Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

1978. február 19., vasárnap o „Lenin ifjú távírásza” Két Irányból próbálják áttörni a leomlott frontfejtést a tatabányai 12/a aknában A Vörös Hadsereg meg­alakulásának 60., és a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség fennállásának 30. évfordu­lója alkalmából az MHSZ Békés megyei vezetősége és a megyei úttörőelnökség kö­zösen rendezte meg a me­gyei úttörő rádiótávírász- versenyt. Ezen részt vettek megyénkből az MHSZ rádi­óstanfolyam legjobb hallga­tói, a békéscsabai, a békési, a sarkadi, a gádorosi, a fü­zesgyarmati és orosházi út­törők. A Békécsabán lebonyolí­tott versenyen Kristófon Gábor, a békéscsabai terü­leti tartalékos klub titkára mondott megnyitót, majd Hanó Pál, az úttörőgárda megyei parancsnoka köszön­tötte a résztvevőket. Kezde­tét vette a vetélkedő, mely­nek feladatait, a verseny lebonyolításának módját Komoróczki János, a megyei MHSZ-vezetőség rádiótech­nikai főelőadója ismertette. A versenyen két kiemelke­A minap tanácskozott Bé­késcsabán a megyei képző- művészeti szakbizottság. Ér­tékelték a január 28-i első konzultációs nap munkáját, amikor tizenegy amatőr al­kotó kereste fel a Megyei Művelődési Központot, hogy Mladonyiczky Béla szobrász- művésszel együtt elemezzék munkáikat. A következő Az utóbbi években jelen­tős javulás történt a táp­anyagok és a növényvédelmi szerek ellátásában. Nemcsak mennyiségileg és a forga­lomba hozott vegyszerek szá­mát illetően történt válto­zás, de a készítmények mi­nősége is sokat javult. Al­kalmazásukkor hatásfokukat azonban nagymértékben rontja a kijuttatásukra hasz­nálatos gépsorok és techno­lógiák elavultsága. A foltok­ban egyenetlenül kiszórt tápanyagok és növényvédel­mi készítmények pedig nem hozzák meg a várt hatást. A növényvédelem és a tápanyag-gazdálkodás gépesí­téséről esett szó a közelmúlt­ban Tarhoson megrendezett bemutatóval egybekötött ta­nácskozáson is, amelyen mintegy 140 főagronómus és növényvédelmi szakember vett részt. Ezen többek közt dó eredmény született, amely Árva Lajos és K. Nagy Gábor, füzesgyarmati úttörő nevéhez fűződik. A tanulókat Szarka Zsigmond füzesgyarmati rádióamatőr készítette fel. Az első kor­csoportban Árva Lajos sze­rezte meg a győzelmet, má­sodik K. Nagy Gábor, har­madik pedig Nagy Gyula (Sarkad, 2-es számú iskola.). A második korcsoportban a füzesgyarmati Kovács Gá­bor szerepelt legjobban, Dán János (Békés) a 2. he­lyen végzett, Barkoczi Sán­dor füzesgyarmati úttörő pedig 3. lett. A verseny nagy tétért folyt: az első korcsoport győztese, Árva Lajos elnyerte „A megye úttörő rádiótávírász bajno­ka” címet, és a 2. helyezett K. Nagy Gáborral együtt részt vesz a „„Lenin ifjú táv­írásza” elnevezésű orszá­gos versenyen, amelyet áp­rilis 7—9 között Leninváros- ban rendeznek meg. konzultációs napon, február 25-én pedig Koszta Rozália lesz a házigazda. A második negyedévben a kerámia mű­fajában alkotóknak ad ta­nácsot Takács Győző, gra­fikusoknak Kállai Júlia, a textilfestőknek, tervezőknek Szabó Judit. Az augusztus 6-tól 19-ig rendezendő békési alkotótá­megtekinthették, hogyan ala­kítható át a Novor—105-ös gépi vontatású permetező az Interág forgalmazásában kapható Tee-jet alkatrészek­kel. Emellett a tanácskozá­son még számos ötletet és ta­pasztalatot gyűjthettek az ér­deklődők. Megállapították, a helyi megoldásokra mindig szükség lesz, amíg az ipar nem gyárt a követelmények­nek megfelelő gépeket, be­rendezéseket. Ugyanakkor a már megle­vő eszközök alkalmazása, karbantartása sem mindig előírásszerű. Ezek a hiá­nyosságok nagymértékben akadályozták eddig a nö­vényvédelmi munka haté­konyságát. A repülőgépes növényvédelem és tápanyag­kijuttatás technológiáját is javítani szükséges. A tarho- si bemutató tapasztalatainak gyakorlati hasznosítása most már a gazdaságon múlik. Szombaton délután már több mint ötven órája dol­goztak a mentőcsapatok a robbanás sújtotta tatabányai 12/a aknában, de még nem sikerült eljutniuk az omlás alá került kilenc bányász­hoz. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes, a mun­kát irányító kormánybizott­ság vezetője a következő tá­jékoztatást adta a mentési munkálatok állásáról: Szombat délután a beom­lott frontfejtés mindkét be­járatánál nagy erővel dol­goztak a bányamentő rajok, hogy áttörjék az omladék- tömeget. Először a frontfej­tés egyik bejáratánál a meg­felelő légcsere biztosítása után a robbanás és az om­lás által felhalmozódott kő­zet-, szén- és anyagtömegen akartak áthatolni. E próbál­kozás eddig nem járt siker­rel. Ezért a szombat reggeli óráktól olyan módon kísér­leteznek célhoz jutni, hogy az omlásos szakaszt megke­rülve, viszonylag ép szén­falon át egy kisebb szelvé­nyű vágatot építenek ki. Re­mélik, hogy ezen át gyor­sabban elérhetik szerencsét­lenül járt társaikat. Ugyan­akkor a front másik bejá­ratához vezető szakaszon, egy másik vágaton is meg­kezdődött a mentési munka. Itt szombat délután azt a csővezetéket építették ki, amellyel ebben a térségben is megteremtik a folyamatos mentési munkához szükséges friss levegőt. A légáramlást biztosító csövek beszerelése után kezdik meg az omlás átbontását. A szerencsétlenül járt kilenc bányász a két bontási pont közötti szaka­szon, vagy ezek közelében lehet. A mentés irányítói re­mélik, hogy a két irányú támadással gyorsabban jut­nak eredményre. bor képzőművészeti szekció­jának szakmai programját is a szakbizottság állítja össze. Mostani megbeszélésükön a táborba meghívott amatőr alkotók személyéről és szá­máról döntöttek. A képzőművészeti szákbi­zottság tagjai nívódíjpályá- zaton vehetnek részt, amely­nek célja, hogy a rendszeres szakmai fejlődésre, alkotás­ra és közművelődési munká­ra (például szakkörvezetésre) ösztönözze a résztvevőket. A nívódíjak odaítélésénél is ezek a szempontók értékel­hetőek. A pályázatókat júni­us közepéig lehet a műve­lődési központba küldeni. A díjátadásra augusztus 6-án, a békési alkotótábor megnyi­tásának napján, a Jantyik Mátyás Múzeumban rende­zendő kiállításon kerül sor. A békéscsabai városi szo­cialista brigádklub segítsé­get kért a szakbizottságtól, hogy dolgozzák ki közösen az alkotók és a közönség fó­rumának munkatervét. Az Építők Művelődési Házában kezdődő fórum célja az lesz, hogy a szocialista brigádta-. gök rendszeresen találkozza­nak a képző- és iparművé­szekkel, építészekkel, közö­sen értékeljenek egy-egy műalkotást, s a művészek gyakrabban rendezzenek tár­latokat gyárakban, üzemek­ben. A képzőművészeti szakbi­zottság vezetőségének legkö­zelebbi értekezlete május kö­zepén lesz, ahol már a me­gye művelődési házaiban rendezett kiállításokról is véleményt mondanak. B. Zs. A mentés műszaki feltéte­leit tovább javították. Mű­szerekkel állandóan ellen­őrzik a bányatérség levegő­jének összetételét, fókozva ezzel is a biztonságot. Az egyik bontási helyen olyan mértékben sikerült a lég­cserét javítani, hogy ezen a részen már a mozgásukat gátló mentőkészülékek nél­kül dolgozhatnak a bánya­mentők. Ez valamivel gyor­sítja előrehaladásukat. Ugyanakkor változatlanul nagy erőfeszítést kíván az, hogy a kibontásra kerülő anyagot kézről kézre adva kell a helyszínről elszállíta­ni. Biztonsági okók miatt ugyanis az egész bányát áramtalanították, így nem használhatják a munkát könnyítő, gyorsító gépeket, szállítóberendezéseket. A mentésben részt vevő tatabányai és oroszlányi bá­nyamentők, az aknaüzem dolgozói — mintegy száz- hatvanan — változatlanul példamutató fegyelmezettség­gel, áldozatkész helytállás­sal teljesítik a rájuk bízott feladatot — mondotta Ka­polyi László. * * * A tatabányai kórházban fekvő sérült bányászók álla­pota kielégítő. A szénmedence többi bá­nyájában zavartalanul fo­lyik a termelés, a bányászok nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy pótolhassák a robbanás sújtotta 12/a akna termelését. (MTI) Előkészítő tanfolyamok szakmunkás­vizsgára A békéscsabai Kner Nyom­dában két tanfolyam zárul a közeljövőben. Február 20-a és 22-e kö­zött a hegesztőtanfolyam 15 hallgatója számol be a múlt év szeptembere óta tanultak­ból. Ugyancsak a dolgozók egyéni felkészítéséhez ad se­gítséget az a 80 órás tanfo­lyam, amely a március 20— 21—22-i vizsgákkal zárul. Az ide járó 16 magasnyomó gép­mester második szakmáját, a síknyomó gépmesteri szak­munkás-bizonyítványt szerzi majd meg a sikeres vizsgá­val. Vízmű Végegyházának A közelmúltban adták át Végegyházán az új vízmü­vet, amely közös a szomszéd községgel, Mezőkovácsházá- val. Eddig 102 bekötést vé­geztek a megyei víz- és csa­tornamű vállalat dolgozói a kisközség magánházaiba. Április közepéig a bekötések számát egységáron tovább kívánják növelni, legyen az igénylők lakása bármilyen távolságra a főnyomóveze­téktől. Addig is a régi áron számolják a vízdíjat az új tulajdonosoknak. A két település regionális vízműve mintegy 41 millió forintba kerül, amelyből 20 százalékot a megyei tanács, ugyanannyit az OVH, s 60 százalékát a lakosság fedez. Ebből a 41 millióból 11 mil­lió forintos költséget a végegyháziaknak kell kifi­zetni. Az összeg nagyobb há­nyadát a tanulmány- és ki­viteli tervek tették ki, s csaknem egymillió forintot emésztett fel a három új kút fúrása. Ezekből az elsőt már három éve megfúrták, ket­tőt pedig 1977-ben mélyítet­tek le. Ma már senki sem tiltako­zik a vízbekötések ellen, mint korábban, hanem szin­te egyöntetűen kérik a köz­ség lakói a mihamarabbi vízbevezetést. A megyei úttörő rádiótávírász verseny résztvevőinek egy csoportja versenyzés közben Kép, szöveg: Drienszky Márton Konzultációs nap, nívódíj a képzőművészeknek FArum a szocialista brigádklubban II növényvédelem és tápanyag-gazdálkodás gépeinek bemutatéja Tarhoson Szabad árak — kordában P vevő számára, aki természetesen min­denhez minél olcsób- oan . szeretne hozzájutni, van valami kellemetlen, nyugtalanító kicsengése a kifejezésnek: „szabad áras termék”. Tudjuk, hogy ami­nek az árát a hatóságok nem szabják meg, korlátoz­zák, azt a vállalatok — ter­melők és forgalmazók egy­aránt — a lehető legdrá­gábban szeretnék eladni. Vajon módjuk van-e az árak -ilyen felhajtására? Ak­tuálissá teszi a kérdést, hogy* az idén valamelyest bővül a szabad áras cikkek köre; újabb ruházati termé­kekre terjesztik ki ezt az árformát, s már jóformán csak. a gyermekruházati cikkeket kell hatóságilag előírt áron forgalmazni. Áremelésre van és lesz módjuk mind a termelő, mind a kereskedelmi válla­latoknak, de sokkal kisebb mértékben, mint amit a szabad ár kifejezés sejtet. A szabad árak kialakításának szabadsága ugyanis megle­hetősen korlátozott, és egy­re inkább az lesz a közeljö­vőben. A szabad árakat ma sem hasraütéssel állapítják meg, mégcsak nem is csupán a piaci viszonyok figyelembe­vételével — tehát a kereslet és a kínálat függvényében, — hanem meglehetősen szi­gorú előírások szerint kalku­lálják. Ezeket az előírásokat a napokban az Országos Anyag- és Árhivatal több módon tovább szigorította. Az olvasó mindebben vala­mi ellentmondást vélhet fel­fedezni, s megkérdezheti : ha a2 ár szabad, akkor mi­ért korlátozzák? Ha meg korlátozzák, akkor miért ne­vezik szabadnak? De végül is mindenkit az érdekel, hogy drágább lesz-e valami, s ha igen, akkor mi, és mennyivel? Tulajdonképpen az árha­tóságokat is ez utóbbi fog­lalkoztatja: nem akarják — és természetesen mi sem akarjuk —, hogy a fogyasz­tói árszínvonal növekedése egy hajszállal is meghaladja az erre az esztendőre terve­zett 4 százalékot. Csakhogy egyszérsmind azt is szeret­nénk, hogy minél gazdagabb, változatosabb legyen az árukínálat, minél korsze­rűbb, divatosabb termékek­hez juthassunk hozzá. De mi késztetne, mondjuk, egy cipőgyárat arra, hogy az el­avult vastag sarkú, tömpe orrú női cipők helyett mi­nél előbb vékony sarkút, keskeny orrút gyártsan, ha nem- a nagyobb nyereség re­ménye? Mivel erre az anyagi ösz­tönzésre szükség van, ezért kívánatos számunkra, ve­vők számára is a szabad ár­forma kiterjesztése. De hogy mégse fizessünk túlságosan sokat a divatos holmikért, s hogy a vállalatok mégse gazdagodjanak meg túlságo­san — azt célozzák az árhi­vatal említett intézkedései. Miből is állnak ezek a ha­tósági szigorítások? Részben az úgynevezett előzetes be­jelentési kötelezettség kiter­jesztéséből. A vállalatok, a szolgáltató szövetkezetek, ha bizonyos, meghatározott ter­mékek vagy szolgáltatások árát emelni szándékoznak, úgy ezt előre be kell jelen­teniük az árhatóságnak. A jövőben ez a kötelezettség az eddiginél több termékre, szolgáltatásra érvényes. A bejelentés módot nyújt arra, hogy az illetékesek az új kalkulációt felülvizsgálják, s ha úgy találják, hogy az indokolatlan nyereséget eredményezne, eltérítsék szándékától a vállalatot. Ha ez nem jár sikerrel — ami ritkán esik meg —, akkor tisztességtelen haszonszerzés címén eljárást is lehet indí­tani ellene. Ez azonban csak a fékek egyike. Az árhivatal egy má­sik állásfoglalásában azt is az érintettek tudomására hozta, hogy az új termékek árának kialakításakor nem háríthatják tovább a vásár­lóra bizonyos költségeik nö­vekedését. Nem lehet tehát valamit drágábban adni pél­dául azért, mert az előállítá­sához szükséges energia — a január elsejei termelői ár­rendezés következtében — többe kerül. És nem lehet árat emelni azon a címen sem, hogy ,a tavalyi közpon­ti béremelések folytán szin­tén nőttek a költségek. Ne feledjük: mindez a szabad árak kialakítására vonatko­zik. Ezek mellett még a mi­nisztériumok, a tanácsok ár­osztályai, a szakszervezeti és a népi ellenőrök rendszeres vizsgálatai is féken tartják az áremelési törekvéseket. A szakemberek véleménye szerint egyébként a szabad árak kiterjesztése esetleg ár­csökkenést is eredményez­het. Akadnak ugyanis válla­latok, amelyeknek gyártmá­nyai közül eddig csak né­hány volt szahad áras; eze­ken akartak mindent meg­keresni. Most, amikor vala­melyest szabadabban kalku­lálhatják több termék árát, remélhető, hogy az arányta­lanul felsrófolt árakból va­lamit leengednek. ■■BBe ez csak remény. 1 Tény azonban, hogy a szabad árak kiterjesz­tése egyrészt ösztönözni fog a jobb, a korszerűbb áruk előállítására, másrészt az ár­hivatal utasításai, irányelvei megóvják a vásárlót attól, hogy kiadásai a tervezett­nél nagyobb mértékben emelkedjenek. Mert fontos ugyan a termékszerkezet korszerűsítése, az árukíná­lat javítása, de legalább ilyen fontos a párt- és a kormány életszínvonal­politikájának érvényesítése. Ez pedig a reálbérek állandó emelését is célozza, vagyis azt, hogy fizetésünkből mind több árut és szolgáltatást vásárolhassunk. Gál Zsuzsa Pénteken délután mutatta be a Békés megyei Jókai Színház Svarc—Romhányi—Lendvay: Hókirálynő című mesejátékát. Az előadást Szász Károly rendezte. Képünkön: Bajka Bea (Gerda), Polgár Árpád (Kei) és Tóth Katalin (Hókirálynő) Fotó: Demény Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents