Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-24 / 47. szám
1978. február 24., péntek 0 igmokf&i Kvarc karórák Battonyáról Valljuk be őszintén, hogy Battonya nevét kevesen ismernék az országban, ha nem ez a község lett volna az elsőként felszabadult magyar település. így is csak ritkán hallani róla megyénk határain kívül. Ipar nélküli mezőgazdasági település volt az elmúlt évig, amikor is megkezdte a munkát a MOM battonyai gyáregysége. A kezdeti lendület arra enged következtetni: lehet, hogy ez az üzem teszi rövidesen még ismertebbé Battonyát. Meg kell hagyni, merész döntés volt, hogy a MOM elhatározta: üzemet épít Battonyán. Ráadásul nem is akármilyet. Olyat, amely finommechanikai, műszeripari alkatrészeket gyárt, életfontosságú fékberendezésekhez, világhírű geodéziai és egyéb precíziós műszerekhez. Mindezt pedig egy olyan községben, mely eddig semminemű ipari hagyománnyal nem rendelkezett. Munkássá válni Aki figyelemmel kíséri beruházásaink többségének sorsát, az tudja: ritka eset, hogy valami határidőre, s a tervezett költségekkel épüljön fel. Battonyán ez történt. Ez volt az első bizonyítéka annak, hogy a község vezetői, lakói szívükön viselik, akarják az ipar mielőbbi megjelenését Battonyán. Nem volt nehéz az első 30 munkás felvétele sem, ők kezdtek ismerkedni az először szokatlan körülményekkel. A körülmények szokatlan- sága alapvetően a gyári munkában rejlett. Az új dolgozók többsége termelőszövetkezetekből, gépjavítókból érkezett, ahol ugye nem vették szigorúan a reggel 6 órás munkakezdést, nem volt probléma, ha napközben ki kellett szaladni a boltba tízóraiért, és ha úgy hozta a dolog, kihagyott egy napot, majd bepótolta később. A MOM szervezettsége nem tűrte ezeket a lazaságokat, és a fegyelem megszokásához bizony idő kellett. De nemcsak ezek voltak a munkássá válás gondjai. A frissiben betanított munkások nehezen barátkoztak a gépekkel. Nem törődtek vele kellően, és a kényes, apró alkatrészeket sem kezelték úgy, ahogy kellett volna. A > hiányos gép-, anyag- és rajzismeret is nehezítette a munkát, egyszóval Battonyán is meg kellett küzdeni a munkássá válás minden nehézségével. Természetesen a munkássá válás folyamata még nem ért véget. Erre az eltelt alig több mint tíz hónap nem volt elegendő, néhány év kell majd hozzá. De a zömében fiatal kollektíva — a dolgozók 70 százaléka még nem töltötte be 30. életévét — lendülete legyőzte a kezdeti nehézségeket. Mérleg, ára, léglék Elsőként a forgácsolóműhely kezdte meg a termelést. Meg kell hagyni, nehéz dolog volt a többé-kevésbé elavult gépeken a századmilliméteres tűrésű alkatrészeket megmunkálni, begya- korlatlan dolgozóknak. Tudták ezt a MOM központjában is, ezért nem írtak elő tervet az elmúlt évre Batto- nyának. Feladatuk a betanulás, a termelés felfutása volt. Ahogy telt az idő, úgy növekedtek a feladatok és nőtt a munkáslétszám is. Most 110-en dolgoznak a gyáregységben, lég- és olajfékszerel- vényeket, műszeralkatrészeket készítenek. Az általuk gyártott darabok kerülnek többek közt a minszki MTZ-traktorokba, a Rába kamionjaiba és az Ikarusz autóbuszaiba. Természetesen az idén már terv szerint, pontos ütemezéssel termelnek. Ez a terv látszólag nem magas, mindössze 20 millió forintos. De ehhez hozzá kell tenni, hogy Battonyán jelenleg nem folyik készletszerelés, nincs végtermékkibocsátás. Az általuk gyártott alkatrészeket a társgyárak használják fel, ezért termelési értékük csak az anyagmentes hányadot, közérthetőbben szólva, munkájuk értékét tartalmazza. így pedig rögtön többnek tűnik ez a 20 millió forint. Sőt, az is lehet, hogy az év végéig ténylegesen több lesz a termelés a tervezettnél. Rövidesen megkezdődik ugyanis két nagy távlatokkal biztató termék gyártása. Megegyezett ugyanis a MOM az amerikai CHRONAR céggel, hogy kooperációban és bérmunkában Magyarországon fognak mérleget és karórát gyártani. Természetesen nem közönséges mérlegről és nem egyszerű óráról v,an szó. A mérleg — melynek első részletrajzai most érkeztek meg Battonyára — a. világon ma legkorszerűbbnek