Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-03 / 29. szám
Sárréti Tej —1977 Születésűnk pillanatától játszik fontos szerepet életünkben a tej. Emellett a kiegyensúlyozott, egészséges életmódnak, de talán a jólétnek is szimbólumává vált. „Tejjel-mézzel folyó Kánaán, tejben-vajban fürödni” — ehhez hasonló kifejezések utalnak erre, s olykor a kedveskedő szóhasználat is kölcsönveszi: Alszik, mint a tej. Természetesen a tejet gazdaságosan előállítani, feldolgozni és forgalmazni sokkal nagyobb gondot okoz, több erőfeszítésbe 'kerül, mint amennyibe került ezt az előbbi néhány mondatot megfogalmazni. Ha más nem, hát már az is bizonyíték minderre, hogy a Sárréten mintegy 20 mezőgazdasági * üzemnek kellett összefognia ahhoz, hogy ezeknek a feladatoknak haszonnal tudjanak eleget tenni. A sárréti mezőgazdasági üzemek tej- feldolgozó és tejértékesítő önálló közös vállalkozása — a Sárréti tej — az 1977-es évet tudniillik több mint 19 millió forint nyereséggel zárta. Nem fenékig tejfel Érdemes erről a nyereségről többet is szólni. Nem adták ingyen. Már az első negyedév után kiderült, hogy az 1976-ban nagy gondossággal összeállított tervet az élet alaposan felforgatja. A kapacitásnövelő beruházás nem fejeződött be, ugyanakkor a sikeres tejprogram hatására nyárra az üzemekből beszállított tej napi mennyisége az 1980-ra tervezettet is csaknem túllépte. A feldolgozás elé állított — szinte teljesíthetetlen — feladat mellett a helyzet már csak azért sem volt rózsás, mert a tejtermeléssel egyidőben a fogyasztás alig növekedett. Semmi túlzás nincs abban, ha kijelentjük: a Sárréti Tej üzemében minden a dolgozó kollektíván múlott. Az ő érdemük, hogy a 49 ezer 500 literrel szemben az év folyamán naponta átlagosan több mint 57 ezer liter tejet tudtak itt felvásárolni, és az átvett 21 millió liter tápdús folyadékból álig másfél milliót adtak csak tovább társ- üzemnek, illetve az állami tejiparnak. összességében 1977-ben mintegy 16 százalékkal több tejet vettek át, mint amennyire számítottak. Bizony, nem volt az itt dolgozók élete fenékig tejfel azokon a nyári napokon, amikor az eredetileg tervezett 30 ezer literrel szemben naponta 63—65 ezer liter tejet kellett feldolgozniuk, illetve biztonsággal továbbadniuk, elhelyezniük. Számítottak ugyan a tejtermelés növekedésére, de arra nem gondoltak, hogy 1976-hoz képest ez a növekedés 26,6 százalékos lesz az országos átlagot is lényegesen meghaladva körzetükben. Tejben-vajban fürödni? Ömlött, zúdult tehát befele a tej a nyári - napokon az üzembe. A három nagy űrtartalmú tejszállító kocsi megállás nélkül járta a begyűjtőhelyeket, az üzeméket, amelyek közül legtöbbet — több mint 2 millió litert — a mezőberényi Aranykalász, a füzesgyarmati Vörös Csillag, illetve a gyomai Alkotmány Tsz adott át. De ugyanitt meg kell említenünk a vésztői Körös menti Tsz-t, amely csaknem 50 százalékkal, illetve a kamuti Béke Tsz-t, a csárdaszállási Petőfi Tsz-t és a bucsai Űj Barázda Tsz-t, amely 30 százalékot meghaladóan növelte az üzemnek átadott tej mennyiségét az egy évvel korábban értékesítetthez képest. Ezek után nézzük: mi történt az üzemben ezzel a rengeteg tejjel. Feltételezzük, hogy a „Tejben-vajban fürödni” szólást az üzem doigozói szívesebben értelmezték volna műszakjaikban másként, mint úgy, hogy közben az eredetileg elképzel- tekkel szemben csaknem 24 százalékkal több zsírdús po- lypack tejet, 62 százalékkal több trappista sajtot, és ami különösen szembetűnő : 105 százalékkal több vajat kellett előállítaniuk. Há ők nem is, a fogyasztók, a vásárlók csaknem fürödhettek a tej- ben-vajban, amit elősegített az is, hogy a vállalkozás év közben engedményes vaj-, sajtvásárt is meghirdetett. A fogyasztók szemszögéből ítélve meg a Sárréti Tej 1977-es évét, örömmel összegezhetjük; nagyon sok gonddal kellett megküzdeniük. Igaz, ehhez hozzá kell tennünk azt is, hogy ez a rendkívüli év semmiképpen sem tekinthető példának arra, miként kell a kapacitásokat kihasználni. Az üzem dolgozóit ugyanis nem lehet még egyszer ilyen erőkifejtésre kárhoztatni. A kapacitások bővítése elodázhatatlan. Megnyugtató, hogy az üzembővítő beruházás, jelenlegi állása alapján, az idén befejeződik, s megkezdik feltehetően a porító építését is Bár erre az utóbbira még engedély nincs. Van viszont a békéscsabai tejüzemre, amelynek beruházásához az előkészületeket már megtehetik. Boci, boci tarka Minderre most már nagyon nagy szükség van, hi szén a vállalkozást alapító gazdaságokban a tehenek száma tovább szaporodik, több helyen keresztezték át a magyartarkát bőtejelő külföldiekkel. Az üzemi tervek szerint ebben az évben további 14 százalékkal növekszik a húsz gazdaságban az árutej mennyisége a tavalyihoz képest. A Magyar—Vietnam Barátság Tsz Körösla- dányban 56, a Szeghalmi Sárréti Tsz 32, a dévaványai Lenin és a bélmegyeri Új Barázda 27-28 százalékkal tervezi növelni az átadott tej mennyiségét. Ha szó szerint vesszük az örök gyermekdal szövegét, vagyis, hogy „oda megyünk lakni, ahol tejet kapni” — a Sárréti Tej körzetében kedvünkre válogathatunk. Ez- egyben az üzem 1978-as tervét — mely szerint az idén 23,5 millió liter tejet vásárol fel — megalapozottá is teszi. Kőváry E. Péter Egy nagy építész nevének hallatára Sikeres szocialista versenymozgalom A békéscsabai MÁV Pályafenntartási Főnökség területén az elmúlt évben 27 szocialista brigád nevezett be a versenymozgalomba. A brigádok nagy aktivitással dolgoztak vállalásaik teljesítésén, és ennek nem maradt el a jutalma sem. A tótkomlósi Béke Szocialista Brigád és a békéscsabai Gagarin Szocialista Brigád arany kitüntetést kapott és ezzel több mint 11 ezer forint pénzjutalom is járt. Ezüst fokozatot 5, bronz fokozatot 6 brigád ért el. A szocialista brigád- verseny résztvevőit összesen 66 ezer forinttal jutalmazták az elmúlt évben. A társadalmi munkáknak is tevékeny részesei voltak a vasutasok az elmúlt évben. Több mint 100 ezer forint volt az elvégzett munkák értéke és ezenkívül jelentős összegeket fizettek be különböző közösségi célok megvalósítására. Eredményes volt az újítómozgalom is az elmúlt évben. Ezt nemcsak a beadott 67 újítás — ez 50 százalékkal több, mint egy évvel előtte — jelzi, hanem az is, hogy az újítási versenyben első helyezett lett a pályafenntartási főnökség. Az újítómozgalom fellendülésében bizonyára közrejátszott az is, hogy egyre többen szereznek magasabb képesítést, járnak iskolába. Nyolcvan éve, 1898- ban született Alvar Aalto, a legnagyobb finn építész, a modern építészet egyik legjelesebb mestere. Sajátos dolog, de tény, hogy nálunk nincs különösebb híre, tekintélye egyetlen idegen nemzet modem építészének sem; hadd tegyük nyomban hozzá : a magunkét sem érdeme szeHíres épületeinek hosszú sora — amelyek között kórház, könyvtár, gyárépület, diákotthon Amerikában, kisebb családi ház és lakótelep, templom, irodaház, egyetem kultúrpalota egyaránt található — természetesen inkább szakmai tanulmány tárgyát képezi, amivel nem is adósa a világ; nálunk sajnos még nem jelent meg nagyobb szabású ismeretterjesztő munka róla. Hét szűk esztendő után... Majdnem kárba veszett minden fáradtság tavaly a gyulai Köröstáj Termelőszövetkezetben. Pedig igyekeztek, hogy optimális időben és jó minőségben végezzék el a talaj-előkészítést, vetést. Mégis az 1500 hektáron elvetett őszi búza zöme, 1100 hektár, szenvedett vízkárt. Ebből 300 hektáron teljesen kipusztult a vetés. Ez szerény becslések szerint is 220 vagon terméskiesést jelentett. Az őszigjcet a belvíz, a tavasziakat az aszály pusztította. A pillangósokból 328 hektáron nem kelt ki a mag, az álló lucernából 238 hektáron pusztult ki a növényzet és a kukorica kelése is csak 60 százalékosra sikerült. A víz alatt álló terület miatt cukorrépából mindössze 95 hektárt vetettek be a tervezett 280 hé^- lyett. Súlyosbította a helyzetet, hogy az Állami Biztosító nem térítette meg az aszálykárokat. Ez pedig felemésztette a szövetkezeti eredményt. Summa summárum csak az előkészítési munkában 5,5 millió forint ment veszendőbe. A növénytermesztésben összesen 14 milliós volt a terméskiesés. Nem volt ilyen kedvezőtlen a kertészet tevékenysége. Jó eredménnyel zárult mind a Cukorrépát csak 95 hektáron termeitek primőr, mind a szabadföldi kertészkedés. A tervhez képest 40 százalékkal szárnyalták túl az előirányzottat. Valamivel kedvezőbben zárt az állattenyésztés, a tejtermelés. Egy tehéntől 200 literrel többet fejtek a tervezettnél. Az állattenyésztés árbevétele így több mint 2 millió forinttal lett nagyobb. Nem teljesítette tervét a lucemaüzem sem, a már fentebb említett okok miatt. Így összességében sem sikerült a tervteljesítés. A nyereség 7,5 millió forint tervezett összeg helyett mindössze 324 ezer forint volt. Mindezek ellenére igyekez tek tovább javítani a tagok élet- és munkakörülményeit. Bérszínvonaluk, ha kisebb mértékben is, tovább nőtt. Több mint egymillió forintot fordítottak a tagok szociális és kulturális igényeinek kielégítésére. Tovább sikerült növelniük a nyugdíjkiegészítésben részesülők számát. A termelésben, gazdálkodásban történt megtorpanás nem szegte a gazdaság vezetőinek, tagjainak kedvét, ambícióját. Ha lehet, még nagyobb erőfeszítéseket tesznek, hogy az idei év eredményei feledtessék a múltat. Búzából 44, kukoricából 57, cukorrépából 400, pillangósból 70 mázsás átlagtermést terveznek. A lu- cernaüzemnek 480 vagon terményt kell előállítania. Az állattenyésztés árbevételét 6,6 százalékkal szeretnék növelni. Szigorúak, magasak, sok munkát követelnek ezek a tervek, de nem irreálisak. Kedvező időben értek már el ilyen eredményeket. Bíznak abban, hogy egyszer már csak vége szakad ennek a hét szűk esztendőnek, és az idén elkerüli a gazdaságot a belvíz, az aszály, a jég. Akkor pedig — a munkán, erőfeszítésen nem fog múlni — újból megpályázhatják a „Kiváló Termelőszövetkezet” címet. B. O. Alvar Aalto tervei alapján készült az Enso-Gutzeit nevű finn vállalat székháza a helsinki piactéren rint becsüljük. Egyetlen kivétel: az új finn építészet. Ez a méltánylás, ha némileg egyoldalú is, egyáltalán nem alaptalan. A finnekre már a század elején, a nevezetes helsinki pályaudvar — Eliel Saarinen — felépítése idején felfigyelt a világ, a harmincas években pedig megismerte Alvar Aalto nevét, aki a már korábban kifejlődött új építészét megújítója és máig egyik v legnagyobb mestere lett.-Élénkebbé és változatosabbá tette az építészeti formálást, egyszersmind ismét jelentős szerepet juttatott a természetes anyagoknak. Alvar Aalto 1898-ban született; most lenne nyolcvan esztendős, ha alig két esztendeje nem ragadja el a halál. Hazájában már jelentős művek álltak mögötte, amikor — az újklasszicista építészeti pátosz tömeges jelentkezése idején — megépítette az 1937-es párizsi világkiállítás finn pavilonját. Szerénység, alkalmazkodás a környezethez, meghitt kapcsolat a látogatóval — ezek a tulajdonságok jellemezték művét, csupa olyasmi tehát, amit manapság magától értetődő építészeti követelménynek tekintünk, ha nem is valósulnak meg minduntalan olyan színvonalon, mint Aaltónál. Mindazonáltal a finn építészet népszerűsége hazánkban is növekvőben van. Ervi, Järvi, Rewell és Siren nevét, hogy csupán néhányat említsünk, viszonylag széles körben ismerik. Hazánkfiai Finnországban akarva-akaratlan felfigyelnek a modern építészetre! E mögött is Alvar Aalto kimagasló tehetsége és hatása húzódik. Ez a hatás különösen nem lebecsülendő. Aalto próféta tudott lenni a saját hazájában is. Legjobb követői szintúgy dicsekedhetnek ezzel. E sorok írójának mondotta Aarne Ervi,. a Helsinki melletti világhíres Ta- piola kertváros vezető tervezője: mi elértük, hogy nálunk az építészetben az építészek a kompetensek. A kérdés ugyanis úgy szólt : vajon minek köszönheti elsősorban a finn építészet kiváló eredményeit? Nos, ez a kompetencia, ez az illetékesség, úgy látszik, bevált. Akik építkeznek Finnországban, városok, közületek, vállalatok 'vagy éppen családi házat, nyaralót kívánó magánemberek — hisznek az építésznek. Bíznak benne. Pontosabban: benne bíznak, nem másban vagy pláne magukban. Van is eredménye. Balog János Az építész utolsó alkotása a híres Finlandia-ház, ahol az európai biztonsági és együttműködési értekezletet is tartotok (MTI külföldi képszolgálat — KS)
