Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-21 / 44. szám

1978. február 21., kedd Hz új mozgalmi év KISZ-feladatai az orosházi járásban Az orosházi járásban a KISZ-tagok többsége a me­zőgazdaságban, kisebb há­nyada a szövetkezeti ipar­ban és kereskedelemben, il­letve a helyi szolgáltató egy­ségekben és intézményekben dolgozik. E sajátosságokhoz jól alkalmazkodóan egészí­tette ki a KISZ orosházi já­rási bizottsága az 1978—79- es mozgalmi évre szóló „Ha­tékonyság, minőség” elneve­zésű akcióprogramot a já­rás alapszervezetei számára. A járási bizottság leg­utóbbi értekezletén elfoga­dott akcióprogram-kiegészí­tés legelső feladatként a gazdasági építőmunkában való helytállást jelöli meg. Az üzemekben, szövetkeze­tekben működő KlSZ-szer- vezetek számára javasolja a bizottság, hogy csatlakozza­nak a „KISZ-szervezetek az V. ötéves tervért” mozgalom­ba. „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!” — erre biztat a KISZ radar. Ennek kereté­ben az alapszervezetek sokat tehetnek a mezőgazdaságban a nagy teljesítményű gépek gazdaságosabb kihasználá­sáért; az iparszerű terme­lési rendszereknél a techno­lógiai fegyelem betartásáért; a műtrágya, a növényvédő szerek szakszerű tárolá­sáért és felhasználásáért, a gyors, veszteségmen­tes betakarításért. A szövet­kezeti iparban a KISZ-esek a radar-mozgalomban első­sorban a nyersanyag- és energiatakarékosság, a minő­ségi munka, a korszerű ter­mékszerkezet, valamint a munkakörülmények javítása és a munkavédelem terén tehetnek észrevételeket, ész­szerű javaslatokat. A keres­kedelemben, szolgáltatásban a lakosság kulturált kiszol­gálása, az áruraktározási veszteségek csökkentése, va­lamint a hiánycikkek és el­fekvő készletek figyelemmel kísérése lehet a KISZ ra­dar témája. Sokat tehetnek a fiatalok az orosházi járásban a me­zőgazdasági termények gyors, veszteségmentes beta­karításáért a különböző be­takarítási versenyek kereté­ben is. A KISZ járási bizott­sága az új mozgalmi évben is meghirdeti a járási szintű búza-, kukorica- és cukorré­pa-betakarítási versenyeket. 1978—79-ben két alkalom­mal szervez a KISZ az orosházi járásban kommu­nista műszakot. Tovább dol­goznak a fiatalok az új moz­galmi évben a szakmunkás- képző kollégiumért; 130 ezer forint befizetését vállalták. A mind színvonalasabb és tartalmasabb politikai kép­zés érdekében javasolja az alapszervezeteknek a járási bizottság, hogy nevezzenek be a „Kiváló politikai kép­zési kör” versenybe, s ugyanakkor az Ifjúsági vita­kör anyagából járási vetél­kedőt rendeznek. Nőpolitikánkról és a szocialista demokráciáról ír a Pártélet Közérdeklődésre számot tartó problémákkal foglalko­zik a Pártélet februári szá­ma. Jakab Sándor nőpoliti­kánk fő irányvonalait taglal­ja: Azonos feltételeket a nők egyenjogúságáért — című írásában. A lenini útmuta­tást figyelembe véve elemzi az eddigi eredményeket, s felvázolja a jövendő felada­tokat. Tényeket, számadato­kat olvashatunk a nők vezető szerepéről a gazdasági és po­litikai életben, a társadalmi és tömegszervezetekben. A nők továbbtanulásáról írva példaként említi, hogy a Politikai Főiskola hallgatói között 3—4 százalékról né­hány év alatt 18—20 száza­lékra emelkedett a nők ará­nya. Nemcsak hazai képet fest, kitekint a nemzetközi helyzetre is. A legfontosabb politikai feladatok között említhető a szocialista demokrácia, hi­szen érinti a társadalmi élet minden területét. Az „Esz­mecsere a szocialista demok­ráciáról” lényegében kerek- asztal-beszélgetés, melyre a lap szerkesztősége meghívta az MSZMP KB négy osztály­vezető-helyettesét. A beszél­getés során szó esett az ál­lamélet demokratizmusának fejlesztéséről, a bürokrácia csökkentéséről, a tájékozta­tás fontosságáról, a rétegta­lálkozók, fórumok, falugyű­lések szerepéről. Szóba ke­rült a párt és a tömegek kapcsolata, a pártdemokrá­cia is. Békés megyei aktualitás Csatári Béla: Koncentráció a gazdasági ágazatokban cí­mű elemző írása, mely kö­zéppontba állítja a pártszer­vek irányító tevékenységét a gazdasági élet különböző te­rületein. A folyóiratban olvasha­tunk még a párttaggá neve­lés gyári tapasztalatairól, a pártszervezetek és népi el­lenőrzés kapcsolatáról. A Karcolatok, megjegyzések rovatban jelent meg Varga Viktória díjnyertes írása „Szokatlan” pártmegbízatá­sok címmel a Tisza-Cipőgyár pártalapszervezetének mun­kájáról. Az utolsó oldalakon hasz­nos bibliográfiát találhatunk az országos lapokban 1977. december 11-től 1978. január 10-ig megjelent fontosabb cikkekről. A változó Szeghalom Régóta nem titok Szegha­lomban a várossá válás gondolata. Nem valamiféle türelmetlenség, hanem a reális lehetőségek kihaszná­lása jellemzi a nagyközség fejlesztését már évek óta. Az 1987. évi tervek is az Álmatlan éjszakák ékéscsabán az Or utca és környékének lakói mostanában ál­matlanságban szenvednek. Tévedés kizárva, szó sincs valamiféle kóros állapotról. Csupán egy olyan minden­napos jelenségről — ma már igencsak az, s ez ör­vendetes —, mint hogy szép városunk tovább fejlődik. Űj épületekkel gazdagodik. Ez persze nem jár kellemet-' lenségek nélkül. Nos ilyes­miről van szó. A tervek szerint a kötött­árugyár szomszédságában egy több szintes középma­gas lakóház épül pécsi pa­nelekből, amely bizonyára méltán tölti majd el büsz­keséggel a város lakóit, hi­szen szebbé teszi a környe­zetet. Az építkezést már ré­gebben elkezdhették volna, de mivel a talaj vizes, mó­dosítani kellett az eredeti tervet. így — akár a Ta­nácsköztársaság úti garzon­ház — ez is cölöpökre épül. A hatalmas cölöpverő gép meg is kezdte munkáját an­nak rendje és módja szerint éjjel nappal, mivel igen drága az üzemeltetése, s csak így gazdaságos. A környező házak lakói­nak eleinte szokatlan volt a kisebb földrengéshez hason­lító rázkódás, dübörgés. De hát mit lehet ilyenkor ten­ni? A fejlődés, az építke­zés ezzel is jár. Nem érné szó a ház elejét — vagyis ez esetben a cölöpverő gép elejét —, ha valóban folya­matosan menne a munka. Mondjuk nappal is. Csak­hogy jó néhányszor arra let­tek figyelmesek a • kíváncsi érdeklődők, hogy nappal többet áll a hatalmas monst­rum, mint működik. Éjjel annál inkább dübörög. Reng beié a fal, mozog a csillár, a fotel, az ágy. Több lakás­ban már észrevették, hogy hajszálrepedések is megje­lentek a falakon. Nem cso­da, hiszen felér egy- földren­géssel ez a mozgás. Eleinte volt is kisebbfajta riada­lom, többen azt hitték, meg­ismétlődött a tavalyi márci­usi eset Szerencsére hamar rájöttek mi az oka, és meg­nyugodtak. De most már nyugtala­nok. Nem is annyira a fal­repedések miatt, hanem azért, mert bosszúságot okoz, hogy nappal sűrűn áll a gép, éjszaka pedig pó­tolni akarja azt, amit nap­pal elmulasztott. Aligha hi­hető, hogy ez eredményes lenne. A lakók viszont az állandó éjszakai zajtól, fá­radtan mennek munkába. |ajon ők mikor tudják pótolni az így elve­szett energiát? Mun­kahelyükön a termelés vall­ja kárát. Mert egy ideig el lehet bírni és viselni az ilyen kellemetlenségeket, de hosszú távon bajosan. Külö­nösen akkor nem, ha ez pá­rosul a cölöpverő gép rpp- szodikus munkája feletti bosszúsággal. Kasnyik Judit előző időszak tapasztalatai alapján készültek el, figye­lembe véve a gazdasági sza­bályozók hatását, a takaré­kosságot, a beruházások célszerűségét. Mi a legfontosabb teendő ebben az évben? Mindenek­előtt a Béke utcai 64 állami lakás építésének a befejezé­se. Ugyanakkor ehhez a cél- csoportos beruházáshoz kap­csolódó 125 személyes óvo­dát szeptember 1-én szeret­nék megnyitni. Ennek