számító elektronikus, digitális kijelzésű fürdőszobamérleg lesz. Mint a hosszú elnevezésből sejthető, bonyolult és drága a szerkezet. Egyelőre nem is kerül nálunk forgalomba, valamennyit visszavásárolja az amerikai partner. A kvarc karóra már ismerősebb a hazai közönség előtt. Hasonlókat jelenleg is árulnak, de a Battonyán készülő sokkal többet tud majd. Az egyszerű időmérésen és dátum jelzésen kívül századmásodperces pontosságú stoppernek is használható, beállíthatók rajta a zónaidők, és ami különlegesség: az előre beállított időpontban sípolni kezd, így ébresztőóraként is használható. Ennek gyártása a tervek szerint augusztusban vagy szeptemberben kezdődik. Az első szériák még ,az Egyesült Államokba kerülnek, de már folynak a tárgyalások arról, hogy hazánkba is fogalomba kerül, sőt az is lehet, hogy a MOM megkapja a szocialista országokba szóló exportálás jogát. Épül a második üzem A termelés fejlesztésére tehát kialakultak a tervek, most már ezek megvalósításán a sor. Ehhez azonban nem elég az akarat, új épületek, gépek, munkáskezek kellenek. Ami az épületeket és a gépeket illeti, arra a MOM 121 millió forintot szán ebben az ötéves tervben. A pénzből elsőként a kvarcórák műhelyét alakítják ki egy raktárépületből. Sebészeti műtő tisztaságát meghaladó, légkondicionált, abszolút pormentes munkateremben szerelik majd a női munkáskezek az órákat. A technológiai berendezéseket az amerikai cég szállítja, és ő tanítja be a dolgozókat a speciális munkára. Még ebben az évben megkezdődik a második üzemcsarnok építése is, ahol tanműhely, végszerelde, galvanizáló, valamint festő- és kikészítősor kap helyet. Ezen utóbbiak nélkülözhetetlenek az előrelépéshez, ugyanis a tervben az is szerepel, hogy a jövő évtől már készre szerelt végtermékeket állítson elő a battonyai MOM. Jut a pénzből modern gépekre is, hogy tovább fokozhassák a gyártás színvonalát. Miután a tervezett fejlesztések megvalósulnak — a tervciklus végére — 400 dolgozót foglalkoztató, korszerű, műszeripari középüzem lesz a battonyai gyáregység. A létszámnál is sokkal gyorsabb ütemben növekszik a gyáregység termelése. Az elmúlt évi 6,6 millió forinttal szemben 1980-ban 150 milliós lesz az éves termelés. Nem egészen öt év alatt csaknem 25-szörös növekedés igazán elismerésre méltó teljesítmény. És ez az eredmény egyben jól példázza azt, hogy mennyire hasznos lehet a vidéki ipar- telepítés, ha azt szervezetten, meggondoltan, gyorsan hajtják végre. Ügy, ahogyan az a battonyai MOM-gyáregy- ség esetében történt. Lónyai László Ví, A 47-es főközlekedési úton Orosházától néhány kilométerre közlekedésbiztonsági okok következtében kiirtanak az erdőből néhány méter széles sávot. A munkát az orosházi Dózsa Tsz tagjai végzik „ „ Foto: Veress Erzsi Épül a Páksi Atomerőmű. A 26. sz. Állami Építőipari Vállalat dolgozói építik a vízkivételi müvet, amelynek építésével a terveknek megfelelően haladnak (MTI-fotó — Gottvald Károly felvétele — KS) Gyermekkabát és hőközpont Tótkomlósi termékek exportra A Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet az 1977—78-as évre 5,5 millió forint áruexportnövelő hitelt vett fel, amelynek legnagyobb részét a textilruházati üzembe és a vasipari üzembe ruházta be. így az előbbibe elsősorban különböző gépeket — mint gyorsvarró-, gombozó-, síkragasztó gépeket — vásárolták, másfél millió forint értékben. A vasipari üzembe szintén új, nagy hatású gépeket vásároltak, s két új üzemrészt építették: egy festő- és egy asztalosműhelyt. Emellett az NDK-ból több gépet kaptak bérbe, amelyeken a Német Demokratikus Köztársaságba irányuló exportmunkákat végzik. A későbbiekben ezeket a munka- padokat megvásárolják, így a szövetkezet tulajdona lesz. Mi sem bizonyítja jobban azt, hogy ez a kölcsönfelvétel és a beruházás nem volt alaptalan, mint az 1977-es esztendő eredményei, amelyek a következők: termelési értékük 73,8 millió, árbevételük 73,4 millió, nyereségük pedig több mint 8 millió forint volt. Mindez alig 400 dolgozó produktuma. Legnagyobb termelési értéket a textilruházati részlegük hozta: mintegy 27 millió forintot. A textilüzemet kívánják a továbbiakban is bővíteni — ez áll a szövetkezet középtávú terveiben. Az elmúlt évben 70 ezer gyermekkabátot készítettek, amelyből 21 ezer a Szovjetunió piacaira került, s csaknem negyed részét pedig holland megrendelésre bérmunkában varrtak össze. Nem nehéz kiszámítani, hogy a fennmaradó több mint 80 ezer kiskabát a hazai boltokba került. Vasipari üzemük 1.9 millió forinttal járult a közös bevételekhez. Tavaly 12 darab nagy hatású Thermobil hőközpontot készítettek, ez évben már 24 kazánt kívánnak összeszerelni. A Békés megyei Vegyesipari Vállalat gyomai gyáregységének 2700 ÉTI-kazántestet gyártattak bérmunkában. Ugyancsak bérmunkát vállaltak a Wei- mari Mezőgazdasági Kombinátnak, s 3000 — a burgonyaszedő géphez szükséges — töltésnyomóhengert készítettek exportra, Hollandiának pedig 220 szénaszóró-fejet és szénaszállító-kocsit állítottak össze. Nagyságrendiben harmadik üzemük a bőrruházati részleg. Itt 1977-ben 45 ezer különféle munkavédelmi cipőt, bakancsot és 30 ezer védőkesztyűt szabtak és varrtak össze a belföldi piacra, csaknem 18 millió forint értékben. A kereákedelem többet is átvenne, de a tótkomlósi szövetkezet sem mentes a munkaerőgondoktól, így a jövőben is csák ennyit tudnak gyártani a megrende- lőkifek. Mintegy 8 millió forint volt a bevétele az építőipari üzemnek, amely főleg a közületi javításokból, karbantartásokból és szolgáltatásból, valamint a kisebb szociális létesítmények megépítéséből folyt be. A szövetkezet vezetői úgy vélik, hogy eredményeik elérésében nagy szerepet játszott a szakosodás és a specializálódás, amely elsősorban a bőrruházati és a vasipari üzemüket érintette. A termékskála-szűkítéssel a jövőben is élni kívánnak. Ezáltal 1978-ban 9—10 százalékos termelési értéknövekedéssel számolnak, s a nyereségük is megközelítheti a 10 millió forintot. De célul tűzték ki, hogy további 6 százalékos bérszín vonal-növekedést érnek el a tavalyi 19 százalékos növekedés mellett ez évben is. — jávor —- ----------------------------------------------------------------------------------------------Jut a fejlesztésre is A kunágotai Bercsényi Tsz több termelési rendszernek is tagja. Eredményeikhez mindenképpen hozzájárult az, hogy a rendszereken keresztül szerezték be a nagy hozamokhoz alapot szolgáltató vetőmagvákat, műtrágyákat, növényvédő szereket, nagy teljesítményű speciál- gépeket. A szövetkezet növénytermesztésében a búza és a kukorica a két legfőbb növény. Ez a két kultúra a szántó 60 százalékát, mintegy 3000 hektár, köti le. A búza az elmúlt esztendőben a tervezett 48 mázsával szemben 56 mázsát, a kukorica a várt 68 mázsához képest 11 mázsával többet hozott hektáronként. Mindent egybevetve a fő ágazat 4 millió forinttal haladta meg a tervben előirányzott 85 millió forintos árbevételt. A közös gazdaság állat- tenyésztése a szövetkezet fennállása óta tavaly produkálta a legfigyelemreméltóbb eredményt. A szarvas- marha-, a sertés- és a ba- romfitartás együtt 33 millió forinttal növelte egy év alatt a szövetkezet árbevételeit, ez 4 millióval több az eredetileg tervezettnél. A legtöbb bevételt a baromfihizlalás hozta, nagyságrendben ezt követte a hízó-, majd a tojás-, illetve a hízómarha- és fej értékesítés. A baromfihizlalás egyharmadát adta a 33 millió forintos árbevételnek. Érdemes megjegyezni, hogy a háztáji sertésértékesítés csaknem 16,5 millió forintot hozott a kun- ágotaiaknak. A jó év eredményeként a Bercsényi Tsz 32 millió forintot meghaladó nyereséggel zárhatta az 1977-es évet, így jut majd az erre az évre tervezett beruházásokra. Ezek közül kiemelkedő a törzsbaromfitelep bővítése, amelyre az idén 13 millió forintot költenek. A gépvásárlásokra szánt összeg 8,5 millió, fedezete pedig az amortizációs keret. Az elképzelések szerint ebből egyebek között három traktort, két kombájnt, két mikronu. vsáról:.. ' , az elmúlt «..zten- dőben beszerzett MTZ—80- as traktor, a Olaas Dominá- tor és a két SZK—6-os kom- bánj, valamint egy busz mellé.
