Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-26 / 49. szám

1978. február 26., vasárnap

o

Sikerek és gondok a körösújfalui tsz-ben

Alig 1300 hektáron gazdálkodik a körösújfalui Rákóczi Termelőszövetkezet. A közös gazdaság tagja a Nádudvari KITE-nek. A szövetkezet az elmúlt évben a tervezettnél több, vagyis 6 millió forint nyereséget ért el.

Két ágazatuk a növény- termesztés és az állattenyésztés eredményei a Rákóczi Tsz fennállása óta a legjobbak. A kenyérgabonát 390 hektáron vetették el, s a hektáronkénti termésátlag 42 mázsa volt. Több is lehetett volna, ha a nyári jégeső nem veri le a búzát, így azonban a termés 20— 40 százalékát nem tudták betakarítani. Kendert 200, őszi káposztarepcét 90 hektáron vetettek. A 115 hektárnyi napraforgó termése elmaradt a várttól. A KITE- be történt belépésükkel azonban itt is nagy változásra számítanak; az új fajták és az új technológia minden bizonnyal a termésátlag növekedését eredményezi.

A növénytermesztés sikereiből oroszlánrészt vállaltak a munka- és erőgépkezelők. Az új traktorok, kombájnok mellett sok az üzemeltetésre nem, vagy

alig alkalmas gép, amelynek javítása már az elmúlt években is sok vesződséggel járt.

Tavaly eredményes évet

zártak az állattenyésztésben is. Az egy tehénre jutó tejtermelés 830 literrel nőtt,

sajnos ezzel együtt is csak 2600 litert ér el átlagosan. Ugyanakkor 1978-ra 3000

liternél is többet terveznek. Hízott sertésből 1400-at értékesítettek. Ezen kívül 1400 juhot is tartottak. Legnagyobb gondjuk, hogy nincs elegendő szakemberük.

A Rákóczi Termelőszövetkezetben, érthetően, nem elégednek meg a gazdálkodás jelenlegi színvonalával, hiszen sok még a javítanivaló. Döntő fontosságúnak tartják a nagy értékű erő- és munkagépek jobb kihasználását. Ez eredményezheti többek közt a termelés 1978-ra tervezett 6—7 százalékos növekedését.

A varázsszőnyegek titka

Az elmúlt év májusában lett kiváló szövetkezet a Csaba Szőnyegszövő. Az addig elért eredményeiket tovább fokozták, s megerősítették előkelő helyüket a háziipari szövetkezeteik rangsorában. Mi sem bizonyítja jobban, mint a következő számsor: A termelési érték 1977-ben 110,5 millió forint, 5,4 százalékkal magasabb, mint az azt megelőző esztendőben, a nyereség pedig több mint 12 millió forint, korábbi év 7,5 milliójával szemben. Pedig munkaerő- helyzetük korántsem volt rózsás, tavaly többen hagyták el a szövetkezetét, mint ahá- nyan idejötték dolgozni.

Mégis, hogyan érték el ezéket az eredményeket? Exportjuk kizárólag a tőkés országokba irányult, s ide kerül a jövőben is; — NSZK- ba, Olaszországba, Francia- országba, Görögországba és sorolhatnám tovább. — Áruik termékösszetételét megváltoztatták, vagyis munkaigényesebb, precízebb feladatokat vállaltak, amely kevesebb anyag- és munkaerő- ráfordítást igényel, viszont drágábban tudták eladni. Emellett az önköltséget is nagymértékben csökkentették, méghozzá oly módon, hogy a költséges importfonal nagy hányada helyett az olcsóbb hazai gyártmányt (vagy a kettőt kéverve) dolgozták be a külföldön is va- rázsosnak tartott szőnyegeikbe.

Ez évre is el van látva megrendeléssel a 12 részlegük, több mint 1200 dolgozója. így például egy régebbi nyugatnémet partnerük 1978- ra 50 millió forint értékben rendelt termékeikből. Egyik fő céljuk, hogy az idei esztendőben további . 16 millió forinttal növeljék a tőkés kivitelt, amely így a 80 millió forintos devizabevételt is meghaladhatja. Továbbá: az idén 128 millió forintos termelési értékkel, ugyanannyi árbevétellel és mintegy 14 millió forintos nyereséggel számolnak. Áruik többségét a korábbi évekhez hasonlóan a jövőben is a csomózott perzsaszőnyegek és a kélim- szövött szőnyegek teszik ki.

Tavaly még nem volt szükség nagyobb beruházásra, csak kisebb korszerűsítéseket és építkezéseket végeztek a telephelyeken. így a békéscsabai ebédlőt és a mosdókat korszerűsítették, hasonlóképpen a dévaványai mosdóhelyiséget is felújították. Battonyán a meglevő ebédlőjükhöz egy újabb épület- szárnyat csatlakoztattak.

Közismert, hogy 19(S0-ig a város belső részében- elhelyezkedő üzemeket ki kell telepíteni. Ezért 1978-ban megkezdik a nagyberuházást, s egy új egységet építenek a Kétegyházi úton, mintegy 45—50 millió forintos költséggel. Természetesen pusztán saját erőből ezt nem valósíthatják meg. Az építkezési összeg nagyobb hányadát az OKISZ, a KISZÖVés a tanács adja mint anyagi támogatást. Ugyanakkor csaknem 20 millió forintos beruházási hitelt' kívánnak felvenni a munkálatokhoz. A részletes tervek már ez évben elkészülnek, sőt hozzákezdenek a tereprendezéshez és a csatornázáshoz is. Mintegy 8 millió forintot fordítanak 1978-ban a nagyberuházásra. Az új telep elkészülte után 400 békéscsabai dolgozójuk —a festöde, műhelyek, az irodák — költözik korszerűbb körülmények közé.

Mindezzel bizonyára a jövőben is elérhetnek * olyan kiváló eredményeket, mint 1977-ben, a szombathelyi tex-. tilbienálén, ahol a szövetkezet nyerte el a fődíjat „Láma extra” padlószőnyegükkel, amelyet Németh Éva Munkácsy-díjas iparművész, tavaly óta a Magyar Népköz- társaság Kiváló Művésze tervezett.

— jávor —

Beruházás

hitel

Beszélgetés Krattinger Mártonnal, az MNB megyei igazgatójával

A szocialista szektor beruházásaira a tervezettnél jóval többet költöttünk tavaly. Az egyensúlyi követelmények, az anyagi-műszaki lehetőségek korlátái viszont nem teszik lehetővé a beruházások ilyen mértékű további növelését. Ezért az idén csak kevés új beruházás megkezdésére lehet számítani. De vajon ez a helyzet a megyénkben is? Erre kértünk választ Krattinger Mártontól, az MNB megyei igazgatójától, ahol a hitelezési tevékenység révén összefutnak a beruházási pénzeszközök és hiteligények, valamint a gyakorlati szabályozás eszközeivel is rendelkeznek.

— Országosan a vállalati, szövetkezeti beruházások 1977-ben a pénzügyi teljesítés alapján 23 százalékkal meghaladták az előző évit. Fokozódott a saját, vállalati pénzeszközök szerepe és valamelyest mérséklődött a beruházási hitelek aránya. Ugyanez jellemző Békés megyéje is?

— Megyénkben tavaly a beruházások pénzügyi teljesítése a vállalati és szövetkezeti döntési körbe tartozó fejlesztéseknél 21,4 százalékkal haladta meg az 1976. évit. Ennek megítélésénél azonban figyelembe kell venni, hogy megyénk műszaki színvonala alacsonyabb az országosnál, és hogy a vállalati és szövetkezeti döntési körbe tartozó beruházások nálunk nagyobb jelentőségűek, mert központi forrásokból, államkölcsön- ből, vagy célcsoportos beruházásból viszonylag kevesebb áll rendelkezésünkre. Aztán megyénkben sok az országos nagyvállalathoz, vagy nagyobb hatáskörű tröszthöz tartozó, tehát nem önálló üzem, amelyek fejlesztési alapja központosításra kerül. Sok a kisüzemi kategóriának megfelelő vállalatunk is, amelyek termelése és árukibocsátása alacsony, ezért ezeknél nagyobb fejlesztésekhez nem sok forrás keletkezik.

A gazdálkodó szervek Békés megyében tavaly megvalósított 2711 millió forint értékű beruházásából legnagyobb súllyal a minisztériumi és tanácsi vállalatok, valamint az állami gazdaságok részesedtek: 48,9 százalékos aránnyal. Igen magas, 40 százalékos a termelőszövetkezetek felhasználása. Megyénkben a szövetkezeti szektor gazdasági jelentőséAgrokémiai társulás

A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát kilenc környékbeli termelőszövetkezettel közösen agrokémiai társulást hozott létre, amely három helyen — Mohácson, Bolyban és Magyarbólyban — épít telepet. Az első már felépült Mohácson. A második, s egyben legnagyobb telep most épül Boly határában. Ez a bázis ötvenöt- millió forintba kerül, s húszezer tonna műtrágyát, valamint nyolcvan tonna növényvédő szert tárol majd. A készülő agrokémiai bázist az év végén adják át rendeltetésének

(MTI fotó — Bajkor József felvétele — KS)

gét mutatja, hogy amíg országosan a vállalati döntésű beruházások 20,5 százaléka kapcsolódik a három legnagyobb szövetkezeti szektorhoz, addig ez nálunk meghaladja az 50 százalékot.

1977-ben a beruházások forrásösszetétele az 1976. évitől és az országostól is eltérően alakult. Tavaly a saját források és az állami támogatás viszonylagos csökkenése következtében a hitelfolyósítás szerepe vált jelentőssé. A beruházások megvalósításához igénybe vett 733 millió forint közép- és hosszú lejáratú hitel 223 millió forinttal több az előző évinél.

— Az V. ötéves tervidőszakra exportfejlesztési célokra 45 milliárd forint hitellehetőség áll rendelkezésre a 100—110 milliárdos vállalati beruházási hitelből. Ennek 1980-ig történő felhasználása gyakorlatilag már eldöntött. A felhasználás 1978 végére eléri a 34 milliárd forintot. Vagyis azt lehet mondani, hogy az exportnövelésre országosan igénybe vett hitelmennyiség kedvező, mert az új export- kapacitások nagy része még ebben az ötéves tervidőszakban megvalósul és hozzájárul az exportnöveléshez. Békés megyében milyen mértékben éltek ezzel az exportnövelő hitellehetőséggel és miként realizálódik ennek nyomán exportkapacitásunk növekedése?

— A konvertálható exportárualapot növelő beruházási hitelkeretből megyénk gazdálkodó szervei eddig 1058,6 millió forintban részesültek. Döntés alatt áll további 389 millió forint ösz- szegű hitelajánlat. E hitelkeretből megyénk részesedése 3 százaléknyi, ami valamivel magasabb, mint az összes beruházásból megyénkre jutó hányad. E hitelkeretre 84 vállalat és szövetkezet nyújtott be pályázatot. Ezekből mindössze három került elutasításra, tehát a kérelmek döntő többsége megalapozott volt. A tervezett beruházások értéke 2,4 milliárd forint, amiből a hitelarány 60 százalék. E keretből eddig 12 gép- és könnyűipari szervet, négy élelmiszeripari vállalatot, négy állami gazdaságot, 59 termelőszövetkezetet és egy AFÉSZ-t elégítettünk ki. Döntés alatt áll 16 termelő- szövetkezet 717 millió forint értékű baromfitelepének 389 millió forintos hitelajánlata.

Nálunk 1977 folyamán a beruházási hitelek 27 százalékát vették igénybe (országosan 52 százalék), ami azt mutatja, hogy eddig főként a kisebb kiviteli értékű fejlesztések valósultak meg. A nagyobbak 1978—1980 között készülnek el.

Az exportnövekedés főként a mezőgazdasági üzemeknél már 1976-ban megvalósult fejlesztések esetében mérhető, mivel a többi beruházás vagy még kivitelezés alatt van, vagy csak tavaly kezdett termelni és eredményei az idén jelentkeznek. Az érintett mezőgazdasági üzemeknél háróm éven belül a búza, kukorica, borsó, napraforgó és cukorrépa többletterméséből a fejlesztés devizaigénye megtérül. E beruházásokat á gyors megtérülésen kívül azért is jelentősnek tartjuk, mert állami támogatási igény nélkül hozzájárulnak az MSZMP 1977. október 20,-i határozatában foglalt külgazdasági feladataink jobb megvalósításához, a termelési és a termékszerkezetek korszerűsítéséhez, a versenyképes termékek arányának növeléséhez. A megvalósult fejlesztéseknél a gazdálkodó szervek a tervezett hozamokat, exportvállalásaik döntő többségét teljesítették, illetve túlteljesítették.

— Milyennek lehet megítélni a megyénkben megvalósuló beruházásokat: kielégítően szolgálják-e a termelési színvonal emelkedését, elősegítik-e az ipari kapacitások koncentrációját?

— A hiteltámogatással megvalósuló beruházások döntően gépek beszerzésére szorítkoztak, ezért jelentős mértékben segítették elő a gyártás- és gyártmányfejlesztést, a munka termelékenységének növelését és a termékek exportképességét. Hitelpolitikánkban erősen érvényesül a szelektivitás, amelynek során elsősorban a fejlődőképes és eredményesen termelő gazdálkodó szervek támogatására nyújthatunk hitelt. Ezzel termelési kapacitásuk koncentrálását is elősegítjük.

Ennek nem mond ellent, hogy több'vállalat és szövetkezet az utóbbi években kihelyezett részlegeket és telepeket létesített munkaerőgondjai enyhítésére. Ezek a telepek a központi üzem tevékenységét segítik elő, amelyek létesítését jelentős ösz- szegű fejlesztési hitelekkel is támogattuk.

— Gyakoribb az elhúzódó beruházás, mint a határidőre megvalósuló. Milyen okok játszanak ebben közre és van-e eszköz a bank kezében ezek elhárítására?

— Megyénkre is a beruházások elhúzódása a jellemző. Felmérésünk szerint az ösz- szes’ beruházásnak csak közel egyharmada valósul meg határidőre, a többi éveket késik. Ez az oká, hogy tavaly az év végi 827 millió forint hitelből 94 millió forint nem került felhasználásra. De a korábbi évekre is ez a jellemző. A késedelmet okozó tényezők széles körét lehetne felsorolni. De legdöntőbb a tervezői és kivitelezői kapacitáshiány, gépeknél pedig belföldi és szocialista viszonylatban a hosz- szú szállítási határidő, a tervek menet közbeni módosítása. Ezek elhárítására a banknak gyakorlatilag nincs lehetősége. Valamit talán javít a helyzeten, hogy 1978- tól az ütemnek megfelelően fel nem használt hitelkereteket, csak a saját források alakulásától függően bocsátjuk a szervek rendelkezésére.

— Az 1978-ra jóváhagyott hitelpolitikai irányelvek szerint a vállalatok és szövetkezetek ez évi beruházásai mintegy 7—8 milliárd forinttal alacsonyabb összegben valósulnak meg, mint 1977-ben. A vállalati források ennél bővebbek. Tehát a beruházások visszafogásáról van szó a népgazdaság egyetemes érdekeiből. Milyen pénzügyi intézkedések történnek ennek érdekében?

— Az idei beruházási hitelfolyósítás túlnyomó hányadára a döntés már megtörtént. így a konvertálható exportárualapot bővítő hitelek kivételével újabb hitelek engedélyezése csak igen szűk körben lehetséges. Nem részesülhetnek semmilyen újabb fejlesztési hitelben az ipari, építőipari és élelmi- szeripari szervek és az olyan tervezett beruházás hiteligényét sem elégítjük ki, amely jelentős építkezéssel, vagy többletnyersanyag- és energiafelhasználással jár. Viszont továbbra is lehetőségünk van az exportárualapot fejlesztő beruházások támogatására. Követelmény, hogy a teljes fejlesztési költség a nettó devizahozamból három éven belül megtérüljön és még ebben az ötéves időszakban termelésbe lépjen.

A szelektivitás fokozását jelenti az is, hogy 1978-ban a fejlesztéshez előírt 30 százalékos saját erő elhelyezése nélkül nem adhatunk hitelt. Egyensúlyi helyzetünk javítása érdekében azokban az esetekben, amikor a korábbi szerződésben megállapított szabad saját forrás az 1977. évi eredményből eredően magasabb, akkor a hitelszerződés módosítását, a hitellejáratok előrehozatalát is kezdeményezni fogjuk. Ezenkívül fokozottabb figyelmet fordítunk arra is, hogy a vállalatok és szövetkezetek a szükséges forgó- alap-feltöltésre is nagyobb arányban használják fel szabad fejlesztési forrásaikat és ezzel is csökkentsék az indokolatlan beruházási vásárlóerőt.

— A bank a hitelek folyósítása előtt érdemben vizsgálja a gazdaságosságot. Ellenőrzése éppen ezért kiterjed a beruházás megvalósítására is. De az üzembe lépést követően szembesíti-e a hitelt indokló gazdaságossági mutatók realizálódását? Ha igen, mit tesz abban az esetben, ha a hitelszerződésben vállalt hozamok elmaradnak?

— A bank fokozottan ellenőrzi a hitellel megvalósuló beruházásokat, nemcsak a kivitelezés időszakában, ha- nem nz üzembe helyezést követően is. Vizsgálataink eredménye általában pozitív, a gazdaságossági és az exportkitermelési mutatók a szerződésben foglaltaknál jobb eredményt bizonyítottak. Például az 1974—1976 évek között az iparszerű növénytermelési rendszerekre fordított közel egymilliárdos beruházásnál a megtérülési idő 2—3,5 év volt, a kitűzött öt évvel szemben. A devizakitermelés pedig három év helyett két év alatt valósult meg.

Előfordult, hogy egyes kereskedelmi hálózatot fejlesztő beruházásoknál a gazdaságosság nem érte el a hitelszerződésben vállalt szintet. Ilyenkor a hatékonyságot a vállalat vagy szövetkezet egészére vonatkoztatva vizsgáltuk és minthogy ez megfelelő volt, elálltunk a szankciók alkalmazásától.

Tekintettel arra, hogy a hitellel támogatott export- fejlesztő és egyéb beruházások megvalósulása, a létesítmények termelésbe lépése

1978-ban és az ezt követő években igen jelentős lesz, a bank az ellenőrzést mindinkább a szerződésekben ígért gazdaságossági és exportkötelezettségek teljesítésére fordítja. A lemaradások, az ígért hozamok kiesése, vagy csökkenése esetén, mérlegelés után, érvényesíteni kívánjuk a hitelszerződésben kikötött szankciókat, a kamatozás és a hitellejáratok vonatkozásában — fejezte be válaszait Krattinger Márton, az MNB Békés megyei igazgatója.

Enyedi G. Sándor