Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-26 / 49. szám

o ' ï . ' : 1978. február 26., vasárnap NÉPÚJSÁG KULTURÁLIS MELLÉKLET Minden sorábah világot teremt... úgynevezett picturephone stb. stb S folytathatnánk a sort. Százötven éve született Verne Gyula VERNE. AKI A VILÁGOT MOZGATJA (GUI RAJZA)* „Oly korbort élünk, omalyben minden megtörténhet" Verne Gyula, akinek köny­vein világszerte — és ná­lunk is — generációk sora nevelkedett gyermekkorában, ma is a legnépszerűbb szer­zők közé tartozik. Az UNESCO most közzétett sta­tisztikája szerint a legutób­bi tíz évben műveinek pél­dányszáma alapján a har­madik legolvasottabb szerző a világon; könyvei — har­minc nyelven — másfél ezer­nél több kiadást értek meg. Nálunk. a Móra Ferenc If­júsági Könyvkiadó a felsza­badulás óta több százezer példányszámban jelentetett meg Verne-könyveket, ame­lyek közül a legnépszerűb­beket — Utazás a Holdba, Utazás a Hold körül, Bégum ötszáz milliója, Utazás a Pöld körül, Hóídító Robur, A világ ura, Grant kapitány gyermekei stb. — újabb és újabb kiadásban teszik el­érhetővé a gyermekeiknek, a fiataloknak. Verne és a valóság Vemével kapcsolatban már régóta firtatták, jelen­leg is mondogatják, hogy sokat téved. E kritikusok csupán egy dologról feled­keznek meg: az író például Hold-regényéiben nem töre­kedett árra, hogy az akkor még csak elképzelésekben élő űrhajózásról valamifajta szakkönyvet írjon. Célja el­sősorban a szórakoztatás volt; könyvei töÄ>-'kevesebb pontossággal kora természet­tudományának eredményeit, megállapításait tükrözik. Semmiképpen sem aiz ő hi­bája tehát, ha ezek fölött sok tekintetben eljárt az idő. Hold-regényei mégis nagy jelentőségűék, hiszen az asztronautika nem egy ké­sőbbi világhírű úttörőjének képzeletét löbbantották fel. S azért egy múlt századi író könyveiben tallózva, mindenképpen érdekes él­mény űrhajózási motívu­mokkal találkozni. Bégum ötszáz milliója című regényé­ben, mint ismeretes, hatal­mas tömegpusztító fegyvert, ólomburkolatú üveglövedéket készítenek, cseppfolyós szén- dioxidos töltettel. A löve­dék kezdősebessége a kelle­ténél jóval nagyobbra sike­rül; ezért nem tér vissza a földre, hanem • műholddá válik. A Világfelfordulás hő­sei m£g azt tűzik ki célul, hogy a Föld forgási tenge­lyét a keringési síkra merő­leges helyzetbe hozzák. Ezért óriási . Qgyút készíte­nek; 'itt a kilövéskor támadó visszalökő erő állítaná át a Föld tengelyét. A számítást alaposan _elvétik és így — az emberiség szerencséjére — minden marad a régiben; de a lövedék kirepül a vi­lágűrbe... A zseniális autodidakta Verne egyik legkiválóbb magyar .ismerője, Horváth Árpád, aki kitűnő könyvet is írt róla, a többi között el­mondja Veméről, hogy rend­szeres természettudományi és műszaki tanulmányokat nem folytatott. Amikor 1828. februárjában a franciaorszá­gi Loire menti kikötőváros­ban, Nantes-ban megszüle­tett, jómódú apja ügyvédi irodája örökösének szánta; de hamarosan tapasztalnia kellett, hogy a cseperedő gyermeket inkább irodalmi ambíciók fűtik. Párizsi jo­gászévek következték, bo­hém társaságokkal, nagy mulatozásokkal, de egyben az írás, a kifejezés iránti vágy határozott kialakításá­val is a fiatal Vemében. Érdeklődése természettu­dományos és műszaki kérdé­sek felé fordult. Bújni kezd­te a könyveket, s mivel ka­tonai szolgálatot sem telje­sített, a hozzáférhető ilyen jellegű munkákat. Ez Irányú tudását tehát olvasmányaiból merítette. Egy kis vernei ,,leltár” A technika álmodója azért nagyon-nagyon sok mindent előre látott.- Vagy talán fo­galmazzunk úgy: megsejtett. A már említett, Veméről szóló könyv például valósá­gos kis leltárt állított össze a technika nagy álmodozójá­nak jóslataiból. Érdemes csak leltárszerűen felsorolni, mi mindenről hal­lott, álmodott .— és írt — Verne Gyula, mindnyájunk kedvenc ifjúsági írója! Íme, a legfontosabbak : fékezőra­kéta, űrhajó, mesterséges hold, óriás löveg, televízió, gépfegyver, a levegő kondi­cionálása, mesterséges fa­gyasztás, tervezett város, előre gyártott lákások, gőz­autó, traktor, füstemésztés, nagy teljesítményű galván- telep, atombomba,, folyók és vízesések kihasználása ener­giatermelésre, kormányozha­tó hadi léghajó, pneumati­kus gyorsvonat, utazás a sarki tenger jege alatt, a sarki jégtakaró megolvasztá­sa, könnyűbúvár-felszerelés, klímaszabályozás, a földme­leg kihasználása, mesterséges úszó sziget, hangszóró, tele- utográf, telex, nagy kapaci­tású akkumulátor, hangos­film, mélytengeri búvárha­jó, zseb-tengeralattjáró, nagy sebességű gépkocsi, elektro­nikus számológép, komputer, különleges kombinált jármű (gépkocsiból, repülőgépből, hajóból és tengeralattjáró­ból), szuperszonikus repülés, helikopter, mesterséges bel­tenger, keskeny nyalábú energia (lézer) sugárzás, szuperkönnyű és nagy szi­lárdságú műanyag, óriási tükrös távcső, könnyűbúvá­rok hadihajók ellen, beszélő levél, villamos akna, tévé és telefon kombinációjaként Amiért szeretjük Könyveinek tudományos értékéről lehet vitatkozni. De műveinek hasznosságá­ról, fantáziagyújtó hatásáról, az emberi elme nagy lehető­ségeit felvillantó jelentősé­géről, úgy gondoljuk, nem lehet és nem is szabad. S Verne érdeméül ennyi ele­gendő is. Utaljunk talán a francia Claude Roy egy szép. esszéjére, amelyben így mél­tatja Verne jelentőségét: „Minden sorában világot teremt. S a világ ezt jól tudja. Verne Gyulát minden korban, minden szélességi fokon és minden hyelven olvassák. És amikor az öreg Verne úr, a derék nantes-i ügyvéd, megkapta a Nyolc­van nap alatt a Föld körül első kínai fordítását, tudta, hogy zseniális fiút nemzett, s nyugodtan halt meg. Mert nem igaz. hogy a mi vilá­gunknak öt kontinense van. Hat van. Európa, Afrika, Amerika, Ázsia, Ausztrália és Verne Gyula.” S nem mintha rászorulna további védelemre, de frap­páns tömörsége miatt hadd Idézzük még befejezésül Ray Brardburv-nalk, az amerikai sci-fi irodaiam nálunk is oly népszerű klasszikusának né­hány sorát szeretett mesteré­ről : ....Az elsők közül való, és máig a legiobbak egyike. Fantázia, erkölcsi tartás és kitűnő humor jellemzi, írá­sai pedig ösztönzően hat­nak... Ódivatú erényt tisz­tel: a munkát. Tiszteli a kutató elmét, a fürkésző szemet és a hozzáértő ke­zet. Megjutalmazza a jól végzett munkát. Egyszóval bámulatos ember. Regényei mindig népszerűek marad­nak. amíg szükség lesz ar­ra. hogy a fiúkból becsüle­tes. tiszta szívű és lelkes férfiak váljanak...” U. L. Szúdy Géza Philemon és Baukis Vén Philemon és Baukis, Adám-Eva egykor, te és én, Lám, itt ténfergünk még ma is Létünk „sikoly- és csend-vidékén”. Az a sikoly, a gyönyöré, Egyre gyérebb, s mindegyre halkabb. A sötét csönd szívünk köré, Mint vér szivárog, és megalvad. Fény volt.. . S íme, ina árny lebeg Rajtunk, a tél fekete kedve Nyom álmosan, míg hó helyett Korom szitál sűrűn peregve. Tanyánk inog, a Nagy Mocsár Kinyúl felénk, nyelne magába. De törzsünk rezzenetlen áll: A lombja zöld, gyökér a lába. Fiiadéi fi Mihály Presszóablakból Hüllők bűze terjeng a sápadtarcú utcán volán mögött az üldözött enyészet futja a Lehetetlent. Presszóablakból figyelem fölbágyadva a betűrengetegből, s lelkem mákonyán csüggenék inkább, andalítson el, de nem teszi! Es felsikolt bennem a Fölismerés: Egy tág világ, széparcú horizont az én hazám! S majd őshüllö-bűzkéni terjeng talán mint benzin, az én testem is, DE VOLTAM! Múlt-jelen-jövő: te elesett drága egyetem! Bújj most még forró ingem alá! SOMOGYI HÓZSEF&KÖNUVE Meskó Anna—Póka György: Ex librisek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents