Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-25 / 48. szám

1978, február 25., szombat o IZIjllUKTltö A „Nyílt napok” sikere Békéscsabán, az Áchim L. András Általános Iskolában 1978. február 20. és 25. kö­zött „Nyílt napok” voltak, s ez alkalommal tanítási órá­kon vehettek részt a szülők. A 18 alsó tagozatos osztály­ban megismerkedhettek a matematikatanítás korszerű módszereivel. A megjelent 325 szülő örömmel figyelte, milyen ügyesen bánnak a tanulók a színes rudakkal, logikai játékokkaj, szám­egyenessel és egyéb munka­eszközökkel. Sikert aratott az írásvetítők használata is. Kinevezés A Békéscsaba város Ta­nácsa a legutóbbi ülésén személyi ügyekben is dön­tött. A városi tanács dr. Simon Mihályt, a városi tanács vb titkársága szervezési és jo­gi osztálya vezetőjét fel­mentette munkakörének el­látása alól és 1978. február 1. napjának hatályával ki­nevezte a városi tanács vb igazgatási osztályára osz­tályvezetői munkakörbe. A városi tanács vb. tit­kársága szervezési és jogi osztályára dr. Jelinek Lajost nevezte ki osztályvezetői munkakörbe 1978. február 1. napjának hatályával. Rz állami Biztosító sajtótájékoztatója Az Állami Biztosító fenn­állása óta a múlt évben fi­zette a legmagasabb kártérí­tést: 1,6 millió esetre 6 mil­liárd 880 millió forintot té­rített, 59 százalékkal többet az előző évinél — összegezte a biztosítás tavalyi eredmé­nyeit pénteki sajtótájékozta­tóján a MUOSZ-ban Gere- benics Imre vezérigazgató. A vezérigazgató az idei tervekről szólva hangsúlyoz­ta, hogy az igények jobb ki­elégítésére, a kedvezőbb biz­tosítási feltételek kialakítá­sára, a kockázatok körének, a szolgáltatásöknak a bőví­tésére, az ügyintézés, a kár­rendezés további egyszerűsí­tésére, gyorsítására töreked­nék. Ezt szolgálják a már életbe lépett s a tervezett in- tézikedések. Ilyen például — mint ismeretes — a járadé­kok összegének évi kétszá­zalékos emelése. A csoportos élet- és baleset-biztosításban kiterjesztették a járadékot a betegség és a munkahelyi ártalmaik következtében megrokkant személyeikre, s térítést nyújtanak egyebek között a betegség miatt hosz- szabb kórházi kezelésre szo­rulóknak is. E biztosítás legkorszerűbb formája, a CSÉB 80 egyéb­ként az idén már valamennyi munkahelyen igénybe vehe­tő lesz. Az egyéni biztosítá­sokat korszerűsítik azzal a céllal, hogy alacsonyabb dí­jért is nagyobb térítést tud­janak nyújtani. A mezőgaz­daságban egyebek között a termelési rendszerbe lépő vagy új növénykultúrát meg­honosító gazdaságok számá­ra tették előnyösebbé a biz­tosítási feltételeket. Bővítik a választékot is, a gyümölcs- faiskolák biztosításának be­vezetésével. I SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszúmk 1978. február 24-én Trabant Hycomat SIS* Trabant Limousin (Bp) 13 304 Trabant Limousin (Győr) 4628 Trabant Speciál (Bp) 17 772 Trabant Speciál (Győr) 8877 Trabant Combi (Győr) 841 Trabant Combi (Bp) 2984 Wartburg de Luxe 9918 Wartburg Limousin 8669 Wartburg de Luxe tolótetős 2906 Wartburg Lim. tolótetős 2129 Wartburg Tourist 2979 Skoda 105—S 89 873 Zsiguli 2101 (Bp) 92 942 Zsiguli 2101 (Debrecen) 44 208 Zsiguli 21011 (Bp) 8510 Zsiguli 21011 (Debrecen) 4554 Zsiguli 2103 10 286 Zsiguli Combi 11 232 Polski Fiat 126 9820 Dacia 9855 Polski Fiat 1500 12 627 Zaporozsec 26108 Moszkvics 2140 2848 Ifjú vöröskeresztesek városi vetélkedője Békéscsabán A győztes csapat versengés közben A Magyar Vöröskereszt és a Magyar Rádió gyermek- osztálya az idén „A Vörös- kereszt kongresszusa nyo­mában” címmel országos vetélkedőt hirdetett az út­törőcsapatokban tevékeny­kedő ifjú egészségőrök szá­mára. E vetélkedő célja, hogy a gyermekek játékos formában adjanak számot vöröskeresztes