szük­ségességét felesleges ecsetel­ni, ^hiszen a helyi munkale­hetőségek bővülésével egy­re több nő áll munkába, igényli a gyerekek elhelye­zését. Természetesen már most gondolni kell a később lét­rehozandó lakóházak terü­letelőkészítésének megszer­vezésére. Erre a célra ez év­ben egymillió forint áll a tanács rendelkezésére. Ezen­kívül elkezdik a nyolc tantermes általános is­kola, valamint az if­júsági ház kivitelezését. A tervek ugyanis készen van­nak, és a megyei tanács ÉPSZER Vállalata ígéretet tett a munkálatok beindítá­sára. A 27,8 millió forintos létesítményt 1979. júliusá­ban adják át rendeltetésé­nek. Most már végleges, hogy a többszöri határidő­módosítás után az első ne­gyedévben megnyílik az OTP helyi fiókja, amelynek üzembe helyezésére 290 ezer forintot fordítanak. A Sebes György lakótelepen épülő 14 állami lakás kiviteli ter­vei is elkészültek. A tanács költségvetési üzeme a jövő év júniusában adja át a lé­tesítményt. A nagyközségi tanács sa­ját erőből a csapadékvíz el­vezetésére, a szennyvízcsa­torna érdekeltségi hozzá­járulására, a költségvetési üzem telephelyének kialakí­tására és egyéb fejlesztések­re 2,4 millió forintot költ ebben az évben. Csapatlátogatáson Utunk az egység művelő­dési központjába vezet. A parancsnok bemutatja a tévé-központot. Az „igazi” stúdió zártláncú rendszer központja. Innét sugározzák a századok kultúrtermeibe a magyar tévé műsorát és az alakulat saját programját is. Nem csupán a parancsnok szólhat közvetlenül katonái­hoz, de filmeket is vetíte­nek és önálló műsort is ad­hatnak. Műhold segítségével hamarosan Moszkvát is ve­hetik. A laktanyának van katonákból alakult beat-ze- nekara, női kórusa, amely magyar népdalokat is szí­vesen ad elő. Autóbuszunk a meredek útpn lassan közelíti meg a bemutató színhelyét, ahol a hazánkban állomásozó szov­jet csapatok egyik alakula­ta harcászati gyakorlatát tartja. Magas, őszüllő hajú tábor­nok Leonyid Lubgan vezér­őrnagy, a déli hadseregcso­port parancsnokának képvi­selője. Tizenhét évesen, még a Nagy Honvédő Háború éveiben lépett a hadseregbe, széles mellén kitüntetések szalagsávjai jelzik katonai érdemeit, ö körvonalazza a látottakat : A toronyban gépágyú van, s a löréseken keresztül a bent ülő katonák géppisztolyai is tűz alatt tarthatják a terü­letet. A most hatvanéves szov­jet hadsereg élen járó szá­zadának katonái tizennyolc- húszévesék. Igazi nemzetkö­zi század. A fiúk valameny­Tizenöt nemzetség fiai szolgálnak az alegységben. Először oszlopban haladnak, majd vonallá alakul át a tá­madó század. Fölöttük he­likopter köröz. Hihetetlen sebességgel törnek előre a soktonnás acéljárművek. Két harcjármű most megáll, „ki­lőtték” őket, a katonák el­Az erdő szélén gépesített lövész alegység készül fel az — elképzelt — ellenség visz- szaverésére. A harcosok el­lenőrzik felszereléseiket: a vegyvédelmi öltözéket, gáz­álarcot. Ez a védőruha nagy jelentőségű lehet a harcban: nem csupán a gáztámadás esetén, de a vegyi fegyverek és a radioaktív csapadék el­len is oltalmat jelent. A lö­vészárkokból golyószórós lö­vészek igyekeznek elhárítani az „ellenség” légitámadását. Vagy ötszáz méterre, talaj- közelben helikopter húz el, az alacsonyan támadó repü­lőgépeket jelzi. A kiserdő szélén ásott mé­lyedésben kézi légvédelmi rakétát tartó katonák áll­nak. A hosszú cső, amelyet vállukon tartanak, olyan ra­kétát indíthat útjára, amely vadászkutyaként veti magát az ellenség repülőgépére, s még az aránylag nagy ma­gasságban száguldó vadász­gépeket is utoléri, megsem­Tüzoltás — harci körülmények között (MTl-fotó, Friedmann Endre felvétele — KS) misíti. Ezek a „nyilak” be­bizonyították képességüket már a vietnami háborúban is. A katonák egy másik cso­portja a gyújtóanyagokkal szembeni védekezést gyako­rolja. Villámgyorsan ugrál­nak ki a lángoló harckocsi makettből, fedezékből. Hosz- szú köpenyükkel, oltókészü­lékkel, fenyőágaikkal fojtják el a lángokat. A lombok alatt köziben már felkészülték a korsze­rű lánctalpas lövészpáncélo­sok. Ezek a gyors, páncélo­zott járművek a mai gyalog­ság megbízható harceszközei. dolgozott, s szeretne sokat megtudni Magyarországról. Szintén a szovjet Dél szülöt­te Artur Szimonjan. örmény fiú, Bakuból való. Vékony termet, az ember igazán nem gondolná, hogy ökölvívó. Otthon is helyezéseket ért el, tavaly ötödik lett a déli hadseregcsoport bajnoksá­gán. ö otthon már elkezdte a főiskolát is, levelező tago­zaton egy ■ évet végzett a bakui vasútmémöki egyete­men. Rajparancsnokuk az „öreg” Vlagyimir Mihajiov 21 éves és nős. Érthető, hogy talán ő várja leginkább a postát. „Miénk a kiállítóterein” A látogatást Budapesten, az ideiglenesen hazánkban állomásozó déli hadsereg­csoport parancsnokságán fe­jeztük be. Vendéglátóink : Fedőt Krivda vezérezredes, a hadseregcsoport parancs­noka és helyettese, Iscsenko altábornagy, politikai cso­portfőnök. Mindketten a szovjet hadsereg vezetőinek ahhoz a csoportjához tartoz­nak, amely közkatonaként a háború legnehezebb éveiben lépett a hadseregbe, tiszt lett, a háború utáni években tették meg a tábornoki csil­iagakig vezető utat. Krivda vezérezredes el­mondotta: „Jó a kapcsola­tunk a helyi szervekkel, megyei pártbizottságokkal, tanácsokkal, vállalatokkal, gazdaságokkal. Katonáink és tisztjeink fontosnak tartják, hogy a barátságot közös munkával is erősítsük. Ezt ,Az alacsony repülőgépek félelmetes ellenfele — a kézi lég­védelmi rakéta nyien elvégezték a tízosztá­lyos iskolát, s legtöbbjüknek szakmája is van. Az egyik katona Közép- Ázsiából került ide. Uktán Dzsulbekovnak, az üzbegisz- táni Szamarkand lakójának nem lehet valami kellemes a hideg szél, a csizmákon is átható fagyott hó. Nehezen forgatja az orosz szavakat, otthon telefonszerélőként hagyják helyüket és gyalo­gosan haladnak előre... A bemutató után a ven­déglátók a laktanyába vár­nak. A parancsnok a háló­termekbe vezet: A falon fia­tal katonák arcképe, s a Szovjetunió hőseinek kijáró aranycsillag. A szovjet hon­védelmi miniszter parancsa alapján az alakulat két ifjú hősét, Tumár őrmestert és Nozarov közkatonát örökre az első század első szakaszá­nak állományába vették. Kettő az 59 harcos közül, akik megkapták a hősök aranycsillagát. Érdekes kiállítássorozat kezdődött Orosházán az if­júsági és úttörőházban. „Miénk a kiállitóterem” jel­mondattal minden úttörőcsa­pat kiállítást rendez az in­tézményben. A kiállításokról az ifjúsági: és_ úttörőház út­törőtanácsa mond bírálatot ; a legjobb csapatot az év vé­gén megjutalmazzák. Elsőként a Radnóti Miklós Úttörőcsapat a CIMEA tör­ténetét mutatja be a szerve­zet fennállásának 20. évfor­dulója alkalmából. A kiállí­tást február 15-én délután nyitotta meg Baranyai Ilona, az úttörő- és ifjúsági ház előadója. Részt vettek az eseményen a csapatok veze­tői és képviselői is. Az úttö­rők február 24-ig tekinthetik meg a kiállítást, amely hasz­nos segítséget nyújt a Világ­ifjúsági Találkozó jegyében sorra kerülő vetélkedőre, a játékra való felkészüléshez. Az ifjúsági és úttörőház ugyanis VIT-mozaik játékot szervez, amelynek városi, járási döntője április 15-én lesz. példázzák az együttesen fel­épített barátságparkok Bu­dapesten és a vidéki váro­sokban, katonáink társadal­mi munkája szerte az or­szágban. Iscsenko altábor­nagy hozzátette: „Jobb len­ne, persze, ha nem lenne szükség ránk, de nyugodtan mondhatom, hogy bármely bajban, természeti csapás el­hárításában, mezőgazdasági munkák, dandárjában szá­míthatnak ránk barátaink”. M. G.

Next

/
Thumbnails
Contents