Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-26 / 49. szám

1978. február 26., vasárnap © SZÜLŐFÖLDÜNK Párizsi tudósítás Munkácsáról, 1880-ban Ügy látszik, a századvég eseményeiről, híres emberei­ről a legjobb források egyike a korabeli „Ország—Világ” című képes folyóirat. Lapoz­gatva az 1880-as évfolyamot, valóságos helyszíni tudósí­tást találunk abban a párizsi Munkácsy-palotából. A köz­lemény szerzője, György Aladár korában érdekes és jelentős egyéniség volt. Az Új Magyar Lexikon így ír róla: „György Aladár (1844 —1908) író, publicista, a marxizmus egyik első ma­gyar ismertetője. Egyetemi tanulmányait külföldön vé­gezte, ott ismerkedett meg Marxszal, akinek egy ide­ig baráti köréhez tartozott. 1871-ben tért haza, s Jókai A Hon c. lapjának lett mun­katársa. Itthon a hivatalos szervek rágalomhadjáratával szembeszállva, számos cikk­ben ismertette a párizsi kommünt, az Internacionálé jelentőségét és célját. Igazi polihisztor volt: társadalom- tudományi kérdések mellett nevelésügyi, művelődéstörté­neti, földrajzi, néprajzi, iro­dalom- és művészettörténeti problémákkal is foglalkozott. Magyarra fordította Gogol Holt lelkek és Victor Hugo 1793 c. regényét.” Ez a György Aladár keres­te fel Munkácsy Mihályt Pá­rizsban, mint az Ország—Vi­lág munkatársa, vagy meg­bízott külmunkatársa, és számolt be a látottakról. „A Párisba utazó magyar embereknek rendesen meg szoktak mutatni a Villers- Avenuen egy palotát, mely magyar ember, egy volt asz­taloslegény tulajdona. Tágas nagy ablakai, ízléses külseje rögtön megragadják a szem­lélő figyelmét. A művészi fa- ragványú ajtó zárva van, csak csengetésre nyílik meg. A fényes, aranypaszomántós kapus nem vezet föl egyene­sen, hanem egy oldaltermet nyit meg előttünk, hol felöl­tőnket, esernyőnket, sétapál- czánkat le kell tennünk, mi­előtt tovább juthatnánk. E szobából tágas lépcső vezet fel, melynek oldalfalait a földtől a padlásig érő nagy tükrök borítják; lábaink alatt finom keleti szőnyegek terül­nek el; fölebb jutva tágas terembe érünk, melynek fa­lait sötét fatáblák borítják, vörös selyemmel bevonva, s a selymen értékes szövések láthatók. Nagy velenczei tü­kör áll a belépő előtt barna fakerettel, mely a házigazda műve. E fényt, e pompát azonban százszorta felül­múlja a belső termek pazar berendezése. A drága borí­tású székek és pamlagok, az arannyal áttört bársony füg­gönyök, a finom puha sző­bdrangolAs A Bakony és a Kisalföld peremén épült Pápa történelmi patinájű városképével, műemlékeivel sok látogatót vonz. A 24 ezer lakosú járási jogú város a nyugati Bakony-vidék gazdasági és kulturális központja. Az Eszterházy-kastély épülete Kossuth Lajos sétálóutca (MTI fotók, Branstetter Sándor felvételei — KS) Munkácsy arcképe az 1880-as Ország—Világban nyegek a földön, a kandalló remek összeállítása, a gyö­nyörű képek épúgy megle­pik, mint gyönyörködtetik a nézőt. A pompa ízléssel van párosulva, s épen ezért foly­vást vonzó. E nagyszerű palota tulaj­donosa, a volt asztalosle­gény — Munkácsy Mihály, a híres festő, egyike nemze­tünk méltó büszkeségének, ki alacsony sorsból lángesze s kitartása által rövid idő alatt világhírűvé emelkedett s jelenleg a művészet elis­mert fejedelmei közé tarto­zik. Ifjú ember, még csak most lépett be a férfikorba. Nagy múltja van már eddig is, de életkora, tettereje s egészsé­ge jövőjét még nagyobbá tehetik. 1844-ben született Munkácson s szülőhelyére emlékezve cserélte fel atyai Lieb nevét Munkácsyval. Igen korán árván maradt. Anyjának testvére, Rock István ügyvéd lett gyám­atyja. De a szabadságharcz- ban résztvevén, e nagybáty­ja elvesztette oklevelét s nem volt képes a kis Miská­ról kellőleg gondoskodni. Alig végezte el az elemi is­kolai tanfolyamot, mester­inasnak adták, előbb aszta­loshoz, majd szobafestőhöz. Ily alacsony sorsban töltött 5 teljes évet Nagy-Károly- ban, Békés-Csabán, Aszódon s Gyulán. Deszkákat gyalult s tulipános ládákat festett. Vidéki kis városokban él­ve, valóban csoda volt, hogy e fényes tehetség teljesen el nem züllött. Szigorú nagy­bátyja, ki a gyakorlati éle­tet tartotta mindig szem előtt s öccsének tehetségét nagyon későn ismerte el, inkább lo- hasztotta kedvét a rajzolás­hoz s festegetéshez. Egyet­len gyámolítója s tanácsadó­Rövid hírek más megyékből Űj köntösben a milleniumi szobrok. Akik az elmúlt év­ben Budapesten jártak, a Hősök_terén hatalmas állvá­nyokat láthattak, a mille- niumi emlékmű szobrait restaurálták. A munlka be­fejeződött. A kirándulók és a budapestiek , most már gyönyörködhetnek az új köntösben levő szobrok tel­jes pompájában. Védett tiszafasor Sza­bolcsban. A Szabolcs me­gyei védett parikok száma újabbakkal gyarapodott. Csodálatos festői szépségű a vajai várkert, a gáva-ven- csellői kastély, a kálósem- jéni tanyai kollégium, a ti- szadobi gyermekotthon parkja. Ez utóbbi különös érdekessége, hogy francia stílusú kertépítészeti emlék­kel dicsekedhet. A tiszafa pedig egyedülálló ritkaság, mely fasort alkot. Ezeket a területeket, parkokat védet­té nyilvánították. ja Szamossi Elek, jelenleg nagyváradi rajztanító volt, ki az jecsetkezelés titkaival is megismertette. Két éven át gyakorolta magát üres órái­ban e mesternél, két éven át készített. rajzokat Békés- Gyula népéletéből s e két év elegendő volt, hogy hivatá­sát teljesen felismerje s nagybátyja intő szavai da­czára e pálya folytatására szánja el magát.. Hogy hová jutott el, tud­juk. Hogy miként juthatott ilyen csúcsokra, annak a tit­kát már 1880-ban megsejtet­te, mi több: hirdette György Aladár: „Miként egy vele egyenrangú művészünk, Izsó Miklós a szobrászatban, úgy ő a festészet terén a magyar nemzeti szellem legfőbb nyil- vánulását testesítette meg müveiben. Nem a tárgy for­rása, nem az alakok hűsége az csupán, miben a magyar nemzeti jelleg tükröződik vissza, hanem a felfogás. Izsó s Munkácsy művei ha­sonló hatást okoznak. Gyak­ran elnézem a „Búsuló ju- hász”-t s „Siralomiház”-at, melyek szobámban . egymás mellett vannak, s a magasz­tos művészi szépség mellett mindenkor az végső gondola­tom : ezt nem egy ember al­kotta, hanem a magyar nem­zet, melynek a művész ecse­te csak mesteri kifejezést adott... Hibáztatják Munkácsyban, hogy tárgyát rendesen az élet sötét oldalaiból meríti, hogy ott is, hol vígságot áb­rázol, egy árva, egy púpos vagy más valaki a keserű emlékeket idézi elénk, mint a múmia, az egyiptomiak la- kadalmán s hogy ■ színezésé­ben is keresve keresi a sö­tétet s zordat. A százados sötét múlt visszfénye visz- szatükrözik, a magyar pa­raszt búskomor arczán, s vi­galmaiban, czigányzenéjében nem nélkülözheti ezt. Mun­kácsy ifjúsága köztök folyt le, tanulmányait e nép kö­zött tévé s a nép lelkületét tükrözi vissza benne. .. Munkácsynk valóban he­lyet foglalt a művészettörté­nelem fényes pantheonában. A villers-avenue-i palota boldog tulajdonosa büszke le­het e tudatban, mely nem­csak az övé, hanem az egész művelt világé s boldog le­het, hogy a végzet e sorsot oly nehéz küzdelmek árán, oly emlékezetes múlt után adományozta neki.” A párizsi tudósítás fel­éledt tehát újra, és hogy itt, Munkácsy gyermekkorának vidékén láthat napvilágot, külön örömünk. S az is, hogy ezt az örömöt megoszt­hatjuk olvasóinkkal. Sass Ervin Ásatás. Ugodon a vár környékén újabb ásatásokat kezdtek az elmúlt évben. A feltárások során XVIII. szá­zadi templomot találtak. A romokból a templom keleti oldalán egy régebbi várépü­let téglából készült bolthaj­tása került elő. Kétnapos kirándulás. Ba­rangolás Észak-Magyaror- szágon címmel kétnapos ki­rándulást szervez megyénk­ből az IBUSZ a szezon ide­jén. A gazdag programba^ Eger, Szilvásvárad, Lillafü­red és Aggtelek megtekin­tése is szerepel. Idegenfor­galmi érdekességként ígér­kezik a Forrás-barlang megtekintése Lillafüreden, a Miskolc-tapolcai csónakázás, valamint az aggteleki csepp­kőbarlang. Ezen kívül a szilvásváradi látogatás al­kalmával a Fátyol-forrás környékének vadregényes tájait is megismerhetik a kirándulók. Gyopárosi képek Télen is szép a gyopárosi fürdő. A mozdulatlanná der­medt tó, a hótól terhes ná­dak hajlongása, a zúzmarás fák, a sokszínű felszerelés szemet pihentető látványt varázsolnak a látogatók elé. A fürdő vezetője, Bálint La­jos, a gazda büszkeségével vezet körbe a téli időben sem kihalt fürdőépületben. Különösen a gyógyászati ré­szen van nagy forgalom. Közben meséli, hogy az el­múlt évben 140 ezren ke­resték fel a gyopárosi stran­dot, 16 százalékkal túlszár­nyalva a tervet. Bár még benne járunk a téliben, kint sem szünetel a munka, már­is csinosítják, szépítik a strandot. A kertészek jó munkát végeztek az ősszel, már kidugták apró lándzsa­szerű hegyüket a tulipánok. A fedett részben, az üveg­tetők alatt néhány törzsven­dég lubickolt a párát lehelő meleg vízben. Fent az eme­leten rövidhullámú kezelést, fizikotherápiás és balneo- therápiás kezelést kapnak a gyógyulni vágyók. Hetenként kétszer van szakrendelés, szakorvos fogadja és gyó­gyítja a betegeket. Nemcsak gyógyulás, pihe­nés és szórakozás céljából keresik fel sokan Gyopárost — szinte az ország majd minden részéből —, hanem előszeretettel látogatnak ide a sporthorgászOk is. Különö­sen szép példányok akadnak itt angolnából. Tavaly is fog- - tak egy másfél métereset. Van a tóban tükörponty, bol­gár kárász és egyéb úgy­nevezett szeméthal, amely­nek kifogása igazi élményt nyújt a sporthorgászoknak. A váróteremben Kint zúzmara van és hideg, a fedett medencében kellemes a víz és a hőmérséklet Ultrarövidhullámos kezelés Fotó: Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents