Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-26 / 49. szám
1978. február 26., vasárnap © SZÜLŐFÖLDÜNK Párizsi tudósítás Munkácsáról, 1880-ban Ügy látszik, a századvég eseményeiről, híres embereiről a legjobb források egyike a korabeli „Ország—Világ” című képes folyóirat. Lapozgatva az 1880-as évfolyamot, valóságos helyszíni tudósítást találunk abban a párizsi Munkácsy-palotából. A közlemény szerzője, György Aladár korában érdekes és jelentős egyéniség volt. Az Új Magyar Lexikon így ír róla: „György Aladár (1844 —1908) író, publicista, a marxizmus egyik első magyar ismertetője. Egyetemi tanulmányait külföldön végezte, ott ismerkedett meg Marxszal, akinek egy ideig baráti köréhez tartozott. 1871-ben tért haza, s Jókai A Hon c. lapjának lett munkatársa. Itthon a hivatalos szervek rágalomhadjáratával szembeszállva, számos cikkben ismertette a párizsi kommünt, az Internacionálé jelentőségét és célját. Igazi polihisztor volt: társadalom- tudományi kérdések mellett nevelésügyi, művelődéstörténeti, földrajzi, néprajzi, irodalom- és művészettörténeti problémákkal is foglalkozott. Magyarra fordította Gogol Holt lelkek és Victor Hugo 1793 c. regényét.” Ez a György Aladár kereste fel Munkácsy Mihályt Párizsban, mint az Ország—Világ munkatársa, vagy megbízott külmunkatársa, és számolt be a látottakról. „A Párisba utazó magyar embereknek rendesen meg szoktak mutatni a Villers- Avenuen egy palotát, mely magyar ember, egy volt asztaloslegény tulajdona. Tágas nagy ablakai, ízléses külseje rögtön megragadják a szemlélő figyelmét. A művészi fa- ragványú ajtó zárva van, csak csengetésre nyílik meg. A fényes, aranypaszomántós kapus nem vezet föl egyenesen, hanem egy oldaltermet nyit meg előttünk, hol felöltőnket, esernyőnket, sétapál- czánkat le kell tennünk, mielőtt tovább juthatnánk. E szobából tágas lépcső vezet fel, melynek oldalfalait a földtől a padlásig érő nagy tükrök borítják; lábaink alatt finom keleti szőnyegek terülnek el; fölebb jutva tágas terembe érünk, melynek falait sötét fatáblák borítják, vörös selyemmel bevonva, s a selymen értékes szövések láthatók. Nagy velenczei tükör áll a belépő előtt barna fakerettel, mely a házigazda műve. E fényt, e pompát azonban százszorta felülmúlja a belső termek pazar berendezése. A drága borítású székek és pamlagok, az arannyal áttört bársony függönyök, a finom puha szőbdrangolAs A Bakony és a Kisalföld peremén épült Pápa történelmi patinájű városképével, műemlékeivel sok látogatót vonz. A 24 ezer lakosú járási jogú város a nyugati Bakony-vidék gazdasági és kulturális központja. Az Eszterházy-kastély épülete Kossuth Lajos sétálóutca (MTI fotók, Branstetter Sándor felvételei — KS) Munkácsy arcképe az 1880-as Ország—Világban nyegek a földön, a kandalló remek összeállítása, a gyönyörű képek épúgy meglepik, mint gyönyörködtetik a nézőt. A pompa ízléssel van párosulva, s épen ezért folyvást vonzó. E nagyszerű palota tulajdonosa, a volt asztaloslegény — Munkácsy Mihály, a híres festő, egyike nemzetünk méltó büszkeségének, ki alacsony sorsból lángesze s kitartása által rövid idő alatt világhírűvé emelkedett s jelenleg a művészet elismert fejedelmei közé tartozik. Ifjú ember, még csak most lépett be a férfikorba. Nagy múltja van már eddig is, de életkora, tettereje s egészsége jövőjét még nagyobbá tehetik. 1844-ben született Munkácson s szülőhelyére emlékezve cserélte fel atyai Lieb nevét Munkácsyval. Igen korán árván maradt. Anyjának testvére, Rock István ügyvéd lett gyámatyja. De a szabadságharcz- ban résztvevén, e nagybátyja elvesztette oklevelét s nem volt képes a kis Miskáról kellőleg gondoskodni. Alig végezte el az elemi iskolai tanfolyamot, mesterinasnak adták, előbb asztaloshoz, majd szobafestőhöz. Ily alacsony sorsban töltött 5 teljes évet Nagy-Károly- ban, Békés-Csabán, Aszódon s Gyulán. Deszkákat gyalult s tulipános ládákat festett. Vidéki kis városokban élve, valóban csoda volt, hogy e fényes tehetség teljesen el nem züllött. Szigorú nagybátyja, ki a gyakorlati életet tartotta mindig szem előtt s öccsének tehetségét nagyon későn ismerte el, inkább lo- hasztotta kedvét a rajzoláshoz s festegetéshez. Egyetlen gyámolítója s tanácsadóRövid hírek más megyékből Űj köntösben a milleniumi szobrok. Akik az elmúlt évben Budapesten jártak, a Hősök_terén hatalmas állványokat láthattak, a mille- niumi emlékmű szobrait restaurálták. A munlka befejeződött. A kirándulók és a budapestiek , most már gyönyörködhetnek az új köntösben levő szobrok teljes pompájában. Védett tiszafasor Szabolcsban. A Szabolcs megyei védett parikok száma újabbakkal gyarapodott. Csodálatos festői szépségű a vajai várkert, a gáva-ven- csellői kastély, a kálósem- jéni tanyai kollégium, a ti- szadobi gyermekotthon parkja. Ez utóbbi különös érdekessége, hogy francia stílusú kertépítészeti emlékkel dicsekedhet. A tiszafa pedig egyedülálló ritkaság, mely fasort alkot. Ezeket a területeket, parkokat védetté nyilvánították. ja Szamossi Elek, jelenleg nagyváradi rajztanító volt, ki az jecsetkezelés titkaival is megismertette. Két éven át gyakorolta magát üres óráiban e mesternél, két éven át készített. rajzokat Békés- Gyula népéletéből s e két év elegendő volt, hogy hivatását teljesen felismerje s nagybátyja intő szavai daczára e pálya folytatására szánja el magát.. Hogy hová jutott el, tudjuk. Hogy miként juthatott ilyen csúcsokra, annak a titkát már 1880-ban megsejtette, mi több: hirdette György Aladár: „Miként egy vele egyenrangú művészünk, Izsó Miklós a szobrászatban, úgy ő a festészet terén a magyar nemzeti szellem legfőbb nyil- vánulását testesítette meg müveiben. Nem a tárgy forrása, nem az alakok hűsége az csupán, miben a magyar nemzeti jelleg tükröződik vissza, hanem a felfogás. Izsó s Munkácsy művei hasonló hatást okoznak. Gyakran elnézem a „Búsuló ju- hász”-t s „Siralomiház”-at, melyek szobámban . egymás mellett vannak, s a magasztos művészi szépség mellett mindenkor az végső gondolatom : ezt nem egy ember alkotta, hanem a magyar nemzet, melynek a művész ecsete csak mesteri kifejezést adott... Hibáztatják Munkácsyban, hogy tárgyát rendesen az élet sötét oldalaiból meríti, hogy ott is, hol vígságot ábrázol, egy árva, egy púpos vagy más valaki a keserű emlékeket idézi elénk, mint a múmia, az egyiptomiak la- kadalmán s hogy ■ színezésében is keresve keresi a sötétet s zordat. A százados sötét múlt visszfénye visz- szatükrözik, a magyar paraszt búskomor arczán, s vigalmaiban, czigányzenéjében nem nélkülözheti ezt. Munkácsy ifjúsága köztök folyt le, tanulmányait e nép között tévé s a nép lelkületét tükrözi vissza benne. .. Munkácsynk valóban helyet foglalt a művészettörténelem fényes pantheonában. A villers-avenue-i palota boldog tulajdonosa büszke lehet e tudatban, mely nemcsak az övé, hanem az egész művelt világé s boldog lehet, hogy a végzet e sorsot oly nehéz küzdelmek árán, oly emlékezetes múlt után adományozta neki.” A párizsi tudósítás feléledt tehát újra, és hogy itt, Munkácsy gyermekkorának vidékén láthat napvilágot, külön örömünk. S az is, hogy ezt az örömöt megoszthatjuk olvasóinkkal. Sass Ervin Ásatás. Ugodon a vár környékén újabb ásatásokat kezdtek az elmúlt évben. A feltárások során XVIII. századi templomot találtak. A romokból a templom keleti oldalán egy régebbi várépület téglából készült bolthajtása került elő. Kétnapos kirándulás. Barangolás Észak-Magyaror- szágon címmel kétnapos kirándulást szervez megyénkből az IBUSZ a szezon idején. A gazdag programba^ Eger, Szilvásvárad, Lillafüred és Aggtelek megtekintése is szerepel. Idegenforgalmi érdekességként ígérkezik a Forrás-barlang megtekintése Lillafüreden, a Miskolc-tapolcai csónakázás, valamint az aggteleki cseppkőbarlang. Ezen kívül a szilvásváradi látogatás alkalmával a Fátyol-forrás környékének vadregényes tájait is megismerhetik a kirándulók. Gyopárosi képek Télen is szép a gyopárosi fürdő. A mozdulatlanná dermedt tó, a hótól terhes nádak hajlongása, a zúzmarás fák, a sokszínű felszerelés szemet pihentető látványt varázsolnak a látogatók elé. A fürdő vezetője, Bálint Lajos, a gazda büszkeségével vezet körbe a téli időben sem kihalt fürdőépületben. Különösen a gyógyászati részen van nagy forgalom. Közben meséli, hogy az elmúlt évben 140 ezren keresték fel a gyopárosi strandot, 16 százalékkal túlszárnyalva a tervet. Bár még benne járunk a téliben, kint sem szünetel a munka, máris csinosítják, szépítik a strandot. A kertészek jó munkát végeztek az ősszel, már kidugták apró lándzsaszerű hegyüket a tulipánok. A fedett részben, az üvegtetők alatt néhány törzsvendég lubickolt a párát lehelő meleg vízben. Fent az emeleten rövidhullámú kezelést, fizikotherápiás és balneo- therápiás kezelést kapnak a gyógyulni vágyók. Hetenként kétszer van szakrendelés, szakorvos fogadja és gyógyítja a betegeket. Nemcsak gyógyulás, pihenés és szórakozás céljából keresik fel sokan Gyopárost — szinte az ország majd minden részéből —, hanem előszeretettel látogatnak ide a sporthorgászOk is. Különösen szép példányok akadnak itt angolnából. Tavaly is fog- - tak egy másfél métereset. Van a tóban tükörponty, bolgár kárász és egyéb úgynevezett szeméthal, amelynek kifogása igazi élményt nyújt a sporthorgászoknak. A váróteremben Kint zúzmara van és hideg, a fedett medencében kellemes a víz és a hőmérséklet Ultrarövidhullámos kezelés Fotó: Béla Ottó