tudásukról, természettudományos és egészségügyi ismereteikről. Az országos vetélkedő vá­rosi döntőjét Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban február 24-én, tegnap dél­előtt rendezte meg a V örös- kereszt városi vezetősége a városi úttörőelnökséggel és a művelődésügyi osztállyal karöltve. Tizenhat csapat állt, pontosabban ült a rajt­hoz a végig izgalmas, for­dulatos versenyen. A győztes csapat a szlo­vák tanítási nyelvű általá­nos iskola úttörőcsapatának csoportja, melynek tagjai Horváth Márta, Hankóczi Márta, Vozár Mária, Csi- csely Erzsébet és Simon Eri­ka, az őket felkészítő tanár­elnök pedig Gombos Já- nosné. ök képviselik tehát a március 15-i megyei döntőn Békéscsaba ifjú vöröske- reszteseit. így kell feltenni a szabályos fejkötést Fotó: Martin Gábor ítélet a Ferenc körúti postarablók bíínperében Pénteken hirdetett ítéle­tet a fővárosi bíróság a Fe­renc körúti postarablók bűn­cselekmény-sorozatában részt vevő 11 vádlott ügyében. Az elsőrendű vádlott, a 27 éves Jan "Stratilek csehszlo­vák gépkocsivezetőt bűnszö­vetségben elkövetett rablás, jelentős kárt okozó lopás, lő­fegyverrel való visszaélés és hivatalos személy elleni erő­szak minit a bíróság 15 évi szabadságvesztésre ítélte. A büntetés letöltése után Stra- tileket kiutasítják a Magyar Népköztársaság területéről. Bebizonyosodott, hogy már hazájában is több bűncselek­ményt követett el, személye rendkívül veszélyes a tár­sadalomra — állapította meg a bíróság indoklása. — A Margit-híd budai hídfőjénél kiszemelt ABC-áruház napi bevételével a postára igyek­vő alkalmazott kezéből 157 000 forintot tartalmazó táskát tépett ki, majd el­menekült a lopott személy- gépkocsival. Nem sokkal ké­sőbb ugyanezt tette a Lenin körúton, a Röppentyű utcai bisztró dolgozójával. Ekkor már segítőtársa is akadt, az ugyancsak mindenre elszánt, 28 éves büntetett előéletű Berki Kálmán személyében. Együtt hajtották végre a Ferenc körúti postarablást is. Berkit a bíróság 11 évi szabadságvesztésre ítélte. Nála súlyosbító körülmény­ként értékelték, hogy 1973- ban lopás miatt szabadság- vesztésre ítélték, de a bün­tetés végrehajtását rossz egészségi állapota miatt fel­függesztették. Már a próba­idő alatt visszaesőként rab­lás és más bűncselekmények miatt ötévi szabadságvesz­téssel sújtották, de ugyan­csak humánus megfontolás­ból szabadlábra helyezték, hogy gyógykezeltesse magát. A két fővádlott mellett to­vábbi kilerjp, többnyire bün­tetett előéletű, s munkakerü­lő életmódot folytató magyar állampolgárt ítéltek szabad­ságvesztésre: valamennyien a rabolt pénzből való részese­dés fejében különböző mó­don segítették Stratileket és Berkit az elrejtőzésben. A 38 éves büntetlen elő­életű budapesti illetőségű Pandella Gyulát háromévi és hathónapi szabadságvesz­tésre, a 36 éves büntetlen előéletű Pandella Gyulánét egyévi szabadságvesztésre ítélték. A 26 éves vásárosna- ményi Berki Gizellát vissza­esőként elkövetett orgazda­ság és bűnpártolás miatt egyévi és kéthónapi szabad­ságvesztésre, a 22 éves bün­tetett előéletű budapesti Tal- lósi Ignácot háromévi sza­badságvesztésre, a 23 éves büntetett előéletű budapesti Széles Sándort háromévi szabadságvesztésre, a 21 éves büntetett előéletű budapesti Fodor Gyulát kétévi és hat­hónapi szabadságvesztésre ítélték. A 23 éves büntetett előéle­tű budapesti Misik Tamás büntetése bűnpártolás miatt négyévi és hathónapi sza­badságvesztés, a 23 éves büntetlen előéletű budapesti Gyömrei Irén büntetése or­gazdaság miatt nyolchónapi szabadságvesztés. Valameny- nyi vádlott haszonszerzés érdekében követte el tettét, ezért a bíróság őket külön­böző mértékű vagyonelkob­zásra ítélte. Kifogásolható életvitelük indokolta, hogy — Stratileket kivéve — mindannyiuknál különböző időtartamú ügyektől eltiltást alkalmazzanak. A bíróság egyúttal kötelezte Stratile­ket arra, hogy térítse meg a Csemege Kereskedelmi Vál­lalatnak okozott 157 000 fo­rintos kárt. Stratileket és Berkit együttesen kötelez­ték a Belvárosi Vendéglátó Vállalatnak okozott 30 800 forintos kár megtérítésére, továbbá a Budapesti Posta- igazgatóság részére 130 300 forintnyi kárérték megfize­tésére. A vádlottak és védőik enyhítésért fellebbezést je­lentettek be. Az ügyész fel­lebbezést jelentett be a Ber­ki Kálmán ügyében kihirde­tett ítélet súlyosbításáért. (MTI) Pártirányítás és gazdálkodás la valamilyen jelentő­sebb feladat megol- I dására kerül sor, rendszeresen megfogalmazó­dik az igény: a pártszerve­zet a politikai munka esz­közeivel segítse a gazdasá­gi vezetést. Mostanában a Központi Bizottság 1976. decemberi határozatának végrehajtásával kapcsolat­ban hallhatjuk ezt leggyak­rabban. Miért -van erre szükség? Mindenekelőtt azért, mert az egész párttag­ság, különösen a gazdaság területén dolgozó kommu­nisták látják, érzékelik: a határozatban foglaltak meg­valósítása feltétele az éves és a középtávú tervekben lefektetett elképzelések ma­radéktalan teljesítésének. A pártszervezetek által kidolgozott intézkedési ter­vek sokrétűen szabták meg a helyi vezetés, a munkás- kollektívák tennivalóit. Az ellenőrzés kiterjesztését, gyakoriságát jelzi, hogy a •pártszervek testületi ülései­nek napirendjén gyarapod­tak a végrehajtás ellenőrzé­sét szolgáló beszámolók. A járási, városi pártbizottsá­gok, alapszervezetek a sajá­tosságok figyelembevételével beszámoltatták az üzemek, szövetkezetek vezetőit a megtett és tervezett intéz­kedésekről. Ezek során számtalan észrevétel, javas­lat került napvilágra. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy létrejött az elhatározá­sok' és a végrehajtás egysé­ge a műhelyekben éppúgy, mint a vállalati, gyáregysé­gi, szövetkezeti szinten. Elő­térbe kerültek a belső tar­talékok jobb kihasználására tett erőfeszítések. Egyre in- káb háttérbe szorult az a felfogás, miszerint minden gazdasági nehézségért a külső tényezők, a gazdasági szabályozók „keménysége” a felelős. Sohasem lehetett vitás: egy gazdálkodó szerv tenni­valóit nem lehet kettévá­lasztani politikai és gazda­sági munkára. Világos: a pártszervezetek és a gazda- gi vezetők mindennapi te­vékenységében arra van szükség, hogy megtalálják a közös nevezőt. Egyfelől a gazdálkodási irányítók fele­lősen politizáljanak a ter­veiket megalapozó elképze­lések mellett, másfelől pedig a pártszervezetek vezetői ne csak elviekben, hanem konkrét ügyekben befolyá­solják a párthatározatok megvalósítását. Nem vélet­len, hogy a XI. pártkong­resszus irányelvei a párt- szervezetek feladatává tet­ték a politikai felvilágosító, szervező és ellenőrző mun­ka fokozását, a gazdálkodás jobbátételét. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogyan felelnek meg e követelmé­nyeknek a sokrétű gazdál­kodást folytató fogyasztási szövetkezetek? Jó példa erre megyénk — nagyságát te­kintve — közepesnek szá­mító szövetkezetei a Szarvas és Vidéke' ÁFÉSZ. A váro­si pártbizottság, elé került jelentés, amely a KB 1976. decemberi határozatainak szellemében taglalja az el­múlt két év gazdálkodását, tervszerű, összehangolt munkáról számol be. Mi lehet a törekvése a fejlett szocializmust építő országban egy ilyen gazdál­kodó egységnek? Elsősorban — ha lehet egyáltalán rang­sorolni —, a területéhez tartozó lakosság életkörül­ményeinek javítása, az áru­ellátás, a vendéglátóipari szolgáltatás mennyiségi, mi­nőségi fejlesztése. Ugyanak­kor nagy gondot kell for­dítani a háztáji és a kisegí­tő gazdaságok termelésének további növelésére. A fel­adatok között fontos szerep jut a szövetkezeti mozgalom korszerűsítésének, a szocia­lista vonások erősítésének, az üzemi demokrácia és a szocialista brigádmozgalom szélesítésének. Olyan munka ez, amely állandó készenlé­tet, figyelmet kíván. Megkö­veteli a gazdasági egyensúly fenntartását, a versenyké­pesség fokozását, a szerve­zettséget, gondosan kidolgo­zott üzletpolitikát. Mind­ezekből kiindulva a szövet­kezet az V. ötéves terv fel­adatainak elkészítésekor a mércét az országos és a me­gyei elvárásoknál maga­sabbra tette. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt az összes árbevétel 60 százalékkal, tehát 150 millió forinttal emelkedik. Azt már monda­ni sem kell, hogy a legdina­mikusabb fejlődést a kiske­reskedelmi forgalomnál érik el, a cél éppen a lakosság színvonalasabb és kulturál­tabb kiszolgálása. Figyelem­re méltó, hogy a megyei át­lagnál jobban fejlesztik a vendéglátást is, mindenek­előtt az ételkínálat állandó növelésével. A városi pártbizottság megelégedéssel vette,, tudo­másul, hogy a felvásárlás és az értékesítés területén is szeretnénk többet tenni, őszintén feltárták azokat a hibákat, amelyek eddig akadályozták a háztáji és ki­segítő gazdaságokban ter­melt áruk átvételét, eladását. Szervezettebbé tették ezt a munkát, s ma már ott tar­tanak, hogy előleggel, takar­mánnyal segítik a kisáruter- melőket. Annak ellenére, hogy az 1976-os esztendő nem hozott eget rengető eredményeket, nincs szé­gyenkezni valója a szövetke­zetnek. Folyó áron számol­va ugyanis a kiskereskedel­mi forgalom 14, a vendég­látóiparé nyolc százalékkal nőtt. Az új ABC-áruház és a zöldségbolt megnyitásával sokkal több élelmiszer, zöld­ség és gyümölcs talált gaz­dára, mint az előző években. Számottevően javult a me­leg ételek és az üdítő italok forgalma. A tavalyi esztendő gazdál­kodása egyértelműen bizo­nyítja: tovább javult a la­kosság áruellátása. A kiske­reskedelemnél 17, a vendég­látóiparnál 11 százalékos ár­bevétel-növekedést értek el, amely megfelel a terv idő­arányos teljesítésének. A zöldség-gyümölcsforgalom egy év alatt megkétszerező­dött. Figyelemre méltó, hogy javult a tőkehús, a tej és tejtermékek választéka, a kerületi üzletek áruellátása. Most emeljünk ki egy má­sik fontos tényezőt: á hiány­cikkek hatását az eredmény­re. Egyetlen kereskedelmi vállalat, szövetkezet sem örül annak, ha a megrendelt áru hiányosan érkezik a boltba. Sokszor hiába keres­ték Szarvason és környékén is az olcsóbb ágyneműket, munkaruhákat, néhány ház­tartási gépet, kerékpárt. Ke- sergésre viszont nincs ok, hiszen a kritikus időszakok­ban tett intézkedések min­dig átsegítették a kollektívát a nehézségeken. Senki sem gondolhatja azt, hogy az ilyen összetett munkát vég­ző szövetkezetben minden úgy megy, mint a karikacsa­pás. Igen is vannak gondok a nemrégen felújított Árpád Szálló kihasználtsága körül, amely az idegenforgalom fejlesztése szempontjából sem lehet közömbös. □ szövetkezet kommu­nistái az elmúlt év de­cemberében megtar­tott összejövetelükön érté­kelték az elkövetkezendő időszak tennivalóit. Felelős­séggel elemezték a gazdál­kodás hatékonyságát, amely nem a legkedvezőbb. Megál­lapították, hogy jobban ki kell használni az álló- és fo­gyóeszközöket, az élőmunkát. Hangsúlyozták : nemcsak a gazdálkodásban van szükség tervszerű, fegyelmezettebb munkára, hanem az után­pótlás nevelésében is. Mind jobban szükségszerűvé vá­lik, hogy kereskedelmi főis­kolát végzett fiatalok kerül­jenek középvezetői posztok­ra. A szövetkezet rendelke­zik a további fejlődés alap­jaival. Ha mindenki megte­szi, ami kötelessége, az előbbre lépés nem maradhat el. Seres Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents