Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-03 / 29. szám
1978. február 3., péntek JEHslUlfiTcl A szociális és kulturális alap felhasználását vizsgálta meg a NEB A Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban 27 vállalatnál és szövetkezetnél tartott vizsgálatot. A népi ellenőrök többek között arra kerestek választ, hogyan alakultak a béren kívüli juttatások, miként biztosítják a munkahelyek az üzemi étkezést, s az üdültetés és egyéb szociális ellátások színvonalának emelését? Vajon a jóléti és szociális célú felhasználás arányban van-e a kormány szociálpolitikai és gazdasági célkitűzéseivel? A vizsgált vállalatok és szövetkezetek az elmúlt év első felében szociális és kulturális feladatokra 16 millió forintot költöttek. Ugyanakkor szociális létesítményekre kilencmillió, a termeléssel összefüggő juttatásokra pedig 32 millió forintot fordítottak. Az V. ötéves terv időszakára 18 vállalat, szövetkezet részletes szociális tervet is készített. Más gazdasági egységeknél a szociális, kulturális célkitűzések a gazdasági terv részét képezik. Ezek készítésénél a dolgozók javaslatait is figyelembe vették. Legtöbb felszólaló a lakásépítési alap növelését, a munkásszállítás kulturáltabb biztosítását, az oktatási költségek emelését indítványozta. Néhány szövetkezet viszont sem a dolgozók javaslatait nem kérte ki, sem előzetes tervet nem készített, hanem az évi eredmény felosztásakor tájékoztatta a küldöttközgyűlést a szociális intézkedésekről. A célkitűzések megvalósulását a legtöbb gazdasági egységnél figyelemmel kísérik. Általános gyakorlat, hogy a kollektív szerződés végrehajtásáról szóló éves beszámoló során a szociális terv végrehajtását is értékelik. Az ellenőrzésbe a szak- szervezeti bizottságot is bevonják. A szövetkezeteknél a célkitűzések megvalósításának ellenőrzése több helyen kívánnivalót hagy maga után. Sok esetben csak a munkavédelemre korlátozódik. Az utóbbi években a fejlesztési alapból is jelentős összeget fordítanak szociális feladatokra. Elsősorban a munkakörülmények javítására, a munkásszállításra, a munkásszállásokra és az üzemegészségügy fejlesztésére. A munkához kapcsolódó szociális létesítmények az új üzemeknél már a termelést biztosító létesítményekkel egy időben felépülnek. A kisebb gazdasági egységeknél, ahol a termelés bővítése is lassúbb ütemű, a szociális beruházások sokszor váratnak magukra. A felmérés szerint a 27 szövetkezet és vállalat közül nyolcnak van saját üzemelésű konyhája, 16 gazdasági egység rendelkezik ebédlővel, máshol pedig a dolgozók a vendéglátóipar szolgáltatásait veszik igénybe, öt vállalat hétvégi üdülőt tart fenn, 11 pedig bérel. Az üzemi konyhák kihasználtsága teljes, az üdülőké viszont még a főszezonban sem éri el a 60 százalékot. A IV. ötéves tervhez képest a mostani tervidőszakban a szociális és kulturális célokat szolgáló létesítményekre mintegy 10 millió forinttal többet költenek. Ebből az összegből elsősorban a dolgozók lakásépítéséhez nyújtanak jelentős támogatást, s továbbfejlesztik ' a szociális létesítményeket. Az előző ötéves tervben a vizsgált vállalatok csaknem 46 millió forintot használtak fel szociális és kulturális feladatokra. Mintegy 23 millió forintot költöttek munkás- szállók, öltözők, fürdők fejlesztésére. Nagy gondot fordítottak a gyermekintézményekre is. A 27 vállalat és szövetkezet közül a Mezőhe- gyesi Cukorgyárnak van egy 30 személyes napközis óvodája. A gyermekintézménynyel nem rendelkező gazdasági egységek a tanácsokkal közösen igyekeznek megoldani a gyermekelhelyezési gondokat. Ezek közül 14 vállalat évről évre jelentős összeggel járul hozzá a tanácsi bölcsődék, óvodák fejlesztéséhez, illetve üzemeléséhez. Több helyen megállapodtak az üzemek és tanácsok, hogy a hozzájárulás nagyságától függően megfelelő számú helyet szánnak a dolgozók gyermekeinek. Egyes üzemek a pénzbeni támogatáson kívül társadalmi munkával is segítséget nyújtanak. A népi ellenőrök arra is választ kerestek, hogy a vállalatok és szövetkezetek miként támogatják a dolgozók oktatását és továbbképzését. Megállapították, hogy több helyen anyagilag is ösztönzik a dolgozókat a nyolc általános iskola elvégzésére. Az erőfeszítések azonban nem sok eredménnyel járnak. A felmérés szerint a múlt évben a vizsgált gazdasági egységeknél 3263 dolgozónak nem volt meg a nyolc általános iskolai végzettsége. Noha munkaidő-kedvezménnyel kihelyezett általános iskolai tagozatokat hívtak életre, mindössze 178-an tanultak. A középiskolákban tanulmányukat folytatók száma is alacsony a foglalkoztatottakhoz képest: 1977-ben 487-en jártak középiskolába, többségük fizikai dolgozó volt. A tapasztalatok azt is igazolják, hogy az egyetemi és főiskolai továbbképzés terheit a gazdasági egységek nem szívesen vállalják magukra. Ritkán fordul elő, hogy fizikai dolgozónak nyújtanak segítséget egyetem vagy főiskola elvégzéséhez. A múlt évben mindössze 37 dolgozó járt egyetemre, főiskolára, közülük csupán négy dolgozott fizikai munkakörben. Messzemenő támogatást nyújtanak viszont a dolgozók szakmai továbbképzéséhez. A különböző szakmai tanfolyamok elvégzése egyaránt érdeke a vállalatnak, s a dolgozóknak is. A IV. ötéves terv kezdete óta a vállalatok és a szövetkezetek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a dolgozók lakásgondjainak enyhítésére. A lakástámogatások forrása viszont a részesedési alapról inkább a fejlesztési alap terhére tolódott el. A vissza nem térítendő támogatás csak igen ritkán fordul elő. Ám ezt sem mindenkor a leginkább rászorulók kapják meg. Ezt tapasztalták a népi ellenőrök a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezetben. Mintegy 50 ezer forint vissza nem térítendő támogatást kapott a műszaki vezető, 42 ezer forintot a főkönyvelő, s csupán egy fizikai dolgozó részesült rajtuk kívül ilyen támogatásban, de csak hétezer forintban (!?). A visszatérítendő lakástámogatási alap felhasználása megfelel a jogszabályoknak és az irányelveknek. Fokozottan veszik figyelembe a sokgyermekes fizikai dolgozók igényeit. A lakásépítési és -vásárlási kölcsönön kívül a munkahelyek kollektívái is segítik a dolgozók lakásépítését. Szolgáltatóház Dévaványán? Dévaványa lélekszáma megközelíti a 11 ezret. Mégis ez a kisváros nagyságú település a múltban, de ma is alig-alig iparosodott a rohamosan urbanizálódó Alföldön. Ezért az ipari üzemeknek vagy szövetkezeteknek csak nyomait találhatjuk meg. Jó érzést kelt, ha egy ilyen kis üzem jó munkájáról, vagy fejlesztéséről számolhatunk be. Most a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet déva- ványai telepének életéről adunk képet, ahol ma már 62-en dolgoznak. Köztük öt ipari tanuló. Árbevételük az elmúlt esztendőben megközelítette a 16 millió forintot. Igaz, ezek a számok eltörpülnek a „nagy” szövetkezet 1600 fős létszámához, és a több mijjt 300 millió forintos bevételükhöz képest, viszont a nagyközség életében nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. Több mint 26 éve alakult az akkor még önálló szövetkezet. 1964. április 1-én fuzionáltak a szarvasi szövetkezettel. Addig is és azóta is elsősorban a fa adta a munka javát a tagoknak, még ha a nevükben nem is szerepel ma már ez a szó. Az elmúlt évben is ez az iparszerű famegmunkálás hozta az éves keresetük nagyobb hányadát, 13 millió forintot. Harminckét fős asztalosbrigádjuk különböző laboratóriumi berendezéseket, beépített szekrényeket, fa álmennyezeteket készít és faburkolást végez. Az elemeket Ványán készítik és az építkezés színhelyén szerelik össze. Ugyanakkor lakatosszakmunkásaik takarmányszállító kézikocsikat gyártanak, évente mintegy 7—800-at. Tavaly legnagyobb munkájukat a Magyar Tudományos Akadémia megrendelésére készítették. Decemberben. fejezték be az MTA összevont kutatóintézetének famunkálatait : álmennyezetépítést, fa falburkolást 2,8 millió forint értékben, ök készítették a szegedi Tarján- telep étterem- és presszóberendezését, és az ülőbútorokat is. Hasonló szerelést végeznek a Budapesti Központi Kémiai Kutató Intézetben, amelyet február végéig szeretnének befejezői. A munka értéke mintegy 3,5 millió forint. Ez évben további megrendelést kaptak az MTA-tól, s a szövetkezet vállalta a dé- vaványai túzokrezervátum faberendezéseinek szállítását is, amelyet a 22-es Építőipari Vállalat alvállalkozójaként kívánnak kivitelezni : a bővülő Ferihegyi repülőtér minden fa- és bútorberendezését a szövetkezet készíti. Ezekhez a nag« feladatokhoz 1977-ben 5 új gépet vásároltak, csaknem 500 ezer forint értékben, amely segíti munkájukat és növeli a hatékonyságot is. Ilyenek például a faipari nehézmarógép, az egyengető gyalugép és az oszlopos fúrógép. Az elmúlt évben 3 millió forint értékű szolgáltatást nyújtottak a község lakóinak. Rádiókat, televíziókat, háztartási kisgépeket javítanak, ugyanakkor készítenek faajtókat, ablakokat is az építkezőknek. Hosszú távú terveiben szerepel egy kétszintes szolgáltatóház megépítése. Ezzel az épületkomplexummal egyben bővíteni is kívánják tevékenységük körét a lakosságnak: olajkályha-javítással, kerékpár_ és motorjavítással, üvegezéssel, és sorolni lehetne. Január óta a terület és ,a pénz rendelkezésükre áll, remélhető, hogy hamarosan új és jobb körülmények között folytathatják szolgáltatásaikat Dévaványa nagyközség lakóinak. — vor Hétköznap Kevermesen A Pamuttextilművek békéscsabai gyárának kevermesi orsózóüzemében több mint 70 embert alkalmaznak. Műszakonként a lányok és az asszonyok mintegy 1800—2800 kilogramm fonalat csévéznek fel. A mezőkovácsházi ÁFÉSZ cirok- és seprűkötő telepén Tóth András vezető elmondta, hogy az 1941 óta működő üzem évente 80 vagon bálázott cirkot szállít külföldre és 20 vagonnal a hazai seprűgyárak vásárolnak, meg. Bozó Józsefné három hónapja dolgozik a PATEX kevermesi üzemében Kiss Imre naponta 25—30 mázsa cirkot présel bálába Kirakodóvásár Kevermesen, a zárszámadás napján JEGYZET II bizalmat kell helyreállítani Korábban kezdték a taggyűlést és már a vita folyt, amikor megérkeztem. A beszámolóból rekonstruálni csak annyit tudtam, hogy „erősen elvi síkon mozgott”. Ez bírálatként hangzott el a tagság részéről. Jogosan, mert a munka mindig konkrét és számot is így kell adni róla. Érkezésemkor az első hozzászóló beszélt, az üzem vezetője, aki szintén ennek az alapszervezetnek a tagja. Kétségtelenül sok okos, hasznos dolgot említett: egész csokorravalót. Szóvá tette, hogy a vezetőség beszámolója nem szólt a határozatok végrehajtásáról, hiba volt elhanyagolni a reszortfelelősök beszámoltatását, az is mulasztás volt, hogy az alapszervezet működési területét érintő témákban az illetékes gazdasági vezető tájékoztatását sem igényelte a vezetőség. A beszámolóban elhangzott néhány kritikai észrevételt sem kellett volna olyan szőrmentén fogalmazni. Elmarasztalta az üzemi párt- "Vezetőséget is, amiért mindezekre év közben nem hívta fel az alapszervezet figyelmét. Önkritikának szánva, azt is elmondotta, hogy neki is többet kellett volna tennie, de a tavalyi összevonás, a ma is meglevő személyi problémák miatt ... nos, hát ugye érthető, hogy erre már nem futotta az idejéből. Mondanivalója ennél hosz- szabban és részletesebben hangzott el. Egy idő után a jelenlevők egy része velem együtt feszengeni kezdett. Nem a mondanivaló miatt, hanem annak hogyanja váltotta ki a zavaró érzést: a kioktató hang. Valljuk, hogy a pártalap- szervezet taggyűlésén csak kommunisták vannak. Ott nincs vezető és beosztotti viszony. Ne is akarjunk sarait viselni. A vezetőnek a folyamatokra való rálátása helyzeténél fogva kétségtelenül összetettebb, világosabb. Ezt kell az alapszervezeti pártmunka rendelkezésére bocsátania — ez kötelessége is. Aztán: mind az alapszervezet munkáját, mind a beszámolót kritizálni joga van mindenkinek, de ez a jog csökkentett értékűvé válik, ha közben a bíráló nem tett semmit, vagy alig valamit az eredményesebb pártmunkáért. Zavaró légkört teremtett a taggyűlés végén az is, amikor a városi pártbizottság képviselője ismertette a gazdasági vezető írásban benyújtott panaszát és az arra adott választ. Egyik panasza az volt, hogy a decemberi taggyűlést nélküle tartotta meg az alapszervezet. A válasz erre természetesen csak az lehetett, hogy a taggyűlés megtartásának nem az a feltétele, hogy a vezető mikor ér rá. Ez kézenfekvő, mégis úgy tűnt: igazát keresni ennek ellenére tovább szándékozik. Nem vitás előttem, hiszen tapasztalat alapján mondom, hogy tehetséges emberről van szó. Nehéz volt a tavalyi évük, gazdasági eredményeik mégis jók. Biztatóak az idei termelési kilátások is. Nem is cáfolható, hogy az üzemért mindent megtett és megtesz, de... ahogy egyik felszólaló párttag megfogalmazta: a bizalmat kell helyreállítani, mert itt valami megroppant. Sok helyen megfordultam s tudom jól, hogy ez igen kivételes eset. Az üzem nevét is, ezért hallgatom el, de akiket illet, tudják. Szóvá tenni mégis azért kellett, hogy okulásul szolgáljon: ne üsse fel a fejét sehol ez a magatartás: se taggyűlésen, se az üzemi demokrácia különböző fórumain, de a személyes munkakapcsolatokban sem, még átmenetileg sem. (Serédi) Fotó: Martin Gábor —g—
