Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-26 / 49. szám

1978. február 26., vasárnap o IfHiUJKTira B moszkvai rádióban: Rádióutazások klubja Az utóbbi időben a moszkvai rádió magyar osz­tályának sok hallgatója ér­deklődik levélben a Szov­jetunió földrajza iránt. Ezért rádióutazások klubja címmel új rovatot indít a magyar osztály és minden hét első szombatján jelent­kezik, magyar idő szerint a 19 órakor kezdődő adásban, majd pedig megismétli a 21 órai műsorban. Az új rovat feladata, hogy minél jobban kielégítse a hallgatók érdeklődését a Szovjetunió iránt. A rádió­utazások klubjának tagja lehet a moszkvai rádió minden hallgatója, aki le­vélben új, érdekes útvonalat javasol a Szovjetunió terü­letén, elmondja saját, vagy ismerőse élményét, úti em­lékeit a Szovjetunióban tett utazásról. A klub minden egyes tag­ja tagkönyvet kap, amit a díszelnök ír alá. A díszel­nök pedig Jurij Szenkevics, aki annak idején részt vett Heyerdal „Rá” papiruszha­jójának híres óceáni útján, ö volt a hajó orvosa, most pedig a Szovjet Televízió tévéutazások klubját vezeti. A rádióutazások klubja minden évben díjakkal és díszoklevelekkel jutalmazza legaktívabb tagjait. Levél­cím, Moszkva, rádió, ma­gyar osztály. Előadás a házi- és kiskertek szőlőtermesztéséről Most, a mezőgazdasági könyvhónap keretében egy­mást követik az előadások a Hazafias Népfront Kertbará­tok megyei Társadalmi Szö­vetsége rendezésében, me­lyek a házi- és kiskertek zöldség-, gyümölcs-, szőlőte­lepítéséről, a kertészkedés megismertetéséiről adnák sokoldalú tájékoztatást. Tegnap, szombaton dél­előtt Békéscsabán, a MÉ­SZÖV-székházban a kertba­rátok megyei társadalmi szövetsége rendezésében dr. Sz. Nagy László, a Kerté­szeti Egyetem adjunktusa a házi- és kiskertek szőlőtele­pítéséről, ezen belül is a metszésről, a fajtamegvá­lasztásról, a terület •előké­szítéséről és az ültetésről tar­tott nagy érdeklődéssel kí­sért előadást. A diavetítéssel egybekötött előadást a bé­késcsabai kertbarát kör tag­jai és a szintén békéscsabai kerthasznosítási szakcsoport tagjai, több mint harmincán hallgatták meg. Az előadás után sokan tettek fel kér­déséket dr. Sz. Nagy László adjunktusnak. —Balkus— Színjátszóműhely Holnap, február 26-án Bé­késcsabán, a Megyei Műve­lődési Központban színját­szóműhelyt rendeznek. A 9 órakor kezdődő rendezvé­nyen három színjátszócso­port, a (békéscsabai „Aat- len ’73” és a „Manzárd”, Va­lamint a mezőberényi Petőfi Sándor Művelődési Ház iro­dalmi színpada vesz részt. A csoportok tagjai azt a pro­dukciójukat mutatják be a színjátszó-alapképzés hallga­tói, valamint a megyében működő irodalmi színpadok vezetői részére, amellyel a március 24—25—26-án meg­rendezésre kerülő országos minősítésen vesznek részt. A színjátszóműhelyben ott lesz Nagy András László és Udvaros Béla, a Jókai Szín­ház rendezői, valamint Buch Hunor, a Népművelési Inté­zet munkatársa, akik bizo­nyára nem egy hasznos ta­nácsot adnak majd a bemu­tatót követő szakmai értéke­lésen. A megyében most elő­ször rendeznék ilyen össze­jövetelt, amelyen a résztve­vők akár át is rendezhetik a bemutatott produkciókat. Tervezik, hogy a jövőben sem „zárják be a műhely ka­puit”, s lehetőséget adnák majd hasonló tapasztalat­csere-találkozókra. Február 23-án nagyszá­mú érdeklődő jelenlétében nyitotta meg Dunai József őrnagy azt a kiállítást, ame­lyen a Fegyveres Erők Klubja stúdiója kilenc tag­jának munkái, - alkotásai láthatók. A klubban műkö­dő képzőművészeti stúdió egyike Békéscsaba legré­gebbi csoportosulásának. Több évtizede működik ben­ne például Petrovszki Pál, Párzsa János, Horváth La­jos és Varga János, akiknek kiállított képei méltóképpen mutatják azt a fejlődést, amit a stúdió alkotógárdá­ja közös munkában és egyé­nenként is elért. Az „idős” alkotók mellett felhívják magukra a figyelmet a fia­talok is, mint például Bán­laki András, D. Kocsis Ka­ta és Kemény Eszter. A ki­állítás egy hónapig tekint­hető meg Békéscsabán a Fegyveres Erők Klubjának színháztermében. Kép: Árvái János Megszűnt a száz forint CASCO- önrészesedés Az 1972. június 1-től al­kalmazott CASCO biztosítási módozatoknál 100 forintos önrészesedést viselték a biz­tosítottak tűz, villámcsapás, robbanás, földrengés, föld­csuszamlás, kő- és földomlás, vihar, jégverés, árvíz, lopás és rablás, valamint gépkoesi- ablaküveg-törés esetén. Az Állami Biztosító Békés megyei igazgatóságának tájé­koztatása szerint — mivel az alacsony önrészesedési összeg nincs arányban az adminiszt­rációs költségtöbblettel — indokolttá vált az önrésze­sedés megszüntetése. Azon gépjármű-tulajdonosok ré­szére, akik 1978. január 1. után jelentették be kárukat a biztosítónál — a megyei igazgató rendelkezése alap­ján — a biztosító visszaté­ríti, minden külön bejelen­tés vagy kérés nélkül a le­vont 100 forint önrészese­dést. A jövőben minden kár­rendezésnél eltekintenék a 100 forintos önrészesedéstől. Vendégségben Békésen Új köntösben az Egészség című fnlyéirat A békési Dankó Pista klub és a sarkadi cigány­klub között immár több éve nagyon jó baráti kapcsolat alakult ki. A két klub cse­relátogatásokat szervez és tapasztalataik átadásával se­gítik egymás munkáját. Az együttműködés, a barátság szép példája volt február 20-án a sarkadi klub láto­gatása Békésen. Mindkét klub nagy izgalommal ké­szült erre az estére. A sar­kad iák színvonalas kis mű­sorral kedveskedtek ven­déglátóiknak, melynek sike­rét mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy a műsor végén nem volt olyan, aki ne dúdolta volna az előadó­val együtt az ismerős dalla­mokat. A családis hangulatú est végén mindenki így búcsú­zott: „Viszontlátásra Sarka­don”. Jelenet a klubestről Fodor József, a magyar közegészségügy atyja, 1886-ban indította útjára a tudományos ismeretterjesz­tés és az egészségügyi fel­világosítás segítőjének szánt lapot: az Egészség-et. Azóta sokan megismerték és meg­szerették. Az elmúlt két év­ben azonban szünetelt a ki­adása. Most új köntösben jelent meg, lényegesen szebb kivitelben, színes ké­pekkel. Az orvostudomány legújabb eredményeiről, a természetvédelemről, ko­runk ártalmairól, orvostör­téneti érdekességekről, az egészséges életre nevelésről, a szabad idő kulturált és ésszerű eltöltésének külön­féle lehetőségéről ad szá­mot olvasmányos írások­ban. A lap tematikája rend­kívül szerteágazó, így az ol­vasók minden rétege meg­találja a saját érdeklődésé­nek megfelelő írásokat. Eze­ket kiegészítik játékos fej­törők, egészségügyi témájú rejtvények. Vonatpótló autóbuszok A MÁV Szegedi Igazgató­ság értesíti az utazóközön­séget, hogy pályafelújítási munkák miatt 1978. február 27-től március 23-ig, márci­us 29-től 31-ig, április 6-tól 27- ig és május 3-tól 26-ig — szombat és vasárnap kivéte­lével —, Gyoma és Dévavá- nya vasútállomások között az alábbi vonatok helyett vonatpótló autóbuszokat közlekedtetnek: a Gyomáról 9 óra 47 perckor, 13 óra 10 perckor és 15 óra 35 perc- perckor, valamint a Szeg­halomról 10 óra 59 perckor és 13 óra 55 perckor indu­lóknál. Pénteki napokon a Gyomáról 15 óra 35 perckor induló személyvonatot át­szállás nélkül közlekedtetik. Pályafenntartási munkák miatt 1978. február hó 27. 28- án továbbá március hó 1., 2., 3., 6., 7., 8., 9. és 10-én Murony és Békés vasútállo­mások között egyes vonatok közlekedését szüneteltetik, s az utasforgalmat vonat­pótló autóbuszokkal bonyo­lítják le. Az említett napokon a Muronyból 8 óra 34 perckor és 12 óra 40 perckor, vala­mint a Békésről 9 óra 20 perckor és 12.04 perckor in­duló vonatok utasait szállít­ják autóbuszokkal. A változásokról bővebb felvilágosítást a vasútállo­másokon adnak. Színvonalas képzés a megfelelő munka alapja Ö dolgozók széles töme­gei előtt' ismert, hogy megnövékedett a szak­szervezeti bizalmiak jogköre. Az egyre erősödő üzemi de­mokráciával összhangban ma mór több kérdésbe szól­hatnak bele, egyre több dön­tésnél kérik ki véleményü­ket. Ahhoz azonban, hogy fe­lelősséggel dönthessenek, széles körű tudással, áttekin­tő képességgel kell rendel­kezniük. Ez azonban nem megy ma­gától. Az egyéni önképzésen, az újságolvasáson, a napi politikai feladatok megisme­résén túl Békés megyében 1971 óta folyik a szakszer­vezeti tisztségviselők iskola- rendszerű Oktatása, akkor ki­alakított SZMT oktatási köz­pontban, Békéscsabán. Az oktatás megszervezését SZOT-határozatok is segí­tették és napjainkra már be­igazolódott az intézmény fon­tossága és szükségessége. Az első öt év alatt 1625 szak- szervezeti tisztségviselőt kép­zett ki az SZMT, de mert egy részük propagandista, az általuk oktatott aktivisták száma két választás között meghaladja a kétharmados arányt. A szervezett, iskola­szerű képzés beindítása me­gyénkben tehát jelentős elő­relépés volt a mozgalom szá­mára. Az oktató-nevelő munka tartalmát az MSZMP XI., a szakszervezeték XXIII. kong­resszusa határozatainak is­mertetése, s az ebből adódó feladatok felmérése képez­te. Így tehát automatikusan érvényesült a kellő politikai és mozgalmi tartalom. Az egyes kérdések megfelelő elsajátításához hasznos köz­ponti anyagokat is kapott az SZMT, melyek nagy mér­tékben elősegítették az egy­séges szemléletre való neve­lést, a tartalmas oktatást. Természetesen az oktatási központ működésének csak akkor van értelme, ha azott végzett tisztségviselők mun­kájuk során hasznosítani tudják a tanultakat. Hogy ez így van-e, annak éldöntésére az oktatási központ figyelem­mel kíséri a végzett hallga­tók munkáját. Örömmel ál­lapíthatták meg, hogy a tan­folyamokon részt vett tiszt­ségviselők munkájában ha­tározottan érzékelhető a na­gyobb aktivitás. Sokan pél­dául olyan alapvető dolgok­kal sem voltak tisztában, hogy őket munkajogi véde­lem illeti meg, és ezért nem mertek minden kérdésben kellő határozottsággal fellép­ni. Jogaik megismerése és megértése megnövelte önbi­zalmukat, cselekvőképessé­güket. Az oktatás hatása serken­tőleg hatott a munkahelyi demokratikus fórumok mű­ködésére, általában a demok­ratizmus érvényesülésére, ki­bontakozására. Mindez an­nak tulajdonítható, hogy a képzésben részt vevő szak- szervezeti tisztségviselők munkájában az ismeretekkel együtt megnőtt a felelősség is, és ez tisztségük egyre jobb ellátásában tapasztalha­tó. Bátrabban és hozzáértőb­ben foglalnák állást, tesznek javaslatokat. Ma már csak­nem mindennaposnak tekint­hető, hogy részt vesznek a vállalati operatív és közép­távú tervek kidolgozásában, véleményezésében, javasla­tokat tesznek gazdasági és szociálpolitikai kérdésekben. Az eredmények ismerteté­sekor nem mehetünk el szó nélkül a még meglevő hiá­nyosságok mellett. Nagy gond napjainkban, hogy a szakszervezeti tisztségviselők képzésével párhuzamosan nem mindenütt történik meg a vállalau középvezetők ok­tatása. Ezen utóbbiak hiá­nyos ism ete a bizalmiak jog- és hatáskörét illetően, vagy más egyéb a szakszer­vezettel összefüggő kérdések­ben sokszor ad vitára okot. Az előbbre lépéshez tehát feltétlenül szükséges, hogy a munkahelyi vezetők is megfelelő, átfogó ismeretek­kel rendelkezzenek a szak- szervezetek és a szakszerve­zeti tisztségviselők jogait, kötelességeit illetően. A Békés megyei Szakszer­vezeti Központ munkáját öt­évi sikeres működés után ki­sebb mértékben átszervezték. Erre a SZOT-titkárság 1976. augusztus ■ 9-i határozata adott alapot. Ez az átszerve­zés elsősorban arra irányul, hogy minél több tisztségvise­lőt minél alaposabban tud­janak megfelelő ismeretekkel felvértezni. Az újszerű beiskolázás ta­pasztalatairól elmondhatjuk, hogy alapvetően kedvezőek. A szakmaközi képzésben ré­szesült tisztségviselők több­sége a békéscsabai oktatási központban tanul. Három év alatt például a tervezett 1532-vel szemben több mint 1700-an tanulhattak a bé­késcsabai iskolában. Lénye­gében tehát sikeres, ered­ményes a tanfolyamokra tör­ténő beiskolázás, bár néha előfordul még, hogy a várt­nál kevesebben jönnek el, vagy nem azok, akikre szá­mítottak. Ennek Oka többsé­gében az, hogy a tervkészí­tés és a tanfolyamok meg­kezdése között jelentős idő telik el, melynek lerövidíté­se az Oktatási központ fon­tos feladata lesz a jövő­ben. Kedvező viszont, hogy többségében az új tisztség- viselőket küldik tanfolya­mokra az alapszervezetek. Ez azért is fontos, mert kö­zöttük mind több a fiatal, aki életkora miatt sem ren­delkezhet átfogó ismeretek­kel, tapasztalatokkal. Az is örvendetes, hogy az oktatás­ban részt vevők több mint a fele fizikai munkás, egy- harmada pedig tagja a párt­nak. A hallgatók felének hyolc általános iskolai, míg a többinek érettségi, illetve felsőfokú végzettsége van, ami jól bizonyítja, hogy a dolgozóknak fokozódik az ál­talános műveltsége és ügyeik intézését egyre inkább azok­ra bízzák, akik megfelelő képzettséggel rendelkeznek. Megyénk szakszervezeti tisztségviselőinek Oktatása nemcsak Békéscsabán, ha­nem a Szegedi Szakszerve­zeti Központban is folyik. Az eltelt három évben 445- en kaptak ott alapos, mély­reható képzést. Ezenkívül ta­valy októberben és decem­berben 16 szb-titkár vett részt Hajdúszoboszlón kéthó­napos tanfolyamon. Ez alatt a viszonylag hosszú idő alatt mód nyílt arra, hogy alapos, átfogó képzésben részesülje­nek. A szakszervezeti munka fontossága, színvonalának emelése szükségessé teszi te­hát a mind intenzívebb, szerteágazó kérdést. Ennek azonban még Objektív aka­dályai vannak. Az intézmény egy régi épületben van, mindössze három helyiségből áll és ebből csak egy hasz­nálható tanterem céljára. Szükség lenne tehát egy olyan oktatási központra, mely adottságaiban jobban megfelel a feladatoknak. rre annál is inkább szükség van, mert az oktató-nevelő munkát a jövőben tovább kell kor­szerűsíteni tartalmában és módszerében egyaránt. A napi ismeretek elsajátításán túl lehetővé kell tenni a jö­vőben, hogy a hallgatók mé­lyebben megismerkedjenek a marxizmus—leninizmus klasszikusaival, a kommunis­ta vezetők gondolataival. Ez mindenképpen nagyobb fel­adatot ró az oktatási központ tanáraira, dolgozóira, de az eredmény megéri a fáradsá­got. Az egyre fejlődő szocia­lista termelés következtében mind bonyolultabbá válnak a megoldandó kérdések és ez vonatkozik a szakszerve­zeti tisztségviselőkre is. Hogy mindig megfelelően dönthessenek, partnereik le­hessenek a munkahelyi ve­zetőknek, ehhez kell a sok­oldalú alapos képzés, mely­hez nagy segítséget nyújt a békéscsabai oktatási központ, igazolva ezzel létrehozásának szükségességét és helyessé­gét. Lónyai László

Next

/
Thumbnails
Contents