtatótelepére a paprikapalántáért. A legtöbben medgyesegyháziak, nagybán- hegyesiek és ruzsaiak, akik szerződést kötöttek a tszszel.

Érdemes szétnézni a hajtatótelepen. Az egyik rész telis-tele van paprikapalántával. Valamennyi paradicsompalánta is látható. A másik rész csupa nyíló szegfű.

A legnagyobb, bevételt — forintban mintegy 2 és fél milliót — a szegfűtől várnak. Ezt a több színben pompázó virágot tavaly májusban ültették és az idén júniusig szedik. Akkor majd újat ültetnek, ősszel és télen különösen jó áron tudják eladni. Részben Budapesten, a Tolbuchin körúti vásárcsarnokban, a lipóti Petőfi Tsz standján, részben a békéscsabai vásár- csarnokban árusítják, de jut belőle Tótkomlósra és Orosházára is.

Paprikapalántából 700 ezer forint bevételt irányoztak elő. A megrendelőknek szerződés szerint 350 ezer szál jut, a tsz 25 ezret használ fel saját célra, 50 ezret pedig azoknak a termelőknek ad el, akik nem kötöttek szerződést. Ezután a hajtatótelepen paprikából és paradicsomból elkezdődik a primőráru termesztése. ami mintegy 800 ezer forint bevételhez juttatja a Viharsarok Tsz-t.

Mindezekről Tóth Béla telepvezető tájékoztat, aki igen elégedett a kertészetben dolgozók munkájával.

Mivel pedig éppen fizetési nap van, hadd lássuk azt is, hogy milyenek a keresetek a hajtatótelepen.

— Januárban a férfiaknál 3348 forint, a nőknél 2372 forint volt a legtöbb — mutatja a jegyzéket, s mindjárt hozzáfűzi: — A férfi és a női szakmunka nem azonos.

— Mi a különbség? — kérdezem.

— A két férfi növényvédő szakmunkás. Nehéz és veszélyes is, amit csinálnak. A nők közül kilenc zöldségtermesztő, három pedig dísznövénytermesztő szakmunkás. A többiek segédmunkások. Persze a kereset szempontjából az is számít, ki mennyi órát dolgozik.

Az asszonyok, lányok, akik a beszélgetést hallják, úgy vélik, igazságos a kereseti arányok ilyen módon való kialakítása. És dicsérik Farkas László főkertészt és Tóth Bélát, akik szerintük igen tárgyilagosak.

— A „rokonság” sem számít? — tréfálkozom.

— Ilyen nincs. Itt mindenkinek meg kell dolgoznia, önmagáért és a brigádért — válaszol Csabai Györgyné.

Lászik Anna megtoldja:

— Az árbevétel 26 százaléka fizethető ki nekünk, ami világos dolog. Na már most... Ha jól dolgozunk és magasabb az árbevétel, több a keresetünk. Ez is érthető.

Ez értelmes beszéd.

A telep színe-java abban a 26 tagú Kállai Éva Szocialista Brigádban dolgozik, amely a tavalyi eredménye alapján kiérdemelte az

aranykoszorús jelvényt. Ezt a januárban megtartott közgyűlésen hirdették ki, s mellékeltek hozzá személyenként 1000 forintot.

Most nagyobbrészt itt vannak a brigád tagjai. Né- hányan tápkockát készítenek. a többiek a mindennapi tennivalóval foglalatoskodnak. Kaliska Jánosné brigádvezetőt, akit éppen lakodalomba hívtak meg, Lászik Anna helyettesíti. Hogy miért választották Kaliska Jánosnét vezetőül, arról Csabai Györgyné így beszél:

— Szakmunkás, ért ahhoz, mit csinálunk és egy kicsit harcias is. Ügy véd minket, mint kotló a csibéket.

Oláh Árpád csak bólogat a megjegyzésre, mert úgy tartja, hogy Ancika érti a dolgát. Az aranykoszorús jelvény nem önmagától lett. Nagy szerepe volt ebben Kaliska Jánosnénak és Anciká- nak is. Talán elsősorban ők alakították ki azt a szemléletet, hogy senki 'ne várjon nógatásra. Mindenki a legjobb tudása szerint dolgozzon Azt is ők kezdeményezték, hogy a jutalomként kapott pénzt tegyék közös kasszába. Tavaly együttesen 10 napig cirkot vágtak. 20 ezer forint munkadíjat kaptak. Tavalyelőttről is maradt 26 ezer, az idén is hozzájött ugyanennyi, tehát éppen 72 ezer forintja van a brigádnak.

— Hol a pénz? — fordulok Lászik Annához.

— Jó helyen. Kölcsön adtuk a tsz-nek 5 százalékos kamatra.

Tavalyelőtt a Szovjetunióban járt a brigád, az idén

az NDK a cél. A fedezet erre is megvan. A pénzből másra is futja, amiről István Jánosné beszél.

— Patrbnáljuk a tótkomlósi úttörőzenekart. Talán 1000 vagy 2 ezer forintot adunk majd át hangszerre vagy kirándulásra. Veszünk ajándékot az állami gondozott gyermekeknek és tartalékolunk is v,agy 15 ezer forintot.

Lászik Anna mondja még:

— Egynapi keresetet felajánlunk az öregek napközi otthonának a létrehozására és segítjük a fiatalokat a kultúrház építésének a befejezésében.

— Nem lesz túl sok a vállalás? — kérdezem.

— Csak fejlődjenek szépen a palánták és legyen minél több nyíló szegfű. Mi a virágban nemcsak gyönyörködünk, nekünk ez pénzkérdés is.

— Már az, ha egy férfi ,ad virágot — jegyzem meg.

— Igen. igen, nem is tagadjuk — mosolyognak derűsen beszélgető partnereim, akik — azt mondják — rendszerint igen jó a hangulatuk.

— Mi az, ami olykor elveszi kedvüket?

Gondolkoznak. Először Ancika szólal meg:

— Nagyon elavult a táp- kockagyártó gép. Üj kellene. A szellőzőberendezésen is volna javítani való.

István Jánosné folytatja:

— Reggel fél nyolcra jövünk dolgozni és délután 5- kor megyünk haza. A SER- KÖV húsboltja reggel még nincs, este már nincs nyitva. Ugye különös?

Mit válaszolhatnék? Talán ezen a gondon könnyen lehet segíteni. Üj tápkocka- gyártó géphez azonban már pénz kell. A szellőzőberendezés javításához is.

Pásztor Béla

múlt évben 5 millió 741 ezer forint előleggel segítették. A kerttulajdonosok között kiosztottak 3324 különböző gyümölcsfacsemetét. Ennek nagyobb részét az ÁFÉSZ tagjai kapták 50 százalékos árkedvezménnyel.

Kedvező helyzetet teremtett a szövetkezet 1977-ben némely ipari ágazatban is. A múlt év júliusában a hatfajta hűsítő italt már az új üzemben állították elő. A nagy kapacitású gépsor üzembe állításának eredményeként tavaly már több mint egymillió 324 ezer üveg hűsítő italt állítottak elő. Ebből a mennyiségből már jutott bőven a tótkomlósi és çsanâdpalotai körzet 30 szövetkezeti vendéglátó egységébe is. Szikvízből tavaly mintegy 660 ezer litert készítettek.

Jelentős ágazat volt továbbá a seprűgyártás is. Különböző seprűből tavaly több mint 412 ezret gyártottak, melynek jelentős részét exportra szállították. A konfekcionáló üzem kollektívája is becsülettel teljesítette feladatát. Paplanból, párnából és dunnából egyaránt többet készítettek, mint 1976-ban, sőt, az idei tervezettnél is. Az ÁFÉSZ kunágotai sütőüzeme 1977-ben 638 ezer kilogramm kenyeret és csaknem másfél millió darab süteményt állított elő és látott el naponként 28 egységet. A feldolgozó üzem tavaly nagy mennyiségű nyu- lat, galambot, kövér libát, csirkét, tyúkot, kacsát, gyöngyöst, pulykát dolgozott fel. Ennek a készterméknek 79 százalékát exportra szállította az ÁFÉSZ. A kunágotai feldolgozó üzem a tenyésztőknek 1977-ben csaknem 9 millió 565 ezer forintot fizetett ki májprémiumként.

Intenzív

hálózatfejlesztés

Évek óta nagy gondot fordít az ÁFÉSZ szakvezetése a bolthálózat fejlesztésére. Így volt ez a múlt évben is, amikor átadták rendeltetésének az új hüsiüzemet, korszerűsítették és bővítették az 54. számú vegyesboltot, átalakították a kevermesi ruházati és cipőboltot, térburkolattal látták el a kaszaperi autóscsárdát, a kunágotai TÜ- ZÉP-telepen mész- és cementraktárt építettek. És mindezek mellett megkezdték Kevermesen a seprűkötő üzem kialakítását, Mező- kovácsházán a cukrászati termékeket előállító üzem fejlesztésének második ütemét és folytatták a vadásztanya, a vegyesbolt építését, Kevermesen a 43. számú bolt átépítését, Magyarbán- hegyesen a 142. számú vendéglő átalakítását, Kunágo- tán az asztalosműhely bővítését. Közben megkezdődött Mezőkovácsházán az ÁFÉSZ tranzit gázcseretelepének építése, amely az ország egyik legnagyobb ilyen létesítménye lesz.

Mint említettük, korántsem teljességre való törekvéssel lapoztunk bele abba az előterjesztésbe, amely a Mezőkovátsháza és Vidéke ÁFÉSZ 1977. évi munkáját összegezte. Csupán a jellemzőbb ágazatok tevékenységét tettük itt szóvá. Nem lenne azonban teljes e szövetkezetről a kép, ha elhallgatnánk, hogy a múlt évben 920 millió 646 ezer forintos bruttó árbevételt teljesített az ÁFÉSZ 1279 dolgozója, akik nagyon kevés kivétellel 28 kis és nagy kollektívában küzdöttek a megtisztelő szocialista brigád cím elnyeréséért. Munkájuk ere fényességét nemcsak a terve,. huc,eljesuu.»e, hanem a csaknem 12 millió forintos mérleg szerinti nyereség is bizonyítja.

Balkus Imre