Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-22 / 45. szám
1978. február 22., szerda 0 Búza, kukorica és hús A megye szélén 3743 hektár közös szántóterületen gazdálkodik a 372 dolgozó tagot számláló gádorosi November 7. Tsz. A közelmúltban megrendezett zárszámadáson szép eredményekről számolhatott be a tagságnak Zahorecz József, a szövetkezet elnöke. A közös gazdaság a tervezettnél több, vagyis 139 millió forint árbevételhez jutott, s összesen 20,3 millió forint nyereséget ért el. Mit is takarnak ezek a számok. A szövetkezet életében meghatározó a növénytermesztés és az állattenyésztés. A növénytermesztési ágazatban az átlagosnál nagyobb terméseredményeket értek el. Kenyérgabonát 1273 hektáron termesztett a gádorosi tsz, s 54,4 mázsás átlagterméssel takarították be a termést. A kukorica termésátlaga országosan is kiváló, az előző évhez képest 32 százalékkal több, vagyis 1260 hektár átlagában 84,4 mázsás termést értek el. Nőtt a cukorrépa hozama is, hektáronként 408 mázsát takarítottak be, kevéssel több, mint 15 százalékos cukortartalommal. Szójából a korábbi esztendőkhöz viszonyítva 56 százalékkal nagyobb, vagyis 21 mázsás termést értek el. A felsorolt növények mellett jelentős mennyiségű étkezési vöröshagymát is termesztett a szövetkezet. Az elért eredményekhez hozzájárultak a modern, nagy teljesítményű munka- és erőgépek, az időszerű feladatokat időben elvégezték, a betakarítási veszteség jelentősen csökkent. Nőtt a műtrágya felhasználása: egy hektárra 315 kilogramm hatóanyagot juttattak ki, s az idén a tervek szerint már 400 kilogrammot szórnak ki a gépek. Szép eredményeket ért el az állattenyésztésben is. A közös gazdaság hústermelése az előző évhez képest 15 százalékkal nőtt. Sertéshúsból 6110 mázsát adtak a feldolgozóiparnak. Pecsenye- libából 4280, pecsenyecsirkéből pedig 2462 mázsát értékesítettek, az előző esztendőhöz képest 36 százalékkal többet. Nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés is, tehenenként 3140 literes “hozamot értek el, összességében 675 ezer liter tejet értékesítettek. A termelés növekedésével egyidőben javultak a tsz- ben a munkakörülmények, növekedtek a keresetek. Az elmúlt évben az egy dolgozó tagra jutó havi kereset 3791 forint > volt. Csökkent az üzemi balesetek száma, és az ezzel összefüggő kiesett munkanapok száma, javult a szociális ellátottság, erősödött a partnergazdaságokkal való kapcsolatuk, hatékonyabb lett a szocialista brigádmozgalom. Napjainkban a termelőszövetkezetben 18 szocialista brigád dolgozik 228 taggal. Az elért eredményekkel nem elégedett meg a tagság, az egyenletes ütemű fejlődés mellett az idén 149 millió forint árbevétel eltérését tűzték célul. — sz-A veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet biológiai osztályának laboratóriumában és a hozzá tartozó ötszáz négyzetméter alapterületű üvegháeban télen is ideális körülmények között vizsgálhatják az új növényvédő szerek biológiai hatásait a kutatók. Képünkön: gyomirtó szerek vizsgálata az üvegházban (MTI-fotó — Rózsás Sándor felvétele — KS) •■■■■■■■■■■■■■■bhhhdbhhhhhhhhhhbmbbhbbhibbbbbhhbhií Az ellenségnek álljt parancsolták. Moszkva alatt, 1941- ben a Szovjet Hadsereg mindörökre szétoszlatta a Wehrmacht legyőzhetetlenségének, villámlháborús terveinek legendáját. A szovjet—német frontokon 1942— 43-ban döntő fordulathoz vezetett a stratégiai jelentőségű német fasiszta hadseregcsoportok szétverése a Volga menti, kaukázusi és kurszki csatáikban. Mindez gyökeresen megváltoztatta a II. világháború addigi menetét is. A szovjet fegyveres erők minden fronton támadásba lendülve, kiűzték hazájukból az agresszort, teljesítették felszabadítói küldetésüket, segítettek az áldozatul esett európai és ázsiai népeknek, hogy visszanyerjék szabadságukat és függetlenségüket. A Szovjetunió nagy győzelme egyben a szovjet társadalmi és államrend, a szocialista gazdaság, a marxista—leninista ideológia, a párt és a nép egysége diaída- lát jelentette. A háború meggyőzően bizonyította a szocialista állaim katonai szervezetének potenciálját és tönhetetlenségét, a szovjet kátonai stratégia és hadművészet fölényét. Ha a Nagy Honvédő Hábo- ' rú legnagyobb hőséről szólunk — mondotta Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke —, akkor ez a halhatatlan hős a Szovjetunióban élő népek testvéri családja, amelyet a barátság elszakíthatatlan szálai forrasztanak egységbe. Tépeink fiai a frontokon és a hátországban egyaránt testükkel védték szocialista hazájukat. A világháború legnagyobb terhét viselő szovjet emberék tisztelettel adóznak a közös ellenség, a német fasizmus és a japán militarizmus ellen harcoló népek erőfeszítéseinek és hősiességének. A Szovjetunió győzelme a II. világháborúban megváltoztatta a világ arculatát. A háború kimenetele még ma is nagy hatással van a világ fejlődésének egész menetére. A világbéke, a forradalmi átalakulások, a népek kivívott szabadsága és függetlensége egyáltalán. nincs ínyére az imperializmus agresszív erődnek. Alighogy elhallgattak a fegyverek, aknamunkába kezdtek a szocializmus és fő ereje, a Szovjetunió ellen. Az imperialisták kirobbantották a hidegháborút, elkezdték az atomzsarolást, számos agresszív katonai tömböt szerveztek, katonai bázisok hálózatát építették ki, féktelen fegyverkezési hajszába kezdtek. A jelenlegi ötéves — 1976-tól 1980-ig tartó — időszakban a NATO-orszá- gokban a katonai kiadások átlagosan 60 százalékkal növekednek az előző öt év kiadásaihoz képest. Csillagászati összeget érnek el, megközelítik az 1 billió dollárt. Űj tömegpusztító fegyvereket és szállításukra alkalmas eszközöket — például neutronbombákat és szár-'- nyasrakétákat — alkotnak. Ezeket az eszközöket — Nyugaton nyíltan bevallják — a Szovjetunió és a 'szocialista országok ellen akarják fordítani. A Szovjetunió és a baráti országok következetesen a béke, a nukleáris háború megelőzése, a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élése érdekében szállnak síkra. Számos példa bizonyítja ezt. A Szovjetunió tett javaslatot egy világegyezmény megkötésére, amely kimondaná a nemzetközi ügyek békés, erő- szakmentes rendezésének elvét. A Szovjetunió és partnerei a Varsói Szerződésben még 1976 decemberében javasolták az összeurópai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőinek, hogy kössenek szerződést, amelyben kimondják, elsőként nem alkalmaznak egymás ellen nukleáris fegyvert. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása az egész emberiség érdeke. A szocialista társadalomtól idegen a hódító háború. Az SZKP és a szovjet nép minden erőfeszítése az ország védelmi erejének, a fegyveres erők ütőképességének fokozására irányul, ez az igazi gondoskodás az Októberi Forradalom és a szocializmus vívmányainak biztonságáról méltó felelet az imperializmus agresszi- ós törekvéseire. Teljesen alaptalanok azok a nyugati vádak, hogy a Szovjetunió túllép védelmi képessége fokozásának határán és fegyverkezési fölény megszerzésére törekszik. A szovjet vezetés abból indul ki, hogy az ország védelmi potenciáljának elegendőnek kell lennie minden, a szovjet nép békés életének megzavarására, szövetségesei biztonságának veszélyeztetéKell a jó bőr — hazai feldolgozásra és exportra A kikészített bőrökön az utolsó „simítást” a csiszolás jelenti. A külöpböző vastagságú anyagokat egyformára csiszolják a gépek A bőr évezredek óta. fontos szerepet tölt be az ember életében: ruházati cikk, használati eszköz, dísz, s ki tudná felsorolni, hogy mi mindenre használják még. A magyar bőrgyártás évszázadok óta Európa-hírű. A négy hazai bőrgyár — a budapesti, a kaposvári, a simontor- nyai és a pécsi — hírnevét a középkor ügyes tímárai alapozták meg. Az egyik legjelentősebb bőrgyárunk a pécsi. A városban az első bőrkikészítő és feldolgozó műhelyek a Tettye-patak völgyében épültek, a török hódoltság éveiben itt alakították lji műhelyeiket a török tabakosok, tímárok is. Csakhamar híre kelt az ügyes kezű mestereknek. A puha, jó fogású bőröket gyártó mesterek hírére azután sorra' jöttek és telepedtek le a bőrfeldolgozó iparosok, a bocskorosok, a csizmadiák, a szíjgyártók. A mai pécsi bőrgyárat 1762- ben alapították. Ezekre az időkre csupán sgy-egy ódon épület emlékeztet, de ezek többségében is már gépek segítik az embert. — Évente mintegy 150-faj- ta bőrféleséget készítünk — kezdi a beszélgetést Hornyák József műszaki igazgatóhelyettes. — A marhabőr 30 százalékát hazai forrásból, a többit importból szerezzük be. A legtöbbet Ausztráliából, Argentínából és az USA- ból vásárolunk. A sertésalapanyag hazai, de sajnos kevés. Ebből feldolgozási kapacitásunk 9 ezer tonna évenként, ezzel szemben alig tudunk 5 ezer 500 tonnát kikészíteni. Pedig a nyersbőr ára elfogadható, kilogrammonként 50 forintot fizetünk a sertésbőrért. — A hazai húsfeldolgozó üzemek nem nyúzzák a sertést? — Az ellátásunkat kisebb üzemek segítik. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt üzemei nem nyúznak, mondván . nem kifizető. A jelenlegi áron számolva minden egyes levágott sertés után 400—500 forintot kapnának még, de így sem „üzlet” — sére irányuló kísérlet visz- szaveréséhez. „A Szovjetunióban a gazdaság, a tudomány és a technika olyan szinten áll, — jelentette ki a közelmúltban D. Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere —, hogy a legrövidebb időn belül bármilyen fegyvert előállíthatunk, amelyet a béke és a szocializmus ellenségei fel akarnak használni ellenünk. A szovjet kormány több alkalommal is hangoztatta, hogy nem akar a haditechnika fejlesztésének útjára lépni. Ez a világ számára is veszélyes lenne. A Szovjetunió határozottan és kitartóan azt javasolja az Egyesült Államoknak és NATO szövetségeseinek, hogy kölcsönösségi alapon tartózkodjanak új stratégiai fegyverek és fegyverrendszerek létrehozásától és gyártásától.” A fegyverkezési hajsza újabb menetének, újabb tömeg- pusztító fegyverek ' létrehozásának megakadályozása érdekében javasolta a Szovjetunió, hogy a szerződés tagjai kölcsönösen mondjanak le a neutronfegyverek gyártásáról. A Szovjetunió következetesen békés külpolitikát folytatott a múltban és folytat ma is. Fegyveres erői történelmük során egyetlen egyszer sem emeltek kardot más népekre. A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta szent kötelességének tartja, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregeivel együtt megbízhatóan védelmezze a szocializmus nagy vívmányait és a világbékét. * kesereg a műszaki igazgató- helyettes. A Pécsi Bőrgyár az elmúlt évben 1,6 milliárd forint értékű kikészített bőrt állított elő, melynek felülete meghaladta a 2,5 millió négyzet- métert. A marhabőrből kétféle terméket készítenek: a puha bőrből cipőfelsőrészt, a kemény bőrből cipőtalpat és műszaki áruféleséget gyártanak. A sertésbőrgyár részleg az 1960-as évektől kezdve fejlődött. Hosszas kísérletezés után ma már igen jó minőségű velúrt készítenek, s ennek 90 százalékát ruházati célra szállítják. Napjainkb.-m a leggazdaságosabb bőripari exportunk a sertésvelúr, minden egyes négyzetmétere 10—12 dollárért értékesíthető. A termelés háromnegyed részét a hazai feldolgozó üzemeknek szállítják, s csak kisebb hányadát exportálják, noha igen keresett termék a világpiacon. Európában a sertésbőrruházat gyártásában Jugoszláviát Magyarország követi, világszínvonalon. Természetes, hogy a gyártás során hulladék is keletkezik. Ebből a hulladékból bőrpótló anyagokat — cipőtalp, kéreg stb. — készítenek, olyan cikkeket állítanak elő, amiket alig öc éve még importból szerezte be az iparág — valutáért. E termékek a népgazdaságnak mintegy. 15 millió forint valutamegtakarítást jelentenek. Naponta mintegy 36 tonna nyersbőrt dolgoznak fel, minden egyes kilogramm bőrhöz 5 liternyi vizet haszA körösladányi Magyar— Vietnam Barátság Termelő- szövetkezet tavaly 15 millió forint értékben vásárolt fel sertést, szavasmarhát a háztáji gazdaságokból. Ez majdnem kétszerese a két évvel ezelőtti mennyiségnek. Ugyancsak jelentős a szövetkezet által eladott 11 millió forint értékű takarmány. A kisgazdaságok termelését kedvezően befolyásolja az ügyintézés egyszerűsítése. Míg korábban órákat kellett eltölteni a sorban állással, addig most alig 30 percet nálnak. A nyár derekán adták át a 210 millió forintos költséggel megvalósult feldolgozó üzemrészt, mely 20 , százalékos termelésnövekedést jelent. Hogyan lesz az idomtalan, vastag bőrből puha alapanyag? A több futballpályányi csarnokban 6—7 méter átmérőjű hengerek sora forog. Ezekben két napig meszezik, zsírtalanítják a bőrt. Ezt követi a tartósítás, majd a mechanikai megmunkálás: a víztelenítés, a hasítás, a faragás. A festésre újabb hordókban kerül sor, s a szivárvány minden színének különböző árnyalatát festik. A több fokozatú szárítás után a puhítás és a csiszolás következik. így készül a rövidnek tűnő, ám a valójában hosszú technológia után a feldolgozásra alkalmas bársony finomságú bőr. — Konfekcionálva is igen keresett termékek a bőrruhák a világpiacon. Termékeink zöme feldolgozva jut határainkon túlra, a gyár közvetlen exportja tavaly meghaladta a 3,5 millió dollárt. Exportunk lehetett volna több is, ugyanis 210 millió forintnyi termeléskiesésünk volt bőrhiány miatt — mondja a műszaki igazgató- helyettes. Remélhetőleg, ezer a gondon a közeljövőben üzembe lépő hazai húsfelcfolgozó üzemek segítenek majd, s lesz elég sertés- és marhabőr alapanyaga a Pécsi Bőrgyárnak. Szekeres András vesz igénybe a szerződés megkötése, az előleg és a táp felvétele. Ha a takarmányt két, a termelőszövetkezet tulajdonában levő tápbolt forgalmazza. A háztáji gazdaságok az elmúlt évben 101 vagon kukoricát és 78 vagon búzát vásároltak a szövetkezettől. A tsz még nagyobb mennyiségű takarmány beszerzését is biztosítani tudja. Erre várhatóan már 1978-Jbam szükség lesz, ezt bizonyítják a több évre megkötött hizialá- si szerződések. A háztáji gazdálkodás sikeres éve Körösladányban 1 A
