Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-28 / 50. szám

1978. február 28., kedd

o

IgHiUMM

Amatőr festők kamarakiállítása

Csütörtökön ülésezik a Hazafias Népfront megyei bizottsága

Március 2-án, csütörtök délelőtt a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban kerül sor a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának munkaterv szerinti ülésére. „A községi népfrontbizottságok mozgalmi munkájának tapasztalatai, különös tekintettel a járási népfrontbizottságok megszűnésére” címmel Vicánál Pál, a HNF

megyei politikai munkatársa előadást tart, majd Enyedi G. Sándor, a Békés megyei Népújság főszerkesztője időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tájékoztatja az értekezlet résztvevőit. Ezután dr. Horváth Éva megyei elnök ismerteti a HNF választott testületének 1978. évi programját és az első félévi tanácskozási tervet.

Zakuszka, gogosári lecsó — szovjet exportra

Képünkön Takács Győző a fiatal alkotókkal

Fotó: Kovács Erzsi

Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban működő színházbarát klub kiállítást rendezett két fiatal amatőr festő munkáiból. A kiállításon több Békés megyei klub tagjai is részt vettek és érdeklődéssel hallgatták Takács Győző képzőművész kiállítást megnyitó értékelését.

A két eltérő képzőművészeti irányt képviselő alkotó, Farkas Imre és Rohlich S. Attila már több kiállításon is jelentkezett képeivel. Farkas Imre 1974-ben a Gondolat Kiadó által megjelentetett Madách : Az Ember tragédiája című drámájához készített könyvillusztrációi már ismerősként szerepeltek a kiállításon. Az alkotó képei fantasztikus világba kalauzolják a nézőket. Farkas Imre, aki a szentendrei Vajda Lajos Képzőművészeti Stúdió tagja, meseszerű és biblikus képeivel, a sík területen mozgó színekkel felerősített figuráiban sajátos hangvételt képvisel a megye amatőr képzőművészeti életében. Rohlich S. Attila szürrealisztiíkus festményei még a fiatal művész útkeresését bizonyítják. Képein érzékelhető a színház világának — ahol a szerző kelléktárvezetőként dolgozik — termékenyítő hatása. Sikeres kamarakiállításukat reméljük egy teljesebb bemutatkozás is követi.

B. S. E.

Termékeinek negyven százalékát exportálja a Szovjetunióba a Békéscsabai Konzervgyár. Az üzem készítményeinek nagy részét szovjet rendelésre a zakuszka, a vegyes-darabos savanyúság, az orosz nyelven „gogosári”-nak nevezett lecsó teszi ki. Ezeken kívül zöldborsó, zöldbab, uborka, ételízesítő befőtteket, illetve

Az elmúlt napokban, főleg szombaton és vasárnap több helyen is rendeztek vidám farsangi jelmezes délutánt

konzerveket szállítanak a Szovjetunióba.

A kereskedelmi kapcsolat 1962 óta áll fenn a nagy szocialista országgal, s ebben az évben a kiszállítás már meghaladja a kétezer vagont. A Csabai Konzervgyár ezzel 200 millió forint értékben hoz rubel-valutát a Magyar Népköztársaságnak.

Új jogi művek jelennek meg

Nemcsak az állam- és jogtudomány művelőinek, hanem minden érdeklődőnek sok hasznos tudnivalóval szolgálnak a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában hamarosan megjelenő művek.

A közeljövőben kerül a boltokba a közérdekű bejelentésekről. javaslatokról és panaszokról szóló törvény szövegét és a végrehajtást elősegítő alacsonyabb szintű jogszabályokat tartalmazó 100 oldalas kötet. Régi hiányt pótol a külkereskedelmi vállalatok belföldi szerződéseivel foglalkozó tanulmánykötet, amely a különféle szerződéstípusokat és ezek továbbfejlesztési irányait foglalja össze. I. I. Karpec szovjet szerző 450 oldalon foglalkozik a kérdéssel : mi a büntetés lényege a szocializmusban? A büntetés társadalmi, jogi és kriminológiai kérdéseit elemző munkában mélyrehatóan elemzi a megelőzés lehetőségeit. Kriminológiai elemzés alapján Vizsgálja a szovjet büntetőjog szerint kiszabhaGyorslista

az 1978. február 27-én megtartott lottó-jutalomsorsolásról, melyen az 5. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk:

A = Zsiguli személygépkocsira utalvány, B = Trabant személy- gépkocsira utalvány, C = 9500 Ft értékhatárig automata mosógép vásárolható, D = 12 500 Ft értékhatárig sztereórádió vásárolható, E = 15 000 Ft-os otthon lakberendezési utalv., F = 50 000 Ft-os ötletutalvány, G = 20 000 Ft-os zenesarok utalvány, H = 10 000 Ft-os vásárlási utalvány, I = 9000 Ft-os „ki mit választ”

utalvány, J = 7000 Ft-os „tetőtől talpig” utalvány, K = 10 000 Ft értékhatárig televízió vásárolható, L = 9100 Ft értékhatárig tv vásárolható, M = 7500 Ft értékhatárig hűtőgép vásárolható, N = 7000 Ft értékhatárig hűtőgép vásárolható, O = 5000 Ft-os vásárlási utalvány, p = 4000 Ft-os „konyhafelsz.” utalv., R = 3000 Ft-os „textil”- utalvány.

HÁROMMILLIÓ

083 247 I 093 213 O 123 230 P 142 442 H 170 220 G 182 184 J 204 119 H 208 663 J 228 556 O 269 203 P 282 176 I 288 793 J 301 297 J 323 082 J 334 191 H 355 470 P 377 508 L 380 524 I 409 514 N 421 319 O 464 886 K 475 753 O 515 374 J 543 481 P 552 812 R 573 136 G 576 932 I 599 511 O 700 943 R 708 741 O 738 913 O 751 958 O 761 984 H

091 966 G 122 370 O 140 678 O 150 596 G 176 713 F 189 490 J 206 330 M 220 013 O 237 591 R 269 582 P 288 416 J 296 006 K 314 009 I 325 472 J 352 938 J 373 758 I 378 615 K 401 637 J 418 491 G 429 858 R 472 945 O 480 603 K 518 763 J 552 267 P 563 466 J 573 137 N 588 524 O 628 242 J 708 458 G 727 132 O 742 109 O 752 721 O 766 426 E

796 112 I

796 939 P

805 539 I

815 768 H

818 785 O

821 284 E

828 502 I

838 781 J

844 852 J

848 331 P

852 028 M

853 923 P

865 769 O

867 403 F

873 610 I

887 696 I

893 740 H

897 229 P

909 987 H

923 930 N

924 195 P

924 324 I

947 272 P

953 815 O

964 019 R

968 333 O.

984 086 O

982 451 I

HUSZONHÉTMILLIÓ

340 446 R

HUSZONHÁROMMILLIÓ

384 276 R

NEGYVENNÉGYMILLIÓ

459 066 J

465 177 O

490 264 M

508 027 J

723 263 O

756 528 O

ÖTVENÖTMILLIÓ

479 248 O

713 514 N

HATVANEGYftlLLIÓ

001316 I

007 381 H

008 327 M

010 025 R

010 980 O 026 455 P 038 560 O 050 420 P 060 914 H 067 903 O 108 633 N 135 060 O 162 066 O 181 746 P 199 816 O 206 600 J 210 257 I 244 188 J 273 048 D 303 017 N 323 333 O 328 506 P 337 609 O 346 014 G 365 554 O 405 225 H 410 030 O 413 300 P 450 560 J 480 955 O 493 094 O 502 047 H 522 397 I 568 825 I 586 750 O 625 789 H 655 530 F 658 616 I

015 931 L 037 805 J 040 407 P 055 744 G 062 017 G 087 146 L 134 652 F 140 635 O 181 224 J 192 847 H 200 070 H 207 059 E 211 025 J 248 420 H 300 632 R 322 967 R 326 862 H 331 729 I 345 000 O 356 794 H 380 708 H 408 390 J 410 031 O 415 500 P 454 829 O 484 273 I 497 800 P 514 090 O 526 825 F 570 666 P 603 566 O 649 008 O 655 531 C

A nyertes szelvényeket 1978. március 20-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy * posta útján a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk.

tó szankciók nevelő szerepét, hatékonyságát.

A nemzetközi magánjognak úgyszólván nincs olyan tétele, elve vagy szabálya, amelyet ne kellene újból kritikai vizsgálat alá venni. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok mai fejlettsége mellett ugyanis új jelenségek és elavult jogi kategóriák állnak egymással szemben ; ezekre az ellentmondásokra derít fényt Mádl Ferenc „összehasonlító nemzetközi magánjog — a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga” című könyvében. Tamás Lajos „Polgári jogi szerződések és beruházáspolitika” címmel 330 oldalas műben elemzi e szerződések fejlesztési lehetőségeit. A tételes jog bemutatása mellett javaslatokat is tesz a beruházási szerződéses rendszer napirenden levő jogalkotási munkálataihoz, a továbbfejlesztéshez. A nemzetközi tudományos együttműködés talaján vizsgálja a Berényi Sándor által szerkesztett mű az urbanizáció hatását az államigazgatásra a szocialista államokban. Hat szocialista ország neves állam- igazgatási tudósai mutatják be tanulmányaikban az államigazgatási rendszer feladatait a kommunális szolgáltatások fejlesztésében, a környezetvédelemben.

kisdobosoknak és úttörőknek.

Békéscsabán, az Áchim L. András (1-es számú) általános iskolában a felső tagozatosak jelmezes farsangját rendezték meg. Az érdeklődés igen nagy volt, a gyerekek már heteikkel előtte izgalommal készülteik, a szülőkkel égyütt dolgoztak a szebbnél szebb jelmezeken. Csaknem száz jelmez között kellett eldönteni a felnőtt és a diákokból verbuvált társadalmi zsűrinek, hogy ki lesz az első tíz között. A pontozások végeredménye : az első díjat a CIMEA-jel- mez nyerte, a második az indián lány, a harmadik pedig a négy muskétás. Ezenkívül még heten kerültek a legjobbak közé. A zsűri úgy ítélte meg, hogy azok jutnak a jutalmazottak közé, akik ötletes és maguk készítette jelmezben jelentek meg.

A békéscsabai ifjúsági és úttörőházban vasárnap délután a kisdobosoké volt a nagyterem, ahol szintén díjazták a legszebb jelmezeket azok közül, akik az iskolai karneválon a legjobbak közé jutottak és ide kaptak meghívást. Mindkét helyen könyvjutalom volt a díj. De a többiek sem jártak rosz- szul, hiszen egy-egy szelet csokoládét kaptak.

Felejthetetlen élményük volt a szabadkígyósi általános iskolásoknak. A színes, jelmezes felvonulás mintegy jelképezte a világ gyermekeinek összefogását: a jelmezek között volt szovjet kislány, holland virágárus, spanyol táncosnő és így tovább. Valamennyi jelmez nagy fantáziáról, ügyes kezekről tanúskodott.

Hz április 4-ét megelőző munkarend

Az idén az április 4-i munkaszüneti nap keddre esik, tehát egy nap választja el a vasárnapi pihenőnaptól. A Munka törvénykönyve végrehajtási rendeletében foglaltak szerint ilyen esetben a heti pihenőnapot a közbenső munkanapon kell kiadni és az utolsó munkanapon a vállalatnál szokásos szombati munkaidő-beosztást kell alkalmazni.

Ennek megfelelően az április 4-ét megelőző munkarend ebben az évben az alábbiak szerint alakul:

Április 1. (szombat) rendes munkanap, április 2. (vasárnap) szombati munkaidőbeosztás, április 3. (hétfő) heti pihenőnap, április 4. (kedd) munkaszüneti nap.

A munkarend-változtatás nem vonatkozik a megszakítás nélkül üzemelő (folytonos) és rendeltetésük folytán e napokon is működő vállalatoknál, illetőleg ilyen jellegű munkakörökben foglalkoztatott dolgozókra. MTI

Miért szép, miért más?

Ö köztéri szobor, díszkőt, vagy a középületet díszítő

mozaik, dombormű sokkal erőteljesebben hat érzésvilágunkra, mintha ugyanezt egy múzeum csendet parancsoló i világában szemléljük meg. Ez érthető: a múzeum a művészetek háza, ott minden természetesebb, minden helyénvalóbb, ami a művészetekkel kapcsolatos. A múzeumban kiállított absztrakt szobor soha nem hökkent meg annyira, mint a megszokottól kevésbé eltérő, de köztéren felállított műalkotás. Gondoljunk csak a hódmezővásárhelyi Szántó-Kovács János szoborral kapcsolatos országos vitára, a dunaújvárosi Lenin, a ceglédi Dózsa szobor, a váci felszabadulási emlékmű, vagy a százhalombattai Munkás igen megoszló véleményű fogadtatására.

Dózsa György, a tüzes trónuson megégetett parasztvezér, vagy a hódmezővásárhelyi földmunkások vezetőjének, Szántó-Kovács Jánosnak alakja nem úgy élt az emberek képzeletében, ahogyan Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész megfogalmazta. Markánsabb, erőtől duz- zadóbb, robosztusabb, sőt fenségesebb embernek képzeltük mindkettőt. Miért? Mert hősök voltak. Igaz hazafiak, akik számára a nép, a haz% mindennél többet jelentett, amiért, ha kellett, a legtöbbet adták, amit ember adhat. Ezért volt megdöbbentő, hogy Somogyi József nem úgy állította elénk történelmi figurájukat, ahogyan látni szerettük volna. A miértre akkor Somogyi József így válaszolt:

„A hazafiság nem ünneplő ruha, melyet az ember magára öltve nekivághat valami nagy, hősi küzdelemnek. A hazafiság mindig is a hétköznapok tetteiben volt lemérhető, legfeljebb ezek a hétköznapok olykor viharosabbak voltak az átlagnál. Ezért hiányzik történelmi szobraim figuráiról az ünnepi dísz, a fennköltség. Testben ők is ugyanolyan esendő emberek voltak, mint mi vagyunk. Cselekedeteik tették őket óriássá, nem pedig különleges fizikai adottságaik.”

Az emberekhez szólni. Nemcsak azokhoz, akik abban a városiban élnek, ahol a szobrot felállították, és így naponta látják, találkoznak vele, hanem azokhoz is, akik csak egyszer-egyszer haladnak el előtte.

Vegyünk egy másik példát. Kiss István Kossuth- díjas szobrászművész Dunaújvárosban felállított Lenin- figurája sem az ismert politikust, hanem elsősorban az embert fogalmazta meg. Hogy miért így ábrázolta Lenint? íme, a művész válasza:

„A kor emberét nem kell megtámasztani héroszokkal. A ma embere eljutott odáig, hogy már nem igényli az isteneket. Az önmagához hasonló embereket akarja viszontlátni a művekben. Lenin pedig ember volt a szó legnemesebb értelmében. Ezért formáltam meg ilyen egyszerűen, pátosz nélkülinek alakját. Ügy, ahogyan azokban él, akik ismerték, találkoztak vele. S úgy, ahogyan bennünk, a fiatalabb generációban" él, akik azért munkálkodunk, hogy valóra váltsuk életművét.”

És Varga Imre Kossuth- díjas szobrászművész alkotásait nem fogadta osztatlan megértés az első pillanatba Gondoljunk csak Rad- nóti-szobrára, melyet a költészet és próza — kifejezően szép arc, s az ormótlan bakancsba bújtatott, szürke bazaltkövön nyugvó láb — egymásra épülő és egymásra ható ellentétének össze- csengése tett vitatottá egyesek szemében. És ugyanez történt, amikor nem is olyan régen Százhalombattán felállították monumentális Munkás-szobrát. Miért?

Százhalombatta nemcsak születésileg vadonatúj város. Üj abban is, hogy az elektromosság és az olaj — e két, legújabbkori energia — városa. Az erőmű és a finomító munkásainak többsége fehér köpenyben áll, vagy ül a műszerek sokaságával felszerelt kapcsoló- táblák előtt; vezérel és irányít; az eszét használja fizikai ereje helyett. Vagyis: a Százhalombattán dolgozó munkásemberek már nem olyanok, mint Varga Imre bazaltba és bronzba fogalmazott munkása. Varga munkása számára a munka még inkább robot volt, mint emberformáló erő. Robot, amely megfosztja az embert az alkotásban rejlő szépségtől és lendülettől, mindattól, ami szebbé, tartalmasabbá teheti életét. Hogy miért ezt a munkást fogalmazta meg a százhalombattai emberek számára? Válasza a következő :

„Százhalombatta ma sem lenne több egy csöppnyi parasztfalunál az olyan munkáselődök nélkül, akik a lélekölő robotban is emberek tudtak maradni, bizakodó, küzdő, a holnapban hivő emberek. Ezért éreztem úgy, hogy ma azoknak kell emlékművet állítani, akiknek mai valóságunkat, kiteljesedő életünket köszönhetjük. Egy művész számára nincs más út, más lehetőség, mint népének és múltjának vállalása. Bizonyos értelemben olyan ez, mint folyónak a part, meghatározza útját, nemcsak tartalmában, de formai mértéket is ad. Ez a formai mérték: az összekapocsolódó ellentétek egysége.

Valóban: Varga Imre

százhalombattai Munkását is ez a kettősség — a munkásságában is rusztikus bazalttömb és kidolgozatlanságában is művességet sejtető bronz — teszi igazán hatalmassá, s nem a méretek monumentalitása.

ermészetesen mindez nem valamiféle magyar specialitás — világszerte hasonló véleménykülönbségeket váltanak ki azok a műalkotások, amelyek az ember közvetlen környezetéhez tartoznak, s amelyekkel naponta találkozunk. Ezek a találkozások — köztereken, lakótelepeken, parkokban felállított szobrokkal és más képzőművészeti alkotásokkal — nem csupán gyönyörködtetnek, híradásul is szolgálnak múltról, jelenről, jövőről, azaz: gondolkodásfa késztető élményt nyújtanak. Ugyanakkor segítenek abban is, hogy ne csak a múzeumok, tárlatok látogatói, hanem az utca embere is közelebb kerüljön a művészetekhez. Aki példáúl Szentendrére látogat, nemcsak Európa-hírű múzeumaiban — a Ferenczy család, Czóbel Béla, Kovács Margit Múzeum, hogy csak a legjelentősebbeket említsük — kerülhet kapcsolatba a műalkotásokkal, hanem városszerte, séta közben is alakulhat itt ember és művészet között tartalmas barátság. Már a város kapujában szobor fogadja az érkezőket, s vezeti el egészen Barcsay Jenő arany hátterű, monumentális mozaikjához, amely a művelődési központ előcsarnokát díszíti. Innen már csak egy lépés, hogy a látogató átlépje a múzeumok kapuját is. A köztéri szobrok és a középületeket díszítő képzőművészeti alkotások így segítik az ember és művészet kapcsolatának elmélyítését, ugyanakkor olyan környezetet is teremtenek számunkra, amelyben szebbé, tartalmasabbá válik életünk.

Prukner Pál

Vidám farsang

kisdobosoknak és úttörőknek